1949. évi 17. törvényerejű rendelet

a központi állami ellenőrzésről[1]

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § A közületek központi állami ellenőrzés alatt állanak.

2. § (1) A jelen törvényerejű rendelet szempontjából közületnek minősülnek az államigazgatás szervei, ideértve az államhatalom helyi szerveit is, a közületi vállalatok, továbbá az olyan közérdekű testületek és intézetek, amelyekre a Népgazdasági Tanács a jelen törvényerejű rendelet hatályát kiterjeszti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában államigazgatási szerveknek kell tekinteni a katonai szerveket és alakulatokat, valamint - az ítélkezés és a vádképviselet körén kívül - a bíróságokat és az ügyészségeket is.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közületi vállalatnak kell tekinteni azt a vállalatot, amelyben az állami, a megye, a járás, a város vagy a község tulajdoni érdekeltsége eléri vagy meghaladja az 50%-ot. Tulajdoni érdekeltségnek minősül a részvények, az üzletrészek, valamint a törzstőke tulajdona is. Nem lehet közületi vállalatnak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50 %-ot elérő nem állami érdekeltség 1945 február 20-a után létrejött és érvényben lévő államközi egyezményen alapszik.

3. § Ha a központi állami ellenőrzés feladatainak ellátása ezt szükségessé teszi, az ellenőrzést a nem közületi vállalatokra is ki lehet terjeszteni.

4. § A központi állami ellenőrzés célja általában annak felderítése, mikép hajtották végre a közületek az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek rendelkezéseit, s tervszerűen, gazdaságosan kezelték-e a nép vagyonát.

5. § (1) Az államigazgatás szerveinek ellenőrzése arra terjed ki, hogy

1. az ellenőrzött szerv szervezetét helyesen méretezték és tagolták-e, érvényesülnek-e benne az egyéni felelősség követelményei;

2. az ellenőrzött szerv gazdasági és pénzügyi vonatkozású működése megfelel-e az állami népgazdasági tervnek, a költségvetésnek, valamint a gazdaságosság és a takarékosság követelményeinek;

3. az ellenőrzött szerv a hatályos rendelkezéseknek megfelelően vezeti-e számadásait s azok híven tükrözik-e a szerv működését;

4. az ellenőrzött szerv ügyintézésében nem érvényesülnek-e nehézkes, az ügyek érdemi elintézését akadályozó (bürokratikus) módszerek;

5. az ellenőrzött szerv ügykezelése megfelel-e az éberség követelményeinek;

6. az ellenőrzött szerv végrehajtotta-e a minisztertanácsnak, valamint a Népgazdasági Tanácsnak azokat a határozatait, amelyek végrehajtásának ellenőrzését a minisztertanács, illetőleg a Népgazdasági Tanács elrendelte.

(2) A minisztertanács külön utasítására az államigazgatási szervek ellenőrzését az előbbi bekezdésben nem említett kérdésekre is ki lehet terjeszteni.

6. § A közületi vállalatok ellenőrzése a vállalatok mérlegén és egyéb számadásain, valamint pénzgazdálkodásán felül kiterjed a vállalatok egész működésére.

II. FEJEZET

Az ellenőrző szervezet

7. § (1) A központi állami ellenőrzés feladatait az Állami Ellenőrző Központ látja el.

(2) A Központ működésének megkezdésével a Legfőbb Állami Számvevőszék, az Állami Ellenőrzési Központ és Budapest Főváros Számszéke megszűnik.

8. § (1) A Központ a minisztertanácsnak a Népgazdasági Tanács útján gyakorolt főfelügyelete alatt áll.

(2) A Központ szervezetére vonatkozó részletes szabályokat a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

9. § (1) A Központ működését az elnök irányítja. Az elnök tennivalóit akadályoztatása esetében valamelyik elnökhelyettes látja el. Az elnökhelyettesek egyébként az elnök által átruházott jogkörben járnak el.

(2) Az elnököt és az elnökhelyetteseket a Népgazdasági Tanács elnökének, a minisztertanács hozzájárulásával tett előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki. A Központ többi alkalmazottait az elnök nevezi ki.

(3) A Központ alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.

10. § A Központ tisztviselői nem viselhetnek olyan hivatalt és nem folytathatnak olyan mellékfoglalkozást, amely az állami ellenőrzés céljával nem fér össze. Abban a kérdésben, hogy a hivatal vagy mellékfoglalkozás az állami ellenőrzés céljával összefér-e. kétség esetében az elnök határoz.

III. FEJEZET

Az ellenőrzés menete

11. § (1) A Központ az állami ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében jogosult bármely államigazgatási szerv működését az 5. §-ban megszabott körben, továbbá bármely közületi és ellenőrzés alá vont egyéb vállalat működését megvizsgálni.

(2) Az ellenőrzött szervek kötelesek a Központ kívánságára minden adatot, vagy iratot rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosításokat megadni. A Központnak jogában áll az ellenőrzött szervek bármely alkalmazottját szóban vagy írásban nyilatkozattételre, adatok vagy okiratok előterjesztésére kötelezni. A Központ által megvizsgálni vagy beszerezni kívánt iratokra, adatokra és felvilágosításokra a titoktartási kötelezettség a Központ irányában nem terjed ki.

(3) Az illetékes miniszter egyes bizalmas adatok, iratok vagy felvilágosítások rendelkezésre bocsátását magának tarthatja fenn. Ha az illetékes miniszter az ilyen adatokat, iratokat vagy felvilágosításokat a Központ elnökének sem bocsátja rendelkezésére, a Központ a Népgazdasági Tanács útján a minisztertanácsnak tesz jelentést.

12. § A Központ az állami ellenőrzés feladatait rendes vagy rendkívüli vizsgálat útján látja el. A rendes vizsgálat az ellenőrzött szerv működésének egészére, a rendkívüli vizsgálat pedig valamely ügyre vagy ügycsoportra terjed ki.

13. § (1) A minisztériumoknál és egyéb főhatóságoknál, a központi állami hivataloknál, továbbá az állami vállalatoknál évenként egyszer rendes vizsgálatot kell tartani.

(2) Mindaddig, amig a Központ teljes megszervezése befejezéshez jut, a Népgazdasági Tanács felhatalmazhatja a Központot, hogy a kisebb jelentőségű állami vállalatoknál egy évnél ritkább időközökben tartson rendes vizsgálatot.

(3) A Központ a fontosabb államigazgatási szervek és közületi vállalatok rendes vizsgálatát munkaterv alapján végzi. A munkatervet a Népgazdasági Tanács állapítja meg és a minisztertanács hagyja jóvá.

14. § (1) A Központ bármely ellenőrzés alá tartozó szervnél rendkívüli vizsgálatot tarthat.

(2) A Központ köteles rendkívüli vizsgálatot tartani, ha a minisztertanács vagy a Népgazdasági Tanács azt elrendeli.

(3) Rendkívüli vizsgálat tartását bármelyik miniszter is kezdeményezheti.

15. § A Magyar Népköztársaság minden polgárának az Alkotmányból folyó becsületbeli kötelessége a Központ figyelmét az államigazgatási szervek, vagy a közületi vállalatok szervezetében, vagy működésében tapasztalható közérdeket sértő hibákra, hiányosságokra vagy szabálytalanságokra felhívni.

16. § A központi állami ellenőrzés feladatait a dolgozók minél szélesebb körének bevonásával kell ellátni. Ebből a célból a Központ az ellenőrzött szerv vezetőjénél, vagy dolgozóinak arra illetékes szervezeténél a dolgozók összehívását kezdeményezheti. A gyűlésen ismertetni kell a vizsgálat során tapasztalt hibákat, hiányosságokat, szabálytalanságokat, vagy azok egy részét és meg kell tárgyalni a hibák, hiányosságok és szabálytalanságok kiküszöbölésére szolgáló javaslatokat.

17. § (1) A Központ az ellenőrzött szerv működésében tapasztalható hibák, hiányosságok vagy szabálytalanságok kiküszöbölésére közvetlen intézkedést nem tehet.

(2) Ha a Központ a vizsgálat során olyan eljárást tapasztal, amely jogszabályba, vagy egyéb felsőbb rendelkezésbe ütközik, vagy amelynek továbbfolytatása kárt okozna, köteles erre az ellenőrzött szerv vezetőjének figyelmét felhívni, feltéve, hogy ez a vizsgálat eredményességét nem veszélyezteti.

18. § (1) Ha a vizsgálat adatai arra mutatnak, hogy az ellenőrzött szerv működésével kapcsolatban valaki bűncselekményt követett el, a Központ elnöke - az illetékes miniszter egyidejű értesítésével - bűnvádi feljelentést tesz vagy erre az illetékes minisztert kéri fel.

(2) Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség látszik megállapíthatónak, a Központ elnöke a terheltet - meghallgatása után és az illetékes miniszter egyidejű értesítésével - pénzbirsággal sujthatja. A pénzbírság összegére és behajtásának módjára az ellenőrzött szervnél érvényes szabályokat kell alkalmazni. Az elnök a fegyelmi büntetés kiszabására az illetékes fegyelmi hatóságot is felkélheti.

19. § A Központ a vizsgálat eredményéről készített jelentést közli az illetékes miniszterrel. A vizsgálat eredményéről az ellenőrzött szerv vezetőjét is tájékoztatni kell. kivéve, ha az eredmény részletes közlése a vizsgálat esetleg szükséges továbbvitelét vagy az intézkedések eredményességét akadályozná. Ebben az esetben az ellenőrzött szerv vezetőjével a vizsgálat eredményét csak kivonatosan kell közölni.

20. § (1) Az illetékes miniszter köteles a vizsgálat során tapasztalt hibák, hiányosságok és szabálytalanságok kiküszöbölése iránt intézkedni és erről a Központot harminc napon belül értesíteni.

(2) Ha a miniszter értesítése az előbbi bekezdésben megszabott határidőben nem érkezik meg, vagy ha a miniszter által tett intézkedést a Központ elnöke nem tartja megfelelőnek, végül ha a miniszter a Központ álláspontjával nem ért egyet, az ügyet döntés végett a Népgazdasági Tanács - nem gazdasági tárca esetében a minisztertanács - elé kell terjeszteni.

IV. FEJEZET

Vegyes, büntető és záró rendelkezések

21. § (1) A pénzügyminiszter a költségvetési törvény végrehajtásáról évenként jelentést készít. A jelentés a pénzügyminiszter rendelkezésére álló adatokon, valamint a Központ jelentésein alapszik. A jelentést a minisztertanács útján az országgyűlés elé kell terjeszteni.

(2) A minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy a pénzügyminiszter jelentésének elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat, a zárszámadásra vonatkozó törvényes rendelkezések szükséges módosítására, kiegészítésére vagy hatályon kívül helyezésére is kiterjedően rendelettel állapítsa meg.

22. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő,

o) aki a Központnak vagy a Központ alkalmazottjának, illetőleg a Központ megbízásából eljáró személynek hivatalos hatáskörben folytatott ellenőrző tevékenységét szándékosan gátolja vagy gátolni törekszik;

b) az ellenőrzött szervnek az az alkalmazottja, aki a Központ által kívánt adatokat, okiratokat vagy felvilágosításokat a 11. § rendelkezése ellenére nem bocsátja rendelkezésre.

23. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a 22. § a) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el.

(2) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(3) A pénzbüntetésre az 1928. évi X. törvény rendelkezéseit a 8.690/1946. (173) M. E. számú rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24. § (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a minisztertanács a Népgazdasági Tanács útján gondoskodik.

(2) A Legfőbb Állami Számvevőszék felállításáról szóló 1870. évi XVIII. törvény, az 1880. évi LXVI. törvény, az 1897. évi XX. törvény 16. §-ának utolsó bekezdése, 142. §-ának a Legfőbb Állami Számvevőszékre és elnökére vonatkozó rendelkezései, az 1902. évi XXIII. törvény, az 1907. évi XXIII. törvény 2. és 3. §-a, az 1914. évi IV. törvény, az 1947. évi XIV. törvény 10. §-a, az állami pénzkezelési kimutatások szerkesztése tárgyában kiadott 13.880/1947. (270) Korm. rendelet, a Közérdekű Vizsgálatok Nyilvántartójának szervezése tárgyában kibocsátott 1.620/1948. (33) Korm. rendelet, az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 282/1948. (43) G. F., a 4.870/1948. (96) Korm. rendelet, az állami és állami érdekeltségű vállalatok ellenőrzése tárgyában kibocsátott 7.140/1948. (153) Korm. rendelet, az ennek végrehajtása tárgyában kibocsátott 1.831/ 1948. (192) G. F., az Állami Ellenőrzési Központ szervezetének és ügyvitelének szabályozása tárgyában kibocsátott 7.660/1948. (160) Korm. rendelet, a Budapest Székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvény 51. §-ának (3)-(5) bekezdése, 63. §-ának (1) bekezdése és 67. §-ának a számszéki igazgatóra és helyettesére vonatkozó rendelkezései, az 1934. évi XII. törvény 11., 12., 14. §-a, 17. §-ának (1) bekezdése, a 106.600/1936. B. M., a 106.601/1936. B. M., végül a 33.900/1939. B. M. rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi november hó 28-án

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A törvényerejű rendelet megjelent a Magyar Közlöny 1949. évi 250-251. számában.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére