103800/1949. (VI. 26.) KH rendelet

a gabona forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.912.)

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (63) ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. A háztartási és gazdasági szükségletre visszatartható kenyérgabona

1. § (1) A gazdálkodó kenyérgabona-terméséből a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes háztartási szükségletként csak a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű kenyérgabonát (búzát, rozsot, kétszerest) tarthatja vissza.

(2) Az őstermelői fejadag

a) a hatodik életévüket betöltött személyek részére 220 kg kenyérgabona,

b) a hat éven aluli, de első életévüket betöltött személyek részére 160 kg kenyérgabona.

(3) Az életkor megállapítása szempontjából az 1949. évi július hó 1. napja irányadó. Az, aki hatodik életévét legkésőbb az 1949. évi június hó 30. napján betölti, hat éven felüli, aki első életévét legkésőbb ezen a napon betölti, egy éven felüli személynek számít.

2. § (1) A kenyérgabona-termésből a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükségletként az alábbi mennyiségű kenyérgabona tartható vissza:

a) vetőmag címén a kenyérgabona-vetésterületre kataszteri holdankint búzából 110 kg, rozsból és kétszeresből 100 kg;

b) az éves szegődményes gazdasági alkalmazottak és a háztartásukhoz tartozó, gabonalapjukon feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek részére az őstermelői fejadag;

c) haszonbérlet esetében, ha a haszonbérbeadó olyan mezőgazdasági főfoglalkozású személy, aki földjét saját kezelésében művelni nem tudja, a haszonbérbeadó és a háztartásához tartozó, gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek részére a szerződés szerinti, de legfeljebb az őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabona, ha fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva;

d) az olyan személyek részére, akiknek a mezőgazdaság a főfoglalkozásuk és akikkel szemben a gazdálkodót törvényen, bírói ítéleten vagy ellátási szerződésen (kikötmény, haszonélvezet stb.) alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, a kötelezettség szerint járó, de legfeljebb az őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabona, ha fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva.

(2) Közös vagy közületi (állami, községi, társulati, egyházi stb.) gazdaságban, továbbá jogi személyek gazdaságában kenyérgabona-fejadagot csak azok részére szabad visszatartani és kiadni, akik a mezőgazdasági munkában ténylegesen részt vesznek. Azok részére, akik a gazdaságban ténylegesen végzett mezőgazdasági munkájuk után járó nyugdíjukat természetben kapják, - a természetbeni járandóság erejéig - csak a saját személyüket és házastársukat megillető őstermelői fejadagot szabad visszatartani és kiadni, ha fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak természetben kiadott kenyérgabonát a gazdálkodó köteles feljegyezni a saját gabonalapjára és annak a személynek a gabonalapjára is, akinek a kenyérgabonát kiadja. A kenyérgabonát kiadó gazdálkodó gabonalapjára fel kell jegyezni a kiadás időpontját, a kenyérgabonát átvevő személy nevét és lakcímét, a juttatás jogcímét, az átvevő fél gabonalapjának számát és - a "kiadott" rovatban - a kiadott kenyérgabona mennyiségét. A kiadott kenyérgabona átvételét a jutalmazásban részesülő személy a kenyérgabonát kiadó gazdálkodó gabonalapján aláírásával igazolni köteles. A kenyérgabonát átvevő személy gabonalapjára fel kell jegyezni a kiadás időpontját, a kenyérgabonát kiadó gazdálkodó nevét és lakcímét, a juttatás jogcímét, a kenyérgabonát kiadó gazdálkodó gabonalapjának számát és - a "kapott" rovatban - a kiadott kenyérgabona mennyiségét. A bejegyzést a kenyérgabonát kiadó gazdálkodó aláírásával igazolni köteles.

3. § A kenyérgabona-termésből a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes háztartási és gazdasági szükséglet címén megtartott kenyérgabonát semmilyen más célra felhasználni nem szabad.

II. A vámőrlésben megőrölhető gabona mennyisége.

4. § (1) Kenyérgabonát és árpát vámőrlésben megőrölni vagy megőröltetni csak a községi elöljáróság (polgármester) által a gabonalapon kiállított vámőrlési engedély alapján szabad. Másfajta gabona (köles, hajdina, zab) őrléséhez vámőrlési engedély nem kell.

(2) Vámőrlési engedélyt csak az kaphat, aki a 103500/1949. (VI. 2.) KH rendelettel hatályában meghosszabbított 102830/1948. (122) KH rendelet szerint vámőrlésre jogosult és gabonalappal rendelkezik. Kenyérgabonára a vámőrlésre jogosult és gabonalappal rendelkező személy is csak akkor kaphat vámőrlési engedélyt, ha gabonalapjának IV. táblázata szerint a vámőröltetni kívánt kenyérgabonával tényleg rendelkezik.

(3) A vámőrlési engedélyt a vámőrlésre jogosult személy állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki. Az a gazdálkodó, aki mezőgazdasági munkásokat élelmezéssel szerződtetett, a munkások élelmezéséhez szükséges gabona őrlésére a vámőrlési engedély kiadását a gazdaság fekvése szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) is kérheti.

(4) A vámőrlési engedélyt a gabonalap V. táblázatában kell kiállítani. Az engedély kiállítása alkalmával a megfelelő rovatokba be kell jegyezni a vámőrlési engedély kiállításának hónapját és napját, az őröltetni kívánt gabona fajtánkénti megnevezését (búza, rozs, kétszeres, árpa) és az "őrölhető" rovatba kilogrammokban azt a mennyiséget, amelyre a vámőrlési engedély szól. A vámőrlési engedély kiállításakor a darálható, hántolható és kiüthető mennyiség megjelölésére szolgáló rovatokat kihúzással bejegyzésre alkalmatlanná kell tenni. Ezután a bejegyzést aláírással és hatósági pecséttel kell ellátni.

(5) A kenyérgabonára vonatkozó vámőrlési engedély kiadása előtt a községi elöljáróság (polgármester) a vámőrlésre jogosult személy gabonalapjának IV. táblázatából ellenőrizni köteles, hogy az a megőröltetni kívánt kenyérgabona-mennyiséggel tényleg rendelkezik-e. Kenyérgabonára vonatkozó vámőrlési engedélyt - a vámőrlésben megőrölhető mennyiség keretén belül - csak annyi kenyérgabonára szabad kiadni, amennyivel a vámőrlésre jogosult a gabonalapjának IV. táblázatába bejegyzett adatok szerint tényleg rendelkezik.

5. § (1) Kenyérgabonából a vámőrlésre jogosult az 1949. évi július hó 1. és az 1950. évi június hó 30. napja közötti időben a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek őstermelői fejadagjára kaphat vámőrlési engedélyt. Az őstermelői fejadag az őrlésért fizetendő vámot és a porlási levonást is magában foglalja.

(2) Ha a vámőrlésre jogosult a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek teljes őstermelői fejadagjának megfelelő mennyiségű kenyérgabonával nem rendelkezik, a hiányzó kenyérgabona helyett 20%-kal több árpa őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt.

(3) A gazdálkodó mindaddig, amíg a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabonát és árpát teljes egészében be nem adta, csak a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett egy éven felüli ellátatlan személyek őstermelői fejadagjának 1/4 részére kaphat vámőrlési engedélyt. Az őstermelői fejadag többi részére a községi elöljáróság (polgármester) a vámőrlési engedélyt csak akkor adhatja ki, ha megállapítja, hogy a gazdálkodó a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabonát és árpát teljes egészében beadta.

6. § Az őstermelői fejadag kiegészítésére a mezőgazdasági munkavállaló és az a gazdálkodó, aki 25 kataszteri holdnál kisebb olyan mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodik, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát nem éri el, a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után 25 kg árpára szóló vámőrlési engedélyt kaphat a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett minden olyan ellátatlan személy részére, aki tizenkettedik életévét legkésőbb az 1949. évi június hó 30. napján betöltötte.

7. § (1) A vámőrlésre jogosult a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után az őstermelői fejadagon és fejadag-kiegészítésen felül külön 50 kg kenyérgabona vagy e helyett 20%-kal több árpa őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt:

a) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett ellátatlan személyek valamelyike házasságot köt;

b) ha neki vagy a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett ellátatlan személyek valamelyikének gyermeke születik;

c) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett ellátatlan személyek valamelyike ezüst-, arany- vagy gyémántmenyegzőjét ünnepli;

d) ha őt vagy a háztartásához tartozó és gabonalapján feltüntetett ellátatlan személyek valamelyikét az 1949. évi július hó 1. és az 1950. évi június hó 30. napja között az Országos Munkaverseny Bizottság mintagazdává minősíti.

(2) A fejadagon felüli 50 kg kenyérgabonára vagy ehelyett megfelelő mennyiségű árpára szóló vámőrlési engedély házasságkötés esetén mindkét házasfelet, gyermekszülés esetén a szülőanya háztartása, ezüst-, arany- vagy gyémántmenyegző esetében pedig a házasfeleket együttesen illeti meg. Az 50 kg-os mennyiség az őrlési vámot és a porlási levonást is magában foglalja.

(3) A fejadagon felüli vámőrlési engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) a gabonalap V. táblázatán kívül köteles a gabonalap VII. Hivatalos feljegyzések című táblázatába is bejegyezni a fejadagon felüli vámőrlési engedély jogcímének feltüntetésével.

8. § (1) A vámőrlésre jogosult a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után a hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegyre eladott kenyérgabona mennyisége szerint szabad őrlésre is kaphat vámőrlési engedélyt az alábbi mennyiségben:

a) a mezőgazdasági munkavállaló és az öt kataszteri holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodó ugyanolyan mennyiségű kenyérgabonára, mint amennyi kenyérgabonát a hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegyre eladott;

b) az öt kataszteri hold vagy ennél nagyobb szántóterülettel rendelkező gazdálkodó, ha a mezőgazdasági művelése alatt álló összes földterület a 25 kataszteri holdat és annak összes kataszteri tisztajövedelme a 350 aranykoronát nem éri el, a hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegyre eladott kenyérgabona 50 százalékának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára;

c) az a gazdálkodó, akinek a mezőgazdasági művelése alatt álló összes földterülete a 25 kataszteri holdat vagy annak kataszteri tisztajövedelme a 350 aranykoronát eléri, a hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegyre eladott kenyérgabona 25 százalékának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára.

(2) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedélyt csak ugyanolyan fajtájú kenyérgabonára szabad kiadni, mint amilyen kenyérgabonát a vámőrlésre jogosult a hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegyre eladott.

(3) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedély kiadása előtt a községi elöljáróság (polgármester) köteles megállapítani, hogy a vámőrlésre jogosult a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségét tényleg beadta, továbbá, hogy gabonalapjának IV. táblázata szerint a szabad őrlésben megőröltetni kívánt, kenyérgabonával tényleg rendelkezik.

(4) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedély kiadása alkalmával az annak alapjául szolgáló "C" vételi jegyet a községi elöljáróság (polgármester) bevonja és azt kereszt alakban történő áthúzással érvénytelenítve, a szabad őrlésre kiadott vámőrlési engedélyekről vezetett nyilvántartás mellékleteként megőrzi. Az érvénytelenített vételi jegy hátlapjára fel kell jegyezni, hogy annak alapján a községi elöljáróság (polgármester) milyen és mennyi kenyérgabona szabad őrlésére adott ki vámőrlési engedélyt.

(5) A szabad őrlésre kiadott vámőrlési engedélyt a gazdálkodó gabonalapjának V. táblázatán kívül be kell jegyezni a gabonalap VII. Hivatalos feljegyzések című táblázatába is.

(6) A szabad őrlésre kiadott vámőrlési engedélyekről a községi elöljáróság (polgármester) nyilvántartást vezet. Nyilvántartás céljára a gabonalapokról vezetett nyilvántartás is felhasználható.

(7) A szabad őrlésből származó liszttel a vámőrlésre jogosult szabadon rendelkezik és azt - a termelői forgalmi adó lerovása mellett - a szabad őrlésből származó lisztre megállapított hatósági áron közvetlen fogyasztónak kizárólag háztartási szükségletre szabadon eladhatja. Malom, kereskedő, sütőiparos, vendéglátó iparos és más ipari feldolgozó azonban a vámőrlésre jogosulttól lisztet nem vásárolhat; ezeknek a vámőrlésre jogosult lisztet nem adhat el.

III. A gabona eladása, cserélése és természetbeni kiadása

9. § (1) A vámőrlésre jogosult a földadó, a mezőgazdaság fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után fennmaradó kenyérgabonát eladhatja:

a) hatósági terménygyűjtőnek "C" jelű vételi jegy ellenében, vagy

b) annak, aki az illetékes hatóságtól kenyérgabona-vásárlási engedélyt kapott.

(2) Más számára kenyérgabonát eladni nem szabad és más kenyérgabonát nem vásárolhat.

(3) A hatósági terménygyűjtő a "C" jelű vételi jegy ellenében az 1949. évi augusztus hó 13. napjáig eladott kenyérgabona után métermázsánként 5 forint, a később, de az 1949. évi szeptember hó 3. napjáig eladott kenyérgabona után pedig métermázsánként 2 forint jutalmat köteles az eladónak a vételárral együtt kifizetni ugyanúgy, mint az "A" vagy " B" jelű vételi jegyre eddig az időpontig beadott kenyérgabonánál.

(4) A kenyérgabona-vásárlási engedélyek kiadását és felhasználását külön rendelet fogja szabályozni.

10. § (1) A vámőrlésre jogosult a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség, teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után a háztartási és gazdasági szükségletére jogosan megtartott, továbbá a feleslegként megmaradt búzáját, rozsát és kétszeresét másik gabonalappal rendelkező személynek ugyanilyen jogcímen birtokában lévő kenyérgabonájával külön engedély nélkül elcserélheti.

(2) Az egymás között kenyérgabonát cserélő személyek kötelesek gabonalapjuk IV. táblázatába bejegyezni a csere időpontját, a másik cserélő fél nevét és lakóhelyét, a "juttatás jogcíme" rovatba a "csere" szót, továbbá a másik fél gabonalapjának számát, a "kiadott" rovatba a cserére átadott, a "kapott" rovatba pedig a cserébe átvett kenyérgabona mennyiségét és megnevezését. A bejegyzést és a csere megtörténtét a másik cserélő fél a megfelelő rovatban aláírásával igazolni köteles.

11. § (1) A gazdálkodó kenyérgabonát természetben csak az alábbiaknak adhat ki:

a) azoknak, akiknek a részére a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükséglet címén kenyérgabonát a 2. § értelmében visszatarthat az erre a célra visszatartott mennyiséget;

b) a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona és árpa teljes mennyiségének beadása után megmaradó kenyérgabona-feleslegből az őstermelői fejadagnak megfelelő mennyiségű kenyérgabonát azoknak a mezőgazdasági munkavállalóknak, akiknek kenyérgabona-fejadagját a 2950/1949. (IV. 2.) Korm. rendelet, illetőleg a vonatkozó kollektív szerződés szerint biztosítani köteles, továbbá a haszonbérbeadónak és az olyan személyeknek, akikkel szemben törvényen, bírói ítéleten vagy ellátási szerződésen alapuló természetbeni tartási kötelezettség terheli, ha kenyérgabona-fejadagjuk máshonnan nincs biztosítva és gabonalappal rendelkeznek.

(2) Más személy részére kenyérgabonát természetben kiadni bármilyen címen (ajándék, munkabér, párbér, stb.) csak akkor szabad, ha kenyérgabona-vásárlási engedéllyel rendelkezik. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a kenyérgabona-vásárlási engedélyek kiadását és felhasználását szabályozó rendelet tartalmazza.

(3) A természetben kiadott kenyérgabonát a gazdálkodó és a kenyérgabonát átvevő személy gabonalapjára a 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint fel kell jegyezni.

12. § A földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítése után megmaradó árpával és zabbal, továbbá az általa termelt egyéb gabonafélékkel (köteles, hajdina) a gazdálkodó szabadon rendelkezik és azokat szabadon eladhatja, elcserélheti, vagy felhasználhatja.

IV. A gabona felhasználása

13. § Kenyérgabonát és ezeknek emberi táplálkozásra alkalmas feldolgozási termékeit takarmányozásra felhasználni tilos. Emberi táplálkozásra nem alkalmas ilyen terményeknek vagy termékeknek takarmányozás céljára való felhasználására a közellátási felügyelőség adhat engedélyt.

14. § Kenyérgabonát, árpát és zabot szeszfőzésre vagy egyéb ipari célra felhasználni csak az Országos Közellátási Hivatal engedélyével szabad.

V. A gabona és a liszt szállítása

15. § (1) Kenyérgabonát és árpát az ország egész területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani.

(2) Kenyérgabona szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) a gabonalappal rendelkezők részére a saját termésű, továbbá a munkabér vagy természetbeni járandóság címén jogszerűen megszerzett gabonának a lakóhelyre vagy a lakóhelyről a gazdálkodás helyére szállításához, ha a szállítás vasúton, hajón vagy gépjárművön történik, az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség, más módon történő szállításnál - az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);

b) a vámőrlésre jogosultnak a háztartási és gazdasági szükségletre jogosan megtartott, továbbá a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség teljesítése után megmaradt kenyérgabonájából csere céljára szolgáló kenyérgabona szállításához az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);

c) a kenyérgabona-vásárlási engedély alapján megszerzett kenyérgabona szállításához a kenyérgabona-vásárlási engedélyek kiadását és felhasználását szabályozó rendeletben megjelölt hatóság;

d) egyéb esetekben az Országos Közellátási Hivatal.

(3) Árpa szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) az indokolt gazdasági szükséglet erejéig, ha a szállítás vasúton, hajón vagy gépjárművön történik, az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség, más módon történő szállításnál az elszállítás helye szerint illetékes, községi elöljáróság (polgármester);

b) egyéb esetekben az Országos Közellátási Hivatal.

(4) A kenyérgabona és az árpa szállítási igazolvány nélkül csak az alábbi esetekben szállítható:

a) gabonalappal eladás céljából a hatósági terménygyűjtő raktárába vagy a feladóállomásra;

b) a gabonalapra vezetett vámőrlési engedéllyel a vámőrlésre jogosult lakásáról vagy gazdaságából a vámőrlő malomba vagy cseretelepre tengelyen vagy gépjárművön, de csak olyan mennyiség erejéig, amennyi a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély szerint még megőrölhető;

c) a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel vasúton vagy hajón történő szállításnál és a vonatkozó szállítmánynak a hatósági terménygyűjtő raktárából a feladóállomásra való szállításánál;

d) a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat rendelkező levelével a hatósági terménygyűjtő raktárából a rendelkező levélben megjelölt malomban vagy raktárba tengelyen vagy gépjárművön;

e) a vámcseretelep által kiállított szállítójeggyel vámcsere céljából a vámcseretelepről a cseretelepet fenntartó malomba tengelyen vagy gépjárművön;

f) a Gazdasági Magtermeltető Nemzeti Vállalat hitelezett fuvarlevelével vasúton vagy hajón történő szállításnál és a vonatkozó szállítmánynak a feladóállomásra való szállításánál;

g) az Országos Közellátási Hivatal, a Közellátási felügyelőségek, a mezőgazdasági igazgatóságok, a vetőmagvizsgáló intézetek, az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet, a Malomipari Központ, a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat, a MITART Malomipari és Takarmányértékesítő nv., továbbá a Magyar Kereskedelmi Kamara áruüzleti szakértő bizottsága és választott bírósága címére feladott legfeljebb 10 kg súlyú minták postán.

h) az árpa darálás vagy hántolás céljából a gabonalap felmutatása mellett a vámőrlésre jogosult lakásáról vagy gazdaságából a malomba, daráló- vagy hántolóüzembe az indokolt szükséglet erejéig tengelyen vagy gépjárművön.

16. § (1) Kenyérgabonából és árpából származó lisztet az ország egész területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani.

(2) Liszt szállításához szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) a vámőrlési engedély alapján megőrölt kenyérgabonából és árpából származó lisztnek a vámőrlő malomból vagy cseretelepről az őröltető lakóhelyére vagy gazdaságába történő szállításhoz, ha a szállítás vasúton vagy hajón történik, az őrlés helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) a vámőrlő malom vagy cseretelep által kiadott szállítóbárca egyidejű bevonása mellett;

b) a kenyérgabona vásárlási engedély alapján háztartási szükségletre megőrölt lisztnek a malomból vagy cseretelepről az őröltető lakóhelyére történő szállításához, ha a szállítás vasúton vagy hajón történik, az őrlés helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) a malom vagy a cseretelep által kiadott szállítójegy egyidejű bevonása mellett;

c) a szabad őrlésben megőrölt liszt szállításához a gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);

d) a lakóhely-változtatás esetén a háztartásban jogszerűen tartott lisztnek az új lakóhelyre való szállításához elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester);

e) egyéb esetekben az elszállítás helye szerint illetékes közellátási felügyelőség vagy az Országos Közellátási Hivatal.

(3) Kenyérgabonából és árpából származó liszt szállítási igazolvány nélkül csak az alábbi esetekben szállítható:

a) a gabonalapra vezetett vámőrlési engedély és a malom által kiadott szállítóbárca egyidejű felmutatása mellett a vámőrlő malomból vagy cseretelepről az őröltető lakására vagy gazdaságába tengelyen vagy gépjárművön, ha az őrlés a gabonalap VI. táblázatába szabályszerűen be van jegyezve;

b) a kenyérgabona-vásárlási engedélyre vezetett őrlési engedély és a malom által kiadott szállítójegy egyidejű felmutatása mellett a malomból az őröltető lakására tengelyen, vagy gépjárművön, ha az őrlés a kenyérgabona-vásárlási engedélyre szabályszerűen fel van jegyezve;

c) a MITART Malomipari és Takarmányértékesítő nv., vagy a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel vasúton vagy hajón történő szállításnál és a vonatkozó szállítmánynak a feladóállomásra való szállításánál;

d) a malom által kiállított szállítójeggyel a malomból az általa fenntartott cseretelepre a cseretelep ellátása céljából tengelyén vagy gépjárművön;

e) a hatóságilag kiutalt liszt a közellátási őrlésre kijelölt malom vagy a nagybani elosztó által kiállított szállítójeggyel tengelyen vagy gépjárművön;

f) kézipoggyászként legfeljebb 5 kg;

g) az Országos Közellátási Hivatal, a közellátási felügyelőségek, az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet, a Malomipari Központ és a MITART Malomipari és Takarmányértékesítő nv. címére feladott legfeljebb. 2 kg súlyú lisztminták postán;

h) a hivatalos lisztjellegminták.

VI. Vegyes rendelkezések

17. § (1) A gazdálkodó terménybeadási kötelezettségének gabonával való teljesítését, továbbá a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes háztartási és gazdasági szükséglet címén visszatartott kenyérgabona mennyiségét a cséplés befejezése után az Országos Közellátási Hivatal ellenőrizteti.

(2) Az ellenőrzés megszervezéséről és végrehajtásáról az Országos Közellátási Hivatal gondoskodik.

(3) Az ellenőrzés minden olyan vámőrlésre jogosult személyre kiterjed, aki gabonalappal rendelkezik.

18. § Az olyan terménykeveréket, amely 5%-nál több kenyérgabonát vagy árpát tartalmaz, a gabona forgalmára, felhasználására és szállítására vonatkozó rendelkezések szempontjából kenyérgabonának vagy árpának kell tekinteni. Ehhez képest az ilyen terménykeveréket eladni, megvásárolni, felhasználni vagy szállítani csak a kenyérgabonára, illetőleg az árpára nézve megállapított szabályok szerint szabad.

VII. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések

19. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése és kijátszása - így különösen a gabonának a rendelettől eltérő forgalomba hozása, felhasználása vagy szállítása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet szerint büntetendő.

(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet rendelkezései vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) az 1. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes háztartási szükséglet címén az őstermelői fejadagnál több kenyérgabonát tart vissza;

b) a 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a földadó, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék és a terménybeadási kötelezettség alól mentes gazdasági szükséglet címén a meghatározott mennyiségnél több kenyérgabonát tart vissza;

c) a 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére közös, vagy közületi gazdaságban, vagy jogi személyek gazdaságában kenyérgabonát visszatart és kiszolgáltat olyan személyek részére, akik a mezőgazdasági munkában ténylegesen nem vesznek részt, vagy nem ilyen munka után kapnak természetbeni nyugdíjat;

d) a 2. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a természetben kiadott kenyérgabonát a saját gabonalapjára és annak gabonalapjára, akinek a gabonát kiadta, nem jegyzi fel;

e) a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a kenyérgabona-cserét a saját gabonalapjára nem jegyzi fel vagy azt a másik fél gabonalapján aláírásával nem igazolja;

f) a 11. §-ban foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabonát bármilyen címen természetben kiad olyan személynek, akinek kenyérgabonát természetben kiadni nem szabad, vagy az arra jogosultak kiadott kenyérgabonát a saját gabonalapjára és az átvevő személy gabonalapjára nem jegyzi fel.

(3) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

20. § Ez a rendelet az 1949. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 103330/1948. (144) KH rendelet, a 103510/1948. (147) KH rendelet, a 104190/1948. (173) KH rendelet, a 104330/1948. (182) KH rendelet, a 104470/1948. (188) KH rendelet, a 104560/1948. (193) KH rendelet, a 104570/1948. (193) KH rendelet, a 104820/1948. (207) KH rendelet, a 104920/1948. (212) KH rendelet, a 105530/1948. (224) KH rendelet, a 101140/1949. (36) KH rendelet és a 102270/1949. (70) KH rendelet, továbbá a 103340/1948. (144) KH rendelet 2-3. §-a és 14. §-a, a 100480/1949. (20) KH rendelet 2. §-ának 5. és 8. pontja, valamint a 100540/1949. (24) KH rendelettel kiadott szállítási táblázatnak a gabona és liszt szállítására vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Szobek András s. k.,

államtitkár