1949. évi 14. törvényerejű rendelet
a bűntettesek kiadása és a bűnügyi jogsegély tárgyában a Román Népköztársasággal Budapesten, az 1918. évi augusztus hó 28. napján kötött egyezmény kihirdetéséről
1. § A bűntettesek kiadása és a bűnügyi jogsegély tárgyában a Román Népköztársasággal Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kötött egyezmény megerősítő okiratai Bukarestben, az 1949. évi szeptember hó 2. napján kicseréltettek; ennélfogva az egyezmény az 1949. évi október hó 2. napján hatályba lépett.
2. § Az egyezmény eredeti magyar és román nyelvű szövege a következő:
Eredeti román szöveg:
Eredeti magyar szöveg:
EGYEZMÉNY
a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között a bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában.
A Magyar Köztársaság Elnöke
és
a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége
abban a kölcsönös meggyőződésben, hogy mindkét nép érdeke a jószomszédi viszony és az azonos politikai irányvonal szellemében minél inkább megerősíteni a két népi demokrácia között fennálló baráti kötelékeket, elhatározták, hogy a bűntettesek kiadatását és a bűnügyi jogsegélyt egyezmény útján szabályozzák és ebből a célból az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
Bűntettesek kiadatása és átszállítása
1. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a bűntetteseket a jelen Egyezményben meghatározott feltételek mellett a bűnvádi eljárás lefolytatása vagy a büntetés végrehajtása céljából kölcsönösen kiadják egymásnak.
(2) Ez a kötelezettség nem terjed ki azokra a bűntettesekre, akik a megkeresett Szerződő Fél állampolgárai, kivéve a 3. cikkben meghatározott eseteket.
(3) Ha a bűncselekményt harmadik államban követték el, a kiadatásnak csak akkor van helye, ha az ilyen cselekmény üldözését a két Szerződő Fél törvényei akkor is megengedik, ha azt külföldön követték el.
2. cikk
(1) Kiadatásnak csak olyan bűncselekmény - bűntett vagy vétség - miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél törvényei szerint bűncselekmény és egy évi szabadságvesztést vagy ennél súlyosabb büntetést vonhat maga után.
(2) Ezenfelül kiadatásnak van helye a Szerződő Felek valamelyikének demokratikus állami vagy gazdasági rendje, illetőleg demokratikus köztársasági államformája ellen irányuló bűncselekmény miatt, továbbá valamelyik Szerződő Fél népének, politikai, szervezeti vagy gazdasági biztonsága, illetőleg javai ellen irányuló bűncselekmények miatt, végül a katonai szolgálati kötelezettség alóli kivonásra irányuló szökés és a tiltott határátlépés bűncselekménye miatt is, tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény a megkeresett Szerződő Fél törvényei szerint bűncselekmény-e és hogy az milyen büntetést vonhat maga után.
3. cikk
(1) Háborús bűncselekmény, továbbá a béke vagy az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények miatt kiadatásnak abban az esetben is helye lehet, ha a kiadni kért személy a- megkeresett Szerződő Fél állampolgára.
(2) Ilyen esetben a megkeresett Szerződő Fél az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján határoz abban a tekintetben, hogy a kiadni kért személyt a megkereső Szerződő Félnek kiadja-e vagy a kiadatási kérelemben megjelölt háborús bűncselekmény, illetőleg a béke vagy az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény miatt az eljárást saját bíróságai előtt folytatja le.
4. cikk
A kiadatást engedélyezni kell a kísérlet vagy részesség bárminő alakja és módja esetében is, amennyiben a kísérletet vagy a részességet mindkét Szerződő Fél tőrvényei büntetik.
5. cikk
Kiadatásnak nincs helye :
a) ha a kiadni kért személy a bűncselekményt a megkeresett Fél területén követte el; kivéve a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott bűncselekményeket;
b) ha a kiadni kért személyt a megkereső Fél olyan bűncselekmény miatt üldözi, amely a megkeresett Félnek vagy annak az államnak a törvényei szerint, amelyben a bűncselekményt elkövette, akár a bűnvádi eljárás vagy büntetés elévülése folytán, akár bármely más törvényes okból megszűnt büntethető lenni;
c) ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett állam területén ugyanazon bűncselekmény miatt indított bűnvádi eljárás során jogerős vagy nem jogerős ítéletet hoztak vagy az eljárást jogerősen megszüntették;
d) ha a bűncselekmény valamelyik Fél törvényei szerint csak a sértett panaszára vagy indítványára üldözhető és a sértett a panaszt vagy indítványt kellő időben nem terjesztette elő vagy azt hatályosan visszavonta.
6. cikk
(1) Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett államban más bűncselekmény miatt, mint amely a kiadatási kérelem alapjául szolgál, bűnvádi eljárás indult vagy ellene bűnösséget megállapító ítéletet hoztak, a kiadatás foganatosítása elhalasztható addig, amíg az eljárást befejezték vagy megszüntették, az ítéletet végrehajtották vagy a büntetést elengedték.
(2) Ha az előbbi bekezdésben említett elhalasztás következtében a kiadatást kérő Fél törvényei szerint elévülés vagy az eljárásra más súlyos hátrány következnék be, a kikért személy ideiglenes átadását kell engedélyezni azzal a feltétellel, hogy az átadott személyt vissza kell küldeni, mihelyt azok az eljárási cselekmények, amelyek céljára az ideiglenes átadás történt, befejezést nyertek.
7. cikk
(1) Ha a kiadni kért személy kiadatását ugyanazért a bűncselekményért más állam is kéri, a kiadatást annak az államnak a javára kell engedélyezni, amelynek területén a cselekményt elkövette.
(2) Ha a kiadni kért személy kiadatását más bűncselekményekért más állam is kéri, annak az államnak kell őt kiadni, amelynek területén a legsúlyosabb bűncselekményt követte el, ha a bűncselekmények egyenlő súlyúak, annak az államnak, amely a kiadott személynek harmadik állam részére való továbbadásra kötelezettséget vállal; ha ezt a kötelezettséget mindkét állam elvállalja, a megkeresett Fél dönti el, hogy melyik kiadatási megkeresésnek ad helyt.
8. cikk
(1) A kiadatási kérelemhez eredetiben vagy hitelesített másolatban bírói elfogatóparancsot vagy nyomozólevelet, vádhatározatot, bűnösséget megállapító ítéletet, esetleg ezekkel egyenlő erejű más bírói határozatot kell csatolni. Mindezeknek tartalmazniok kell a bűncselekmény tényállásának tüzetes leírását, valamint minősítését és a megkereső Fél területén érvényes büntetőtörvényeknek azt a szövegét, amely a szóbanforgó bűncselekményekre alkalmazást nyerhet, végül a kiszabható büntetés megjelölését. Ha a bűncselekményt harmadik állam területén követték el, ennek az államnak vonatkozó jogszabályait is közölni kell.
(2) Háborús bűncselekmény, továbbá a béke vagy az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény címén előterjesztett kiadatási kérelemhez - ha a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára - csatolni kell a bűnösségének igazolására alkalmas bizonyítékokat is.
(3) A megkeresett Féllel e lehetőség szerint közölni kell a kiadni kért személy személyleírását - esetleg fényképet és ujjlenyomatát -, valamint a tartózkodási helyének és a személyazonosságának megállapítására szolgáló egyéb adatokat is.
(4) Vagyon elleni bűncselekmények esetében meg kell jelölni a bűncselekmény által okozott vagy az abból származható kár összegét.
(5) Amennyiben a kiadatási kérelem támogatására szolgáló iratokból [(1) és (2) bekezdés] azok a körülmények, amelyek a kiadatási kérelem elbírálásához - különösen a személyazonosság tekintetében -szükségesek, kielégítő módon nem tűnnek ki, az iratokat megkeresésre haladéktalanul ki kell egészíteni. A megkeresett Fél megfelelő - két hónapnál nem rövidebb - határidőt állapíthat meg a kiegészítő felvilágosítások közlésére. A megkeresett Fél a kiadni kért személyt szabadon bocsáthatja, ha a megkereső Fél a kért felvilágosításokat a meghatározott vagy meghosszabbított határidőn belül nem közölte.
(6) A kiadni kért személy bűnössége bizonyítékainak közlésére a megkereső Fél - a (2) bekezdés esetét kivéve - nem kötelezhető
9. cikk
(1) Annak a személynek letartózatása iránt, akinek a kiadatását a 8. cikk (1) bekezdésében említett okiratok közlése kapcsán kérték, intézkedni kell, mihelyt a kiadatási kérelem megérkezett, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a kiadatásnak nem lehet helye.
(2) A kiadni kért személyt a kiadatási kérelem megérkezte előtt is ideiglenesen le kell tartóztatni: ha a megkereső Fél azt kifejezetten kéri és egyidejűleg közli, hogy a nevezett ellen bírói elfogatóparancsot, vagy a 8. cikk (1) bekezdésében említett más határozatot hoztak és hogy ellene ezen az alapon kiadatási kérelmet szándékozik előterjeszteni. Ezt a kérelmet, illetőleg közlést a Szerződő Felek illetékes igazságügyi vagy rendőri hatóságai egymáshoz közvetlenül postán, távíró, távbeszélő vagy rádió útján is intézhetik.
(3) Sürgős esetben akkor is van helye őrizetbevételnek, ha azt a Szerződő Felek illetékes hatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett okiratokra hivatkozás nélkül kérik.
(4) Az ideiglenes letartóztatás [(2) bekezdés] vagy az őrizetbe vétel [(3) bekezdés] foganatosításáról a megkereső Fél illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell.
(5) A (2) bekezdés értelmében a letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a szabályszerű kiadatási kérelem a megkeresett Félhez a letartóztatás napjától számított két hónap alatt nem érkezik meg.
(6) A (3) bekezdés értelmében őrizetbe vett személyt szabadon lehet bocsátani, ha a (2) bekezdésben említett közlés az őrizetbevételtől számított 30 nap alatt nem érkezik meg.
10. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam kormánya a másik Fél részére kiadott, ennek a Félnek kérelmére saját területükön átszállítják. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást ennek a szerződésnek a rendelkezései értelmében nem kellene engedélyezni.
(2) Az átszállítás iránti kérelmet ugyanúgy kell előterjeszteni és felszerelni, mint a kiadatási kérelmet.
(3) Az átszállítást a megkeresett Fél hatóságai a nekik leginkább megfelelő módon foganatosítják.
11. cikk
(1) Azokat a tárgyakat, amelyeknek birtokában a bűntettes a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény következtében jutott vagy amelyek a bűncselekmény tekintetében bizonyítékul használhatók fel, valamint minden más bizonyítékot a kiadatást kérő Félnek át kell adni, még abban az esetben is, ha a már engedélyezett kiadatás a bűntettes halála vagy szökése folytán nem volt foganatosítható. Ugyanez vonatkozik a később felfedezett hasonló tárgyakra is.
(2) A megkeresett Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra valamely bűnvádi eljárás során szükség van.
(3) Harmadik jóhiszemű személyeknek a szóbanlevő tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad a bírói eljárás befejezése után azokat költségmentesen vissza kell adni a jogosítottnak, ha pedig ennek a személye kétséget kizárólag nem állapítható meg, a megkeresett államnak.
12. cikk
A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelyért a kiadatás engedélyezve nincs, a megkeresett Fél hozzájárulása nélkül bűnvádi eljárás alá nem vonható, meg nem büntethető, harmadik állam részére tovább ki nem adható és a kiadatás előtt tanusított magatartása címén személyes szabadságában nem korlátozható. Erre a hozzájárulásra azonban nincs szükség, ha a terheli annak a Szerződő Félnek a területét, amelynek részére kiadták, a bűnvádi eljárás befejezése, elítéltetetése esetén a büntetésnek kitöltése vagy elengedése után egy hónapi határidő alatt nem hagyta el, továbbá ha oda később visszatért vagy őt a Félnek harmadik állam később kiadta. Az egy hónapi határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a terhelt az eltávozásban akadályozva volt.
13. cikk
Az a Szerződő Fél amelynek részére az üldözött személyt kiadták, a kiadott személy ellen lefolytatott bűnvádi eljárás végeredményéről a másik Felet a hozott határozat egy kiadmánya megküldésével -- kívánságára - értesíteni köteles.
14. cikk
A kiadatás iránti megkereséseket a megkereső Fél, illetékes szerve, közvetlenül a megkeresett Fél igazságügyminiszteréhez intézi.
II. FEJEZET
Egyéb jogsegély bűnügyekben
15. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a bűnügyekben keletkezett idézések és egyéb iratok kézbesítése tekintetében egymásnak kölcsönösen jogsegélyt nyujtanak.
(2) A kézbesítési kérelmet a megkereső Fél igazságügyminisztere közvetlenül a másik Fél igazságügy miniszteréhez intézi. A kézbesítési eljárás eredményét tanusító iratokat ugyancsak közvetlenül kell közölni.
(3) Az egyik Szerződő Fél bírósága által a másik Fél állampolgárai ellen hozott büntetést megállapító ítéleteket az utóbbi részére a másik fél kézbesíteni nem köteles.
16. cikk
(1) Ha a Szerződő Felek egyikének területéről megidézett tanu vagy szakértő kihallgatása végett a másik Fél területére lép, bármilyen állampolgár is, ezen a területen nem üldözhető és nem tartóztatható le sem korábban elkövetett bűncselekménye vagy korábbi elítéltetése miatt, sem azon a címen, hogy részes az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményben.
(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem nyer alkalmazást, ha a tanu vagy szakértő attól az időponttól számított nyolc napon belül, amikor a bíróság őt elbocsátotta, a megkereső Fél területét nem hagyja el. A nyolc napi határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanu vagy szakértő a terület elhagyásában akadályozva volt.
17. cikk
Ha a Szerződő Felek egyikének bíróságai előtt folyamatban levő bűnügyben bizonyítéknak vagy bírósági iratoknak közlése mutatkozik szükségesnek, az erre vonatkozó megkeresést a megkereső Fél igazságügyminisztere - katonai büntetőbíráskodásra tartozó ügyekben a megkereső Fél honvédelmi minisztere - közvetlenül a megkeresett Fél igazságügyminiszteréhez intézi. A megkeresésben foglalt kérelemnek eleget kell tenni, azonban az iratokat és bizonyítékokat, ha a bűnügyben azokra nincs többé szükség, vissza kell küldeni.
18. cikk
(1) Ha a Felek egyike valamely bűnügyben a másik Fél területén lakó tanu kihallgatását vagy bármely más eljárási cselekmény teljesítését tartja szükségesnek, az erre vonatkozó megkeresést a megkereső Fél igazságügy-minisztere - katonai büntetőbíráskodásra tartozó ügyekben a megkereső Fél honvédelmi minisztere - továbbítja a megkeresett Fél igazságügyminiszteréhez. A megkeresésnek a megkeresett Fél jogszabályai szerint kell eleget tenni.
(2) Rendkívül sürgős esetekben, aminőn a legcsekélyebb időveszteség is kockáztathatná a bűnvádi eljárás eredményét, az illetékes hatóságok közvetlenül fordulhatnak a megkeresett Fél illetékes hatóságaihoz, valamely bűntettes személyazonosságának megállapítása vagy bűnjel és más bizonyítékok biztosítása végett.
(3) Házkutatást és lefoglalást a megkeresett Fél csak jóhiszemű harmadik személynek jogainak épségben tartásával köteles foganatosítani.
19. cikk
A bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmek teljesítését meg lehet tagadni, ha:
a) azt olyan bűncselekményekért folyamatba tett bűnvádi eljárással kapcsolatban kérik, amely miatt kiadatásnak nem volna helye,
b) a terhelt a megkeresett Fél állampolgára és a megkeresett Fél területén tartózkodik, kivéve a 3. cikkben említett eseteket.
20. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen közölni fogják egymással azokat a jogerős büntető ítéleteket, amelyeket az egyik Fél bíróságai a másik Fél állampolgáraival szemben bűntett vagy vétség miatt hoztak, kivéve a kizárólag a katonai büntetőtörvények szerint büntetendő cselekmény tárgyában hozott ítéleteket.
(2) Az (1) bekezdésben említett közlés úgy történik, hogy a jogerős ítéleteket vagy büntető lapokat a Szerződő Felek igazságügyminiszterei egymásnak negyedévenkint megküldik. Ugyanekkor az elítéltekről felvett ujjlenyomatokat kölcsönösen kicserélik.
III. FEJEZET
Hitelesítések, fordítások és költségek
21. cikk
(1) Szerződő Felek bírói hatóságai által bűnügyekben kiállított és a kiállító bírói hatóság pecsétjével ellátott iratok hitelesítésré nem szorulnak.
(2) A jelen Egyezmény alapján előterjesztett megkereséseket, értesítéseket és idézéseket fordítással ellátni nem kell.
(3) A kiadatási eljárás során felmerülő költségeket az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek. Az átszállítás költségeit azonban a megkereső Fél megtéríteni köteles.
(4) A Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan költségek megtérítésének követeléséről, amelyek a jogsegéllyel kapcsolatos megkeresések teljesítése körül merülnek fel, kivéve a tanuknak és a szakértőknek kifizetett összegeket.
(5) A tanu vagy szakértő személyes megjelenésének költségeit mindig a megkereső Fél viseli és evégből az idézésben meg kell jelölni azt az összeget, amelyet a tanunak utiköltség és időmulasztás fejében utalványozni fognak, valamint annak az előlegnek összegét, amelyét a megkeresett Fél a megkereső Fél terhére a tanunak folyósíthat. Ezt az előleget a tanu részére azonnal folyósítani kell, mihelyt kijelentette, hogy az idézésnek eleget tesz.
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
22. cikk
A jelen egyezmény megerősítő okiratait, mihelyt lehetséges, Bukarestben kell kicserélni.
23. cikk
(1) A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított egy hónap múlva lép hatályba és ettől a naptól számított tíz éven át marad érvényben.
(2) Ha tizenkét hónappal az említett időtartam lejárta előtt a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy az Egyezmény hatályát megszüntetni kívánja, az kötelező marad attól a naptól számított egy év elteltéig, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.
Kiállíttatott Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven.
Aláírások.
P. H
3. § Az egyezmény végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel egyetértve - az igazság-ügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1949. évi november hó 14.-én.
Szakasits Árpád s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Olt Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára