1947. évi XIV. törvénycikk

az 1946/47. évi állami költségvetésről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A jelen költségvetési év az 1946. évi augusztus hó 1. napjától az 1947. évi július hó 31. napjáig tart.

2. § (1) Az 1946/47. évre a magyar állam

rendes kiadásai:

Hárommilliárd háromszázkilencvenhárommillió nyolcszázötvenkilencezer hatszáz-nyolcvan forintban;

átmeneti kiadásai:

Hétszázhetvenhárommillió egyszázhatvannégyezer hatszázhúsz forintban;

beruházási kiadásai:

Kettőszázötvenhárommillió hatszázhatvanezer hétszáz forintban;

összes kiadásai tehát

Négymilliárd négyszázhúszmillió hatszáznyolcvanötezer forintban

állapíttatnak meg.

(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg:

3. § (1) A 2. §-ban megállapított kiadások fedezésére a magyar államnak következő jövedelmei és bevételei jelöltetnek ki:

rendes bevételek:

Hárommilliárd kettőszázkilencvenhétmillió háromszázhuszonkilencezer kettőszáz forint;

rendkívüli bevételek:

Hétszáznegyvennyolcmillió ötszáznegyvenhatezer nyolcszáz forint;

összes bevétel:

Négymilliárd negyvenötmillió nyolcszázhetvenhatezer forint.

(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg:

4. § (1) Az 1946/47. költségvetési évre a 2. §-ban megállapított s összesen ...... 4.420,685.000 forintot

kitevő kiadások a 3. §-ban megjelölt s összesen...... 4.045,876.000 forintot

tevő jövedelmeket és bevételeket .... 374,809.000 forinttal meghaladják.

(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a 2. §-ban megállapított kiadásokból a 3. §-ban megjelölt jövedelmek és bevételek által nem fedezhető összeget hitelműveletek útján fedezhesse. Az ekként felveendő kölcsönök tőkéi és kamatai a Magyarországon érvényben lévő vagy ezután behozandó adó, bélyeg, illeték, váltság és egyéb bárminemű közteher levonása nélkül fizetendők ki.

5. § Hogy az államnak a 3. §-ban megjelölt jövedelmei és bevételei folyóvá tétessenek, az egyenes, fogyasztási és forgalmi adók, illetékek, díjak és jövedékek, az út-, híd- és révvám, az állami vágyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei az eddigi törvények és rendeletek, illetőleg az eddigi törvényeken és rendeleteken törvényesen netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett az 1946/47. költségvetési évre ezennel megajánltatnak.

6. § (1) A 3. §-ban megjelölt, valamint az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csupán a jelen törvényben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet.

(2) Kivételnek csak az V. fejezet 1. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 2. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 3. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6. rovatai, a 4. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6. rovatai, végül az 5. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-3. rovatai között lehet helye. E rovatok között a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozhozzájárulásával hitelátruházásokat engedélyezhet.

7. § Az 1946/47. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helye nincs.

8. § (1) Az, 1946/47. költségvetési évre vonatkozó évi pénzkezelési kimutatásokat és azok mellékleteit legkésőbb az 1947. évi november hó 30. napjáig kell a Legfőbb Állami Számvevőszéknek megküldeni.

(2) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1948. évi április hó 1. napjáig köteles a minisztertanáccsal közölni.

9. §[1]

10. §[2]

11. § Minden Egyszázezer forintot elérő vagy ezt meghaladó összegű közszállításra, illetőleg a 10. §-ban említett fegyverszüneti. egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesített szállításokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó végszámlát kifizetés előtt, jóváhagyás végett az Anyag- és Árhivatalnak kell bemutatni.

12. § (1) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1870: XVIII., az 1880: LXVI. és az 1897: XX. törvénycikkek értelmében készítendő állami zárszámadások helyett az 1943. évről a rendelkezésre álló számadási anyaghoz mért kisebb terjedelmű zárszámadást, az 1944. és 1945. évekről, valamint az 1946. évi január hó 1. napjától július hó 31. napjáig terjedő időszakra pedig csak a kiadásokat és bevételeket felölelő zárszámadásokat tartozik a nemzetgyűlés elé terjeszteni. E zárszámadások tartalmát és szerkezetét a minisztérium a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökével egyetértve állapítja meg.

(2) Az 1897: XX. tc. 18. §-ának az 1915: XII. tc. 4. §-ával módosított az a rendelkezése, melynek értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék az előfordult túlkiadásokról, előirányzatnélküli kiadásokról és hitelátruházásokról félévenkint jelentést tenni tartozik, az 1943. és az 1944. éveket illetően nem nyer alkalmazást.

13. § (1) A Margithíd újjáépítésével és a Lánchíd tervezésével kapcsolatos költségek fedezése céljából, a közlekedésügyi tárca költségvetésében erre a célra biztosított összegen felül, Székesfővárosi hídalapot kell létesíteni. Az alap a közlekedésügyi miniszter rendelkezése alatt áll.

(2) A Székesfővárosi hídalap bevételei:

1. a Budapest székesfőváros közönsége által fizetendő Tizenhatmillió forint hozzájárulás,

2. a Lánchíd újjáépítésére megindított gyűjtésből befolyó összegek.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek a Székesfővárosi hídalapot az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve mindaddig megilletik, amíg a Margithíd újjáépítési és a Lánchíd tervezési költségei teljesen kiegyenlítve nincsenek. A (2) bekezdés 2. pontjában megjelölt összegek a Margithíd újjáépítésére nem fordíthatók.

(4) Budapest székesfőváros közönsége a (2) bekezdésben, megállapított hozzájárulásból az 1946/47. költségvetési év folyamán Tízmillió forintot tartozik az alapba befizetni.

(5) Az 1931: XIII. tc. 7. §-ával létesített Székesfővárosi Dunahídalap megszűnik s vagyona a jelen törvénynél fogva a Székesfővárosi hídalapra száll.

14. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi május hó hatodik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök