2950/1949. (IV. 2.) Korm. rendelet

a mezőgazdaság körébe tartozó magánmunkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeinek megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.140.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a mezőgazdaság, állattenyésztés, rizstermelés, halászat és vadászat magánmunkáltatóira és azok munkavállalóira,

b) legeltetési és más társulatokra vagy társaságokra,

c) az a) pontban felsorolt termeléssel foglalkozó általános és tejszövetkezeteknél időszakonként alkalmazott munkavállalókra.

II. Munkaidő

Rendszeres munkaidő

2. § (1) Éves, szegődményes munkavállalók (konvenciósok, bentkosztosok) munkaideje:

a) április 16-tól október 15-ig napi 10 óra,

b) október 16-tól április 15-ig napi 8 óra.

(2) Hónapos mezőgazdasági munkavállalók (sommások), hónapos pásztorok és órabéres munkavállalók munkaideje:

a) április 16-tól október 15-ig napi 10 óra,

b) október 16-tól április 15-ig napi 8 óra.

(3) Éves, hónapos mezőőrök, vadőrök munkaideje:

a) május 16-tól november 15-ig napi 12 óra,

b) november 16-tól május 15-ig napi 8 óra.

(4) Éjjeliőrök munkaideje: napi 10 óra.

(5) Az éves szegődményes (állatgondozó) munkavállalók munkaidejében az állatok gondozásával, tisztántartásával és a napi takarmányelőkészítéssel kapcsolatos munkák ideje is bennfoglaltatik.

(6) A mezőőrök, vadőrök és pásztorok napi munkaideje a helyi viszonyoknak megfelelően, szükségszerűen osztható be.

(7) A munkavállalók napi rendes munkaidejének beosztását, vagy a munka kezdetének és befejezésének időpontját a munkáltató a bizalmival, ahol ilyen nincs, a munkavállalókkal közvetlenül, együttesen állapítja meg.

Étkezési és tisztálkodási szünet

3. § (1) A munkavállalókat az alábbi részletezés szerinti, de a 2. § (1)-(4) bekezdéseiben felsorolt munkaidőbe be nem tudható étkezési és tisztálkodási idő illeti meg:

a) reggeli étkezési és tisztálkodási idő (csak április 16. és október 15 között) 1/2 óra,

b) déli étkezési és tisztálkodási idő: április 16 és október 15. között 1/2 óra, október 16. és április 15. között 1 óra.

Fél óra étkezési szünet elszámolása

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott napi étkezési és tisztálkodási időből 1/2 órát fizetett étkezési időnek kell tekinteni. Az órabéres és hónapos munkavállalók részére ezt a félórát a napi, illetve havi munkaidőn felül külön el kell számolni és ki kell fizetni. Az éves szegődményes alkalmazottak fizetésének megállapításánál pedig ez a 1/2 óra figyelembe van véve, ezért őket ezen a címen külön díjazni nem kell.

(2) Az órabéres és hónapos munkavállalók részére a 30 perces fizetett étkezési és tisztálkodási szünet csak akkor számolható el, ha valamely munkanapon a rendes munkaidőnek legalább felét ledolgozták.

Túlóra

5. § (1) Túlórának tekintendő a napi rendes munkaidő, illetőleg a 30 perces étkezési és tisztálkodási szüneten felül a rendes napi munkaidő előtt, vagy után teljesített munkaidő.

(2) Munkát túlórában a munkavállaló csak akkor köteles teljesíteni, ha azt a munkáltató, vagy annak megbízottja elrendelte.

(3) A munkavállaló a napi munkaidőt, illetve a naponként teljesített munkaóra számát a DÉFOSz által kiadott füzetbe bejegyzi, melyet a munkáltató naponként aláírásával igazolni köteles. Ebbe a füzetbe történt bejegyzéseket a DÉFOSz által kiküldött megbízottnak ellenőrzés végett esetenként fel kell mutatni.

III. Munkaszüneti napok

6. § Munkaszüneti napnak számít minden vasárnap, ezenkívül a törvényesen elrendelt munkaszüneti napok.

Kivételes vasárnapi munka

7. § (1) Kivételesen lehet vasárnap is munkát végeztetni olyan sürgős esetben, mint az elemi csapás, vagy balesetelhárítás, illetve ezek következményeiből származó szükséges munkák.

(2) Vasárnapi munkának a szombat este 6 óra és hétfő reggel 5 óra közötti időt kell tekinteni.

Szabadnap

8. § (1) Az állandó jelleggel alkalmazott órabéres munkavállalóknak, hónaposoknak és éves szegődményes munkavállalóknak (konvenciósoknak, bentkosztosoknak) a munkáltató minden vasárnapon és egyéb törvényes munkaszüneti napon, a mezőőröknek, vadőröknek és pásztoroknak pedig minden második vasárnapon teljes munkaszüneti napot (szabadnap) köteles biztosítani.

(2) Az éves, szegődményes alkalmazottak (konvenciósok, bentkosztosok), a részükre kiadott munkaszüneti napon a gondozásukra bízott állatok etetését stb. nem kötelesek ellátni. Ennek a munkának az elvégzésére a munkáltató helyettesről köteles gondoskodni.

(3) Ha valamely munkavállalónak a termelés folytonossága érdekében a 7. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt vagy más természetű szükségszerűségből a szabadnap vasárnapon ki nem adható, részére azt a hét más napján (hétköznap) köteles a munkáltató kiadni.

Fizetett ünnepnapok

9. § (1) Fizetett ünnepnapok, amennyiben nem esnek vasárnapra, a következők: január 1., március 15., április 4., május 1., Úrnapja, augusztus 20., Karácsony mindkét napja.

(2) Munkaszüneti napok, de nem fizetett ünnepnapok: a húsvéthétfő, pünkösdhétfő, november 1.

A munkák csoport szerinti díjazása

10. § (1) A munkavállalókat nem életkoruk vagy nemük szerint, hanem az általuk végzett munka (munkabércsoportok) alapján kell díjazni.

(2) A munkabérek kiegészítő részét jelentik azok a juttatások is, amelyet a dolgozók fizetett ünnepnap, fizetett szabadság, fizetett ebédidő, szociális és egészségügyi stb. juttatások címén vagy természetbeniekben kapnak.

Bérezés módja

11. § A munkavállalók bérüket időbérben (órabér, havibér, szegődménybér) kapják. Teljesítménybérrel (szakmányakkord) díjazni nem lehet.

IV. Órabérek és havibérek bércsoportok szerint

12. §

I. bércsoport

Lóvezető, bogárírtás kézzel, növények acatolása, termények válogatása, juhász, kanász, gulyás mellett alkalmazott olyan kisegítő kisbojtár, aki a kihajtásnál, behajtásnál segédkezik, esetleg a legeltetésnél is jelen van, de fejést, vagy itatásnál vízhúzást, vagy ehhez hasonló nehéz munkát nem végez. 10 db vagy ennél kevesebb létszámú számosállat őrzését (itatáshoz vízhúzást nem beleértve) önállóan végző munkavállaló (bojtár), baromfilegeltető.

Órabér: 1.30 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 338.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 273.- Ft.

II. bércsoport

Tengerinek eke utáni vetésénél megrakó, vetőgépnél kisegítő (faros), növények kézi gyomlálás, fattyazás, kaccsozás, aratásnál kötélterítő, mákricinus gubójának szedése, kender porolása-lombozása, burgonyaválogatás, napraforgómagszárítás, rostálás, takarmányfélék forgatása-gyűjtése, zsákvarrás, olyan gulyásbojtár, aki itatást, vagy egyéb nehéz munkát is végez, csikós (ménes)-bojtár, munkáscsoportnál vízhordó.

Órabér: 1.40 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 364.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 294.- Ft.

III. Bércsoport

Vetőmagtisztítás, csávázás, burgonyának és tengerinek eke, burgonyának kapa utáni vetésénél gumórakás, dugványrépa rakás, sarabolás kézikapával, gazló kapálás kézikapával, hüvelyesek (bab, borsó, lencse) kézi nyüvése, cirok szakállvágása kézzel, burgonyaszedés kapa- vagy forgatóeke után, cukorrépa fejelése-kupacbarakása, napraforgótányér levágása, kocsira rakása, kézicséplés, belső udvari vegyes szállító és rakodómunka, munkáscsapatnál beosztott konyhai kisegítő, gazdaságban előforduló egyéb külső vagy belső munkák (vegyes), pl. állatok mérlegelésénél segédkezés, fák gallyazása, élősövények nyesése, gallyaprítás stb. nappali tanyaőr, silózásnál taposó, vagy egyéb kisegítő, baromfigondozó, rizsgyomlálás, vadászatnál hajtó, etetés, sózás munkái.

Órabér: 1.50 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 395.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 315 Ft.

III/a. bércsoport

Mezőőr, vadőr.

Órabér: 1.50 Ft. Havibér: máj. 16-nov. 15. között 395.- Ft, nov. 16-máj. 15. között 315 Ft.

III/b. bércsoport

Éjjeliőr.

Órabér: 1.50 Ft. Havibér: 395.- Ft.

IV. bércsoport

Trágya kocsirakás, teregetés, kapásnövények ültetésénél fészekkészítés kapával, saraboló kapálás Rapid és Planet kapával, ekekapázás lókapával, répafélék és mák stb. egyelése, takarmányrépaszedés, takarmányfélék behordásánál kocsira, kazalra adogatás, terményforgatás-rostálás, szecskázó, rostáló- és morzsológépen etetés, főző szakácsnő, szártépő gépnél, kéveadogató, tépett szára elszedő, préselőgépnél drótozó és egyéb kisegítő, gulyás, juhász, kanász, lóápoló és hizlaldás kanász, takarmányelőkészítés, sertésapaállatgondozó, trágyakitakarítás istállóból, ólból, kaszával vagy géppel levágott hüvelyesek, ipari és kereskedelmi növények (kender, len) felszedése, kötözése, kúpolása, ipari és kereskedelmi növények, mák, ricinus, cirok kórójának levágása, halászati segédmunkás, kötözés, kúpolás, kocsirarakás.

Órabér: 1.65 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 430.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 347.- Ft.

V. Bércsoport

Vetőszántás őszi mélyszántás, vetőgépkormányos, aratógép mellett kisegítő, lógereblyéző, aratásnál kézigereblyézés, kaparékfelszedés, összerakás, marokszedés, cséplésnél ponyvás, törekes, kévevágó, kukoricatörés száron lefosztva, válogatás, kocsirarakás, górébahordás együttes munkája, kukoricaszárvágás, kötözés, kocsiraadogalás, kazalozás, burgonyaszedésnél bokorvágás, kapával, vermelés, prizmálás, répaásás kéziásóval kocsira, górébarakás, takarmányrépaszedés, prizmázás, kocsira, góréba rakás, napraforgószárvágás, kötözés, kocsirarakás, kaszálógépvezető, földásás, ároktisztítás, földútjavítás, főző- és kenyérsütő; szakácsnő mélykapálás, szártépőgép etető, széna-szalmabálák szállítása, hízómarhagondozó (göbölyös, sörés), rizsforgatás, halászati betanított segédmunkás.

Órabér: 1.75 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 455.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 368.- Ft.

VI. bércsoport

Vizsganélküli traktorvezető, szántóföldi növények permetezése porolása, aratásnál kötözés keresztek összerakása, kereszteknek kocsira, asztagra, vagy asztagon való adogatása, aratógépkormányos, hüvelyes szántóföldi növények kaszálása kézikaszával, cirokszakál bálázás, kocsirarakás, len-nyüvőgépkormányos, hasáb-, dorong- vagy rönkfából favágás, szecskavágógép kézihajtása, présgépetető, présgépkezelő, rizs kötözése, kúpozása, fejőgulyás, bikagondozó.

Órabér: 1.80 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 468.- Ft, okt. 15-ápr. 16. között 378.- Ft.

VII. bércsoport

Műtrágyaszórás kézzel, takarmányrépa, cukorrépa, burgonya vagonbarakása, takarmánynövények kézikaszálása, széna, szalma kézi préselése (bálázása), baromfitelepkezelő, ménesmester, birkanyírás, rizsárasztás.

Órabér: 1.95 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 498.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 410.- Ft.

VIII. bércsoport

Kézikaszálás (aratás) álló gabonából, cséplésnél szalmavágó (rudaskészítő), asztag rakás, kazalrakó, kéveadogató, szalmahordó, mázsáló, zsákoló, fuvarozásnál vagy magtárban zsákoló, szénakazalrakás, segédtraktorvezető.

Órabér: 2.10 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15 között 546.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 441.- Ft.

IX. bércsoport

Vizsgázott traktorvezető, kaszálás (aratás) összekuszált, dült gabonából, cséplésnél etető, fűtő, segédgépész, segédtraktorvezető, kenderaratás kézikaszával, lennyüvés kézzel, rizstelepi szivattyúkezelő gépész.

Órabér: 2.20 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 572.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 462.- Ft.

X. bércsoport

Cséplésnél gépész, vizsgázott (traktorvezető) rizstelepvezető.

Órabér: 2.35 Ft. Havibér: ápr. 16-okt. 15. között 611.- Ft, okt. 16-ápr. 15. között 494.- Ft.

Be nem sorolt munka díjazása

13. § Ha a munkáltató a munkavállalójával olyan munkát végeztet, amely az I-X. bércsoportokban felsorolva nem volna, a végzett munkát olyan órabérrel kell díjazni, amilyen órabér az illető munkához legjobban hasonlítható (felsorolt) munkára meg van állapítva.

Bérezés több munkakör betöltése esetén

14. § Ha az órabéres vagy hónapos (sommás) munkavállalók egy napon belül több munkakörcsoportba tartozó (12. §) munkát végeznek, részükre azon munkabércsoportra megállapított bért kell elszámolni illetve fizetni, amelyik munkakörben a napi rendes munkaidő nagyobbik részét eltöltötték.

V. Éves, szegődményes munkavállalók (konvenciósok, bentkosztosok) és egész évre alkalmazott szegődményes pásztorok évi természetbeni járandóságai és havi készpénzbére

15. § (1) Szegődményes (konvenciós) alkalmazottak (kocsisok, béresek, pásztorok) évi természetbeni járandóságai:

a) 4 q árpa,

b) 20 kg szalonna,

c) 20 liter petróleum, vagy villanyvilágítás két égőhasználattal,

d) 6 ürm. keményhasábfa (ennek hiányában a 6 ürméternek megfelelő kalóriaértékű egyéb tüzelőanyag),

e) 1. 600 négyszögöl tengeriföld felszántva és tengerivel bevetve,

f) 400 négyszögöl kerti veteményföld, felszántva és előmunkálva,

g) 1 db tehéntartás, valamint borjának tartása 1 éves korig,

h) 1 db anyasertés, valamint egy évi szaporulatának legelőn való tartása,

i) 1 db hízósertés tartás, illetőleg 4 családtagon felül 2 db az alkalmazott saját takarmányával,

j) 60 db vegyesbaromfi tartás az alkalmazott saját takarmányával,

k) megfelelő szolgálati lakás; szoba, konyha, kamra és padlás.

(2) Ha a szegődményes (konvenciós alkalmazott) tehenet nem tart, őt tejjárandóság illeti meg. Ebben az esetben tejjárandóság címén családtagonként és naponként 1 liter tej, mint alaptejjárandóság, ezen felül minden gyermek után gyermekenként és naponként félliter tej jár a gyermek 14. életévének betöltéséig. Az alap- és gyermektejjárandóság együttes mennyisége azonban családonként és naponként legfeljebb 2 1/2 liter tej lehet.

(3) A munkáltató szegődményes (konvenciós) alkalmazottjának az 1.600 négyszögöl tengeri földet három kapálás előtt meglókapáztatni, valamint a tengeri- és szártermést a munkavállaló lakására szállítani köteles.

(4) Abban az esetben, ha az 1.600 négyszögöl tengeriföldön 15 q-nál kevesebb csövestengeri teremne, a munkáltató a hiányzó részt egészen 15 q-ig kiegészíteni köteles.

16. § Szegődményes (konvenciós) alkalmazottak (kocsisok, béresek, pásztorok) havi készpénzjárandósága:

a) április 16 és október 15 között 266.55 Ft,

b) október 16 és április 15 között 183.55 Ft,

c) az a)-b) pontokban foglalt összegeken felül 1/2 óra fizetett étkezési és tisztálkodási idő címén havi 21.46 Ft.

17. § (1) Szegődményes (bentkosztos) alkalmazottak (kocsisok, béresek, pásztorok) évi természetbeni járandóságai:

a) 2 q árpa,

b) 8 q csövestengeri,

c) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, illetőleg, ha azt az alkalmazott nem veszi igénybe, helyette 4 kg szappan illeti meg,

d) 6 q szalma,

e) 1 db 40 kg-os sertés,

f) az állatoktól teljesen elkülönített lakószoba.

(2) Szegődményes (bentkosztos) alkalmazottak (kocsisok, béresek, pásztorok) havi készpénzjárandósága:

a) április 16 és október 15 között 357.55 Ft,

b) október 16 és április 15 között 274.55 Ft.

c) az a)-b) pontokban foglalt összegeken felül 1/2 óra fizetett étkezési és tisztálkodási idő címén havi 21.45 Ft.

Bérfizetés módja és elszámolása

18. § Az órabéres munkavállalók bérét a munkáltató hetenként, a havidíjas munkavállalók bérét pedig havonként tartozik elszámolni és kifizetni. Az éves szegődményes (konvenciós és bentkosztos) alkalmazottak terményjárandóságát, valamint a szalonnát, tüzifát, petróleumot, negyedévenként, előre, megfelelő részletben, a sertést és a 6 q szalmát pedig a munkábaállás időpontjától számított 6 hónapon belül köteles kiadni.

19. § A munkáltató tartozik a munkavállalóknak minden bérfizetéskor (heti vagy havifizetéskor, illetőleg a terménynek negyedévenkénti kiadásánál stb.) olyan részletes írásbeli elszámolást adni, amelyben fel kell tüntetni:

a) órabéreseknél a heti munkaidőt, külön a rendes és külön a túlórát, az órabért, az esetleges levonást és a kifizetésre kerülő összeget,

b) hónaposoknál külön a rendes és külön a túlórákat, az alapbért, az esetleges levonásokat és a kifizetésre kerülő összeget,

c) éves szegődményeseknél (konvenciósoknál, bentkosztosoknál) a termények és egyéb természetbeniek kiadásánál a kiadott termények vagy áruk megnevezésével annak súlyát (mennyiségét), az esetleges levonást és a kiadandó végösszeget. A havi készpénznek kiadásánál a havi rendes munkaidőt, külön a rendes és külön a túlórát, az esetleges levonást és a kifizetésre kerülő végösszeget.

VI. Bérpótlékok

Csoportvezetői pótlék és mértéke

20. § (1) Csoportvezetők azok a munkavállalók, akik a hozzájuk beosztott munkavállalók munkáját ténylegesen irányítják és az esetek túlnyomó többségében maguk is fizikai munkát végeznek és a csoport munkájáért a munkáltatónak felelősséggel tartoznak.

(2) 5-10 munkavállaló munkájának irányítása esetén saját keresetén felül a csoportvezetőnek jár:

a) órabéres munkavállalóknál az illető munkára járó órabér 8%-a,

b) hónapos munkavállalóknál az illető munka után járó alapbér 8%-a,

c) éves munkavállalóknál az illető munkára megállapított bér 8%-a (ha többféle munkát végeznek, a munkára járó bér átlagából kiszámított bér 8%-a).

(3) 11-15 munkavállaló munkájának irányítása esetén a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak szerint 12%.

(4) 16 vagy ennél több munkavállaló munkájának irányítása esetén a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak szerint 15%.

Szerszámhasználati díj

21. § (1) A munkák végzéséhez szükséges szerszámokról (kasza, kapa, ásó stb.) a munkáltató tartozik gondoskodni. Amennyiben a munkáltató erről nem gondoskodik, a munkavállalónak saját szerszáma használatáért díjat köteles a munkáltató fizetni.

(2) Kasza és tartozékainak használatánál 3%, egyéb vasból készült szerszámok használatánál 2%, fából készült szerszámok használatánál 1%-kal felemelt órabért köteles a munkáltató kifizetni.

Éjjeli pótlék

22. § (1) Éjjeli munka az este 9 (21) és reggel 5 óra között teljesített munka. Az éjszakai munkáért pótlék jár. A pótlék egy hetet meg nem haladó munka esetén az órabér, illetve a folyó heti- (havi) túlórapótlék nélküli órakeresetnek (órabér) 10%-a, egy hétnél folyamatosan tovább tartó éjjeli munka esetén az órabér, illetve órakereset 20%-a. 18 éven. aluli munkavállalókat és terhes anyákat éjjeli munkán foglalkoztatni nem lehet.

(2) Éjjeliőrnek, mezőőrnek, vadőrnek stb. éjjeli pótlékot nem lehet elszámolni.

Túlóra elszámolása

23. § (1) Túlórát csak a rendes napi munkaidőn felül teljesített munkáért lehet elszámolni. A túlórákat mindig arra a napra kell elszámolni, amelyen a túlórázás történt.

(2) A félórán alul teljesített munka túlóra szempontjából félórának, az ezen túl végzett munka teljes órának számít.

Túlórapótlék

24. § A túlórapótlék mértéke a napi munkaidőt meghaladó első és második órára eső kereset 25-25%-a, a harmadik és negyedik órára az 1-1 órára eső kereset 50-50%-a, az ötödik és minden további túlórára az egy órára eső kereset 100%-a.

Túlórapótlék elszámolása

25. § (1) Az órabérben dolgozó munkavállalók túlórapótlékának kiszámítási alapja a mindenkori órabér.

(2) A havifizetésűeknél a túlórapótlék kiszámításának alapja a havi fizetésnek a havi rendes munkaidő egy órára eső része.

(3) a hónapos munkavállaló egy havi rendes munkaideje:

a) április 16. és október 15. közötti időben (havi) 260 óra,

b) október 16. és április 15. közötti időben (havi) 210 óra,

(4) Az éves szegődményes (konvenció, bentkosztos) alkalmazottak túlórapótlékának kiszámítási alapja az évi fizetésnek (természetbeniek is a lakás kivételével) az évi rendes munkaidő egy órára eső része (1.65 Ft). Éves alkalmazottaknál a túlórapótlékot havonta kell elszámolni és fizetni.

(5) Éves szegődményes (konvenciós, bentkosztos) alkalmazottak egyhavi rendes munkaideje a hónapos munkavállalók egy havi rendes munkaidejével azonos [(3) bek.].

(6) Túlórapótlék a pásztorokat nem illeti meg.

Vasárnap és szabadnapon végzett munka pótléka

26. § (1) Vasárnapon úgyszintén a vasárnap helyett megadott szabadnapon végzett munkáért - tekintet nélkül a munkaórák számára - minden órára a rendes órabér, illetve órakereset és ezenfelül ennek 100%-os pótléka (vasárnapi pótlék) illeti meg a munkavállalót: Húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn és november 1-én (nem fizetett ünnepek) végzett munkáért 100%-os pótlékot kell, fizetni.

(2) A vasárnapi pótlék magában foglalja a túlórapótlékot is, így külön túlórapótlékot a vasárnapi pótlékon felül elszámolni nem lehet.

Fizetett ünnepek díjazása

27. § (1) Fizetett ünnepnapokra (9. § (1) bek.):

a) Havi fizetéses és éves szegődményes munkavállalókat munkateljesítés nélkül külön díjazás nem illeti meg,

b) az órabérben dolgozó munkavállalókat a túlóra és túlórapótlék nélküli órabérnek (órakeresetnek) annyi órára eső része illeti meg, amennyivel a rendszeres heti munkaidő - a fizetett ünnepnapi munkaidő kiesése miatt - megrövidül.

(2) Fizetett ünnepnap díjazása a heti rendes munkaidőre szóló kereset kiegészítését jelenti hogy a munkavállalókat az ünnepnap miatti munkakiesésből károsodás ne érje, ezért a vasárnapra eső fizetett ünnepért külön díjazást nem lehet adni.

Díjazás fizetett ünnepnapon végzett munkáért

28. § (1) A fizetett ünnepnapon teljesített munka után az órabérrel, illetve órakeresettel díjazott munkavállalókat megilleti:

a) a végzett munkára megállapított bér,

b) a teljesített munkaórákra 100%-os pótlék.

(2) A havifizetés, valamint az éves szegődményes munkavállalókat a fizetett ünnepnapon teljesített munka után megilleti:

az aznap teljesített munkaórákra 100%-os pótlék.

(3) A nem állandó jelleggel (egy hónapnál rövidebb ideig) alkalmazott órabérben dolgozó munkavállalók fizetett ünnepnap díjazásra nem tarthatnak igényt.

Traktorkezelő pótléka

29. § Az éves gazdasági alkalmazott részére, aki munkáltatója gazdaságában traktorkezelő, illetve azzal szántási, vagy egyéb munkát végez, de traktorjavítási munkát nem lát el, jelen fejezetben megállapított bér mellett kataszteri holdanként 2.- Ft prémium is fizetendő.

Állattenyésztési pótdíj

30. § Az állatok gondozásával megbízott minden gazdasági alkalmazottnak - a pásztorok kivételével - a szarvasmarha és ló szaporulata után, választáskor darabonként 10.- Ft, vagy e helyett egyéves korban 20.- Ft állattenyésztési jutalom (prémium) jár.

Kiküldetés

31. § (1) Kiküldetésnek tekintendő, ha a munkavállaló a részére kijelölt rendes munkahelyen kívül végzi munkáját (pl. szarvasmarháknak, lónak stb. vásárra hajtása, község határán kívülre gabona, bor szállítása stb.).

(2) Nem kiküldetés az, ha a munkavállalót arra alkalmazzák, hogy túlnyomórészt a gazdaság telephelyén kívül, illetőleg állandóan munkahelyén kívül teljesítsen munkát. Továbbá, ha a munkavállaló rendes beosztásának megfelelően munkájának végzése közben egyik község területéről átmegy a másik község területére.

Kiküldetési pótlék

32. § Kiküldetés tartamára a munkavállalót rendes keresetén felül, kiküldetési pótlék illeti meg. A kiküldetési pótlék mértéke a munkavállaló órabérének, vagy egy órára eső keresetének 20%-a.

Kiküldetési költség elszámolása

33. § (1) A kiküldetés helyére való eljutás érdekében villamoson, kocsin, hajón, vasúton stb., valamint a közlekedési eszközökkel történt várakozásra, valamint a gyaloglással eltöltött időre:

a) a havibéres és éves szegődményes munkavállalóknak csak a rendes munkaidőn felüli időre,

b) órabéres munkavállalókat minden órára, a túlórapótlék nélküli átlagos órakeresetük illetik meg.

(2) Menetrendszerű közlekedési eszköz, (vasút, hajó stb.) igénybevételénél az indulási és érkezési idő veendő figyelembe, tekintet nélkül az esetleges késésre. Ezekhez az időpontokhoz mind az indulásnál, mind az érkezésnél egy-egy órát hozzá kell számítani. Más, nem menetrendszerű közlekedési eszközök igénybevételénél ilyen időt elszámolni nem lehet.

(3) A kiküldetés alkalmával - munkahelyre oda és - visszautazás költségeit - a munkáltató köteles megtéríteni.

(4) Közlekedési költség címén csak a ténylegesen igazolt és szükséges költséget lehet elszámolni. Nem számolható el az utazási költség, ha a kiküldött munkavállaló díjmentesen, rendelkezésre bocsájtott közlekedési eszközzel tette meg az utat.

(5) Vidéki kiküldetés esetén a munkavállaló a tényleges és igazolt étkezési- és szállásköltségeit elszámolhatja, ez azonban nem lehet több:

a) étkezésért törvényhatósági és megyei városokban 32.- Ft,

b) egyéb helységekben 18.- Ft-nál,

c) szállásköltségek törvényhatósági és megyei városokban 20.- Ft,

d) egyéb helységekben 15.- Ft-nál.

(6) Ha a munkavállaló részére kiküldetés esetén a kiküldetés helyén szállás és étkeztetés, vagy esetleg természetbeni kész étel biztosítható, úgy elsősorban azt köteles igénybe venni és ebben az esetben az általa kifizetett tényleges költségek számolhatók csupán el.

(7) Tényleges étkezési költségek, de legfeljebb az (5) bekezdésben meghatározott étkezési költség 50%-át kell megfizetni a munkavállalónak, ha a kiküldetés 8 órát nem halad meg. A teljes étkezési költséget 8 órát meghaladó kiküldetés esetén lehet elszámolni. Szállásköltséget a munkavállaló akkor számolhat el, ha az ténylegesen szállást vett igénybe.

VII. Fizetett szabadság

34. § A fizetett szabadság célja, a munkavállaló egészségének és erejének biztosítása. Ezért a fizetett szabadságidőt mindig természetben kell kiadni, és azt pénzben megváltani nem lehet.

Fizetett szabadság mértéke

35. § (1) Az éves szegődményes gazdasági alkalmazottak (kocsisok, béresek, pásztorok) részére az első szolgálati évben 6 hónapi szolgálat után 6 munkanap fizetett szabadságidő jár. A fizetett szabadságidő ugyanannál a munkaadónál megszakítás nélkül töltött szolgálat után havonta egy nappal emelkedik úgy, hogy egyévi foglalkoztatás esetén 12 nap szabadság jár. Egy évet meghaladó foglalkoztatás esetén a szabadságidő évenként egy-egy nappal emelkedik, de a 25 napot nem haladhatja meg.

(2) Fél hónapnál hosszabb alkalmazás egész hónapnak számít. Hat havi alkalmazási idő betöltése előtt fizetett szabadság csak a munkaviszony megszűnése esetén adható ki.

A szabadságidő kiadása

36. § (1) A fizetett szabadságot az éves, szegődményes alkalmazottak részére legkésőbb december hó 1. napjáig kell kiadni természetben. A szabadságot a következő évre átvinni és készpénzben megváltani nem lehet.

(2) Amennyiben az éves, szegődményes munkavállaló a munkáltatójával való közös megegyezés alapján a szabadságot december hó előtt venné ki, részére akkor is az egész évre járó szabadságot kell kiadni.

Fizetett szabadságba be nem tudható idő

37. § A fizetett szabadság tartamára nem lehet beszámítani:

a) szabadság megkezdése előtt a munkavállaló betegsége, balesete, terhessége, vagy állampolgári kötelezettsége gyakorlása (szavazás, tanúskodás) miatt mulasztott napokat,

b) a szabadság idejére eső és jelen határozatban lefektetett munkaszüneti napokat.

Szabadság idejére járó bér

38. § A fizetett szabadság tartamára:

a) havi és éves szegődményes munkavállalókat a rendszeres munkaidőre járó túlóra, és órapótlék nélküli összkereset illeti meg. Ha az összkeresetük változó, az előző két hónap átlagát kell figyelembe venni.

b) órabéres munkavállalókat a szabadság minden napjára a szabadságot megelőző két hét alatt elért átlagos órabérének annyiszorosa jár, ahány munkaóra a napi rendes munkaidőre meg van állapítva.

VIII. Adóterhek

39. § A jelen rendelet alapján kifizetésre kerülő munkabér- és természetbeni juttatások után fizetendő illetményadók és társadalombiztosítási járulékok stb. a munkáltatót terhelik.

IX. Természetbeni juttatások

Természetbeni lakás

40. § (1) Azoknak a (nős, családos) éves szegődményes alkalmazottaknak, akik a szolgálat érdekében a munkahelyen laknak, a munkáltató szolgálati lakásról köteles gondoskodni.

(2) A bentkosztos (nőtlen) éves szegődményes munkavállalók részére a munkáltató egy tiszta, elkülönített, más célra nem használt, száraz és az egészségügyi követelményeknek megfelelő szobát, ágyneművel, (párna, lepedő, takaró) felszerelt ágyat, szekrényt és mosdófelszerelést (mosdótál, törülköző, és szappan), valamint azoknak tisztántartását, fűtést, világítást köteles biztosítani.

(3) Olyan (hónapos) sommás munkavállalók részére, akiknek állandó lakhelye a munkahelytől nagyobb távolságra esik - így esténként hazajárni nem tudnak -, a munkáltató nemenként elkülönített, tiszta, száraz és az egészségügyi követelményeknek megfelelő csoportos elhelyezést, minden személy részére külön fekvőhelyet (ágyat, vagy szalmazsákot) fűtést, és világítást köteles biztosítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati lakásért, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott csoportos szállásért, fűtésért, világításért a munkavállaló béréből levonni, illetőleg azt a bérbe betudni nem lehet.

Idénymunkások (hónaposok) szállítása

41. § Azoknak az idényre felfogadott (6 hónap, vagy ennél rövidebb idő) munkavállalóknak (hónaposoknak, sommásoknak), akik a munkaviszony tartama alatt a munkahelyen laknak, a munkaviszony kezdetétől a lakóhelyről a munkahelyre és a munkaviszony megszűnésekor az állandó lakóhelyre történő visszaszállításáról a munkavállaló köteles gondoskodni, illetőleg a felmerült utazási költséget köteles fizetni.

Szállítási költség megtérítése állandó alkalmazás esetén

42. § Az állandó jelleggel alkalmazott (éves, szegődményes) munkavállalók, valamint azok családtagjainak és átköltözési ingóságainak szállításáról, az alkalmazó, munkáltató gondoskodik, illetőleg a felmerült utazási és szállítási költségeket megtéríteni köteles.

Sertések szimultán oltása

43. § Abban az esetben, ha a sertéspestis elleni szimultán oltás hatósági engedélyhez van kötve, vagy a hatóság a szimultán oltást engedélyezte és a munkáltató saját sertéseit szimultánoztatja, köteles a gazdasági alkalmazott sertéseinek egyidejű szimultatásáról gondoskodni. A sertések oltására felhasznált szérum árát a hízó sertéseknél egészben, a többi sertésnél felerészben a gazdasági alkalmazott, az állatorvosi költségeknek pedig teljes egészét (kivéve a hízó sertések költségeit) a munkáltató viseli.

X. Kenyérgabonafejadag biztosítása és szállítása

44. § (1) Az éves szegődményes (konvenciós) alkalmazottak valamint azok önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjainak gabonafejadagjáról - a fennálló közellátási rendeletek keretein belüli hatósági áron - a munkáltató köteles gondoskodni.

(2) A bentkosztos (nőtlen) éves szegődményes munkavállaló, valamint annak önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjainak gabonafejadagjáról - a fennálló közellátási rendeletek keretein belüli hatósági áron - a munkáltató köteles gondoskodni, abban az esetben ha a nőtlen, szegődményes alkalmazott családfenntartónak, minősül.

(3) A hónapos (sommás) munkavállalók, valamint azok az önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjainak gabonafejadagjáról - a fennálló közellátási rendeletek keretein belüli hatósági áron - a munkáltató köteles gondoskodni, ha a munkavállaló ugyanott legalább négy hónapot munkában töltött el és ebbe az időbe az aratási idő beleesett.

Kenyérfejadag kiadása

45. § (1) Az éves szegődményes (konvenciós és bentkosztos) munkavállalók, valamint azok önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjait megillető gabonafejadagot negyedévenkénti részletben előre tartozik a munkáltató kiszolgáltatni.

(2) Ha a munkavállaló munkaviszonyát valamilyen okból kifolyólag kénytelen volna megszakítani, abban az esetben őt, valamint családtagjait megillető egész évi fejadag hátrálévő részét tartozik a munkáltató kiszolgáltatni.

(3) A hónapos (sommás) munkavállalók, valamint azok önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjait megillető kenyérfejadagot általában az idény végén (hat hónap elteltével) kell kiadni, a szükséghez képest azonban a munkavállaló kívánságára a fejadagból előleget kell kiszolgáltatni.

(4) Ha a kenyérgabonafejadag hatóságilag szabályozva nem lenne, abban az esetben személyenként 3 q kenyérgabonát köteles a munkáltató a munkavállalóknak, illetve azok önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjainak kiszolgáltatni, amennyiben a munkavállaló azt igénybe kívánja venni.

(5) Nem adható ki kenyérgabonafejadag annak a munkavállalónak, aki ugyanabban az évben aratással, vagy csépléssel, vagy egyéb munkavállalással úgy az ő, valamint családtagjainak egész évi szükségletét megkereste, illetőleg beszerezte.

(6) Kenyérgabonafejadag-kiegészítés jár a munkavállalónak, illetőleg önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjainak akkor, ha ugyanazon évben aratással, csépléssel, vagy más munkavállalással keresett ugyan a munkavállaló kenyérgabonát, de ez a mennyiség az egész évi szükségletét nem fedezi. A kiegészítés csak olyan mértékű lehet, amilyen mértékű hiánya van a munkavállaló, illetve önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjai fejadagjának.

A kenyérgabona-fejadag értékének levonása

46. § (1) Az éves szegődményes (konvenciós, és bentkosztos) munkavállalók havi béréből a kenyérfejadag hatóságilag megállapított értékét arányos részletekben a havi készpénzfizetésből lehet levonni.

(2) A hónapos (sommás) munkavállalók kenyérgabonafejadagjának hatóságilag megállapított értéke a készpénzjárandóságból egyenlő részletekben kell levonni.

Kenyérgabona-fejadag szállítása

47. § (1) Az éves szegődményes (konvenciós, bentkosztos) munkavállalók, valamint azok az önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjait megillető kenyérgabonafejadagnak esetenként az őröltető helyre (malomba), valamint onnan a munkavállaló lakására való szállításról a munkáltató köteles gondoskodni, illetőleg a felmerült szállítási költséget köteles megfizetni.

(2) A hónapos (sommás) munkavállalók, valamint azok önálló keresettel nem bíró törvényes eltartottjait megillető kenyérgabonafejadagnak a munkáltató a munkavállaló lakására való szállításáról köteles gondoskodni, illetőleg a felmerült összes költségeket megfizetni.

Élelmezés biztosítása

48. § (1) A bentkosztos éves szegődményes munkavállaló részére a munkáltató napi háromszori bőséges étkezést, ebből naponként kétszer feltétlenül meleg ételt köteles biztosítani. Ez az élelmezés a munkavállalót a szabadnapon is megilleti.

(2) Ha hónapos (sommás) munkavállalók a munkáltatónál élelmezés mellett vállalnak munkát, részükre a munkáltató napi háromszori bőséges étkezést, ebből naponként kétszer feltétlenül meleg ételt köteles biztosítani.

49. § (1) Ha a munkáltató a munkavállalók részére nem ad kész ételt, vagy ha a munkavállalók a munkáltató által nyújtott kész ételt nem találják kielégítőnek, a következő havonkénti és fejadagkénti élelmezési járandóságra tarthatnak igényt:

a) 40 kg búza, vagy ennek megfelelő lisztmennyiség,

b) 2 kg zsír,

c) 2 kg szalonna,

d) 2 1/2 kg hús,

e) 1 kg só,

f) 2 kg hüvelyes (bab, borsó, lencse), vagy helyette megfelelő mennyiségű zöldfőzelék,

g) 20 kg burgonya,

h) 1/2 liter tej naponként,

i) 2 forint fűszerpénz.

(2) Ha a munkavállalók nem kész ételt kapnak és ha a létszámuk legalább 10, a munkáltató köteles részükre egy szakácsnőt felfogadni, ha a munkavállalók létszáma meghaladja a 25-öt, további egy szakácsnő felfogadása kötelező. Ebben az esetben köteles a munkáltató főzésre alkalmas helyről, főzőedényről, felvágott tüzelőről, valamint a főzésre és ivásra alkalmas vízről is gondoskodni.

(3) Ha a munkavállalók létszáma 10-nél kevesebb és ha azok személyenként külön főznek, a munkáltató csak felvágott tüzelőről, valamint főzésre és ivásra alkalmas vízről köteles gondoskodni.

Élelmezés kiadása

50. § Ha a hónapos (sommás) munkavállalók kész ételt nem kapnak, részükre a 49. § (1) bekezdésében felsorolt élelmiszereket hetenkénti részletben előre kell kiszolgáltatni.

Élelmezési cikkek értékének levonása

51. § A hónapos (sommás) munkavállalók havi készpénzjárandóságából a munkáltató élelmezés, illetőleg az élelmezési cikkek kiadása fejében havi 120.- Ft, illetőleg napi 4.- Ft-t vonhat le.

Munkásvédelmi rendelkezések

52. § (1) A munkáltató köteles a munkahelyén lakó hónapos sommás, valamint órabéres munkavállalók részére:

a) megfelelő étkezőhelyiségről,

b) tisztálkodásra alkalmas helyiségről,

c) tisztálkodási eszközökről gondoskodni.

(2) Annak a munkavállalónak, aki szemre ártalmas anyagokkal, pl. trágyázás, permetezés stb. (vagy állandóan porban dolgozik, pl. cséplés, rostálás) a munkáltató köteles védőszemüvegről gondoskodni.

(3) Az egészségre káros munkakörülmények között dolgozó munkavállalókat a munkáltató köteles a társadalombiztosító intézeti szakorvosi vizsgálatokra elküldeni.

(4) Amennyiben a munkavállalók bejelentése alapján úgy látszik, hogy valamelyik velük dolgozó munkavállaló fertőzőgyanús, a munkavállalót a munkáltató tartozik azonnal a munkából kiállítani, neki munkaadói igazolványt fertőzőgyanus megjegyzéssel kiállítani és azonnal utasítani arra, hogy az illetékes OTI orvosnál vizsgálatra haladéktalanul jelentkezzék.

(5) A munkáltató gondoskodni köteles az előírt balesetelhárító rendelkezések pontos betartásáról és balesetelhárító berendezések felszereléséről.

Munkaruha, védőöltözet

53. § (1) Az éves szegődményes (konvenciós, bentkosztos) munkavállalók részére a pásztorok és mezőőrök kivételével a munkáltató munkaruháról (overál) munkásbakancsról, a rizstelepi árasztó munkavállalók részére gumicsizmáról köteles gondoskodni.

(2) Azoknak az órabéres és havidíjas munkavállalóknak, akik nagyfokú szennyeződéssel, vagy ruha és lábbeli elhasználással járó munkát, (pl. trágyázás, műtrágyázás, permetezés, permetlé-hordás, ásás, szántás, szárvágás, állatápolás, istállók, ólak takarítása stb.) végeznek, a munkáltató esetenként munkaruhát (overál) és bakancsot köteles a munka végzésének időtartamára a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. Vita esetén a szakszervezet küldöttje, vagy a szakszervezeti helyi szervezete dönt. Ruhahasználatért a munkáltató térítést nem követelhet.

(3) A munkaruha, munkásbakancs és gumicsizma a munkáltató tulajdonát képezi, ezt a munkavállaló akkor használhatja, amikor nagyfokú szennyeződéssel, vagy kopással járó gazdasági munkát (pl. trágyázásnál, szántásnál, vetésnél, tégla-, faszállításnál, fejésnél stb. illetőleg a rizsárasztók árasztás ideje alatt) végez.

(4) A munkaruhát, bakancsot és gumicsizmát természetben kell kiadni, azt pénzben megváltani nem lehet.

XII. Szociális és kulturális intézkedések

Szülési szabadság

54. § Terhes anyákat az idevonatkozó társadalombiztosítási rendeletben lefektetett és az OTI által fizetett szülési szabadság ideje illeti meg. Ezt a szülési szabadságot a rendes évi fizetett szabadságba betudni nem lehet.

Szoptatási idő

55. § Ha az anya gyermekének szoptatását a gazdaság területén végzi, a szoptatási idő miatt kiesett ideje után bért levonni nem lehet.

Táppénztérítés

56. § Amennyiben a munkavállaló a társadalombiztosító intézeti orvos igazolványával igazolja, hogy legalább 7 napig keresőképtelen volt, az őt megillető táppénznek megfelelő összeget a munkáltató köteles a munkavállaló keresőképtelenségével járó betegsége első 3 napjára megfizetni.

XIII. Különleges munkafeltételek szabályozása

Készenlét

57. § (1) Készenlét az, ha a munkavállaló a munkáltató, vagy megbízottjának rendelkezése folytán a munkahelyén vagy lakásán köteles készenlétben lenni, abból a célból, hogy őt munkáltatója, vagy megbízottja munkára minden pillanatban igénybe veheti. (Pl. állatok ellésénél, vagy várható elemi veszély elhárításánál, készenlét).

(2) Eső miatt előállott kényszerű munkaszüneteltetés esetén, ha a munkáltató más munkát biztosítani nem tud, a napi munkaidőn belül 3 órát, mint munkahelyen töltött készenlétet köteles megfizetni.

(3) Csak a munkáltató, vagy felelős megbízottja által elrendelt készenlétben töltött órák díjazandók. A készenléti idő tartama egy-egy munkavállalónál legfeljebb egymást követő 5 nap lehet.

Készenléti díj

58. § (1) A munkavállalónak a készenlétben töltött idő minden órájáért órabérének, illetőleg egy órára eső keresetének:

a) a lakásán töltött készenléti idő esetén 20 százalékát,

b) a munkahelyén töltött készenlét esetén 50 százalékát fizetni.

(2) Annak a munkavállalónak, aki munkáltatója gazdaságában szolgálati lakást kap, a lakásban töltött készenléti időért csak 10 százalékos készenléti díjat kell fizetni.

Készenléti idő megszakítása

(3) Ha a készenlétben lévő munkavállalót munkára igénybeveszik, az igénybevételt teljes órabérkeresettel és túlóra esetén túlórapótlékkal kell díjazni.

59. § Éves szegődményes (konvenciós, bentkosztos, kocsisok, béresek és pásztorok) munkavállalók évi természetbeni és havi készpénzjárandósága, akkor sem változik, ha egy napon, egy hónapon belül stb. több bérkategóriába tartozó munkát végeznek.

Munkanap megrövidítése

60. § (1) Ha a munkáltató az órabéres, hónapos (sommás) munkavállalók foglalkoztatását kényszerű körülmények miatt egész napon át biztosítani nem tudja, ezt az érdekelt munkavállalókkal az előző napon közölni kell. A közlés elmulasztása esetén a munkavállalónak az aznapra eső munkaidőt rendes órabérrel kell elszámolni, illetőleg kifizetni.

(2) Ha a munkáltató gazdaságában az időközi munka szüneteltetésére okot adó körülmény (pl. időjárás elváltozása) a napi munkaidő megkezdése után következett be, a munkáltató köteles a hátralévő rendes munkaidőre rendes órabér elszámolni, illetőleg kifizetni.

XIV. Vitás kérdések elintézésének módja

Bizalmi egyén

61. § (1) Minden olyan munkahelyen, ahol 6 vagy ennél több munkavállalót foglalkoztatnak, a munkavállalók maguk közül bizalmit választanak. Ha a munkavállalók létszáma a 25-öt meghaladja, minden további 25 főre egy bizalmit kell választani.

(2) A bizalmi a munkavállalók megbízottja. Megválasztását köteles a munkáltatónál bejelenteni. A munkáltató csak azt a bizalmit ismerheti el, aki e minőségét a szakszervezet igazolványával igazolja. A bizalmi személye ellen a munkáltató az illetékes szakszervezetnél indokolt esetben kifogással élhet.

Vitás kérdés felterjesztése

62. § (1) Ha a munkáltató és a munkavállaló (bizalmi) a jelen szerződés értelmezéséből származó vitás ügyben a helyszínen megegyezni nem tud, a munkavállaló (bizalmi) a felmerült vitás ügyet (panaszt) a DÉFOSz helyi irodavezetőjén keresztül a Munkaügyi Bizottsághoz terjeszti fel.

(2) A jelen rendeletből származó vitás ügyekben külön rendelet intézkedik.

63. § (1) Vétséget követ el és 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő:

a) az a munkáltató, aki a jelen rendelet IV., V., VI. és XIII. fejezetében meghatározott munkabérnél kevesebbet vagy többet köt ki vagy ad meg;

b) az a bizalmi, aki az a) pontban meghatározott cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja, könnyíti vagy abban közreműködik.

(2) Kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással és 24.000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) az a munkáltató, aki a jelen rendeletnek a munkaidőre, munkaszüneti napokra, fizetett szabadságra, természetbeni járandóságokra, kenyérgabonafejadag biztosítására és szállítására, munkásvédelmi rendelkezésekre, szociális és kulturális intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

b) az a bizalmi, aki az a) pontban meghatározott valamely cselekmény elkövetését szándékosan előmozdítja, könnyíti vagy abban közreműködik.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. tc. a 8960/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) foglalt módosításokkal irányadók.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni.

64. § (1) Jelen rendelet 1949. évi április hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a miniszterelnök az Országos Munkabérmegállapító Bizottság Titkársága útján gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével az 1. §-ban megjelölt munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozólag kiadott kollektív szerződések, OMB határozatok, valamint az azok alapján kötött mindennemű megállapodás és egyesség hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi április hó 1 én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök