15007/1949. (VIII. 17.) FM rendelet

a mezőgazdasági szolgálati jogviszonyból eredő követelések érvényesítéséről szóló 4.079/1949. (119) Korm. rendelet végrehajtásáról.

(Közigazgatási rendszám: 8.140.)

A 4079/1949. (119) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági munkavállalónak, illetőleg munkáltatónak kell tekinteni a mezőgazdasági és rokontermelési ágak (kertészet, erdészet, szőlészet stb.) összes munkavállalóit és munkáltatóit, beleértve a részes munkavállalókat is.

(2) A mezőgazdasági munkavállalók és munkáltatók közötti munkaviszonyból származó jogviták elintézése a rendes bírói út kizárásával a mezőgazdasági munkaügyi bizottság (továbbiakban: bizottság), illetőleg közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

2. § Nem terjed ki e rendelet hatálya a mezőgazdasági és rokon-termelési ágak kollektív keretszerződésének hatálya alá tartozó állami és közületi munkavállalókra és munkáltatókra, nevezetesen

a) a mező-, erdő-, kert-, szőlő-, hal- és nádgazdaság, rizs-, dohány- és magtermesztés, selymészet, méhészet, halászat és vadászat, valamint ezekkel egybetartozó mellékiparágak körében működő állami, nemzeti és községi vállalatokra, mint munkáltatókra és azok munkavállalóira, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatott munkavállaló tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek, illetőleg a munkáltató vállalat (gazdasági melyik miniszter főfelügyelete alá tartozik ;

b) az állami mezőgazdasági gépállomások és a talajjavító nemzeti vállalatok munkavállalóira és ezek munkáltatóira ;

c) az öntözési nemzeti vállalatokra és ezek munkavállalóira;

d) községeknek és városoknak azokra a státusba nem sorolt alkalmazottaira, akik az n) pontban felsorolt termelési ágakban dolgoznak, végül

e) azokra a munkavállalókra és munkáltatókra, akikre az Országos Munkabér Bizottság az említett kollektív szerződés hatályát külön határozattal kiterjesztette vagy kiterjeszti.

3. § Ha egyfelől a bizottság vagy a közigazgatási hatóság, másfelől a mezőgazdasági és rokontermelési ágak kollektív keretszerződésének alkalmazásánál vitás kérdések eldöntésére létesített egyeztető bizottság között hatásköri összeütközés merül fel : a hatáskör kérdésében az Országos Munkabér Bizottság titkársága a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a DÉFOSZ-nak meghallgatása után dönt.

4. § (1) Ahol a R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében bizottságot kell szervezni, a bizottság megalakítása iránt nagyközségben a községi jegyző, kisközségben a körjegyző, városban a polgármester haladéktalanul köteles intézkedni.

(2) A bizottság tagjainak kijelölésével egyidejűleg megfelelő számú póttagot is ki kell jelölni.

(3) A bizottság megalakulását a községi elöljáróság (polgármester) köteles a helyben szokásos módon (hirdetmény, dobszó stb. útján) közhírré tenni és az arról szóló hirdetményt a DÉFOSZ helyi munkaközvetítő irodájának hirdetőtábláján kifüggeszteni.

5. § (1) A bizottságot az elnök az elintézendő ügyekhez mérten szükséges időközökben hívja össze. A tárgyalás rendjéről az elnök gondoskodik.

(2) A bizottság üléseit a DÉFOSZ helyi szervezetének helyiségében kell megtartani. Ahol a DÉFOSZ-nak alkalmas helyisége nincs, ott a községi elöljáróság (polgármester) tartozik helyiségről gondoskodni.

(3) A bizottság egy tagjának távolléte a tárgyalást nem akadályozza, határozatot azonban csak valamennyi tag részvételével lehet hozni. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

(4) A bizottság ügyvitelének ellátásáról a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik, jegyzői teendőit pedig a tagként kijelölt közigazgatási tisztviselő végzi.

6. § (1) A bizottságnak az a tagja, aki nem közhivatalnok, működésének megkezdése előtt a községi (kör-) jegyző, illetőleg polgármester előtt fogadalmat vagy esküt tesz arra, hogy a bizottság elé kerülő ügyekben a törvény értelmében igazságosan, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában jár el és az e minőségében megtudott titkot megőrzi.

(2) A bizottságnak azt a tagját, aki az eljárás rendjét zavarja, különösen a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére nem, vagy késedelmesen jelenik meg, avagy a tárgyalásról az elnök engedélye nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás elhalasztására okot ad: az elnök ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatja és az okozott költség megtérítésére kötelezheti. A tag a határozat ellen nyolc nap alatt halasztó hatályú felfolyamodással élhet a törvényhatóság első lisztviselőjéhez, aki végérvényesen határoz. Ha a tag mulasztását alapos okkal kimenti, a határozatot az elnök saját hatáskörében is hatályon kívül helyezheti.

(3) A bizottság tagjait megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak (1940: XVIII. tc. 3. §) kell tekinteni.

7. § (1) A bizottság tagja érdekeltsége miatt ki van zárra az olyan ügynek elintézéséből :

a) amelyben ö a panaszos vagy a panaszlott.

b) amelyből reá haszon vagy kár háramolhatik,

c) amelyben házastársa vagy volt házastársa, jegyese; egyenes ágbeli rokona, egyenes ágbeli sógora, oldalágbeli rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának testvére, vagy testvérének házastársa van az a) vagy b) pont értelmében érdekelve,

d) amelyben olyan személy van az n) vagy b) pont értelmében érdekelve, akivel örökbefogadó-szülői vagy nevelőszülői, illetőleg - gyermeki, - avagy gyámi vagy gondnoki viszonyban áll.

e) amelyben valamelyik félnek törvényes képviselőjeként (atyja, gyámja, gondnokai, meghatalmazottjaként vagy ügyvédjeként közreműködött,

f) amelyben valamelyik léinek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédjével a c) vagy d) pontban meghatározott viszonyban áll,

g) amelyben őt mini tanút vagy szakértőt kihallgatták,

h) amelyben bármely más oly ok merül fel, amely elfogulatlansága iránt alapos kétséget támaszt.

(2) A bizottság hivatalból ügyel arra, hogy eljárásában ne vegyen részt olyan tag. aki az ügy elintézéséből az előbbi bekezdés értelmében ki van zárva.

(3) Az a tag, akinek tudomása van arról, hogy ellene kizáró akadály van. azonnal köteles ezt a bizottságnak bejelenteni. A fél ilyen akadály miatt az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja a bizottság tagját. A kifogásolt tagot a kifogás felől meg kell hallgatni.

(4) Ha bizottság a bejelentési vagy a kifogást alaposnak találja, az érdekelt tag helyébe más tagol köteles behívni.

8. § (1) Egyeztető eljárásra az a bizottság illetékes, amelynek működési területére a jogvitával kapcsolatos munka teljesítési helye esik [R. (3) bek.]. Ha eszerint több bizottság illetékes, közülük a panaszos szabadon választ.

(2) Nem illetékes bizottságnál előterjesztett panaszt haladéktalanul ál kell lenni az illetékes bizottsághoz. Az áttételről a panaszost értesíteni kell.

9. § (1) A bizottságnál a vita egyességi elintézését bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A panaszt a bizottság elnökénél vagy a DÉFOSZ helyi munkástagozatánál írásban kell benyújtani, vagy szóval jegyzőkönyvbe mondani.

(3) A bizottság elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a bizottság az egyeztetési tárgyalást a panasz átvételétől számítolt nyolc napon belül megtartsa. A tárgyalásra a feleket írásban kell megidézni, szükség esetén hatósági kézbesítő igénybevételével. Az idézésben meg kell jelölni a felek nevét, a követelés minőségét és összegét, a tárgyalás helyét és idejét (I. számú minta).

10. § (1) A bizottság a panasz felöl meghallgatja a feleket és megkísérli a vita egyességi elintézését.

(2) Ha a felek a bizottság közbenjöttével megegyeznek, az egyességet jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az egyesség jegyzőkönyvbe foglalását meg kell tagadni, ha a munkavállaló valamely jogáról megfelelő ellenérték nélkül mond le.

(3) A bizottság elölt létrejött egyességet tartalmazó jegyzőkönyv végrehajtható közokirat.

11. § (t) A bizottság a következőképpen határozhat:

a) a felek közölt létrejött egyesség jegyzőkönyvbe foglalását elrendeli vagy azt megtagadja [10. § (2) bek.],

b) az egyeztetést sikertelennek nyilvánítja és intézkedik az ügy iratainak a közigazgatási hatósághoz való áttétele iránt [13. § (3) bek.].

(2) Az egyeztető bizottsági eljárás a határozat meghozatalával befejeződik.

12. § (1) A bizottság előtt létrejött egyességet tartalmazó jegyzőkönyv alapján a megállapított követelést közadók módjára kell behajtani |R. 9. §).

(2) Ha az egyességben vállalt kötelezettséget a kikötött határidő alatt nem teljesítik, a bizottság az érdekelt fél kérelmére a követelés soronkívüli behajlása végett a jelen rendelethez mellékelt III. számú mintának [a 199800/1949. (130) II. a. PM rendelethez mellékelt hátraléki kimutatással egyező, 2.136. raktári számú nyomtatvány] megfelelő hátraléki kimutatás felhasználásával a hátralékos nevét, lakását, a hátralék összegét és annak lejárt kamatát kimulatja és azt behajtás céljából a hátralékos fél lakóhelye szerint illetékes adóhivatalnak megküldi.

13. § (1) A megidézett felek az egyeztető tárgyalásra maguk helyett meghatalmazottat is küldhetnek. Meghatalmazottként bárki önjogú személy eljárhat.

(2) Ügyvédi képviselet nem kötelező. Egyébként az ügyvédi képviseletre az általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a megidézett felek egyike sem vagy csupán a panaszos jelenik meg, avagy a felek a bizottság előtt megegyezni nem tudnak : a bizottság az egyeztetést sikertelennek nyilvánítja és az ügy iratait javaslatával további eljárás végett

a) nagy- és kisközségben eljáró bizottság ezer forint értékig terjedő követelés esetében a községi elöljárósághoz, ezer forintot meghaladó követelés esetében a járási főjegyzőhöz,

b) városban eljáró bizottság a követelés értékére tekintet nélkül a polgármesterhez teszi át.

(4) Ha a bizottság idézésére csupán a panaszos nem jelenik meg. az eljárás szünetel. A panaszos a szünetelő eljárás folytatását egyizben. harminc napon belül kérheti. Ha e határidőn belül az eljárás folytatását nem kérik, az ügyet irattárba kell helyezni.

14. § (1) A munkavállaló vagy munkáltató követelésének érvényesítése végett, egyeztető eljárás mellőzésével, közvetlenül a közigazgatási hatósághoz is fordulhat panaszával.

(2) Eljárásra hivatott közigazgatási hatóságok :

a) nagy- és kisközségben ezer forint értékhatárig a községi bíróság;

b) ezer forint értékhatáron felül, ha községi bíróság lenne illetékes, a járási főjegyző;

c) megyei városban a követelés értékére tekintet nélkül a polgármester, illetőleg az általa kijelölt tisztviselő;

d) törvényhatósági jogú városban a polgármester állal megbízott tisztviselő.

(3) A nagy- és kisközségben eljáró községi bíróság a bíróból, jegyzőből (körjegyző) és az elöljáróság egy további tagjából alakul. A bíró vagy a jegyző akadályoztatása idején helyettesük jár el.

15. § (1) Eljárásra az a közigazgatási hatóság illetékes, amelynek működési területére a jogvitával kapcsolatos munka teljesítési helye esik [R. 6. § (4) bek.]. Ha eszerint több közigazgatási hatóság illetékes, közülük a panaszos szabadon választ.

(2) Nem illetékes közigazgatási hatóságnál előterjesztett panaszt haladéktalanul át kell tenni az illetékes közigazgatási hatósághoz. Az áttételről a panaszost értesíteni kell.

(3) Amíg az egyeztető eljárás befejezve nincsen, közigazgatási hatóság előtt eljárásnak nincs helye.

16. § (1) A közigazgatási hatóság eljár:

a) a közvetlenül előtte megindított ügyben [14. § (1) bek.], b) a bizottságtól áttett ügyben [13. § (3) bek.], c) a bíróságtól áttett ügyben (21. §). A közigazgatási halóság ez ügyekben nyolc napon belül határozni köteles.

(2) A tárgyalásra a feleket meg kell idézni. Az idézésben, meg kell jelölni a felek nevét, a követelés minőségét és összegét, a tárgyalás helyét és idejét.

(3) Az Idézésben figyelmeztetni kell a panaszlottat arra, hogyha a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenén sem személyesen, sem meghatalmazottja nem jelenik meg, őt a panaszos kérelmére a közölt követelésben és költségben el fogják marasztalni. A panaszost pedig arra kell figyelmeztetni, hogy maga helyett meghatalmazottat is küldhet, azonban elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza; továbbá, hogyha megjelenése különös nehézségbe ütközik, vagy aránytalan költséggel jár és meghallgatása a bizonyítás érdekében szükséges: a közigazgatási hatóság a székhelyén kívül lakó panaszost a lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hatóság megkeresése útján hallgatja ki (II. számú minta).

(4) A határozatot annak a félnek, aki a tárgyaláson nem volt jelen, lehetőleg még a tárgyalás napján írásban kell kézbesíteni.

17. § (1) A felek a határozat ellen a közlés napjától számított harmadik nap déli tizenkét órájáig fellebbezéssel élhetnek a törvényhatóság első tisztviselőjéhez.

(2) A fellebbezést annál a közigazgatási hatóságnál kell írásban benyújtani vagy szóval jegyzőkönyvbe mondani, amely az ügyben elsőfokon határozott.

(3) A fellebbezést a törvényhatóság első tisztviselőjéhez "soronkívül" jelzéssel ellátva haladéktalanul fel kell terjeszteni. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

18. § A közigazgatási hatóság határozata végrehajthatóvá válik, ha

a) az elsőfokú marasztaló határozat ellen a közlésétől számítolt harmadik nap déli tizenkét órájáig fellebbezést nem adlak be, avagy a fellebbezési visszavonták:

b) a törvényhatóság első tisztviselője fellebbezés folytán a marasztaló határozatot helybenhagyta, vagy

c) a törvényhatóság első tisztviselője fellebbezés folytán az elutasító határozat megváltoztatásával marasztaló határozatot hozott.

19. § (1) A kötelezett munkáltató a megállapított szolgáltatási a határozat közlésének napjától számított harmadik nap déli tizenkét órájáig teljesíteni köteles (R. 8. §).

(2) Ha a követelést nem fizetik meg. azt közadók módjára kell behajtani (R. 9. §).

(3,) Az elsőfokon eljár) közigazgatási hatóság az érdekelt fél kérelmére, a jogerősen megítéli követelés soronkívüli behajtása végeit köteles a marasztalt fél lakóhelye szerint illetékes állami adóhivatali a 199800/1949. (130) II. a. PM rendelettel rendszeresített (a jelen rendelethez mellékelt III. számú mintával egyező) hátraléki kimutatás megküldése melleit haladéktalanul megkeresni.

20. § A közigazgatási halóság előtti eljárásra - a R.-ből és a jelen rendeletből folyó eltérésekkel - a községi bíráskodásra irányadó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

21. § A R. 10. §-a értelmében a rendes bíróság hatásköréből kivett ügyekben a fi. hatálybalépésekor (1949 június 8.) folyamaiban volt pereket a felmerült költségek kölcsönös megszüntetése melleit meg kell szüntetni és a megszüntetet ügy iratait az illetékes közigazgatási hatóságnak nyolc napon belül meg kell küldeni. Ehhezképest hatálytalan a bíróságnak az ügy érdemében lelt minden intézkedése, amely az említett időpontig nem emelkedett jogerőre.

22. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1949. évi augusztus hó 16-án.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter.