4060/1949. (V. 28.) Korm. rendelet

születési bizonyítvány rendszeresítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.130.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1904. XXXVI. törvénycikk 16. §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések az alábbi 2-8. §-ban foglalt rendelkezésekkel egészíttetnek ki.

2. § A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséről - kívánatra - születési bizonyítványt kell kiállítani.

3. § A születési bizonyítvány - a 4-6. §-ban foglalt kivételekkel - ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint az anyakönyvi bejegyzéssel tartalmilag egyező, rovatos mintájú születési anyakönyvi kivonat.

4. § (1) Házastársak részéről történt örökbefogadás esetében a születési bizonyítványban a gyermek szüleiként az örökbefogadó szülőket kell feltüntetni, feltéve, hogy a gyermek saját családi nevének elhagyásával kizárólag örökbefogadó atyjának családi nevét jogosult, illetőleg köteles viselni.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő névviselés esetében az örökbefogadó férfit kell a gyermek atyjaként a születési bizonyítványban feltüntetni abban az esetben, ha a gyermek anyjával - akár az örökbefogadás előtt, akár azt követően - házasságot kötött.

(3) Az előző bekezdések alapján kiállított születési bizonyítványban a szülők lakhelyére és állására (foglalkozására) vonatkozó adatokként a házassági anyakönyv adatait kell feltüntetni.

5. § (1) A születési bizonyítvány a szülők életkorát, valamint a szülők és a gyermek vallására vonatkozó adatokat nem tünteti fel.

(2) A belügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy a születési bizonyítvány kiállításánál mely utólagos bejegyzések feltüntetését kell mellőzni.

6. § A talált gyermeknek vagy az ismeretlen szülőktől származott gyermeknek a függőleges rovatok keresztülírásával teljesített születési anyakönyvi bejegyzéséről születési bizonyítványt csak házastársak részéről történt örökbefogadása esetében és csak akkor szabad kiállítani, ha a gyermek saját családi nevének elhagyásával kizárólag, örökbefogadó atyjának családi nevét jogosult, illetőleg köteles viselni. Ilyen esetben a gyermek valószínű életkora helyett ennek a valószínű életkornak megfelelő születési időt, a gyermek születési helyeként pedig - amennyiben az bejegyezve nincs - a találás helyét kell feltüntetni; egyébként a 4. § (1) és (3) bekezdésének és az 5. §-nak rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a születési bizonyítványba a bejegyzésnek a találás kapcsolatos adatait - az utónév kivételével - belefoglalni nem szabad.

7. § A születési bizonyítványnak ugyanolyan bizonyító ereje van, mint a születési anyakönyvi kivonatnak (1894. XXXIII. tc. 28. §); állampolgársági és házasságkötési ügyben, valamint személyi állapot körébe tartozó perben azonban a születési bizonyítvány a születés adatainak közhitelű tanusítására alkalmas köziratként nem szolgálhat.

8. § A 4., illetőleg a 6. §-ban említett örökbefogadás esetében a gyermek születési anyakönyvi bejegyzéséről kivonatot csak a bíróság vagy más hatóság megkeresésére, továbbá magának az örökbefogadott gyermeknek vagy törvényes képviselőjének, az örökbefogadónak vagy a vérszerinti szülőnek kérelmére szabad kiállítani.

9. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi május hó 27-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök