1150/1949. (II. 6.) Korm. rendelet

a cukorrépatermeléssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 6.462., 8.214.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Cukorrépatermelési szerződések az 1949. termelési évre csak a 8.090/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 182. szám) 4. §-a alapján létesített szerződéses termelés tanácsa által letárgyalt, véleményezett és a földmívelésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértve jóváhagyott szerződésmintának megfelelően köthetők. A jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a cukorgyári vállalat által valamely földmíves- (földbérlő) szövetkezettel kötött termelési szerződések, valamely földmíves- (földbérlő) szövetkezet által a gazdálkodókkal kötött termelési szerződések, valamint a cukorgyári vállalatok által a gazdálkodókkal közvetlenül kötött termelési szerződések tekintetében.

2. § Az 1949. évi termesztésű cukorrépa átvételi ára (ellenértéke) fejében kötelesek a cukorgyárak minden rendben átadott 100 (Egyszáz) kg fizetendő súlyú cukorrépa után a termelő részére a szerződésben megállapított időpontban:

a) 2 (kettő) kg kristálycukor 1949. évi október hó 1. napján érvényben lévő hivatalos fogyasztói árának 80 (nyolcvan) %-át - amely azonban kristálycukor kg-ként 4.50 (négy forint 50 fillér) Ft-nál kevesebb nem lehet - kifizetni; továbbá

b) 0. 5 (egy fél) kg csomagolatlan kristálycukrot és 0.5 (egy fél) kg csomagolatlan kockacukrot, mindkettőt természetben,

c) 65 (hatvanöt) kg normál friss répaszeletet,

d) 0. 5 (egy fél) kg legalább 45% cukrot tartalmazó cukorgyári szörplét (melasz) kiszolgáltatni.

A termelőnek joga van a szerződésben megszabott határidőig nyilatkozni, hogy friss (normál) répaszelet helyett szárított szeletet kíván igénybevenni, mely esetben 65 kg friss (normál) répaszelet helyett 3 (három) kg szárított répaszeletet igényelhet és a cukorgyár ezt köteles kiszolgáltatni.

3. § Az országban rendelkezésre álló cukorrépa vetőmag helyett és célszerű felhasználása érdekében a cukorgyárak az 1949. évben katasztrális holdanként legalább 12 (tizenkettő) és legfeljebb 14 (tizennégy) kg vetőmagot kötelesek a szerződést kötő cukorrépatermelők részére előleg címén rendelkezésre bocsátani. A cukorrépatermelők a cukorgyárak által rendelkezésükre adott cukorrépa vetőmagot teljes egészében elvetni kötelesek.

4. § A cukorrépa szerződéses termelésénél a műtrágya használata kötelező. A felhasználandó műtrágya féleségét és mennyiségét a szerződés állapítja meg. A műtrágyahasználat alól indokolt esetben az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség felmentést adhat.

5. § A cukorgyári vállalat köteles a termelési szerződésben megállapított határidőben a répatermelő részére elszámolást készíteni. Az elszámolást olymódon kell elkészíteni, hogy abból a beszállított répa mennyisége, ellenértéke és a termelő tartozásainak kiegyenlítésére szolgáló levonások, végül pedig az elszámolás egyenlege kitűnjék. A termelő javára mutatkozó egyenleget köteles a cukorgyári vállalat a termelő részére a szerződésben szabályozott módon és időpontban kifizetni.

6. § (1) A cukorgyárat - a cukorrépa - termelési szerződés alapján a termelővel szemben fennálló valamennyi követelése tekintetében, akár a termelővel közvetlenül, akár földmíves (földbérlő) szövetkezet közreműködésével kötötte a szerződést - törvényes zálogjog illeti meg az 1949. évben a termelési szerződés alapján termelt, földtől elválasztott termelésre.

(2) Ha a cukorgyári vállalat által előleg címén kiszolgáltatandó vetőmag, növényvédelmi szerek és műtrágya árát, valamint szükséges mennyiségét kormányrendelet vagy az 1. § értelmében jóváhagyott termelési szerződés szabja meg, a törvényes zálogjog csupán a kormányrendeletben, vagy termelési szerződésben megállapított mértékig terjed. A műtrágya tekintetében fennálló követelés címén azonban az (1) bekezdésben biztosított törvényes zálogjogot a cukorrépatermelésre lekötött és műtrágyázott terület egy-egy kat. holdja után legfeljebb 100 kg phosphor műtrágya és 50 kg pétisó árának erejéig lehet érvényesíteni.

(3) A jelen §-ban meghatározott törvényes zálogjoggal biztosított követelés minden más magánjogi jogcímen alapuló követelést megelőz; ehhez képest az (1) bekezdésben említett terményre magánjogi jogcímen végrehajtást vezetni nem szabad. A törvényes zálogjogot akkor is érvényesíteni lehet, ha a termelő vagyonára csődöt nyitottak. A törvényes zálogjog terjedelmét a csődönkívüli kényszeregyezség nem érinti. A cukorgyáraknak a jelen §-on alapuló törvényes zálogjoga a haszonbérbeadó törvényes zálogjogát (1881: LX. tc. 72. §) is megelőzi; ennek megfelelőleg a haszonbérbeadó a törvényes zálogjoggal terhelt terményt vissza nem tarthatja, ha a cukorgyár a haszonbérbeadóval a termelési szerződésnek a törvényes zálogjog alapjául szolgáló kikötéseit a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül írásban közli. A közlés hatályát nem érinti, hogy azt a cukorgyár jóhiszeműen nem a haszonbérbeadóhoz, hanem a termelő által tévesen haszonbérbeadóként megjelölt más személyhez intézte.

(4) Ha az előlegezett szolgáltatások a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladják, a cukorgyár törvényes zálogjoga a haszonbérbeadó törvényes zálogjogát csak a (2) bekezdésben szabályozott terjedelemben előzi meg. A haszonbérbeadóval szemben azonban elsőbbséggel bíró zálogjog terjedelmének megállapítására az 1911:I. tc. 381-386. §-aiban szabályozott bizonyításnak van helye.

(5) A jelen § rendelkezései a közadók elsőbbségét nem érintik.

7. § Cukorrépát a termesztésre leginkább alkalmas és megfelelőleg előkészített talajba kell vetni. A bevetett terület megmunkálását, a termés betakarítását és a betakarított termés kezelését a rendes gazda gondosságával kell elvégezni.

8. § Cukorrépát más célra, mint cukorgyárakban való feldolgozás céljára - a pénzügyminiszternek a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben adott előzetes engedélye nélkül - felhasználni tilos.

9. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a cukorrépa és a cukorrépamag termeléssel kapcsolatos kérdéseket a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendelet, vagy az annak végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. tc., valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb mértéke 24.000.- Ft.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929:XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a pénzügyminisztert kell tekinteni.

11. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról - a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve - a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi február hó 4-én.

Hákosi Mátyás s. k.,

miniszterelnökhelyettes