15942/1949. (VII. 5.) NM rendelet

műtősasszisztensek szakképesítéséről

(Közigazgatási rendszám: 3.434.)

Az 1876. XIV. tc. 167. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:

1. § Az "okleveles műtős asszisztens" (a továbbiakban: műtős) elnevezés használatára az 1951. évi január hó 1. napjától kezdődően csak az jogosult, akit a népjóléti miniszter a jelen rendelet 18. §-a alapján vezetett országos nyilvántartásba felvett.

2. § (1) Műtősképző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a műtős képesítő vizsgát (a továbbiakban: vizsga) csak a népjóléti miniszter szervezhet.

(2) A tanfolyam, valamint a vizsga ingyenes, azoknak összes személyi és dologi kiadásai a népjóléti tárca költségvetését terhelik.

3. § (1) A tanfolyam időtartama egy év (kilenc tanhónap).

(2) A tanfolyamon hallgatók elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek a következő tanterv szerint:

(3) A gyakorlati képzés ideje alatt a tanfolyam hallgatói tankönyvül a "Műtős kézikönyv"-et használják.

4. § A tanfolyam vezetőjét és előadóit a népjóléti miniszter jelöli ki.

5. § (1) A tanfolyamra felvehető hallgatók számát a népjóléti miniszter állapítja meg.

(2) A tanfolyamra való jelentkezés időpontját, a tanfolyam helyét és tartamát, valamint a jelentkezőknek esetleg biztosítható kedvezményekre vonatkozó tudnivalókat (elhelyezés, ellátás stb.) a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

6. § (1) A tanfolyamra felvehető az, aki:

a) a Betegápolók Országos Nyilvántartásába felvétetett,

b) szülésznői oklevelet nyert.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bármelyik előfeltétel alól a népjóléti miniszter felmentést adhat.

7. § (1) A felvételre irányuló kérvényt a népjóléti miniszterhez kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell:

a) születési anyakönyvi kivonatot;

b) három hónapnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt;

c) sajátkezűleg írt részletes életrajzot;

d) ápolói, illetőleg szülésznői oklevelet vagy annak hiteles másolatát;

e) az ápolói, illetőleg szülésznői munkakörben végzett működésnek okmányszerű igazolását.

8. § (1) A tanfolyamra való felvétel kérdésében háromtagú bizottság határoz. A bizottság tagjai a népjóléti miniszternek és az Orvos-Egészségügyi Szakszervezetnek egy-egy kiküldöttje, valamint a tanfolyam vezetője.

(2) A felvételről a folyamodót a tanfolyam vezetője értesíti.

(3) A felvett hallgatók adatait a tanfolyam anyakönyvébe be kell jegyezni.

9. § (1) A tanfolyam szabályszerű elvégzése után a hallgatók a 11. § szerint erre a célra szervezett vizsgabizottság előtt vizsgát tesznek.

(2) Vizsgát tehetnek azok a műtősök is, akik tanfolyamot nem végeztek ugyan, de akiknek valamely közkórházban, klinikán vagy külön sebészeti osztállyal rendelkező gyógyintézetben tíz éven belül eltöltött legalább három évi önálló műtősi gyakorlatuk van és ezt szabályszerű működési bizonyítvánnyal igazolják.

(3) Az előző bekezdésben foglaltak alapján vizsgára jelentkezőknek vizsgára bocsátásra irányuló kérvényüket a népjóléti miniszterhez kell benyújtaniuk. A kérvényhez a működési bizonyítványon kívül a 7. § a)-c) pontjaiban előírt mellékleteket is csatolniuk kell.

(4) A vizsgára bocsátás kérdésében úgyszintén a (2) bekezdésben fel nem sorolt gyógyintézeteknél eltöltött gyakorlati idő beszámítása tárgyában a népjóléti miniszter dönt.

10. § (1) A vizsga tárgyai:

a) elméleti műtősi ismeretek;

b) világnézeti ismeretek;

c) gyakorlati műtősi ismeretek.

11. § (1) A vizsgabizottság elnökből és hat tagból áll.

(2) A vizsgabizottság elnöke a népjóléti miniszter kiküldöttje, tagjai: a tanfolyam vezetője, az Országos Orvosegészségügyi Szakszervezet kiküldöttje, a világnézeti ismeretek előadója, valamint a tanfolyamnak a népjóléti miniszter által kijelölt három előadója.

(3) A vizsgabizottság jegyzőjét a vizsgabizottság tagjai közül a vizsgabizottság elnöke jelöli ki.

12. § (1) A vizsga lefolyásáról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelöltek személyi adatait és a vizsga eredményét.

(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője írják alá.

(3) A jegyzőkönyv egyik példányát a tanfolyam anyakönyve mellett kell megőrizni, másik példányát a népjóléti miniszterhez kell felterjeszteni.

13. § (1) A vizsga befejezésével a vizsgabizottság zárt ülésen - egyhangúlag vagy szótöbbséggel - állapítja meg a vizsga eredményét, amely háromféle lehet: kitűnően képesített, - képesített, - nem képesített.

(2) A vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke nyílt ülésen hirdeti ki.

(3) A vizsga eredményes letételéről a jelen rendelet mellékletének megfelelő műtős képesítő oklevelet (továbbiakban: oklevél) kell kiállítani.

14. § (1) A jelen rendelet alapján képesített műtősök a vizsgabizottság előtt műtős fogadalmat tesznek.

(2) A fogadalom szövege a következő:

"Én ... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint okleveles műtős asszisztens munkámat mindenkor legjobb tudásom és erőm szerint végzem. Fogadom, hogy az orvosi utasításokat pontosan teljesítem, a reám bízott titkokat megőrzöm. Fogadom, hogy népköztársaságunkhoz, annak törvényeihez, törvényes szokásaihoz és a kormány rendeleteihez mindenkor hű leszek és munkámmal elősegítem a dolgozó nép érdekében hazámban a szocializmus felépítését."

(3) A fogadalom letételéről két példányban jegyzőkönyvet kell kiállítani, amelyet a fogadalomtevő, a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írnak alá. Az egyik példányt a tanfolyam anyakönyve mellett kell elhelyezni, a másik példányt a fogadalom tevő kapja.

15. § (1) Ha a jelölt a vizsgán nem felelt meg, újabb tanfolyamra nem bocsátható, de három hónap elteltével javító vizsgára jelentkezhetik.

(2) A javító vizsgát a 11. § szerint szervezett vizsgabizottság előtt kell letenni.

(3) Az, aki a javító vizsgán sem felelt meg, újabb tanfolyamra, illetőleg újabb vizsgára nem bocsátható.

16. § Elveszett, vagy megsemmisült oklevél helyett a népjóléti miniszter a vizsgáról készült jegyzőkönyv alapján másodlatot ad ki.

17. § A tanfolyam vezetőjének és előadóinak, úgyszintén a vizsga elnökének, tagjainak és jegyzőjének díjazását a népjóléti miniszter állapítja meg.

18. § (1) A népjóléti miniszter a műtősökről országos nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásba:

A) hivatalból fel kell venni azokat, akik a jelen rendelet 12. §-ának (3) bekezdése alapján felterjesztett jegyzőkönyvek szerint vizsgát képesítéssel tettek;

B) kérelemre fel kell venni azokat a műtősöket, akik

a) az illetékes miniszter által engedélyezett legalább egy éves műtős tanfolyamot az 1949. évi december hó 31. napjáig elvégezték, oklevelet nyertek és a nyilvántartásba való felvételük iránt kérelmüket eddig az időpontig benyújtják.

b) a jelen rendelet hatálybalépése előtt a 9. § (2) bekezdésében felsorolt valamely gyógyintézetben tíz éven belül eltöltött legalább öt évi önálló műtősi gyakorlattal rendelkeznek és ezt szabályszerű működési bizonyítvánnyal igazolják;

c) külföldön oklevelet szereztek és azt a népjóléti miniszter honosította.

19. § Az 1951. évi január hó 1. napjától kezdődően közkórházakban, valamint az állami és közületi gyógyintézetekben műtősként csak azt lehet alkalmazni, akit a jelen rendelet 18. §-a alapján vezetett nyilvántartásba bejegyeztek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki mint műtős-jelölt működik.

20. § Aki az "okleveles műtős asszisztens" elnevezést az 1951. évi január hó 1. napja után jogosulatlanul használja, az az 1930. III. tc. 83. §-ában meghatározott kihágást követi el.

21. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi június hó 30-án.

Ratkó Anna s. k.

népjóléti miniszter

Melléklet a népjóléti miniszter 15942/1949. (VII. 5.) NM rendeletéhez