1949. évi 21. törvényerejű rendelet

az állami telepről

1. § Állami telep az a közületi tulajdonban lévő gazdasági célú szervezet, amelynek működési köre a kisméretű és általában a helyi szükségletet kielégítő gazdasági tevékenység szokásos kereteit nem haladja meg s amely a jelen törvényerejű rendelet szerint alakul, illetőleg átalakul.

2. § Az állami telep tevékenységi köre szerint illetékes miniszter az állami telep felett szakszempontból főfelügyeletet gyakorol. A miniszter főfelügyeleti joga alapján a jogszabályok korlátai között minden intézkedést megtehet, ami a telep eredményes működésének biztosításához szükséges.

3. § (1) Az állami telep irányító szerv felügyelete alatt működik. Az irányító szerv jogszerű utasítása a telepre és annak minden alkalmazottjára kötelező.

(2) Az állami telep kötelezettségeiért az irányító szerv korlátlanul felelős. Az állami telep kötelezettségei alapján a hitelező csak a telep ellen indíthat pert, a perben hozott ítélet jogereje azonban az irányító szervre is kiterjed.

(3) Az állami telep pénzgazdálkodásának kereteit az irányító szerv állapítja meg. Az állami telep pénzgazdálkodásáról az irányító szervnek számol be.

(4) Az állami telep irányító szerveként

a) valamely város, illetőleg község, vagy

b) ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ, vagy

c) közületi vállalat járhat el.

4. § (1) Az állami telep jogi személy; ezért cége alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

(2) Az alább felsorolt ügyletek érvényességéhez az irányító szerv hozzájárulására van szükség:

a) olyan ügyletek kötéséhez, vagy kötelezettségek vállalásához, amelyek az illető telep rendes üzleti forgalmán túlmennek, vagy a telep tevékenységi köréhez nem tartoznak;

b) a kéziszerszámok és kisebb gépalkatrészek kivételével termelőeszközök és közlekedési eszközök megszerzéséhez, elidegenítéséhez és megterheléséhez;

c) ingatlanok megszerzéshez, elidegenítéséhez és megterheléséhez.

5. § (1) Az állami telep cége tevékenységi körének, valamint annak a városnak vagy községnek a megjelölését tartalmazza, amelynek területén a telep működik. A cégszövegbe az "állami telep" toldatot vagy ennek "át" rövidítését kivételesen fel lehet venni.

(2) Az állami telep cégét a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni.

(3) Ha az állami telep az 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett valamely olyan vállalatból alakul, amely a cégjegyzékbe be volt jegyezve, az állami tulajdonba vett vállalatot a cégjegyzékből hivatalból törölni kell.

6. § (1) Az állami telepet a kereskedőkre vonatkozó könyvvezetési, valamint leltár- és mérlegkészítésí kötelezettség nem terheli; köteles azonban olyan számadást vezetni, amelyből gazdálkodásának eredménye megítélhető. E számadás vezetésének részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) Az állami telepre egyébként a hatályos jogszabályoknak a kereskedőkre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

7. § Az állami telep alapítását az irányító szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló hatóság, önkormányzati szerveknél az illetékes szakminiszter jóváhagyásával rendeli el. Az alapítás tárgyában hozott határozat szabja meg a telep cégét és tevékenységi körét. A cég vagy a tevékenységi kör minden későbbi megváltoztatása is az irányító szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló szerv határozata alapján történik.

8. § (1) Az állami telep működését - a 4. § korlátai között - a telepvezető irányítja és képviseli a telepet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. A telepvezető utasítása - a jogszabályok korlátai között - a telep minden alkalmazottjára kötelező.

(2) A telepvezetőt a telep működéséért és vagyonának megőrzéséért felelősség terheli; a felelősség kiterjed annak a kárnak a megtérítésére is, amelyet a telepnek szándékosan vagy a tőle elvárható gondosság elmulasztásával okozott. A telepvezető ellen indított kártérítési perben az állami telepet az irányító szerv külön megbízottja képviseli.

9. § (1) A telepvezetőt az irányító szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló hatóság nevezi ki. Olyan telepeknél, amelyek irányító szerve önkormányzat, a telepvezetőt az önkormányzat nevezi ki, a szakminiszter és az önkormányzat felett felügyeletet gyakorló hatóság jóváhagyásával. Telepvezetőt az illetékes szakminiszter is kinevezhet.

(21 A kinevezés a telepvezető és az állami telep között magánjogi munkaviszonyt létesít. E munkaviszony körében a munkáltató jogait az irányító szerv gyakorolja.

10. § (1) Állami telepnek más állami teleppel vagy vállalattal való egyesülését az irányító szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló hatóság rendeli el. Egyesülés elrendelésének csak abban az esetben van helye, ha a szóbanforgó telepek (vállalat) ugyanannak az irányító szervnek a felügyelete alatt állanak. Ha a telepek (vállalat) különböző irányító szervek felügyelete alatt állnak, az egyesüléshez mindkét felügyeleti szerv egyetértése szükséges. Az egyesítés tárgyában hozott határozat szabja meg az egyesülés folytán keletkező új állami telep vagy vállalat cégét és tevékenységi körét.

(2) Az egyesülést kimondó határozattal az egyesülő állami telepek (vállalat) jogai és kötelezettségei az új állami telepre, vagy vállalatra szállanak át.

11. § (1) Az állami telep feloszlását az irányító szerv felett közvetlen felügyeletet gyakorló hatóság rendeli el.

(2) Feloszlás esetében felszámolásnak van helye.

(3) Állami telep ellen csődöt nyitni, vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást elrendelni nem lehet.

12. § (1) A felszámolást az irányító szerv által kirendelt felszámoló végzi. Ha az irányító szerv más felszámolót nem rendelt ki, a felszámoló tennivalóit a telepvezető látja el. Egyébként a felszámolás tartama alatt a telepvezető jogkörét a felszámoló gyakorolja.

(2) A felszámoló a folyó ügyleteket befejezi, a követeléseket behajtja, a hitelezőket kielégíti s a függő ügyek befejezése céljából új ügyleteket is köthet.

(3) A felszámolás befejezése után a felszámoló működéséről az irányító szervnek tesz jelentést. A felszámolás befejezése után megmaradó vagyon hovafordítása felől az irányító szerv határoz.

13. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után a kisméretű és általában helyi szükségletet kielégítő gazdasági tevékenységet folytató szervezeteket állami telepekké lehet átalakítani. Az átalakítás tárgyában az a hatóság határoz, amely a telep alapítására illetékes (7. §); ha azonban nemzeti vagy községi vállalat átalakítására volna szükség, az átalakítás felől az a hatóság dönt, amely a nemzeti, illetőleg a községi vállalat alapítására illetékes.

14. § (1) A Központi Statisztikai Hivatal az állami telepekről nyilvántartást vezet.

(2) Az a hatóság, amely állami telep alapítása, egyesülése vagy felszámolása, végül valamely szervezetnek állami teleppé való átalakítása kérdésében határoz, köteles arról a Központi Statisztikai Hivatalt az állami telep cégének, tevékenységi körének s az irányító szervnek megjelölésével értesíteni.

15. § A jelen törvényerejű rendeletből folyólag a megyére háruló tennivalókat az alispán, a városra háruló tennivalókat a polgármester, a községre háruló tennivalókat pedig a községi előljáróság látja el.

16. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterek gondoskodnak.

Budapest, 1949. évi december hó 28. napján.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Ott Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára