12424/1949. (V. 28.) FM rendelet

az ecet- és ecetsavfélék előállításának, minőségének és forgalomba hozatalának szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.303./9.784.)

A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. XLVI. tc. 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a kereskedelem- és szövetkezetügyi a népjóléti, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET

Az ecet- és ecetsav félék általános meghatározása

1. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából

ecetféle az emberi fogyasztásra alkalmas olyan termék, amely a vízen kívül esetsavat, esetleg - az egyes ecetfélék előállítására felhasznált anyagokból eredő, illetőleg az ecetes erjedés folyamán keletkezett - más kísérő alkotórészeket is tartalmaz és cukortartalmú folyadéknak (cefrének) szeszes, ezt követően pedig ecetes erjesztése, vagy valamely szeszesitalnak, illetőleg vízzel higított finomított szesznek ecetes erjesztése, esetleg vízzel megfelelő arányú hígítása, avagy nem szeszből erjesztett töményebb finomított ecetsavnak vízzel megfelelő arányú hígítása útján készül;

ecetsavféle az emberi fogyasztásra alkalmas olyan termék, amely finomított vegytiszta ecetsavból (CH3COOH), vagy ennek töményebb vizes oldatából áll s amelyet rendszerint a fa szárazlepárlása, vagy egyszerű alkotókból vegyi felépítő folyamatok (szintézises eljárás) útján állítanak elő.

Az ecet- és ecetsavfélék osztályozása

2. § Az ecet- és az ecetsavfélék a következőképpen osztályozhatók:

1. ecetsavtartalmuk szerint van: ecetessencia és ecet (ételecet), illetőleg higított ecetsav, töményített ecetsav és töményecetsav;

2. eredetük szerint van: szeszecet, borecet, gyümölcsecet, malátaecet, mézecet, ecetkülönlegesség (pl. fűszeres ecet), illetőleg a különböző eredetnek megfelelő ecetessencia, továbbá faecet, műecet (szintézises ecet);

3. a készítési és kezelési eljárás szerint van: a) cukortartalmú folyadékból szeszes és ezt követő ecetes erjesztés útján, b) szesztartalmú folyadékból (cefréből) ecetes erjesztés útján (éspedig vagy lassú ú. n. házi vagy gyors ecetes erjesztés útján), c) a fa szárazlepárlása és azt követő tisztító, finomító és töményítő eljárás útján, d) kalciumkarbidból, illetőleg acetilénből, vagy más egyszerűbb szerves alapanyagból vegyi úton felépítő (szintézises) s ez követő finomító eljárás útján előállított ecet, illetőleg ecetessencia és ecetsav.

II. FEJEZET

Az ecet- és ecetsavfélék előállításánál és kezelésénél felhasználható alap-, járulékos és segédanyagok

3. § Az egyes ecet vagy ecetsavfélék előállításához és kezeléséhez felhasználható

1. alapanyagok:

a) finomított, esetleg nyers-szesz, borpárlat és más gyümölcseredetű szeszpárlat - a szeszecetnek (ecet, ételecet és a szeszecet-essenciának (6. § 1. és 2. pont) az előállítására;

b) bor az 1936. V. törvénycikkben és az ennek végrehajtásáról szóló 70000/1936. FM rendeletben (Rendeletek Tára 1015 oldal) előírt következményeknek megfelelő minőségben, - továbbá legalább 70% szesztartalmú borpárlattal feljavított olyan bor, amelynek a feljavítását a földmívelésügyi miniszter az említett rendelet 10. §-a alapján előzetesen engedélyezte, - végül nagyobb mértékben ecetesedésnek indult, vagy más okból hibás bor, ha abból ecetes erjesztés és ezt megelőző vagy követő megengedett eljárás (szellőztetés, derítés, szűrés stb.) útján emberi fogyasztás céljára alkalmas borecet (6. § 3. pont) készíthető: borecet előállítására;

c) gyümölcs - ideértve az érett paradicsomot és az érett paprikatermést is - és gyümölcslé szeszes erjedésen átment állapotban - esetleg borpárlattal, finomított szesszel, gyümölcspárlattal megfelelően felerősítve - a gyümölcsecet: paradicsomecet, illetőleg paprikaecet (6. § 4. pont) készítésére;

d) vizes malátakivonat (malátafőzet) - a malátaecet (6. § 6. pont) készítésére;

e) méz, ideértve a másodrendű mézet is [49000/1937. FM rendelet (Rendeletek Tára 671. old.) 1-5. §] - mézecet (6. § 5. pont) készítésére;

f) fának szárazlepárlása útján kapott párlatból megfelelő szakaszos tisztító, finomító és töményítő eljárás útján előállított vegytiszta híg, vagy töményített, vagy tömény ecetsav - a faecet (7. § 1. pont), illetőleg megfelelő essencia készítésére;

g) kálciumkarbidból, acetilénből vagy más vegyi alapanyagból vegyi úton felépítő (szintézises) s ezzel kapcsolatos tisztító, finomító, töményítő eljárás alkalmazása útján előállított vegytiszta ecetsav, - a higított, a töményített és a tömény ecetsav (8. § 1-3. pont), műecet (szintézises ecet) illetőleg megfelelő ecetessencia (7. § 2. pont) készítésére;

2. járulékos- és segédanyagok:

a) fűszeres (66666/1923. FM rendelet - Rendeletek Tára 581. old.) és a fűszeres növények részei (tárkony, üröm, torma, vasfű, borsikafű, kakukfű, kapor, gyökérzöldségfélék, szagos müge stb.) ezeknek ecetes, alkoholos, vizes kivonatai, vízgőzzel átpárolt illó alkatrészei - a fűszeres, aromás, zamatos ecetkülönlegesség ízesítésére, zamatosítására;

b) növényi eredetű festőanyagok [167800/1947. (137) NM rendelet], karamell, klorofil, karotin, ehető gyümölcsök festő levelei, a pirospaprika termésfajta, a festőmályvának és a szeklicének (Carthamus tinctoria) sziromlevelei, illetőleg ezeknek vizes, ecetes, alkoholos kivonatai - a gyümölcsecet, a borecet és fűszeres ecetfélék (ecetkülönlegességek) színezése;

c) erjedéses ecetoldat: az ecetképzésre szánt kedvezményes áru vízzel higított, finomított, esetleg nyers szesznek (szeszes italnak) emberi élvezetre alkalmatlanná tételére (denaturálására);

d) baktérium tápanyagok: foszforsavsó és ammoniasó, cukor, melasz, élesztőfőzet, bontott (hidrolizált) fehérjeszármazékok (amid, aminósav, petou stb.) növényi kivonatok, hüvelyesek, gabonaneműek magvai főve vagy csíráztatva, kenyér, gyümölcsanyag - az ecetesítő baktériumok táplálékául;

e) derítőszerek: halhólyag (vizahólyag, harcsahólyag stb.), zselatin, albuminfehérje, egészen lefölözött tej, csersav, aszbeszt, tiszta kovaföld, vagy más derítőföld, növényi vagy állati eredetű aktív szén - az erjesztéses ecetfélék derítésére, esetleg ízjavítására;

f) konzerválószer: legfeljebb 100 (száz) mg összes kénessavnak (SO2) megfelelő vegytiszta káliummetabiszulfit (K2S2O5), egy liter borecetnek vagy gyümölcsecetnek tartósítására - konzerválószer jelzésének kötelezettségével;

g) víz: az ivóvízre megállapított egészségügyi követelményeknek megfelelő minőségben.

Az ecet- és ecetsavfélék előállításánál és kezelésénél alkalmazható eljárások

4. § (1) Az ecet- és ecetsavfélék előállításánál és kezelésénél az alábbi (2) és (3) bekezdésben felsorolt eljárásokat szabad alkalmazni.

(2) Rendes eljárások: erjesztés (önerjesztés, vagy baktérium szintenyészettel beoltás útján); baktérium-táplálékok hozzáadása a kierjesztendő alapanyagokhoz; az erjesztendő alapanyagoknak életerős ecetbaktériumokat tartalmazó ecetessenciával megsavanyítása; az erjesztő cefrének nagy felületre (bükkfaforgácsra stb.) szétosztása; az ecetesítendő cefrén levegő átáramoltatása; a cefre hűtése, esetleg melegítése; a szeszecet (ecetemulsio) szűrése vászon-, nemez-, aszbeszt-, máztalan, kiégetett agyagedény - vagy centrifugálószűrőn.

(3) Különleges eljárások:

a) az alapanyagul vett bor alkoholtartalmának az 1936. V. törvénycikk és a 70000/1936. FM rendelet rendelkezéseinek megfelelően 70%-os, vagy ennél nagyobb szesztartalmú finomított borpárlattal, a gyümölcs cefréjének pedig bármely gyümölcsből eredő, vagy erjesztés útján előállított más eredetű finomított szesszel, oly arányban, felerősítése, hogy azokból ecetes erjesztés útján 100 cm3-enkint 5 g ecetsavat tartalmazó bor- vagy gyümölcsecet, illetve 100 cm3-enkint 10 g ecetsavat tartalmazó borecetessencia és gyümölcsessencia legyen előállítható;

b) az ecetes erjesztéssel készített ecetféléknek (szeszecet, borecet, gyümölcsecet, mézecet, malátaecet, paradicsomecet, paprikaecet) kíméletesen és szakszerűen végzett (63-65 C körüli vagy magasabb hőfokon) pasztőrözése, az ecetnek tartósabbá tétele céljából;

c) az ecet- és ecetsavfélék derítése: valamely megengedett derítőanyaggal [3. § 2. e) pont] elkeverése, esetleg enyhe felmelegítése, ülepítése, vászon-, nemez-, aszbeszt-, máztalan kiégetett anyagszűrőn történő átszűrése, vagy kicentrifugálása olymódon, hogy sem a felhasznált derítőszerből, sem a derítő, vagy szűrő eljárások alkalmazásából eredően olyan anyag ne kerüljön a derítés alá vont ecetfélébe vagy az ecetsavfélébe, amelytől azok jellegüktől elütő színt, szagot vagy ízt kaphatnak vagy jellemző összetételük lényegesen megváltozhat, avagy az egészségre ártalom származhat.

5. § (1) Az ecet- és ecetsavfélék előállítására és kezelésére szolgáló anyagokat egészségre ártalmas, szennyező, fertőző, vagy mérgező anyagoktól mentes, tiszta, romlatlan állapotban kell felhasználni és azok minőségi és összetételi kellékeinek meg kell felelniök az érvényben lévő közegészségügyi, valamint esetleg más jogszabályokban megállapított egyéb követelményeknek is.

(2) Az ecet- és ecetsavfélék előállítására és kezelésére a 3. §-ban felsorolt anyagokon és a 4. §-ban meghatározott eljárásokon kívül más anyagot felhasználni, illetőleg eljárást alkalmazni csak akkor szabad, ha arra a földmívelésügyi miniszter előzetesen engedélyt adott.

III. FEJEZET

Az egyes ecet- és ecetsavfélék részletes meghatározása, minőségi és összetételi kellékei

6. § Erjesztés alkalmazásával előállított ecetfélék a következők:

1. Szeszecetessencia: (ecetessencia, erjedéses ecetessencia) kb. 10% szesztartalmú, erjesztéses eredetű finomított szeszből, vagy ilyen gyümölcseredetű pálinkából, vagy borpárlatból ecetes erjesztés útján előállított töményebb ecet, amely 100 cm3-enkint legalább 10 (tíz) g ecetsavat és ezenfelül igen kis mennyiségben ecetes erjesztéses melléktermékeket, fel nem használt oltható baktériumtápláló-anyagot és legfeljebb 0,5 térf.% ecetsavvá át nem alakult szeszt tartalmaz. Tiszta, átlátszó, színtelen vagy gyengén sárgás, esetleg zöldes színű, ecetsav szagú.

2. Szeszecet vagy egyszerűen ecet, vagy étecet az előbbi 1. pontban meghatározott ecetessenciából - mintegy fele mennyiségű tiszta ivóvíznek hozzáadásával - felhígítás útján előállított olyan termék, amely 100 cm3-ében legalább 5 g ecetsavat tartalmaz. Tiszta, átlátszó vagy enyhén opalizáló, színtelen vagy gyengén sárgás, zöldes színű, ecetsav szagú.

3. Borecet, illetőleg borecetessencia kizárólag borból (1936. V. tc. 1. §) ecetes erjesztés útján előállított termék, amely az alapanyagul vett bor alkotórészeit az ecetképződés következtében megváltozott arányban tartalmazza. Ennek megfelelően 100 cm3 borecet legalább 1,5 (másfél) g cukormentes vonatanyagot (extraktot), legalább 0,12 (tizenkettőszázad) g hamunak megfelelő ásványanyagot és legalább 5 (öt) g ecetsavat - az alapanyagul vett borból eredő más szerves savtartalom (borkősav, almasav, tejsav stb.) ecetsavban kifejezett értékének beszámításával, - kell tartalmazzon és legfeljebb 0,5 térf.% ecetsavvá át nem alakult szeszt tartalmazhat; a borecetessenciának - említett más szerves savak számításba vételével - legalább 10 (tíz) g ecetsav kell tartalmaznia. Színtelen vagy sárgás-vörösig terjedő bármely színárnyalatban megjelenő sajátos jellegzetes zamatú, kellemesen savanyú ízű.

4. Gyümölcsecet (almaecet, málnaecet, ribizliecet stb.), illetőleg gyümölcsecet-essencia megfelelő (egy vagy többféle) gyümölcs szeszes erjesztésen átment levéből (erjesztett gyümölcsléből) ecetes erjesztés útján előállított termék, amely az alapanyagul vett erjesztéses gyümölcslé alkotórészeit az ecetképződés (ez erjedés) következtében megváltozott arányban tartalmazza. A gyümölcsecet összes természetes eredeti savtartalma 100 cm3-enkint - ecetsavban kifejezve - legalább 5 (öt) g, a gyümölcsecet-essenciáé pedig legalább 10 (tíz) g legyen, el nem erjedt szesztartalma pedig 100 cm3-enkint legfeljebb 0,5 térf.% lehet. Színtelen vagy sárgától-vörösig terjedő bármely színárnyalatú, az alapanyagnak megfelelően sajátos zamatú és kellemesen savanykás ízű.

5. Mézecet, illetőleg mézecetessencia ivóvízzel megfelelően higított mézből szeszes, majd azt követő ecetes erjesztés útján előállított termék, amely az alapanyagul használt, vízzel higított mézoldat eredeti alkotórészeit az erjedés következtében megváltozott arányban tartalmazza. A mézecet összes természetes eredeti savtartamának - ecetsavban kifejezve - 100 cm3-enkint legalább 5 (öt) g-nak, a mézecet-essenciáénak pedig 100 cm3-enkint legalább 10 (tíz) g-nak kell lenni. Ecetsavvá el nem erjedt alkoholtartalma 100 cm3-enkint legfeljebb 0,5 térf.% lehet. Színtelen, világos sárga vagy sárga, avagy zöldes sárga színű.

6. Malátaecet, illetőleg malátaecet-essencia komlózatlan malátafőzetből (malátakivonatból) szeszes és az azt követő ecetes erjesztés útján szakszerűen előállított termék, amely az alapanyagul használt malátafőzet eredeti alkotórészeit az erjedés következtében megváltozott arányban tartalmazza. A malátaecetnek 100 cm3-enkint legalább 5 (öt) g, a malátaessenciának pedig 100 cm3-enkint legalább 10 (tíz) g ecetsavat, illetőleg - az alapanyagból eredő más természetes savtartalom ecetsavban kifejezett értékének beszámításával - ecetsavértéket kell tartalmaznia. Ecetsavvá el nem erjedt szesztartalma 100 cm3-enkint legfeljebb 0,5 térf.% lehet. Tiszta sárgásbarna színű.

7. Ecetkülönlegesség, fűszerecet, mustárecet, tárkonyecet (estragonecet) stb. ecetes erjesztés útján előállított bármely eredetű ecetből (ecetessenciából) megfelelő fűszerre, illetőleg fűszeres növényi részekkel, esetleg még gyümölcsanyaggal, avagy ezeknek ecetsavas, vizes alkoholos kivonataival, vízgőzzel átpárolt illóalkotórészeivel zamatosított, szakszerűen készített termék. Az ecetkülönlegességnek 100 cm3-enkint legalább 5 (öt) g, az ecetkülönlegesség essenciának pedig 100 cm3-enkint legalább 10 (tíz) g ecetsavat, illetőleg - az alap- és járulékos anyagokból eredő más szerves savtartalom ecetsavban kifejezett értékének beszámításával - ecetsavértéket kell tartalmaznia.

7. § Lepárlás, illetőleg felépítő (szintetikus) vegyi folyamat útján előállított ecetfélék a következők:

1. Faecet, illetőleg faecetessencia a fa szárazlepárlása és a párlat megfelelő külön választott részéből a szag- és ízrontó, valamint az egészségre ártalmas egyéb kísérő szennyezőanyagoktól, valamint az ún. pirolignin, vagy empireuma anyagoktól (hangyasav, metilalkohol, fenol, keton, aldehidek, piridin stb.) megfelelő finomító eljárás útján műszakilag elérhető mértékig megtisztított ecetsavból, vízzel való hígítás útján készült termék, amelynek 100 m3-enkint legalább 5 (öt) g, illetőleg a faecet-essenciának legalább 10 (tíz) g ecetsavat kell tartalmaznia; a hangyasavtartalom 100 (száz) g ecetsavra vonatkoztatva legfeljebb 0,5 (öttized) g lehet. Tiszta, átlátszó, színtelen, az ecetsavra jellemző szagú és ízű.

2. Műecet vagy színtézises-ecet (karbidecet stb.) kalciumklorid, illetőleg acetilén, vagy más egyszerűbb szervetlen, vagy szerves alkotóból nem ecetes erjesztés, hanem más felépítő vegyi folyamat útján előállított, a megfelelő tisztító, finomító eljárások alkalmazásával műszakilag elérhető mértékig megtisztított, egészségre ártalmas anyagoktól mentes ecetsavból vízzel hígítás útján készült termék, amelynek 100 cm3-enkint legalább 5 (öt) g, illetőleg a műecet-essenciának (színtézises-ecetessencia) legalább 10 (tíz) g ecetsavat kell tartalmaznia.

8. § Töményítés vagy hígítás útján előállított ecetsavfélék a következők:

1. Higított ecetsav (cidut aceticum dilutum) - jelen rendelet szempontjából - akár ecetes erjesztéssel, akár fából szárazlepárlás vagy más anyagokból vegyi felépítéses folyamatok, majd megfelelő elkülönítő, töményítő és finomító eljárás útján, műszakilag elérhető mértékig megtisztított ecetsavnak a Magyar Gyógyszerkönyv (215000/1933. BM rendelet - Rendeletek Tára 1934. évi 125. old.) követelményeinek is megfelelő olyan vizes oldata, amely 100 g-onkint 20 (húsz) g ecetsavat tartalmaz s amelyből tisztaságánál fogva vízzel hígítva emberi táplálkozásra (fogyasztásra) alkalmas, a 7. § 1., illetőleg 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő erősségű és elnevezésű ecet, illetőleg ecetessencia oldat (faecet, műecet, illetőleg essencia) is készíthető.

2. Töményített ecetsav az 1. pontban megállapított tisztaságú ecetsavnak olyan vizes oldata, amely 100 g-jában legalább 80 g és legfeljebb 94,5 g ecetsavat tartalmaz.

3. Tömény ecetsav (jégecet, acidum aceticumconcentratum purissimum; acidum aceticum glaciale purissimum), a Magyar Gyógyszerkönyv követelményeinek is megfelelő olyan vegytiszta ecetsavoldat, amely 100 g-onkint legalább 95 g ecetsavat tartalmaz.

IV. FEJEZET

Az ecet- és az ecetsavfélék hamisításának tilalma

9. § (1) Az ecet- és ecetsavfélék előállításához vagy kezeléséhez a 3. §-ban felsorolt és előírt minőségű alap-, járulékos és segédanyagokon kívül mást felhasználni és a 4. §-ban meghatározott eljárásokon kívül mást alkalmazni - a földmívelésügyi miniszternek erre vonatkozó külön engedélye nélkül [5. § (2) bekezdés] - nem szabad.

(2) Az ecet- és ecetsavfélék előállításához vagy kezeléséhez felhasználható anyagokat sem szabad a 3. §-ban meghatározott mértéken felül használni, illetőleg azokat a készféléknek bármely idegen anyaggal keverése, vagy valamely eljárás alkalmazása útján kezelése olymódon, hogy az a termékben visszahagyni; tilos továbbá az ecet- és ecetsavkésztermék térfogata, súlya vagy terjedelme, továbbá minősége, eredete, avagy származása tekintetében a vásárlót megtéveszthesse. Így különösen tilos a szőlő- vagy más gyümölcstörkölynek vizes kivonatát, a bornak vagy más erjesztett gyümölcsféléknek párlási maradékát a 6. §-ban meghatározott ecetfélék, illetőleg ecetessenciafélék készítésére felhasználni. Tilos továbbá az ecetféléket és az ecetsavféléket

a) mesterséges (színtézises) ízesítő, zamatosító anyaggal (mesterséges gyümölcsészterrel vagy más ilyen essenciával) zamatosítani;

b) kátrányfestékkel vagy a 3. § 2. b) pontjában fel nem sorolt természetes eredetű festőanyaggal színezni;

c) konzerválóvegyszerrel - a borecetnél megengedett káliummetabiszulfitot kivéve (3. § 2. f) pont) - tartósítani;

d) idegen ásványi savval (sósav, foszforsav, kénsav stb.) avagy akár szervetlen, akár szerves savnak savanyú sójával (pl. borkővel), úgyszintén az egyes ecetféléket más eredetű ecetsavval (pl. erjedési ecettel, faecettel) vagy idegen szerves savval keverni, vagy idegen szervetlen vagy szerves savat a jelen rendelettel szabályozott valamely ecetféle, vagy ecetsavféle gyanánt forgalomba hozni.

(3) Tilos a gyümölcstörköly vizes kivonatának erjesztett levéből vagy szőlőtörkölyből vízzel kilúgozott levéből (a törkölyborból, csigerből) ecetes erjesztés útján előállított ecetes folyadékot ecet (gyümölcsecet, illetőleg borecet, szesz- vagy ételecet, asztali ecet) gyanánt forgalomba hozni.

(4) Tilos a borecet készítésére szánt bort, illetőleg a borecetet alkoholos vagy ecetes erjedésben átment törkölyborral vagy más gyümölcsnek eredeti vagy ecetes erjedésen átment levével keverni.

(5) Tilos a szeszecet készítésére szánt higított, finomított szesznek denaturálására - szeszeceten kívül - borecetet vagy más idegen eredetű ecetfélét felhasználni.

(6) Tilos a különféle eredetű ecetféléket - a 11. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - egymással keverten forgalomba hozni.

V. FEJEZET

Használati értékében csökkent, szennyezett, fertőzött mérgezőanyag-tartalmú, romlott ecet- és ecetsavfélék forgalomba hozatalának tilalma

10. § (1) Az ecet- és ecetsavféléket csak használati értékükben nem csökkent, szennyező-, fertőző-, mérgezőanyagtól mentes, tiszta, romlatlan állapotban szabad forgalomba hozni.

(2) Használati értékükben csökkentnek kell tekinteni azokat az ecet- és ecetsavféléket,

a) amelyeknek sajátos jellegüktől elütő színük, szaguk vagy ízük van, - avagy

b) amelyeket az előállítással kapcsolatos természetes kísérő szennyeződésektől (pl. a faecetet metilalkoholtól, acetontól vagy más ketontól, továbbá aldehidtől vagy a fa szárazlepárlásakor keletkező egyéb úgynevezett pirolignin, vagy empireulna anyagoktól stb.) műszakilag elérhető mértékben nem tisztítottak meg.

(3) Szennyezett az olyan ecet, amelyben szennyező anyag, por, földes rész, ecetféreg vagy más rovar, vagy annak része, virágélesztő-bevonatrész vagy más szennyező anyag van.

(4) Romlott az az, ecetféle, amely rendellenes erjedés, bomlás vagy más ok miatt sajátos jellegétől elütő tulajdonságú (színű, szagú, ízű).

(5) Nem szabad forgalomba hozni olyan ecetfélét vagy ecetsavfélét, amely akár az alap- vagy járulékos, avagy segédanyagból, akár pedig az ecetfélék vagy az ecetsavfélék előállításához, tárolásához, szállításához, árusításához (kiméréséhez) használt gépből, eszközből (cső-, csap, tölcsér, dugó-, szűrő stb.) vagy edényből (hordó, kád, üst, mérőedény stb.) származó fémi mérget, vagy más szerves, vagy szervetlen eredetű mérgező anyagot tartalmaz.

(6) Tilos forgalomba hozni olyan faecetet, illetőleg fából előállított ecetsavfélét is, amely a benne lévő ecetsav 100 g mennyiségére számítva 0,5 (öttized) g-nál több hangyasavat tartalmaz.

VI. FEJEZET

Az ecet- és ecetsavfélék megnevezése, minőségének, savtartalmának jelzése

11. § (1) Az egyes ecet- és ecetsavféléket a minőségüknek megfelelően a 6-8. §-okban jelzett elnevezéssel kell forgalomba hozni.

(2) Az erjesztés útján előállított ecetféléket (6. §), úgyszintén ezeknek bármely arányú keverékét asztali ecet megnevezéssel is szabad eredeti zárt edényben forgalomba hozni, ha azt klorofillal zöldre színezték.

(3) Aktív szénnel vagy más derítő vegyszerrel derített bor- és gyümölcsecetféléket (3. § 2. e) pont) csak klorofillal zöldre színezve és - az eredetre utaló jelzés mellőzésével - csak gyümölcsecet, illetőleg gyümölcsecet-essencia elnevezéssel szabad forgalomba hozni.

(4) Egyféle gyümölcsből készített gyümölcsecetet (essenciát) arra a gyümölcsre utaló elnevezéssel kell forgalomba hozni, amelyből azt állították (pl. almaecet). Ebben az esetben az áru tartályán az alapanyagul vett gyümölcsnek a képét (rajzát) is fel lehet tüntetni. Két, vagy ennél többféle gyümölcsből készített ecetfélét csak az alapanyagul vett gyümölcsökre utalás nélkül, gyümölcsecet vagy vegyesgyümölcsecet (vegyesgyümölcs-essencia) megnevezéssel és klorofillal zöldre színezve szabad forgalomba hozni.

(5) A bor- és gyümölcsecetet egymással keverten gyümölcsecet (gyümölcsessencia) megnevezéssel és klorofillal zöldre színezve szabad forgalomba hozni.

(6) Az ecet- és az ecetsavfélék százalékos savtartalmán (erősségén) a 100 cm3 mennyiségben, a higított ecetsav, a töményített és a töményecetsav (8. §) savtartalmán pedig a 100 g mennyiségben foglalt ecetsavnak, illetőleg az alapanyagból eredő más, ecetsavban kifejezett értékű szerves savnak g-okban meghatározott mennyiségét kell érteni.

(7) A 6. § 1-7. pontjában, valamint jelen § (2)-(5) bekezdésében meghatározott "ecet", "szeszecet", "étecet", "gyümölcsecet", "asztali ecet" stb. erősségű ecetféleségeket - a borecet kivételével - kizárólag 5% (valamint csak jelentéktelenül magasabb) ecetsav, illetőleg - az alapanyagból eredő más szerves savtartalom (borkősav, almasav, tejsav stb.) ecetsavban kifejezett értékének beszámításával - ecetsavérték-tartalommal, az "essencia" erősségű termékeket pedig kizárólag 10% (valamint csak jelentéktelenül magasabb) ecetsav, illetőleg ecetsavérték-tartalommal szabad forgalomba hozni. A borecet 5 és 10% határok között bármilyen töménységben forgalomba hozható.

(8) A borecet, az ecetkülönlegességek és az asztali ecet csak eredeti töltésű, zárt tartályban hozhatók forgalomba, az erjesztés útján előállított egyéb ecetfélék azonban akár nyitott, akár eredeti töltésű zárt tartályban forgalomba hozhatók.

(9) Az erjesztés útján előállított ecet- és ecetsavfélék tartályán (hordó, üveg stb.) mind nyitott, mind eredeti, zárt tartályban történő forgalomba hozatal esetében - az egyéb jogszabályokban előírt jelzéseken kívül - a következő megjelöléseket kell alkalmazni:

1. a termék megnevezését (6. §);

2. az ecetsavtartalmat százalékban kifejezve [jelen § (6) bek.]; savtartalomként az "ecet", szeszecet", "étecet", "gyümölcsecet", "asztali ecet" stb. erősségű ecetféleségeknél kizárólag 5 (öt) százalék, az "essencia" töménységű termékeknél pedig 10 (tíz) százalék savtartalom tüntethető fel a borecetnél (borecetessenciánál) a tényleges savtartalomnak megfelelően tüntetendő fel a százalékos ecetsavtartalom;

3. a készítő, illetőleg a felelős forgalomba hozó (pl. palackozó) nevét (cégét) és telephelyét.

(10) Eredeti töltésű, zárt tartályban (palack, hordó stb.) forgalomba hozott ecetfélék és ecetsavfélék tartánydugóján, zárókupakján, árupecsétjén, ólom, vagy más megfelelő fémzárán, avagy a tartály nyílását (száját) lezáró olyan zárószalagon, amelynek sérelme nélkül a tartály tartalmához hozzáférni nem lehet, a készítő (gyártó) nevét (cégét) és telephelyét vagy ezek helyett bejegyzett védjegyét kell feltüntetni.

(11) Az ecetféléknek nyitott tartályból kimérése esetében az ecetféleséget előállító köteles a nála vásárló kiskereskedő kívánságára a szállított ecetáru tartályának (hordó, demizson, palack stb.) záródugóját (parafa, üveg stb.) az előbbi bekezdésben megállapított zárószalaggal átragasztani.

(12) Az előállító olyan áru tartályán, amelyet közvetlen fogyasztás céljára eredeti zárt edényben (pl. zárt palackban) nem maga hoz forgalomba, a saját nevének és telephelyének kötelező feltüntetése mellett - az árusító nevét (cégét) és telephelyét is feltüntetheti.

(13) A készítő (felelős forgalomba hozó) a kötelező megnevezéseken, jelzéseken felül, a sajátos készítési módra (pl. borecetnél orleánsi módra vagy gyorserjesztéssel), vagy sajátos kezelésre (derített, színtelenített) vagy a felhasználás céljára (pl. főzelék, uborka tartósítására) utaló jelzést is alkalmazhat, ha az a valóságnak megfelel és igazolható.

(14) Az ecet- és ecetsavfélék forgalomba hozatalakor az áru tartályán és az üzleti iratokon az előállító (felelős forgalomba hozó) a kötelező megnevezéseken felül olyan üzleti megjelölés (költött nevet stb.) is feltüntethet, amelynek állandó használatával azt célozza, hogy a készítmény előállítója, valamint a termék sajátos minősége és megbízhatósága közismertté váljék.

(15) A 8. §-ban meghatározott higított ecetsavat, töményített ecetsavat és töményecetsavat emberi fogyasztás céljára csak zárt csomagolásban, a termék megnevezésének, a készítő, illetőleg felelős forgalomba hozó nevének (cégének) és telephelyének, valamint az ecetsavtartalom erősségének százalékos feltüntetése mellett (100 g-ban ..... g) szabad forgalomba hozni. Ezeken a jelzéseken kívül a tartályon szembetűnő módon, az alaptól elütő piros betűkkel fel kell tüntetni a következő jelzést is: "Vigyázat! Hígítatlanul fogyasztva az egészségre veszélyes! Emberi fogyasztásra csak vízzel megfelelően hígítva alkalmas."

(16) Tilos híg ecetsavat, töményített ecetsavat, vagy töményecetsavat árusítás céljára raktáron tartani olyan tartályban, amelyről a gyár (felelős forgalomba hozó) eredeti zárjegyét [egyéni jelzésű dugóját, kupakját, pecsétjét, zárószalagját stb. - jelen § (10) bek.] eltávolították.

(17) Töményített és töményecetsavat a 21000/1936. KKM rendelet (Rendeletek Tára 570. oldal), illetőleg a 29900/1948. (164) KSzM rendelet értelmében csak az elsőfokú közigazgatási hatóság által kiállított méregengedély felmutatása ellenében, kizárólag ipari üzemek, valamint hatósági vagy más engedélyezett laboratóriumok részére szabad árusítani.

(18) A higított ecetsavból, töményített ecetsavból és töményecetsavból vízzel történő hígítás útján előállított faecetféléket és műecetféléket (7. §) emberi fogyasztás céljára csak eredeti töltésű zárt tartályban (palack, üveg stb.) a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kizárólag 5 (öt), illetőleg 10 (tíz) százalékos ecetsavtartalommal, faecet (műecet) és faecet-essencia (műecet-essencia) elnevezés mellett szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozatalra szánt faecet és műecetfélék tartályán a következő megjelöléseket kell alkalmazni:

1. a termék megnevezését (7. §);

2. a termék savtartalmát - a (9) bekezdés 2. pontjában foglalt előírásoknak megfelelően;

3. a készítő, palackozó, illetőleg felelős forgalomba hozó nevét (cégét) és telephelyét.

(19) A különleges ecetféléket (fűszerecet stb.) (6. § 7. pont), az ecetpótlóféléket, valamint az ételsavanyító-féléket csak a földmívelésügyi miniszter névre szóló külön engedélyével és az engedélyben megállapított feltételek betartása mellett szabad forgalomba hozni.

12. § (1) A kötelező jelzéseket [11. § (9) és (17) bek.] ugyanazon a címkén (táblán) magyar nyelven, összefüggő szöveggel, jól olvasható, szembetűnő és félre nem érthető módon, legalább 4 mm magas, arányosan vastag, az alaptól elütő színben nyomtatott betűkkel rövidítések nélkül kell feltüntetni. Más megengedett jelzést a kötelező jelzéséknél szembetűnőbben alkalmazni nem szabad. Nem szabad a szövegben egyes szavakat akként kiemelni (pl. aránytalanul nagyobb betűkkel), vagy palástolni (aránytalanul apróbb, halványabban nyomtatott betűkkel), hogy az a felirat könnyű áttekintésének rovására legyen.

(2) A kötelező jelzéseket az árura vonatkozó üzleti iratokon és nyomtatványokon (árjegyzék), árlap, árajánlat, kötlevél, szállítólevél, számla stb.) is fel kell tüntetni.

(3) Sem magán az árun (tartályán, burkolatán), sem az üzleti iratokon és nyomtatványokon nem szabad olyan feliratot, jelzést (szöveget, ábrát, képet, rajzot) alkalmazni, amely a vásárlót a termék összetétele, eredete, származása vagy minősége felől megtévesztheti.

13. § (1) A jelen rendelet rendelkezései - az 1895. XLVI. tc. 11. §-a értelmében - a külföldről behozott ecet - és ecetsavfélékre is kiterjednek.

(2) A külföldről behozott ecet- és ecetsavfélék tartályán a belföldi árura kötelező jelzéseken felül fel kell tüntetni az első belföldi forgalomba bocsátó (felelős forgalomba hozó) nevét (cégét) is.

14. § (1) A külföldi kivitelre (exportra) szánt ecet- és ecetsavfélék összetételi és minőségi kellékei, úgyszintén az áru megnevezése és jelzése tekintetében az áru rendeltetési helyén érvényben lévő szabályok, ennek hiányában - hacsak a kötlevél ellenkező megállapodást nem tartalmaz - a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) A kivitelre szánt ecet- és ecetsavfélék - amennyiben a vásárló külföldi állam jogszabályai a származás jelzését általánosan meg nem követelik - a magyar származásra utaló jelzővel csak akkor szabad ellátni, ha összetételi és minőségi kellékei a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelnek.

(3) A kivitelre szánt áru tartályán (burkolatán) magyar felirat alkalmazása nem kötelező.

(4) A kivitelre szánt ecet- és ecetsavfélét - amennyiben összetétele, minősége vagy megjelölése a jelen rendelet rendelkezéseitől eltér - a belföldi forgalomba hozatalra szánt árutól elkülönített, "kivitelre szánt áru" felirattal ellátott tárolóhelyen kell tartani. A külföldre szállított ilyen készletekről a mennyiségét, az elszállítás időpontját, a vevő nevét és lakhelyét (telephelyét) feltüntető árujegyzékét kell készíteni.

VIII. FEJEZET

Az ecetfélék előállítására, kezelésére, tárolására, árusítására vonatkozó általános és különleges egészségügy-rendészeti szabályok

15. § (1) Az ecet előállítására szolgáló helyiségekben foglalkoztatott személyek kötelesek a munka megkezdése előtt kezüket szappannal tisztára mosni, munkaközben testüket állandóan tisztántartani és állandóan tiszta munkaruhát viselni. A munkaruhát a munkáltató (az üzem felelős vezetője) köteles az alkalmazottak rendelkezésére bocsátani. Az ecet- és ecetsavfélék készítésénél, kezelésénél, szállításánál és tárolásánál fertőzőképes, vagy fertőzésre gyanús gümőkóros megbetegedésben vagy más fertőző undort keltő betegségben szenvedő vagy ilyen betegséget terjesztő személyt foglalkoztatni nem szabad. Az említett munkakörben foglalkoztatni kívánt személyeket előzetes orvosi vizsgálat alá kell bocsátani és csak a vizsgálat során egészségesnek talált személyeket szabad alkalmazni. Az orvosi vizsgálatot legalább 3 évenkint meg kell ismételni.

(2) Az ecet- és ecetsavfélék készítésénél, szállításánál, tárolásánál nem szabad olyan eszközt, gépet, edényt tartályt használni, amelynek anyagát, bevonatát (mázát, zománcát) az alap-, járulékos- vagy segédanyagot, illetőleg az ecetféle olyan mértékben támadja meg, hogy a bekövetkező oldódás folytán az ecetféle a jellegétől elütő színt, szagot, vagy ízt kaphat, avagy az egészségre ártalmas anyagot vehet fel.

(3) Különösen tilos ónozatlan vasból, horganyból, ólomból, nikkelből, krómból, wolframból, vörösrézből, alumíniumból vagy ezek ötvözeteiből, avagy ilyen fémeket meg nem engedett mértékben tartalmazó anyagból készített, vagy ilyen fémmel, avagy ilyen fémtartalmú bevonattal (mázzal, zománccal stb.) ellátott eszköznek, gépnek, edénynek és tartálynak a használata abban az esetben, ha ezek az ecettel (ecetsavval) tartósan érintkezhetnek.

(4) Az ecetfélével (ecetsavfélével) közvetlenül érintkező eszköz, gép, edény, tartály anyagául megfelel: fa, porcellán, kő, ártalmas anyagoktól mentes üveg, ecetsavban oldódó ártalmas anyagtól mentes gumi, guttapercha vagy hasonló jellegű műanyag, továbbá saválló acél, valamint foszforbronz és más saválló ötvözetek.

(5) Az ecet- és ecetsavfélék készítésénél, tárolásánál, szállításánál, kimérésénél használt, az ecet- vagy ecetsavfélével érintkező eszköz, gép, edény, tartály anyaga és bevonata tekintetében egyebekben a 34652/1889. BM rendelet (Rendeletek Tára 887. old.), továbbá a 76612/1923. NMM rendelet (Rendeletek Tára 804. old.) előírásai irányadók.

(6) Az ecet- és ecetsavfélék készítésénél, tárolásánál, szállításánál, kimérésénél használt eszköznek, gépnek, edénynek, tartálynak kifogástalan használható állapotban kell lennie, nem szabad tehát repedezett felületű, lekopott vagy lepattogzott bevonatú, mázú stb. eszközt, gépet, edényt, tartályt használni. Az eszközöket, gépeket, edényeket és tartályokat közvetlenül használat előtt és használat után, vízzel azonnal tisztára kell mosni.

IX. FEJEZET

Ellenőrzés mintavétel, szakvizsgálat, szakvéleményadás, kereskedő felülvizsgálati mintavétel

16. § (1) Az ecet- és ecetsavfélék hatósági ellenőrzése, mintavétele és szakvizsgálata tekintetében - az alábbi (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 1895. XLVI. tc. végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletek irányadók. A kémiai és a bakteriológiai vizsgálathoz általában 300 cm3, illetőleg 300 g mennyiségű minta szükséges.

(2) A szakértői vizsgálatra az 1895. XLVI. tc. alapján működő vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomások körzeti beosztásuknak megfelelően illetékesek.

(3) A minták vizsgálatát az emberi fertőző betegségek kórokozóival való fertőzés és általában bakteriológiai szempontból - az egészségre ártalmasság gyanúja esetében - az Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest IX., Gyáli út 4.), illetőleg a terület szerint illetékes vidéki állomásai teljesítik. A Budapest székesfőváros területéről származó minták bakteriológiai egészségügyi vizsgálatát a Székesfőváros Közegészségügyi Intézet (Budapest IX., Gyáli út 3/A) végzi.

(4) Az ecetféléknek nyitott tartályból kimérése esetében - az áru minőségéért (ecetsavtartalom stb.) való felelősség könnyebb megállapítása végett - kívánatos, hogy a kicsinyben árusító kereskedő (szövetkezet) az előállító által részére szállított és még sértetlen zárószalaggal [11. § (10) bek.] ellátott tartályban levő ecetféléből az áru megérkezése időpontjában - a magánmintavételre vonatkozó általános szabályok (38286/1896. FM rendelet - Rendeletek Tára 1253. oldal - 13. §) pontos betartása mellett, két darab egyenkint 1/2 dl mennyiségű mintát vegyen. E mintákat megfelelő jelzéssel, valamint a mintavételnél közreműködő hatósági közegek kézjegyével és pecsétzárjával (ólomzárával stb.) ellátva az esetleg szükségessé váló felülvizsgáló vegyvizsgálat céljára, a terület szerint illetékes vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomásnál vagy hatósági orvosnál, avagy a községi elöljáróságnál a mintavételi leletjegyzőkönyvvel vagy annak köteles másolatával együtt a megmintázott ecetkészlet kiárusításáig őrizze meg. A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a számla számát és keltét is. Mintavételhez tisztára mosott és azután lehetőleg kiszárított palackot és dugót kell használni. A nedves palackot kétszer ki kell öblíteni azzal az ecetfélével, amelyből a mintavétel történik.

17. § Az ecet-előállítók kötelesek jelen rendelet életbeléptetésétől számított egy hónapon belül telepük helyét - úgyszintén bármikor egy hónapon belül a telephelyváltozást - a terület szerint illetékes vegykísérleti (vegyvizsgáló) állomáshoz bejelenteni.

X. FEJEZET

18. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, az 1895. XLVI. tc. 3. §-ában és 4. §-ában meghatározott kihágást követ el és az ott megjelölt büntetéssel büntetendő az, aki

a) az ecet- vagy ecetsavfélék előállításához és kezeléséhez - a földmívelésügyi miniszternek erre vonatkozó külön engedélye, nélkül - nem a 3. §-ban megjelölt alapjárulékos- és segédanyagokat használja fel, illetőleg azok előállításánál és kezelésénél nem a 4. §-ban meghatározott eljárásokat alkalmazza;

b) az egyes ecetfélék minőségi és összetételi kellékeire a 6-8. §-okban megállapított előírásokat nem tartja be, vagy azokat kijátssza;

c) a 10. §-ban foglalt tilalmi rendelkezés ellenére használati értékében csökkent, szennyezett, fertőzött, mérgezőanyag tartalmú romlott ecetféleséget hoz forgalomba;

d) az ecetféleségek készítésére, kezelésére, szállítására, tárolására szolgáló eszközök, gépek, edények, tartályok anyagára és bevonatára nézve a 15. §-ban előírt követelményeket nem tartja be.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki

a) a 15. § (1) bekezdésében foglalt közegészségügyi rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;

b) a 11. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére ecetkülönlegességet, ecetpótlót vagy ételsavanyítót a földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül hoz forgalomba, vagy a forgalomba hozatali engedély feltételeit nem tartja be, vagy azokat kijátssza;

c) az egyes ecetféleségek forgalomba hozatalánál, különösen megnevezésénél, minőségének és savtartalmának jelzésénél, csomagolásánál nem a 11. és 12. §-okban előírt rendelkezéseknek megfelelően jár el;

d) a jelen rendelet hatálya alá tartozó ecetféleségeknek külföldről behozatala, illetőleg külföldre kivitele tekintetében a 13. §-ban és 14. §-ban előírt rendszabályokat nem tartja be;

e) a 17. §-ban előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.

(3) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc., valamint a 8960/1946. (173) ME rendelet rendelkezései az irányadók.

(4) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából, szakminiszternek a jelen § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kihágás tekintetében a népjóléti minisztert, egyéb kihágás tekintetében pedig a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

19. § (1) E rendelet hatálybalépésével az ecet- és ecetsavfélék közforgalmának szabályozásáról szóló 54600/1921. FM rendelet (Rendeletek Tára 655. old.) hatályát veszti.

(2) A készletben levő készítményeket, ha azok a jelen rendeletben előírt követelményeknek ugyan nem felelnek meg, de a korábbi rendelkezések értelmében forgalomba hozhatók voltak, legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül szabad csak forgalomba hozni.

(3) A különleges ecetfélék (fűszereket stb., - 11. § utolsó bekezdés) forgalomba hozatalára a földmívelésügyi miniszter által más kiadott névre szóló engedélyek érvénye e rendelet hatálybalépésétől számított 60. napon megszűnik.

Budapest, 1949. évi május hó 24-én.

Csala István s. k.

földmívelésügyi miniszter