103700/1949. (V. 29.) KH rendelet
az 1949/50. évi állami terménybegyűjtés szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 8.831.)
A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (63) ME rendelet 1. §-ában, 2. §-ában és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
I. Általános rendelkezések
1. § (1) Az állami terménybegyűjtés céljára a gazdálkodó a mezőgazdasági művelés alatt álló földterület után az 1949/50. gazdasági évben a jelen rendelettel megállapított mennyiségű terményt köteles beadni.
(2) A jelen rendelettel megállapított terménybeadási kötelezettség teljesítésébe az 1949. évi július hó 1. napja után földadóra beadott búza és egyéb termény teljes egészében beszámít.
(3) A mezőgazdaság-fejlesztési járulékra beadott termények a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe nem számítanak be. A gazdálkodóra kivetett mezőgazdaság-fejlesztési járulékot a terménybeadási kötelezettséghez a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint külön hozzá kell számítani. Beadása és elszámolása tekintetében egyébként a jelen rendeletnek a földadóra vonatkozó rendelkezései irányadók.
(4) Az a gazdálkodó, akinek szántóterülete nincsen, vagy akinek szántóterülete 5 kat. holdnál nem több, továbbá az Állami Mezőgazdaságok Központ kezelésébe tartozó állami gazdaság terménybeadásra, nem köteles. Ez a rendelkezés nem érinti a földadó és a mezőgazdaság-fejlesztési járulék természetbeni lerovására vonatkozó kötelezettséget.
2. § (1) Gazdálkodó a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az, aki mezőgazdasági művelés alatt álló földterületen akár tulajdonjog, telekkönyvileg még keresztül nem vezetett juttatás, haszonélvezet vagy haszonbérlet jogcímén, akár bármi más okból ténylegesen gazdálkodik.
(2) A közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportoknál a termelőszövetkezeti csoportot kell gazdálkodónak tekinteni. Ennek folytán az ilyen termelőszövetkezeti csoport művelése alatt álló földterület után a terménybeadási kötelezettséget egy mennyiségben kell megállapítani és azt a termelőszövetkezeti csoport köteles teljesíteni.
(3) Haszonbérlet esetében a haszonbérlőt kell gazdálkodónak tekinteni s a terménybeadási kötelezettség teljes egészében a haszonbérlőt terheli.
(4) Feleshaszonbérlet vagy más részeshaszonbérlet esetében a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a terménybeadási kötelezettséget egymás között tetszés szerint megoszthatják és azt a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenthetik. Bejelentett megegyezés hiányában a terménybeadási kötelezettség a haszonbérbeadót és a haszonbérlőt a termésből való tényleges részesedésnek megfelelő hányadrész szerint terheli; ilyen esetben a haszonbérbeadót terhelő terménybeadási kötelezettséget is a haszonbérlő köteles a haszonbérbeadó helyett teljesíteni. Az ehhez szükséges terményeket a haszonbérlő a haszonbérbeadónak járó részből visszatartja, beadja és a beadott termény hatóságilag megállapított termelői árát a haszonbérbeadónak készpénzben kifizet, vagy készpénz helyett megegyezés szerint más terményt szolgáltat ki.
(5) A részesművelésre kiadott földterületen a tulajdonost (haszonélvezőt) kell gazdálkodónak tekinteni. Ha azonban a részes munkavállaló a termésnek 50 százalékát vagy ennél nagyobb részét kapja, a terménybeadási kötelezettség teljesítéséhez a termésből való részesedése szerinti arányban hozzájárulni köteles. Ilyen esetben a tulajdonos (haszonélvező) a terménybeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges és arányos mennyiségű terményt a munkavállaló részesedéséből visszatartja, beadja és a beadott termény hatóságilag megállapított termelői árát a munkavállalónak készpénzben kifizeti, vagy készpénz helyett megegyezés szerint más terményt szolgáltat ki.
(6) Ha a gazdálkodó személyében év közben változás áll be, a terménybeadási kötelezettség mindaddig a régi gazdálkodót - a haszonbérlő személyének változása esetében a földtulajdonost (haszonélvezőt) - terheli, amíg a terménybeadási kötelezettség átvállalását a községi elöljáróságnak (polgármesternek) be nem jelentik. A gazdálkodó személyében bekövetkezett változás nem eredményezheti az ugyanazon földterület után fennálló terménybeadási kötelezettség csökkenését. Ez alól a rendelkezés alól indokolt esetben az Országos Közellátási Hivatal kivételt engedélyezhet.
3. § (1) Mezőgazdasági művelés alatt álló földterület, a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a szántóterület és az egyéb művelési ághoz tartozó terület.
(2) Szántóterület a jelen rendelet alkalmazása szempontjából minden olyan terület, amely a földadó-nyilvántartásban szántóföldként van felvéve - hacsak a művelési ág változására vonatkozóan bejelentés nem történt - tekintet nélkül arra, hogy tényleg művelik-e vagy sem, továbbá minden olyan terület, amely a földnyilvántartásban nem szántóföldként van ugyan felvéve, de amelyet az 1949. évben szántóföldként hasznosítanak.
(3) Egyéb művelési ághoz tartozó terület a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a kert, a rét, a szőlő, a legelő, az erdő és a nádas. A földadó alá nem eső területet figyelmen kívül kell hagyni.
II. A terménybeadási kötelezettség mértéke
Az alapkötelezettség kiszámítása
4. § (1) A gazdálkodó terménybeadási kötelezettségének megállapítása céljából először az alapkötelezettséget kell kiszámítani.
(2) A terménybeadási alapkötelezettség a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló földterület után az 1949. évre kivetett földadó mértékéhez igazodik. Az alapkötelezettség a földadónak - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a szántóterület nagysága szerint megállapított szorzókulccsal kiszámított többszöröse. A szorzókulcsok a következők:
5 kat. hold szántóterület felett 6 kat. hold szántóterületig 1,1
6 kat. hold szántóterület felett 7 kat. hold szántóterületig 1,2
7 kat. hold szántóterület felett 8 kat. hold szántóterületig 1,3
8 kat. hold szántóterület felett 9 kat. hold szántóterületig 1,4
9 kat. hold szántóterület felett 10 kat. hold szántóterületig 1,6
10 kat. hold szántóterület felett 11 kat. hold szántóterületig 1,8
11 kat. hold szántóterület felett 12 kat. hold szántóterületig 2,0
12 kat. hold szántóterület felett 14 kat. hold szántóterületig 2,2
14 kat. hold szántóterület felett 16 kat. hold szántóterületig 2,4
16 kat. hold szántóterület felett 18 kat. hold szántóterületig 2,6
18 kat. hold szántóterület felett 20 kat. hold szántóterületig 2,8
20 kat. hold szántóterület felett 25 kat. hold szántóterületig 3,0
25 kat. hold szántóterület felett 30 kat. hold szántóterületig 3,6
30 kat. hold szántóterület felett 35 kat. hold szántóterületig 4,0
35 kat. hold szántóterület felett 40 kat. hold szántóterületig 4,4
40 kat. hold szántóterület felett 50 kat. hold szántóterületig 4,8
50 kat. hold szántóterület felett 80 kat. hold szántóterületig 5,2
80 kat. hold szántóterület felett 100 kat. hold szántóterületig 5,6
100 kat. hold szántóterület felett 120 kat. hold szántóterületig 6,0
120 kat. hold szántóterület felett 6,4
A szorzókulcs megállapításánál nem a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló összes földterület, hanem csak a gazdálkodó szántóterületének nagysága irányadó, a szorzókulccsal azonban a gazdálkodó összes területe után kivetett földadót kell megszorozni.
(3) Annál a gazdálkodónál, akinek a mezőgazdasági művelése alatt álló összes földterülete 25 kat. hold vagy ennél nagyobb, vagy akinek földadója az 1400 kg búzát (kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát) eléri vagy meghaladja, ha szántóterülete 25 kat. holdnál kisebb, az alapkötelezettséget a szántóterület nagyságához igazodó szorzókulcs helyett 3,6 szorzókulccsal kell kiszámítani.
(4) A közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoport alapkötelezettségének kiszámítása a következőképpen történik:
a) ha a közösen termelő szövetkezeti csoport egy-egy tagjára átlagban 5 kat. holdnál kevesebb szántóterület esik, a csoport alapkötelezettsége egyenlő a csoport közös művelése alatt álló földterület után járó földadóval, amelyet a csoport a tagjai helyett természetben lerótt földadóval teljesít;
b) ha a közösen termelő szövetkezeti csoport egy-egy tagjára átlagban 5 kat. holdnál több szántóterület esik, a csoport alapkötelezettsége a csoport közös művelése alatt álló földterület után járó földadónak 1,1-szerese, amelybe a csoport által tagjai helyett természetben lerótt földadó teljes egészében beszámít.
(5) A terménybeadási alapkötelezettség kiszámításánál a földadót kat. holdankint 60 kg búzánál nagyobb mennyiséggel figyelembe venni nem lehet. Ha tehát a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló földterületre kat. holdankint 60 kg-nál több földadó esik, az alapkötelezettség kiszámításánál a földadónak ezt a részét figyelmen kívül kell hagyni és az alapkötelezettséget a megfelelő szorzókulcs alkalmazásával úgy kell kiszámítani, mintha a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló földterület földadója kat. holdankint 60 kg búza volna. Az alapkötelezettség azonban a tényleges földadónál kisebb nem lehet.
(6) A földadó alapján a megfelelő szorzókulcs alkalmazásával kiszámított kötelezettség a gazdálkodó terménybeadási alapkötelezettsége búzakilogrammban kifejezve.
5. § (1) A gazdálkodónak a földadó alapján kiszámított terménybeadási alapkötelezettségéből le kell vonni:
a) arányosítás címén az egyéb művelési ághoz tartozó területre eső alapkötelezettségnek azt a részét, amely a szántóterület 30 százalékán felüli egyéb művelési ághoz tartozó területre jut; az olyan gazdálkodónál azonban, aki 25 kat. hold vagy ennél nagyobb területen gazdálkodik, vagy akinek földadója az 1400 kg. búzát (kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát) eléri vagy meghaladja, az egyéb művelési ághoz tartozó területre eső alapkötelezettségnek csak a szántóterület 40 százalékán felüli egyéb művelési ághoz tartozó területre jutó részét lehet arányosítás címén levonni;
b) az állami és közületi kezelésben lévő gazdaságok kísérleti és növénynemesítési célra szolgáló szántóterületére eső alapkötelezettségét;
c) a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső alapkötelezettséget;
d) ha a gazdálkodó termelési szerződés nélkül, vagy a termelési szerződéssel lekötött területén felül szántóterületének 25 százalékánál nagyobb részén beadásra nem alkalmas terményeket termeszt, az ilyen termények termesztésére felhasznált szántóterületnek az összes szántóterület 25 százalékán felüli részére eső alapkötelezettséget;
e) termelőszövetkezeti kedvezmény címén az olyan gazdálkodónál, aki táblás művelésű (I. típusú) termelőszövetkezeti csoport tagja, a termelőszövetkezeti csoport közös művelésébe vitt területre eső alapkötelezettség 10 százalékát, az olyan gazdálkodónál pedig aki átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoport tagja, a csoport közös művelésébe vitt területre eső alapkötelezettség 15 százalékát.
(2) Az arányosítás címén levonandó terménymennyiséget úgy kell kiszámítani, hogy először meg kell állapítani, hogy a gazdálkodó terhére kivetett földadóból mennyi esik a szántóterületre és mennyi az egyéb művelési ághoz tartozó összes területre. Ennek alapján meg kell állapítani azt a földadót, ami az egyéb művelési ághoz tartozó területnek egy kat. holdjára átlagban esik. Az egyéb művelési ághoz tartozó területnek ezt az átlagos holdankinti földadóját meg kell szorozni annyival, ahány holddal több a gazdálkodó egyéb művelési ághoz tartozó területe a szántóterület 30 százalékánál, illetőleg 40 százalékánál. Ezt a mennyiséget végül meg kell szorozni ugyanavval a szorzókulccsal, amellyel a gazdálkodó alapkötelezettségét kiszámítottuk. Az így adódó mennyiséget kell a gazdálkodó alapkötelezettségéből arányosítás címén levonni.
(3) Az állami és közületi kezelésben lévő gazdaságok kísérleti és növénynemesítési célra használt szántóterületére, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre vagy az összes szántóterület 25 százalékán felül beadásra nem alkalmas termények termesztésére felhasznált szántóterületre eső alapkötelezettséget úgy kell kiszámítani, hogy a gazdálkodó szántóterületének egy kat. holdjára eső átlagos földadót meg kell szorozni annyival, ahány holdat a kísérleti és növénynemesítési célra használt szántóterület vagy a gazdálkodó összes szántóterületének 25 százalékán felül a beadásra nem alkalmas termények termesztésére felhasznált szántóterület kitesz, illetőleg ahány holdra a gazdálkodó termelési szerződést kötött. Ezt a mennyiséget meg kell szorozni azzal a szorzókulccsal, amellyel a gazdálkodó alapkötelezettségét kiszámítottuk. Az így adódó mennyiséget kell az alapkötelezettségből ezeken a címeken levonni. Amennyiben azonban a gazdálkodó a termelési szerződést nem teljesíti, az Országos Közellátási Hivatal a termeltető jelentése alapján a levonás érvénytelenítését rendeli el.
(4) A termelőszövetkezeti kedvezmény címén levonásra kerülő mennyiséget úgy kell kiszámítani, hogy a gazdálkodó alapkötelezettségének egy kat. holdra eső átlagát meg kell szorozni annyival, ahány holdat a gazdálkodó a táblás művelésű (I. típusú) vagy átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoport közös művelésébe bevitt. Az így kapott mennyiségnek 10, illetőleg 15 százalékát kell az alapkötelezettségből termelőszövetkezeti kedvezmény címén levonni.
(5) A terménybeadási alapkötelezettség az összes levonások után sem lehet kevesebb, mint a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló földterület után az 1949. évre ténylegesen kivetett földadó. Az alapkötelezettségből levonásnak tehát csak annyiban van helye, hogy a levonások után megmaradó alapkötelezettség a földadónál kevesebb ne legyen.
A tényleges kötelezettség kiszámítása
6. § (1) A gazdálkodó tényleges terménybeadási kötelezettsége két részből áll:
a) kenyérgabona-beadási kötelezettség;
b) szemestakarmány-beadási kötelezettség, amely árpa- és kukoricabeadásra oszlik.
(2) A kenyérgabona-beadási kötelezettség a levonások után megmaradó alapkötelezettségnek és a gazdálkodót terhelő mezőgazdaság-fejlesztési járuléknak együttes összege.
(3) A szemestakarmány-beadási kötelezettség a (2) bekezdés szerint kiszámított kenyérgabona-beadási kötelezettségen felül annak 15 százaléka, amelyből a kenyérgabona-beadási kötelezettség 5 százalékának megfelelő mennyiséget árpa, 10 százalékának megfelelő mennyiséget pedig kukorica beadásával kell teljesíteni.
7. § (1) A tényleges terménybeadási kötelezettség mérséklésének csak akkor van helye, ha a gazdálkodó elemi kár címén földadó-elengedésben vagy földadó-leszállításban részesül.
(2) Földadó-elengedés vagy földadó-leszállítás esetében a szántóterület után törölt földadót meg kell szorozni azzal, a szorzószámmal, amellyel a gazdálkodó terménybeadási alapkötelezettségét kiszámították és
a) a gazdálkodó kenyérgabona-beadási kötelezettségét az így nyert mennyiséggel,
b) a gazdálkodó szemestakarmány-beadási kötelezettségéből az árpával teljesítendő részt ennek a mennyiségnek 5 százalékával, a kukoricával teljesítendő részt pedig ennek a mennyiségnek 10 százalékával kell mérsékelni.
A tényleges kötelezettség teljesítése
8. § A gazdálkodó a tényleges terménybeadási kötelezettségét csak beadásra alkalmas terményekkel teljesítheti. A beadásra alkalmas termények és azoknak minőségi feltételei a következők:
a) búza, rozs, kétszeres, árpa, zab: egészséges, száraz és legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmaz;
b) napraforgómag: fehér, szürke vagy csíkos, egészséges, szokványtisztaságú, idényszerű víztartalmú, rostált;
c) kukorica: egészséges, idényszerűen száraz és legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmaz;
d) rizs: hántolatlan, legfeljebb 15 százalék víztartalmú, legfeljebb 8 százalék gipszes szemet, előhántolás után legfeljebb 4 százalék hibás barna szemet és legfeljebb 3 százalék idegen anyagot tartalmaz, amelyből a földes rész, illetőleg rög legfeljebb 1 százalék lehet;
e) bab: szokványminőségű és legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmaz;
f) lencse: emberi táplálkozásra alkalmas, legfeljebb 5 százalék idegen anyagot és léhaszemet tartalmaz.
9. § (1) A gazdálkodónak joga van kenyérgabona-terméséből a háztartási és gazdasági szükségletének fedezésére szolgáló mennyiséget visszatartani. Ennek visszatartása után a kenyérgabona-beadási kötelezettségét a beadásra alkalmas terményekkel a következőképpen köteles teljesíteni:
a) elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletét meghaladó kenyérgabonából (búza, rozs, kétszeres) kell - a kenyérgabona-beadási kötelezettség erejéig - beadnia;
b) ha a gazdálkodó kenyérgabona-feleslege nem elég a kenyérgabona-beadási kötelezettség teljesítésére, a kenyérgabona után másodsorban árpát kell beadnia, de ha szemestakarmány-beadási kötelezettségét már teljesítette az arató- és cséplőrész levonása nélkül számított árpatermésének 15 százalékánál többet nem köteles beadni;
c) ha a gazdálkodónak a kenyérgabona-felesleg és az árpa beadása után is marad kenyérgabona-beadási kötelezettsége, harmadsorban zabot kell beadnia, de az arató- és cséplőrész levonása nélkül számított zabtermésének 10 százalékánál többet nem köteles beadni;
d) ha a kenyérgabona-beadási kötelezettség a kenyérgabona-felesleg, az árpa és a zab beadása után sincs egészen teljesítve, a gazdálkodó negyedsorban a háztartási és gazdasági szükségletén felüli napraforgómag-készletből köteles beadni annyit, amennyi a kenyérgabona-beadási kötelezettség teljesítéséhez még szükséges;
e) a kenyérgabona-beadási kötelezettségnek mindezek beadása után is fennmaradó részét a gazdálkodó szabad választása szerint teljesítheti kukoricával, rizzsel, babbal és lencsével.
(2) A kenyérgabona-beadási kötelezettség teljesítésére a gazdálkodó búzát, rozsot és kétszerest tényleges terméseredménye arányában köteles beadni.
(3) A kenyérgabona-beadási kötelezettséget a cséplés eredményének megfelelő minőségű gabonával kell teljesíteni.
10. § (1) A gazdálkodó a szemestakarmány-beadási kötelezettségét a megfelelő mennyiségű árpa és kukorica tényleges beadásával köteles teljesíteni.
(2) Ha a gazdálkodó a szemestakarmány-beadási kötelezettségét árpa vagy kukorica hiányában igazoltan nem tudja teljesíteni, a területileg illetékes közellátási felügyelőség esetenként engedélyezheti az árpa és kukorica egymással való helyettesítését, illetőleg a szemestakarmány-beadási kötelezettségnek árpa és kukorica helyett a kenyérgabona-beadási kötelezettség teljesítésének sorrendjében más beadásra alkalmas terménnyel való teljesítését. Az engedély iránti kérelmet a községi elöljáróságnál (polgármesternél) kell benyújtani, amely azt véleményével együtt a területileg illetékes közellátási felügyelőséghez továbbítja.
(3) Az a gazdálkodó, aki nemzeti vállalattal közvetlenül vagy szövetkezeten keresztül kollektíven sertéstenyésztési vagy sertéshízlalási szerződést kötött, az átadott állatok arányában az Országos Közellátási Hivatal rendelkezései szerint mentesül a szemestakarmány-beadási kötelezettség alól.
11. § A terménybeadási kötelezettség teljesítésének módját külön rendelet fogja szabályozni.
III. A terménybeadási kötelezettség kivetése és nyilvántartása
12. § (1) A terménybeadási kötelezettség kivetéséről és nyilvántartásáról a mezőgazdasági művelés alatt álló földterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik.
(2) Ha a gazdálkodónak több község határában van mezőgazdasági művelés alatt álló földterülete, a terménybeadási kötelezettséget az egyes területrészek fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) külön veti ki és külön tartja nyilván. Kivétel, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló területrészek szomszédos községekben fekszenek és egy gazdasági központból kerülnek megmunkálásra. Ebben az esetben a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt, álló területrészeket összesíteni kell és az egész terület után kiszámított terménybeadási kötelezettséget a gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) tartja nyilván. Ha a gazdálkodó nem lakik azoknak a községeknek a területén, amelyekben a mezőgazdasági művelés alatt álló területrészei fekszenek, a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) kérheti, hogy terménybeadási kötelezettségének nyilvántartását a mezőgazdasági művelés alatt álló földterülete szerint illetékes valamelyik községi elöljárósághoz (polgármesterhez) tegye át.
(3) A közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoport terménybeadási kötelezettségét a gazdaság központja, illetőleg a csoport gazdálkodásának igazgatási helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) tartja nyilván.
13. § (1) Az egyes gazdálkodók terménybeadási kötelezettségének kivetése céljából a községi elöljáróság (polgármester) gazdalajstromot állít össze.
(2) A gazdalajstrom azokat a gazdálkodókat tünteti fel, akik a község vagy város határához tartozó bármilyen mezőgazdasági művelés alatt álló területen gazdálkodnak, tekintet nélkül a művelésük alatt álló terület nagyságára és annak művelési ágára.
(3) A gazdalajstrom összeállítása alkalmával a gazdalajstromba fel kell venni mindenkit, aki a községben vagy városban földadófizetésre kötelezve van. Ha ugyanaz a személy a földadó-kivetési lajstromban bármilyen okból többször szerepel, ezeket a kivetéseket összevonva egy sorszám alatt kell a gazdalajstromba felvenni.
(4) A közösen termelő (III. típusú) termelőszövetkezeti csoportot mint gazdálkodót a gazdalajstromba a közös művelése alatt álló terület adataival fel kell venni. A táblás művelésű (I. típusú) és az átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportokat a gazdalajstromban feltüntetni nem szabad; ezeknek tagjait mint gazdálkodókat a gazdalajstromban külön-külön kell feltüntetni.
(5) A gazdalajstromot a községi elöljáróság (polgármester) az 1948. évi gazdalajstrom, az 1949. évi földadó-kivetési és mezőgazdaság-fejlesztési járulék kivetési lajstrom, a kataszteri birtokívek és a termelőszövetkezeti csoportoknál vezetett földkönyv adatai, továbbá a gazdálkodók bejelentése alapján állítja össze. A gazdalajstrom összeállítása céljából a gazdálkodókat fel kell hívni arra, hogy legkésőbb az 1949. évi június hó 7. és 20. napja között a megfelelő igazolások egyidejű felmutatása mellett élőszóval vagy írásban a községi elöljáróságnál (polgármesternél) jelentsék be:
a) mindazokat a változásokat, amelyek az 1948. évi gazdalajstrom adataival szemben a gazdálkodó személyében, a mezőgazdásági művelése alatt álló földterület nagyságában vagy annak művelési ágak szerinti megoszlásában bekövetkeztek;
b) az állami és közületi kezelésben lévő gazdaságok kísérleti és növénynemesítési célra szolgáló szántóterületét;
c) a termelési szerződéssel lekötött szántóterületüket;
d) a beadásra nem alkalmas termények termesztésére felhasznált szántóterületüket, ha az összes szántóterületük 25 százalékánál nagyobb;
e) azok a gazdálkodók, akik bármilyen termelőszövetkezeti csoportba beléptek, azt, hogy milyen típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai.
(6) A gazdálkodók által bejelentett adatokat a községi elöljáróság (polgármester) ellenőrzi. Az ellenőrzésnél különös gondot kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a gazdálkodó a megjelölt területek nagyságára vonatkozó adatokat a valóságnak megfelelően jelentette-e be. Az ellenőrzés megtörténte után a községi elöljáróság (polgármester) a gazdálkodó nevére változási lapot állít ki, amely a gazdalajstrom összeállítása alkalmával a változott adatok figyelembevételének céljára szolgál. A változási lapokat a gazdalajstrom vonatkozó sorszámával ellátva a gazdalajstrom mellékleteként meg kell őrizni.
(7) A gazdalajstrom összeállítása alkalmával a haszonbérbeadott mezőgazdasági ingatlan földadóját a tulajdonos vagy haszonélvező nevéről a haszonbérlő nevére át kell írni. Ha az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője mezőgazdasági művelés alatt álló területének csak egy részét adta haszonbérbe, a földadó megosztását úgy kell elvégezni, hogy a két gazdálkodó terhére számításba vett földadó összege a földadó-kivetési lajstromban feltüntetett földadóval egyenlő legyen. A földadó átírása vagy megosztása esetén a gazdalajstrom megjegyzés rovatába be kell jegyezni azokat a sorszámokat, amelyek alatt a megosztott földadó másik részére vonatkozó bejegyzések a gazdalajstromban megtalálhatók.
(8) Ha a földadó-kivetési lajstromban feltüntetett földadó megosztása során nem állapítható meg, hogy a haszonbérbeadott szántóterületnek és egyéb művelési ágú területnek mennyi a földadója, a szántóterületre és az egyéb művelési ághoz tartozó területre eső földadót külön-külön a terület arányában kell megosztani.
(9) Ha a községi elöljáróság (polgármester) a földadó átírása során a kataszteri birtokívek hiánya vagy más ok miatt nem tudja megállapítani, hogy a gazdálkodó terhére kivetett földadó a szántóterület és az egyéb művelési ághoz tartozó terület között hogyan oszlik meg, meg kell állapítani a gazdálkodó mezőgazdasági művelése alatt álló területének művelési ágankinti megoszlását és azt, hogy a község vagy város területének azon a részén művelési ágankint mennyi az átlagos földadó. A földadó átírásánál és megosztásánál az így kiszámított átlagos földadót kell alapul venni.
14. § (1) A gazdalajstromot legkésőbb az 1949. évi június hó 25. napjáig kell elkészíteni és elkészítése után azonnal három napig közszemlére kell kitenni. A gazdalajstrom kifüggesztését a helyileg szokásos módon közhírré kell tenni azzal, hogy az érdekelt gazdálkodók a gazdalajstrom adatai ellen a kifüggesztés három napja alatt a községi elöljáróságnál (polgármesternél) élőszóval vagy írásban felszólalhatnak.
(2) A községi elöljáróság (polgármester) a gazdalajstrom elleni felszólalásokat elbírálja és a gazdalajstrom adatait megfelelően kiigazítja. Ha a községi elöljáróság (polgármester) a gazdalajtsrom elleni felszólalásnak helyt nem ad, azt véleményével együtt legkésőbb az 1949. évi június hó 30. napjáig a területileg illetékes közellátási felügyelőséghez felterjeszti. A közellátási felügyelőség döntéséről a községi elöljáróságot (polgármestert) legkésőbb az 1949. évi július hó 9. napjáig értesíti.
(3) A gazdalajstromot az 1949. évi július hó 20. napján le kell zárni és azon ez után az időpont után változtatni nem szabad. A lezárás alkalmával a gazdalajstromot az eredeti írástól eltérő színnel át kell sorszámozni úgy, hogy új sorszámot csak azok a gazdálkodók kapjanak, akiket terménybeadási kötelezettség terhel. Ez az új sorszám a gazdálkodók nyilvántartási száma, amelyet a terménybeadással kapcsolatos okiratokon mindig fel kell tüntetni.
(4) A gazdálkodók tényleges terménybeadási kötelezettségében a gazdalajstrom lezárása után beálló változásokat a községi elöljáróság (polgármester) a változási naplóban tartja nyilván.
15. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) a gazdalajstrom adatai alapján minden gazdálkodó részére terménybeadási lapot állít ki, amely a gazdálkodót terménybeadási kötelezettségének nagyságáról tájékoztatja és egyben a terménybeadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások feljegyzésére is szolgál.
(2) A terménybeadási lapot az érdekelt gazdálkodóknak legkésőbb az 1949. évi július hó 20. napjáig kézbesíteni kell.
(3) A terménybeadási lap átvételét a gazdálkodóval a gazdalajstromnak erre a célra szolgáló rovatában igazoltatni kell.
16. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) az egyes gazdálkodók terménybeadási kötelezettségét és annak teljesítését az erre a célra szolgáló nyilvántartási lapon tartja nyilván.
(2) Az egyes gazdálkodók nyilvántartási lapját a gazdálkodó terménybeadási lapjával egyidőben kell kiállítani. A kiállításnál ügyelni kell arra, hogy a terménybeadási lapon és a nyilvántartási lapon szereplő adatok egymással megegyezzenek.
(3) Legkésőbb az 1949. évi július hó 20. napjáig a összes gazdálkodók nyilvántartási lapját el kell készíteni.
17. § A gazdalajstromot, a változási lapokat, a változási naplót, a terménybeadási és nyilvántartási lapokat, valamint a terménybeadási kötelezettség kivetéséhez és nyilvántartásához szükséges egyéb nyomtatványokat az Országos Közellátási Hivatal az Országos Közellátási Jegyközpont útján a közellátási felügyelőségeknek megküldi. A községi elöljáróságokat (polgármestereket) a szükséges nyomtatványokkal a területileg illetékes közellátási felügyelőség látja el.
IV. Vegyes, büntető és hatálybalépő rendelkezések
18. § A gazdálkodó terménybeadási kötelezettsége minden magánjogi megállapodáson alapuló természetbeni tartozást megelőz. Ebből a szempontból közömbös, hogy a magánjogi megállapodást a jelen rendelet kihirdetése előtt, vagy azután kötötték-e.
19. § (1) A búzában kivetett földadót és a mezőgazdaság-fejlesztési járulékot a gazdálkodó a vonatkozó pénzügyi jogszabályok szerint köteles leróni. A földadóra beadott terményeket a községi elöljáróság (polgármester) hivatalból veszi nyilvántartásba a terménybeadási kötelezettség teljesítéseként.
(2) Haszonbérlet esetében a földadó lerovására szükséges terményeket a haszonbérlő köteles a haszonbérbeadóval - az utóbbinak háztartási és gazdasági szükségletei figyelembevételével - kötött megállapodás szerint beadni. Ha a haszonbérleti szerződés értelmében a földadó a haszonbérbeadót terheli, a haszonbérbeadó köteles a földadóra beadott termények hatóságilag megállapított termelői árát a haszonbérlőnek megfizetni. A haszonbérlő által a haszonbérbeadó földadótartozásának kiegyenlítésére beadott termények a haszonbérlő terménybeadási kötelezettségének teljesítésébe beszámítanak.
(3) Feles- vagy részeshaszonbérlet esetében a földadó természetbeni teljesítése a haszonbérlőt - más megállapodás hiányában - csak a terménybeadási kötelezettségnek reá eső hányadrésze erejéig terheli.
20. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása - így különösen a terménybeadási kötelezettség teljesítésnek elmulasztása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. (169) ME rendelet szerint büntetendő.
(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet rendelkezései vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdés értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki
a) a 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére terménybeadási kötelezettségét, a beadásra alkalmas terményekkel nem a megszabott módon teljesíti;
b) a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a kenyérgabona-beadási kötelezettség teljesítésére búzát, rozsot és kétszerest nem tényleges terméseredménye arányában ad be;
c) a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabona-beadási kötelezettségét nem a cséplés eredményének megfelelő minőségű gabonával teljesíti.
(3) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.
21. § Az 1948/49. évi terménybeszolgáltatási kötelezettség szabályozása tárgyában kibocsátott 101620/1948. (73) KH rendelet, 101630/1948. (74) KH rendelet, 104220/1948. (177) KH rendelet, 104370/1948. (192) KH rendelet, 105040/1948. (214) KH rendelet, 107730/1948. (286) KH rendelet, 150003/1948. (134) V. b. FM rendelet, továbbá a 103330/1948. (144) KH rendelet 1. §-a és a 103600/1948. (168) KH rendelet 1. §-a, valamint az ezek végrehajtása tárgyában a községi elöljáróságokhoz, polgármesterekhez és közellátási felügyelőségekhez intézett utasítások az 1949. évi július hó 1. napján hatályukat vesztik.
22. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi május hó 28-án.
A miniszter helyett:
Szobek András s. k.
államtitkár