221100/1949. (VI. 10.) FM rendelet

a fekáliatárolók kiürítésének és tőzeggel való kezelésének, valamint a fekáltrágyák gyűjtésének, és forgalomba hozatalának szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.221.)

A 2380/1949. (56) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ában és 9. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

1. § (1) A jelen rendelet hatálya - további intézkedésig - Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár törvényhatósági jogú, Cegléd, Kalocsa, Kiskunhalas, Kispest, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Tatabánya, Újpest megyei város, valamint Csepel és Pestújhely község területére terjed ki.

(2) Az R.-ben megállapított jogok és kötelességek a Szervestrágyagyűjtő és Kereskedelmi Nemzeti Vállalatot (a továbbiakban: Vállalat) csupán attól az időponttól kezdődően illetik meg, illetőleg terhelik, amely időpontban a Vállalat működését az (1) bekezdésben említett városban vagy községben megkezdi.

2. § (1) Első kiürítésen - a jelen rendelet alkalmazása szempontjából - az árnyékszékeknek (illemhelyeknek), pöcegödröknek emésztőgödröknek vagy más fekáliatárolóknak a Vállalat működése megkezdését követő első alkalommal való kiürítését kell érteni. Az első kiürítést, valamint a (2) és (4) bekezdésben megjelölt munkálatokat a Vállalat végzi.

(2) Az első kiürítést megelőzően a fekáliatárolók tartalmát köbméterenkint legalább 30 kilogramm száraz tőzegkorpával kell meghinteni, és megfelelően elkeverni.

(3) Amennyiben a fekáliatárolók falazata és feneke nem vízhatlan anyagból készült, az első, valamint minden további folyamatos kiürítés után az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) tartozik azt az érvényben lévő közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően agyagréteggel kidöngölni, illetőleg átalakítani.

(4) A kidöngölés vagy átalakítás után a fekáliatárolót legalább 20 centiméter vastagságban tőzegkorpával kell ledöngölni akként, hogy a fekáliatároló fenekén legalább 20 centiméter vastag tőzegréteg (alaptőzegelés) képződjék.

3. § (1) Az első kiürítést követően a fekáliatárolót tőzeggel rendszeresen kezelni (szórni) kell. A kezelést a Vállalat végzi. A kezelésre átlagosan

a) lakóház célját szolgáló ingatlanokon levő árnyékszékeknél személyenkint és hetenkint egy kilogramm tőzegkorpát;

b) tömegesen használt (közterületeken, iskolákban, hivatalokban, vasútállomásokon, hajóállomásokon, intézetekben, vendégfogadókban, étkező, italmérő- vagy szórakozóhelyeken és más nyilvános helyeken levő árnyékszékeknél (latrináknál) az a) pontban foglaltak figyelembevételével az átlagos használatnak megfelelő mennyiségű tőzegkorpát kell számítani.

(2) A tőzeggel való kezelést (szórást) havonkint legalább kétszer kell végezni. A csupán alkalmilag (vásárokon, kirándulóhelyeken stb.) használt árnyékszékek (latrinák) tőzegelését a közegészségügyi hatóságok rendelkezéséhez képest esetenkint kell végrehajtani.

(3) Nem kell tőzeggel kezelni az olyan fekáliatárolókat, amelyek hatósági építési engedély alapján készültek és vízöblítő berendezéssel vannak ellátva, valamint azokat a vízöblítéses árnyékszékeket (WC), amelyek - ugyancsak hatósági engedéllyel - közcsatornába vannak bekötve.

4. § A tőzeggel kezelt fekáliatárolókba, úgyszintén a vízöblítéses árnyékszékek emésztőgödreibe szemetet, hamut, salakot, rongyot, állati csontot vagy hullát, üvegtörmeléket, cserepet vagy bármely más hulladékot dobni nem szabad. Fekáliatárolókba szennyvizet önteni vagy esővizet engedni is tilos.

5. § (1) Az első kiürítést követően a Vállalat a fekáliatárolókat évenkint legalább egyszer, de a szükséghez képest többször is kiüríti.

(2) Azoknak a vízöblítéses árnyékszékeknek fekáliatárolóit, amelyekre a tőzegszórási kötelezettség a 3. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, a Vállalatnak évenkint legalább egyszer ugyancsak ki kell üríteni olymódon, hogy a fekáliatárolóban visszamaradó iszapot kiürítés előtt tőzeg utánkeverésével kell fertőtleníteni és szagtalanítani. Ugyanilyen eljárást kell alkalmazni a szennyvízemésztőgödrök iszapjának kiürítésénél is.

6. § A fekáliatárolók, valamint a szennyvízemésztőgödrök kiürítése alkalmával kiemelt fekáltrágyát, illetőleg szennyvizet köteles a Vállalat a közegészségügyi (köztisztasági) előírásoknak megfelelően a helyszínről azonnal elszállítani.

7. § (1) A fekáliát vagy fekáltrágyát huzamos tárolás esetében a tárolást végző tartozik tőzeggel bőven beszórni vagy legalább 20 centiméter vastagságú földréteggel befedni. A tárolás helyét a közegészségügyi hatóság jelöli ki.

(2) Fekáliát vagy fekáltrágyát még ideiglenesen sem szabad olyan helyen tárolni, amelynek környékén 15 méter távolságon belül ivóvizet szolgáltató kút vagy forrás van.

8. § (1) A fekáliatárolók kiürítésének és kezelésének (tőzegelésének) időpontját a Vállalat állapítja meg és azt az érdekelt ingatlantulajdonossal (birtokossal, kezelővel) kellő időben, de legkésőbb a munkálat megkezdése előtt két nappal közli.

(2) A fekáliatárolók kiürítését és kezelését a Vállalat rendszerint nappal végzi, kivételesen indokolt esetben azonban az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) az éjszakai munkálatokat is tűrni tartozik.

9. § (1) Az R. 3. §-a alapján a Vállalat a tulajdonába átszálló ingatlanokkal és ingóságokkal együtt megszerzi a működése megkezdésének időpontjában a város vagy község által tárolt tőzeg- és fekáltrágyakészlet tulajdonát is.

(2) Az R. 7. §-a értelmében a Vállalat rendelkezésére bocsátandó összeg megállapításánál azt a hitelmaradványt kell figyelembe venni, amely a város (község) 1949. évi költségvetésében a fekáliatárolók tisztításának céljára előirányzott hitelösszegből a Vállalatnak a város (község) egész területére kiterjedő működése megkezdésekor mutatkozik.

(3) A kizárólag fekáliatárolók kiürítésével vagy az ezzel összefüggő munkálatokkal foglalkoztatott városi (községi) alkalmazottakat köteles a Vállalat eddigi munkakörüknek megfelelő állásban alkalmazni, ha azok ilyen irányú kívánságukat a Vállalatnak az illető városban (községben) megkezdett működését követő tizenöt napon belül bejelentik.

10. § (1) A 9. § (1) és (2) bekezdésében említett tulajdonjog átszállásával, valamint hitelösszeg rendelkezésre bocsátásával összefüggő adatokat tartozik a polgármester (községi elöljáróság) a Vállalat kérelmére tájékoztatás céljából közölni akkor is, ha a Vállalat az érdekelt járásban (községben) működését még nem kezdte meg.

(2) A város (község) köteles a tulajdonából a Vállalat tulajdonába átment ingatlanokat és ingóságokat a birtokbaadás megtörténtéig a jógazda gondosságával megőrizni és kezelni.

11. § (1) A Vállalat tulajdonába átment ingatlanok és ingóságok átadása a Vállalat megbízottjának, továbbá városokban a polgármesternek (az általa kijelölt tisztviselőnek) és a városi számvevőség kiküldöttének, községekben pedig a községi elöljáróság egyik tagjának közreműködésével történik.

(2) Az ingatlanok és ingóságok birtokbavételéről négy példányban leltárt és jegyzőkönyvet kell - készíteni. A leltárban az ingó vagyontárgyakat darabszámuk, minőségük és tartási helyük leírásával tüzetesen meg kell jelölni, az ingatlanvagyontárgyak leltározása esetében pedig a telekkönyvi adatokat is fel kell tüntetni. A leltár és a Jegyzőkönyv egy-egy példányát a város (község), valamint a Vállalat őrzi meg, harmadik példányát a Vállalat a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel, végül negyedik példányát megyei városban és községben a képviselőtestületnek, törvényhatósági jogú városban pedig a törvényhatósági bizottságnak kell bemutatni. A képviselőtestület, illetőleg, a törvényhatósági bizottság a leltár és a jegyzőkönyv adatait felülvizsgálja és az ennek eredményeként hozott határozatát jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjeszti fel.

12. § Az R. 4. §-a szerint fekáliatárolók első kiürítéséért, valamint folyamatos további kezeléséért és kiürítéséért járó díjat az tartozik a Vállalat részére megfizetni, akinek tulajdonában (haszonélvezetében) van az az ingatlan, amelyen a fekáliatároló fekszik. Ez a kötelezettség akkor is a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli, ha a díjat az R. 5. §-a értelmében a bérlő és a bérbeadó egymásközti jogviszonyában a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az R. 8. §-a értelmében hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő,

a) aki a 2. § (2) és (4) bekezdésében, a 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. §-ban, az 5. § (2) bekezdésében vagy a 7. §-ban foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza,

b) az az ingatlantulajdonos, ingatlanbirtokos vagy ingatlankezelő, aki a Vállalat által végzendő munkálatok teljesítését bármely cselekményével akadályozza vagy meghiusítja.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk, valamint a 8960/1946. (173) ME rendelet rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. törvénycikk 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg a helyhatósági szabályrendeleteknek ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) E rendelet közegészségügyi jogszabály hatályát nem érinti.

Budapest, 1949. évi május hó 17-én.

Csala István s. k.

földmívelésügyi miniszter