187300/1949. (VI. 18.) FM rendelet

a juhhimlő elleni védekezésről

(Közigazgatási rendszám: 8.663.)

Az 1928. XIX. tc. 124. §-ában, valamint a 8.663-(77)-3320/1949. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 100000/1932. FM rendeletet (Rendeletek Tára 1933. évf. 8. oldal; a továbbiakban: Vr.) a belügyminiszterrel egyetértésben a következőképen módosítom.

1. § (1) A Vr. 416. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában foglalt rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

"engedélyezett oltóanyaggal a védőoltást elrendelni."

(2) A Vr. 416. §-a (6) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

"megbízás esetében a hatóság által elrendelt védőoltást elvégezni."

2. § A Vr. 420. §-ának (2) bekezdése az alábbi 4. ponttal egészíttetik ki:

zárlat alá helyezett községben (városban) vagy község-(város-) részben csak helyi zárlat alatt nem álló helyről és csak egy éven belül himlő elleni védőoltásban részesített juhot szabad közös legelőre kihajtani.

3. § A Vr. 422. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(1) Az elsőfokú állategészségügy-rendőri hatóság köteles elrendelni

a) a juhhimlő miatt helyi zárlat alatt álló helyen tartott - juhhimlőtől mentes - juhok védőoltását;

b) közös legelőre járó juhok között fellépett juhhimlő megállapítása esetében a fertőzés gyanújában álló, valamint az ezekkel egy helyen tartott - egészséges - juhok védőoltását;

c) a járási (városi állami) állatorvos javaslatának figyelembevételével - szükség esetében a község (város) egész területén - a helyi zárlat alatt nem álló helyen tartott juhok védőoltását, végül

d) ha a juhállomány a szomszédos községben (városban) fellépett juhhimlő miatt veszélyben van, a járási (városi állami) állatorvos javaslatának figyelembevételével - szükség esetében a község (város) egész területén - tartott juhok védőoltását.

(2) Mentesül a juh birtokosa a védőoltás kötelezettsége alól abban az esetben, ha az állat a védőoltás elrendelése előtt egy éven belül oltásban részesült és ezt a juh birtokosa állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja; ha az állat juhhimlőn már átesett; végül, ha a juh birtokosa kötelezettséget vállal arra, hogy az állatot tíz napon belül levágja, vagy levágás céljából elszállítja.

(3) A védőoltás helyét és időpontját az elsőfokú állategészségügy-rendőri hatóság állapítja meg. A juhot birtokosa köteles a hatóság által megállapított helyre és időpontban elővezetni és az oltás céljára a hatóság által megbízott állatorvos rendelkezésére bocsátani.

A 422. § új címe: Megelőző védőoltás hatósági rendeletre.

4. § A Vr. 423. §-ában foglalt rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A juhhimlő elleni védőoltást végző állatorvos - amennyiben az oltást nem a járási (városi állami) állatorvos végezte - az oltás megtörténte után köteles a járási (városi állami) állatorvosnak azonnal bejelenteni a juh birtokosának nevét, lakhelyét, az oltás végrehajtásának időpontját és a beoltott juhok számát.

A 423. § új címe: A védőoltás bejelentése.

5. § A Vr. 427. §-ában foglaltak helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Himlő miatt helyi zárlat alá helyezett helyre juhot csakis az elsőfokú állategészségügy-rendőri hatóságtól a 222. §-ban meghatározott szabályok szerint nyert engedéllyel, csak a 223. §-ban meghatározott szabályok betartása mellett és csak abban az esetben szabad bevinni, ha a juh birtokosa igazolja, hogy az állat juhhimlőn már átesett, vagy juhhimlő ellen tíz napon belül védőoltásban részesült.

6. § A Vr. 431. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Juhhimlő miatt községi zárlat alatt álló községnek (városnak) vagy község- (város-) résznek helyi zárlat alatt nem álló helyére juhot csak az elsőfokú állategészségügy-rendőri hatóságtól a 222. § alapján nyert engedéllyel szabad bevinni. A hatóság azonban csak olyan juhok bevitelét engedélyezheti, amelyek juhhimlő ellen egy éven belül védőoltásban részesültek, vagy a juhhimlőn átestek.

7. § Juhot himlővel való mesterséges befertőzés útján (himlőnyirokkal) tilos beoltani.

8. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 9430/1945. (153) ME rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,

a) aki juhot közös legelőre a 2. §-ban foglalt rendelkezés megszegésével kihajt;

b) aki, jóllehet védőoltás kötelezettsége alá tartozik, juhát - a 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére - a védőoltásra nem vezeti elő, vagy oltás céljára nem bocsátja az állatorvos rendelkezésére;

c) az a magánállatorvos, aki a 4. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti;

d) aki juhot himlővel való mesterséges befertőzés útján (himlőnyirokkal) a 7. §-ban meghatározott tilalom ellenére beolt.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. és 8960/1946. (173) ME rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) Azt a juhot, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott kihágást elkövették, el lehet kobozni.

(4) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

9. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A Vr. 574. §-ának 207. pontja hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi június hó 8-án.

Csala István s. k.

földművelésügyi miniszter