105700/1949. (IX. 24.) KH rendelet

az 1949/50. évi borbeadási kötelezettség szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.831.)

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. (63) ME rendelet 1. §-ában, 2. §-ában és 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Az az 50 négyszögölnél nagyobb szőlőterülettel rendelkező gazdálkodó, akinek mezőgazdasági művelése alatt álló összes földterülete 25 kataszteri hold vagy ennél nagyobb, továbbá akinek mezőgazdasági művelés alatt álló összes földterülete 25 kataszteri holdnál kisebb ugyan, de az összes mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja, az az 1949/50. gazdasági évben a jelen rendelettel megállapított mennyiségű bort köteles beadni. A földterület kiszámításánál 1 kataszteri hold szőlőt 5 kataszteri hold szántóval kell egyenlőnek venni.

(2) A termelőszövetkezeti csoportok (I., II., III.), az Állami Mezőgazdaságok Központ, Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalat, Állami Szőlőoltvány és Faiskolák, a Mezőgazdasági Tudományos Központ kísérleti telepei, mezőgazdasági szakoktatási intézetek mentesek a jelen rendeletben szabályozott borbeadási kötelezettség alól.

(3) A földadó természetbeni lerovására beadott bor a jelen rendeletben megállapított borbeadási kötelezettség teljesítésébe beszámít.

2. § (1) Gazdálkodó a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az, aki mezőgazdasági művelés alatt álló földterületén akár tulajdonjog, telekkönyvileg még keresztül nem vezetett juttatás, haszonélvezet vagy haszonbérelt jogcímén, akár bármi más okból ténylegesen gazdálkodik.

(2) Haszonbérlet esetében a haszonbérlőt kell gazdálkodónak tekinteni és a borbeadási kötelezettség teljes egészében a haszonbérlőt terheli.

(3) Feleshaszonbérlet vagy más részeshaszonbérlet esetében a haszonbérbeadó és a haszonbérlő, a bérbeadási kötelezettséget egymás között tetszés szerint megoszthatják és azt a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenthetik. Bejelentett megegyezés hiányában a borbeadási kötelezettség a haszonbérbeadót és a haszonbérlőt a szőlő-, illetve bortermésből való tényleges részesedésnek megfelelő hányadrész szerint terheli; ilyen esetben a haszonbérbeadót terhelő borbeadási kötelezettséget is a haszonbérlő köteles a haszonbérbeadó helyett teljesíteni. Az ehhez szükséges bort a haszonbérlő a haszonbérbeadónak járó részből visszatartja, beadja és a beadott bor hatóságilag megállapított termelői árát a haszonbérbeadónak készpénzben kifizeti.

(4) A részesművelésre kiadott szőlőterületen a tulajdonost (haszonélvezőt) kell gazdálkodónak tekinteni. Ha a tulajdonos (haszonélvező) a borbeadási kötelezettséget a saját részesedéséből teljesíteni nem tudja, a teljesítéshez szükséges bormennyiséget a részes munkavállaló borjárandóságából - a részesedés arányában - visszatartja, beadja és helyette a beadott bor hatóságilag megállapított árát a részes-munkavállalónak készpénzben kifizeti.

(5) Ha a gazdálkodó személyében évközben változás áll be, a borbeadási kötelezettség mindaddig a régi gazdálkodót - a haszonbérlő személyének változása esetében a földtulajdonost (haszonélvezőt) - terheli, amíg a borbeadási kötelezettség átvállalását a községi elöljáróságnak (polgármesternek) be nem jelentik. A gazdálkodó személyben bekövetkezett változás nem eredményezheti az ugyanazon földterület után fennálló borbeadási kötelezettség csökkenését. Ez alól a rendelkezés alól indokolt esetben az Országos Közellátási Hivatal kivételt engedélyezhet.

3. § (1) Mezőgazdasági művelés alatt álló földterület a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a szőlőterület és az egyéb művelési ághoz tartozó terület.

(2) Szőlőterület a jelen rendelet alkalmazása szempontjából minden olyan terület, amely a földadó-nyilvántartásban szőlőként van felvéve - hacsak a művelési ág változására vonatkozóan bejelentés nem történt - tekintet nélkül arra, hogy tényleg művelik-e vagy sem, továbbá minden olyan terület, amely a földadó-nyilvántartásban nem szőlőként van ugyan felvéve, de amelyet az 1949. évben szőlőként hasznosítanak.

(3) Egyéb művelési ághoz tartozó terület a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a szántó, a kert, a rét, a legelő, az erdő és a nádas. A földadó alá nem eső területet figyelmen kívül kell hagyni.

II. A borbeadási kötelezettség mértéke

4. § (1) A gazdálkodó az 1949/50. gazdasági évben az alábbi mennyiségű bort köteles beadni:

500 négyszögöl felett 2 kataszteri holdig terjedő szőlőterület után kataszteri holdankint - 6 hektolitert

a második, harmadik, negyedik és ötödik kataszteri hold szőlőterület után kataszteri holdankint további - 7 hektolitert

a hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik kataszteri hold szőlőterület után kataszteri holdankint további - 8 hektolitert

10 kataszteri hold feletti szőlőterület után kataszteri holdankint további - 9 hektolitert.

(1. számú példa. 25 kataszteri hold mezőgazdasági művelés alatt álló földterülettel rendelkező gazdálkodó borbeadási kötelezettsége, ha a művelése alatt álló földterületből a szőlőterület nagysága 3 kataszteri hold, a következő: 2x6 hl + 1x7 hl 19. hektoliter. 2. számú példa. 24 kataszteri hold, de 380 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű mezőgazdasági ingatlannal), rendelkező gazdálkodó borbeadási kötelezettsége, ha a művelése alatt álló földterületből a szőlőterület nagysága 11 kataszteri hold a következő:

2x6 hl+3x7 hl+5x8 hl+1x9 hl = 82 hektoliter.)

(2) A borbeadási kötelezettség elengedésének, illetve mérséklésének csak az alábbi esetekben van helye:

a) ha a borbeadásra kötelezett gazdálkodó elemi kár címén földadó-elengedésben vagy földadó-leszállításban részesült, a földadó elengedése, illetve leszállítása arányában;

b) ha a borbeadásra kötelezett gazdálkodó új telepítésű szőlője után 6 éves földadómentességben részesült, a mentesített terület után, illetve annak arányában;

c) ha a borbeadásra kötelezett gazdálkodó szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, a csemegeszőlővel beültetett szőlőterülete arányában. Az elengedés, illetve mérséklés iránti kérelmeket a területileg illetékes községi elöljárósághoz (polgármesterhez) élőszóval vagy írásban az 1949. évi október hó 10. napjáig lehet előterjeszteni.

III. A borbeadási kötelezettség kivetése és nyilvántartása

5. § (1) A borbeadási kötelezettség kivetéséről és nyilvántartásáról a mezőgazdasági művelés alatt álló földterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik.

(2) Ha a gazdálkodónak több község határában van mezőgazdasági művelés alatt álló földterülete, a borbeadási kötelezettséget az egyes területrészek fekvése szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) külön veti ki és külön tartja nyilván. Kivétel, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló területrészek szomszédos községekben fekszenek és egy gazdasági központból kerülnek megmunkálásra. Ebben az esetben a gazdálkodó mezőgazdasági művelés alatt álló területrészeket összesíteni kell és az egész terület után kiszámított borbeadási kötelezettséget a gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) tartja nyilván. Ha a gazdálkodó nem lakik azoknak a községeknek a területén, melyekben a mezőgazdasági művelése alatt álló területrészei fekszenek, a lakóhely szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) kérheti, hogy borbeadási kötelezettségének nyilvántartását a mezőgazdasági művelése alatt álló földterülete szerint illetékes valamelyik községi elöljárósághoz (polgármesterhez) tegye át.

6. § (1) Az egyes gazdálkodók borbeadási kötelezettségének kivetése céljából a községi elöljáróság (polgármester) borbeadási lajstromot állít össze.

(2) A borbeadási lajstrom azokat a gazdálkodókat tünteti fel, akik a jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján borbeadásra kötelezettek.

(3) A borbeadási lajstromot a községi elöljáróság (polgármester) a rendelkezésre álló adatok (kataszteri birtokív, gazdalajstrom, stb.) alapján készíti el.

7. § (1) A borbeadási lajstromot legkésőbb az 1949. évi október hó 5. napjáig kell elkészíteni és elkészítés után azonnal öt napig közszemlére kell kitenni. A borbeadási lajstrom kifüggesztését a helyileg szokásos módon közhírré kell tenni azzal, hogy az érdekelt gazdálkodók a borbeadási lajstrom adatai ellenére a kifüggesztés öt napja alatt a községi elöljáróságnál (polgármesternél) élőszóval vagy írásban felszólalhatnak.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) a borbeadási lajstrom elleni felszólalásokat elbírálja és a borbeadási lajstrom adatait megfelelően kiigazítja. Ha a községi elöljáróság (polgármester) a borbeadási lajstrom elleni felszólalásnak helyt nem ad, azt véleményével együtt legkésőbb az 1949. évi október hó 10. napjáig a területileg illetékes közellátási felügyelőséghez felterjeszti. A közellátási felügyelőség döntéséről a községi elöljáróságot (polgármester) legkésőbb az 1949. évi október hó 15. napjáig értesíti.

(3) A borbeadási lajstromot az 1949. évi október hó 15. napján le kell zárni és azon ezután az időpont után változtatni nem szabad. A lezárás alkalmával a borbeadási lajstromot az eredeti írástól eltérő színnel át kell sorszámozni úgy, hogy új sorszámot csak azok a gazdálkodók kapjanak, akiket borbeadási kötelezettség terhel. Ez az új sorszám a gazdálkodó nyilvántartási száma, amelyet a borbeadással kapcsolatos okiratokon mindig fel kell tüntetni.

8. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) a borbeadási lajstrom adatai alapján minden gazdálkodó részére borbeadási lapot állít ki, amely a gazdálkodót borbeadási kötelezettségének nagyságáról tájékoztatja és egyben a borbeadási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolások feljegyzésére is szolgál.

(2) A borbeadási lapot az érdekelt gazdálkodóknak legkésőbb az 1949. évi október hó 15. napjáig kézbesíteni kell.

(3) A borbeadási lap átvételét a gazdálkodóval a borbeadási lajstromnak erre a célra szolgáló rovatában igazoltatni kell.

9. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) az egyes gazdálkodók borbeadási kötelezettségét és annak teljesítését az erre a célra szolgáló nyilvántartási lapon és borbeadási naplóban tartja nyilván.

(2) Az egyes gazdálkodók nyilvántartási lapját a gazdálkodó borbeadási lapjával egyidőben kell kiállítani. A kiállításnál ügyelni kell arra, hogy a borbeadási lapon és a nyilvántartási lapon szereplő adatok egymással megegyezzenek.

(3) Legkésőbb az 1949. évi október hó 15. napjáig az összes gazdálkodók nyilvántartási lapját el kell készíteni.

IV. A borbeadás módja

10. § (1) A gazdálkodó borbeadási kötelezettségét egészséges, közvetlenül (direkt) termőmentes, doh- és penészmentes, seprőről legalább egyszer lefejtett, termése átlagos minőségének megfelelő és legalább 10 Malligand fokos borral köteles teljesíteni.

(2) Ha a borbeadásra kötelezett gazdálkodó hazai szőlőfajtán felül közvetlenül (direkt) termő szőlőfajtából származó szőlőt is termel, a borbeadási kötelezettséget a hazai szőlőfajtával és a közvetlenül (direkt) termő szőlőfajtával beültetett szőlőterület arányában köteles teljesíteni. A gazdálkodó borbeadási kötelezettségét közvetlenül (direkt) termő szőlőből származó borból is közvetlenül (direkt) termő szőlőből származó termése átlagos minőségének megfelelő borral köteles teljesíteni.

(3) A beadott bor minőségének és Malligand fokának megállapítása a hatósági borátvevő hitelesített Malligand készülékén történik. Amennyiben a borbeadásra kötelezett a fokmegállapítás ellen kifogást emel, a helyszínen három darab - az eladó és átvevő által közösen lepecsételt - egyenkint félliteres átlagmintát kell venni, amelyből egy darab a borbeadásra kötelezettnél, egy darab a hatósági borátvevőnél marad, egy darabot pedig az Országos Szőlő- és Borgazdasági Központi Kísérleti Intézethez (Budapest II., Hermann Ottó u. 15. szám) kell felküldeni a borbeadásra kötelezett gazdálkodó költségére.

11. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt bort az Országos Közellátási Hivatal által megbízott hatósági borátvevőkhöz (Borforgalmi Nemzeti Vállalatok telephelyei, illetőleg átvevőhelyei) kell beadni.

(2) Az egyes községek és városok területén a borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt bor átvételére jogosult hatósági borátvevő cégét és telephelyét az Országos Közellátási Hivatal a területileg illetékes közellátási felügyelőséggel közli. A közellátási felügyelőség gondoskodik arról, hogy a hatósági borátvevők cégét és telephelyét a községi elöljáróságok (polgármesterek) haladéktalanul kifüggesszék és ezenkívül a helyileg szokásos módon közhírré tegyék.

12. § (1) A hatósági borátvevő köteles a borbeadási kötelezettség teljesítésére felajánlott bort a hatóság által erre a célra megállapított termelői áron megvásárolni. Ha a felajánlott bor Malligand foka 10-nél magasabb, akkor az átvett borért a hatóság által a Malligand fokhoz mérten megállapított magasabb árat kell fizetni. A hatósági borátvevő a vételt az eladó borbeadási lapjára köteles feljegyezni és arról az Országos Közellátási Hivatal által rendszeresített nyomtatványon átvételi elismervényt kiállítani.

(2) A borbeadási kötelezettség lerovására beadott borról a hatósági borátvevő négy példányban átvételi elismervényt köteles kiállítani. Az átvételi elismervény első példányát a borbeadó gazdálkodónak kell átadni, a második példányt a gazdálkodó borbeadási lapját kiállító községi elöljárósághoz (polgármesterhez), a harmadik példányt a területileg illetékes Borforgalmi Nemzeti Vállalathoz kell megküldeni, a negyedik példány a hatósági borátvevőnél marad.

(3) A községi elöljáróságnak (polgármesternek) és a Borforgalmi Nemzeti Vállalatnak szóló átvételi elismervényt a hatósági borátvevő minden hétfői napon összegyűjtve köteles átadni, vagy ajánlott levélben postára adni.

(4) Az átvételi elismervény kiállítása alkalmával a hatósági borátvevő köteles a gazdálkodó által beadott bor mennyiségét, fajtáját, színét és Malligand fokát az átvételi elismervényen feltüntetni.

13. § (1) A gazdálkodó a borbeadási kötelezettség teljesítésére szánt bort a hatósági borátvevő telephelyére vagy a borátvevő telephelyéhez legközelebb eső vasútállomásra, hajóállomásra saját hordójában köteles beszállítani, illetve átadni.

(2) A borbeadásra kötelezett gazdálkodó a hatósági borátvevő kívánságára köteles azt a hordót (transzporthordót) melyben a bort beszállította, a hatósági borátvevőnek időleges használatra átengedni.

(3) A hatósági borátvevő a beadott borért, illetve az időleges használatra átengedett hordóért a hatóság által erre a célra megállapított borárat és hordóhasználati díjat köteles fizetni a gazdálkodónak.

(4) A hatósági borátvevő a borbeadásra kötelezett gazdálkodótól a beadásra szánt bor szállítására szolgáló boroshordót (transzporthordót) a hatóság által megállapított áron - a szükséghez képest - a borbeadás alkalmával igénybe veheti.

V. A borbeadás ideje

14. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges bort az 1950. évi február hó 28. napjáig bezárólag a területileg illetékes Borforgalmi Nemzeti Vállalatok által megállapított és a községi elöljáróság (polgármester) útján előre közhírré tett napokon kell a hatósági borátvevőhöz beadni.

(2) Azt a gazdálkodót, aki a borbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges bort a meghirdetett átvételi időpontban nem adja be, a községi elöljáróság (polgármester) felhívja, hogy ezt a bormennyiséget a hatósági borátvevőhöz haladéktalanul adja be és a beadást az átvételi elismervény bemutatásával a felszólítástól számított nyolc napon belül igazolja. Ha a gazdálkodó a borbeadását a felszólítástól számított nyolc napon belül nem igazolja - a borbeadási kötelezettség elmulasztásához, illetőleg késedelmes, teljesítéséhez fűződő egyéb következményeken felül - borbeadási kötelezettségét a beadandó bor mennyiségének 5 százalékával, további 15 nap késedelem esetében újabb 5 százalékkal, összesen tehát 10 százalékkal fel kell emelni.

VI. A hatósági borátvevő működése

15. § (1) A hatósági borátvevő működését, a borbeadási kötelezettség teljesítésre beadott bor megvásárlását, továbbá a hatósági borátvevő által megvásárolt bormennyiség nyilvántartását az Országos Közellátási Hivatal irányítja és ellenőrzi.

(2) A hatósági borátvevő köteles az átvételi elismervény ellenében megvásárolt bor mennyiségéről az Országos Közellátási Hivatal utasításai szerint a területileg illetékes Borforgalmi Nemzeti Vállalaton keresztül a Borkereskedelmi Központhoz időszakonkint jelentést tenni.

VII. A borbeadási kötelezettség teljesítésének nyilvántartása

16. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) a borbeadási kötelezettség teljesítését a hozzá megküldött átvételi elismervények alapján tartja nyilván.

(2) A beérkező átvételi elismervények adatait a községi elöljáróság (polgármester) a borbeadási naplóba vezeti be. A bevezetéssel egyidejűleg az átvételi elismervényre a borbeadási napló tételszámát fel kell jegyezni. Ezután az átvételi elismervényeket a borbeadási napló tételszáma szerint százankint kötegelve a borbeadási napló mellékleteként meg kell őrizni.

(3) A borbeadási naplóba vezetett tételeket az egyes gazdálkodók bornyilvántartási lapjának megfelelő rovatába át kell vezetni.

VIII. Vegyes, büntető és hatálybaléptető rendelkezések

17. § A borbeadási lajstromot, a borbeadási és bornyilvántartási lapokat, átvételi elismervényeket valamint a borbeadási kötelezettség kivetéséhez és nyilvántartásához szükséges egyéb nyomtatványokat az Országos Közellátási Hivatal az Országos Közellátási Jegyközpont útján a közellátási felügyelőségeknek megküldi. A községi elöljáróságokat (polgármestereket) a szükséges nyomtatványokkal a területileg illetékes közellátási felügyelőség látja el.

18. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegése, vagy kijátszása - különösen a borbeadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása - a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet szerint büntetendő.

(2) Amennyiben a cselekmény a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (169) ME rendelet rendelkezései vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) a 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére borbeadási kötelezettségét nem az ott megállapított módon teljesíti;

b) a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére borbeadási kötelezettségének teljesítésére szolgáló borfajtákat nem a beültetett szőlőterület arányában adja be;

c) a 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a borbeadási kötelezettség teljesítésre felajánlott bort nem vagy nem a hatóság által erre a célra megállapított termelői áron vásárolja meg, vagy a vételt az eladó borbeadási lapján nem jegyzi fel, vagy az átvételi elismervényt nem a rendszeresített nyomtatványon állítja ki;

d) a 12. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések ellenére az átvételi elismervényt nem a megállapított példányszámban állítja ki vagy az átvételi elismervény megfelelő példányát az illetékes hatóságoknak nem küldi meg, az eladónak nem adja át, vagy nem őrzi meg;

e) a 12. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az átvételi elismervényen a beadott bor mennyiségét, fajtáját, színét és Malligand-fokot nem tünteti fel;

f) a 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az átvételi elismervény ellenében megvásárolt bor mennyiségéről időszakonkint jelentést nem tesz.

(3) A pénzbüntetésre, az elkobzásra a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3440/1947. (63) ME rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

Budapest, 1949. évi szeptember hó 22-én.

A miniszter helyett:

Szobek Andrós s. k.

államtitkár