1949. évi XXV. törvény

a Magyar Népköztársaság első Ötéves Népgazdasági Tervéről[1]

Az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra[2]

A Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőkések és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjáépítéséhez.

Dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetúnió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezte a magyar népgazdaság újjáépítését.

Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hü értelmiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a hároméves tervet majdnem nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük.

A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk az utolsó békeév termelésének 140%-ára nőtt.

Mezőgazdaságunk termelése csaknem elérte a háború előtti színvonalat.

A dolgozók életszínvonala ma átlagban 37%-kal magasabb, mint a háború előtt. Népünk egészségesebbé vált és műveltségi színvonala emelkedett.

Alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében.

Három év előtt a gyáripar, a bányászat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92%-ban állami kézen van. A bankszervezet csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen tőkések kezén volt, ma külkereskedelmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedelmünk csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg teljes egészében állami nagykereskedelem. A kiskereskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése 3% volt, jelenleg eléri a 30%-ot.

Hárem év előtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társasgazdálkodásnak még csírái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7%-a az állam és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyujt segítséget a dolgozó parasztságnak.

Államunk a munkásság és dolgozó parasztság államává, népköztársasággá lett, a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja.

A hároméves terv eredményeire támaszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet.

Az ötéves népgazdasági tervet a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja.

I. FEJEZET

Az ötéves terv főfeladatai

1. § Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell megvalósítania:

(1) Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.

(2) Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletét, elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez.

(3) Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését; népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében; az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására: új vezetők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők, stb. kiképzését a munkásság és a parasztság soraiból.

(4) Honvédelmünk, véderőnk kifejlesztését a békeszerződés rendelkezései szerint. Csak így tudunk helytállni függetlenségünkért és a Szovjetúnióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerető népeivel együtt betölteni szerepünket a béke védelmében az imperialista háborús gyujtogatókkal szemben.

(5) Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrárországgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van.

2. § E feladatok teljesítésére öt év alatt biztosítani kell 50.9 milliárd forint beruházását a népgazdaságba.

Ebből az iparba 21.3 milliárd forintot (18.3 milliárd forintot a nehézipar különféle ágaiba és 3 milliárd forintot a könnyűiparba);

a mezőgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege 12.5 milliárd forint);

a közlekedés fejlesztésére 7.5 milliárd forintot;

lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra 7.4 milliárd forintot;

a kereskedelem fejlesztésére 0.9 milliárd forintot;

az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.5 milliárd forintot kell tartalékolni.

A második ötéves terv előkészítésével kapcsolatos beruházásokra 3.3 milliárd forintot kell előirányozni.

3. § (1) A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi ipari termelés 186.4%-át. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 204.3%-át éri el, a könnyűiparé 172.9%-át.

(2) A mezőgazdasági termelés értékének az 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 142.2%-át. Ezen belül a növénytermelés hozama 135%-ot, az állattenyésztésé 151.1%-ot ér el.

4. § (1) 1950-től 1954-ig a munka termelékenységét az iparban 50%-kal kell emelni.

(2) Ugyanezen idő alatt az iparban a termelés önköltségét 25%-kal kell csökkenteni.

(3) A termelékenység növelését és az önköltség csökkentését az új beruházások, a termelőberendezések műszaki fejlesztése, az üzemek és iparágak átszervezése, szakosítása (profilozása), szabványosítás, észszerűsítés, az újítómozgalom, a munkaversenyek, az élmunkás- és Sztahanov-mozgalom és a teljesítmény-bérrendszer további fejlesztése, stb. útján kell elérni.

5. § (1) Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35%-kai kell emelkednie és így 1954-ben eléri a háború előtti átlagos életszínvonal 185%-át.

(2) Az iparban az ötéves tervidőszak alatt 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani. Ezen belül mintegy 250.000 új szakmunkást, 92.000 betanított munkást, 85.000 segédmunkást és mintegy 53.000 különböző értelmiségi foglalkozásút.

(3) Az ötéves terv végrehajtásának folyamán fellépő új munkaerőszükséglet biztosítására, valamint a munkások és alkalmazottak létszámában mutatkozó természetes kiesés pótlására és a termelő munkából állami, gazdasági, kulturális és egyéb vezetőmunkára kerülők helyettesítésére a következő intézkedések szükségesek:

a) fejleszteni kell az iparostanulóképzést, segédmunkások, betanított munkások tömeges kiképzését szakmunkássá és ezzel biztosítani a szakmunkás utánpótlást;

b) emelni kell a népgazdaság minden ágában a női munkaerők számát és arányát s biztosítani kell számukra a férfiakkal egyenlő munka- és bérfeltételeket;

c) meg kell szervezni a csak időszakosan foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók egy részének bevonását az ipar munkájába s ezzel őket egyszersmind állandó foglalkozáshoz és keresethez kell juttatni.

6. § (1) A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem értékének 163%-át.

(2) A nemzeti jövedelemben az ipar részesedése 1949-től 1954-ig 49.7%-ról 58.7%-ra emelkedik. Ebben is kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének döntő megváltozása, hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá fejlődése.

II. FEJEZET

A termelés és a beruházások terve

A) Ipar

7. § (1) A bányászat termelésének 1954-ben el kell érnie a 2.153 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 55.2 %-os emelkedést jelent.

A széntermelésnek az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben 18.5 millió tonnára kell növekednie.

Jelentős mértékben emelni kell a vasérc, a mangánérc, a színesércek, a bauxit, a nyersolaj és egyéb nyersanyagok bányászatát.

(2) A bányászat termelésének növekedését 2.465 millió forint beruházásával kell biztosítani. Fokozni kell a meglévő nyersanyagforrások kiaknázását, újakat kell feltárni és messzemenően gépesíteni kell a bányászati termelést.

8. § (1) A kohászati ipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.723 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 95%-os emelkedést jelent. A nyersvas termelésének az 1949. évi 428.000 tonnáról 1954-ben 960.000 tonnára kell növekednie, a nyersacél termelésének 890.000 tonnáról 1,600.000 tonnára. Biztosítani kell a timföld, kohóalumínium, a ferromangán, a színesfémek és a magnézium kohászati termelésnek a fokozódó szükségletnek megfelelő növekedését.

(2) A kohászatban a termelés emelésére 3.998 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében Mohácson új, nagyteljesítményű nagyolvasztót, acél- és hengerművet, továbbá ferromangán-kohót és új alumínium-kohót kell építeni.

9. § (1) A nehézgépipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 7.725 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138% emelkedést jelent.

Az 1954-es évben az 1949. évi termeléshez képest a különböző szerszámgépek termelésének értékét 185 millió forintról 610 millió forintra, traktorok gyártását 2.600 darabról 4.600 darabra, vasúti kocsik és motoros vonatok termelését (IZK vasúti teherkocsi-egységben számítva) 4.850 darabról 10.000 darabra, tehergépkocsik gyártását 3.200 darabról 9.000 darabra, motorkerékpárok gyártását 12.000 darabról 23.000 darabra kell emelni. Gyártani kell 520 millió forint értékben gőz-, villany- és Diesel-mozdonyokat. Gyártani kell Magyarországon eddig nem gyártott nagynehézipari gépeket, trolleybuszokat, arató-cséplőgépeket, Diesel-traktort, traktoros kukorica- aratógépet, útépítőgépeket, földvájógépeket, építőipari gépeket, vegyipari gépeket, automatikus textil- és egyéb munkagépeket, nagy vasúti darukat, bánya-és rakodógépeket, stb.

(2) A nehézgépiparban a termelés emelésére 4.214 millió forint értéket kell beruházni. E beruházások keretében öntődéket, szerszámgépgyárakat, malomipari gépgyárat, textilipari és könnyűipari gépgyárakat, közép- és nehézvasszerkezet-gyárat, nyersolaj-szivattyú gyárat, Diesel-motorgyárat, darugyárat, csavargyárat, radiátorgyárat és egyéb gépipari üzemeket kell létesíteni. A borsodi iparvidéken új nemesacél művet és új vagón-kerékpár-gyárat, a Duna mellett pedig új híd- és vasszerkezetgyárat kell építeni.

10. § (1) A villamosenergia termelésnek az 1954. évben az 1949. évi 2.200 millió kilowatt óráról 4.270 millió kilowatt órára kell növekednie.

(2) A villamosenergia termelés növelésére 3.285 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. Várpalotán, Barcikán és Mohácson csekélyfűtőértékű szén- és lignit-készleteket hasznosító erőművet, Lovásziban földgáz felhasználására alapított erőművet, Tiszalökön vízienergiát hasznosító erőmüvet kell építeni, továbbá más, kisebb erőművek létesítésével és a meglévők bővítésével kell a termelési előirányzat teljesítését biztosítani. Az energia gazdaságos eloszlására és szállítására új 100 KV. elosztó állomásokat és 850 km hosszú új 100 KV. távvezetéket kell építeni.

11. § (1) Az építőanyagipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1.149 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8%-os emelkedést jelent. 1954-ben 1949-hez képest 500 ezer tonnával több cementet, 420 millió darabbal több téglát, 50 millió darabbal több cserepet, 210.000 tonnával több égetett meszet kell termelni. Meg kell szervezni a magasépítési vasbetonelemek előre-gyártását, úgyhogy a termelés 1954-ben elérje a 233.000 tonnát.

(2) Az építőanyagiparban a termelés emelésére 618 millió forintot kell beruházni. E beruházás keretében nagy teljesítőképességű cementőrlő üzemeket, téglagyárakat, mészhomok-téglagyárakat, könnyűbeton gyárakat, nagy teljesítőképességű mészüzemeket, hidratizáló üzemeket, tűzállóanyag gyárat, betonáru üzemeket, előregyártott magasépítési vasbetonelemeket gyártó üzemeket és új ipari porcellángyárat kell létesíteni.

12. § (1) Az üvegipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 261 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 26%-os emelkedést jelent.

(2) Az üvegiparban a termelés emelésére 16.5 millió forintot kell beruházni és ennek keretében új üvegfonalgyártó üzemet létesíteni.

13. § (1) A vegyiipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.843 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138%-os emelkedést jelent. J954-ben 1949-hez képest a szénfeldolgozó vegyiiparnak 350.000 tonnával több háztartási kokszot és kekszbrikettet, 50 millió köbméterrel több városi gázt kell termelnie, meg kell kezdeni a kohókoksz termelését és 1954-re el kell érni a 450.000 tonnát. A szervetlen vegyiiparnak 240.000 tonnával több nitrogén-műtrágyát, 240.000 tonnával több foszforos műtrágyát, 1.500 tonnával több marónátront kell gyártania, mint 1949-ben. A könnyű vegyiiparnak 1954-ben 55.000 tonnával több növényi olajat, 13.000 tonnával több szappant, 175 millió forinttal nagyobb értékben kell gyógyszert előállítania, mint 1949-ben.

(2) A vegyiiparban a termelés emelésére 1.934 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében új szuperfoszfát gyárat, új nitrogénműtrágyát, marónátront előállító üzemet, új anilinfesték-gyárat, gyógyszergyárat, műanyaggyárat kell létesíteni.

14. § (1) A tömegcikkiparnak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú villamosiparnak és a híradástechnikai iparnak 1954-ben el kell érnie a 3.834 millió forint termelési értéket, ami 1949-hez képest 101.4%-os emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi 306 millió forint értékű termeléshez képest 587 millió forint értékű vasipari tömegcikket (szeget, drótot, drótkötelet, stb.), 35.5 millió forinttal szemben 49 millió forint értékű mezőgazdasági tömegcikket (mezőgazdasági szerárut, láncot, stb.), 290 millió forinttal szemben 435 millió forint értékű háztartási tömegcikket (edényárut, kályhát, tűzhelyet, vas- és fémbútort, stb.), 680 millió forinttal szemben 1.395 millió forint értékű erősáramú berendezést (dinamókat, transzformátorokat, stb.) kell gyártani. Az 1949. évi termeléshez képest 1954-ben 75.000-rel több rádiókészüléket, 13 millió darabbal több izzólámpát, 1.5 millió darabbal több rádiócsövet, 22.500 darab író- és számológépet, továbbá mérőműszereket, órákat, orvosi műszereket, stb. kell gyártani.

(2) A tömegcikkiparban, a finommechanikai iparban, az erősáramú villamosiparban és a híradástechnikai iparban 936 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében új erősáramú berendezést előállító üzemeket, új vasipari tömegcikkeket gyártó üzemet, új finommechanikai üzemet, új híradástechnikai árukat előállító üzemet, új kriptongyárat kell létesíteni.

15. § (1) A textilipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 9.267 millió forint értéket, ami az 1949. év termeléséhez képest 52%-os emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 15.900 tonnával több pamutfonalat, 4.200 tonnával több gyapjúfonalat, 2.200 tonnával több Ien- és kenderfonalat, 91 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 10.9 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 4.4 millió négyzetméterrel több selyemszövetet, 478 tonnával löbb kötöttárut, 865.000 tucattal több pamutharisnyát, 196.000 tucattal több selyemharisnyát kell előállítania.

(2) A termelés emelésére a textiliparba 1.051 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében bővíteni, korszerűsíteni kell a meglévő termelőberendezéseket, automata szövőszékeket és egyéb korszerű termelőeszközöket kell beállítani és biztosítani kell a termelőberendezések teljesítőképességének maradéktalan kihasználását; létesíteni kell új fonó-szövő üzemeket, fésűsfonodát, műselyemgyárat és kenderfonógyárat.

16. § (1) A dolgozók ruházkodásának az eddiginél jobb és olcsóbb biztosítása céljából nagyiparrá kell fejleszteni a ruházati ipart és biztosítani kell, hogy termelése az 1954. évben elérje a 2.609 millió forintot, ami az 1949. év termeléséhez képest 250%-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest férfifelsőruhából 1,582.000 darabbal többet, női felsőruhából 607.000 darabbal többet, munkaruhából 740.000 darabbal többet, férfi- és női alsóruhából 2,800.000 darabbal többet, gyermekruhából 1,210.000 darabbal többet kell előállítani.

(2) A termelési előirányzat teljesítését 119 millió forint értékű beruházással kell előmozdítani. Ennek keretében 12 új ruházati ipari üzemet kell létesíteni.

17. § (1) A bőr- és cipőipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1.500 millió forint értéket, ami az 1949. évi termeléshez képest 78%-os emelkedést jelent.

(2) A bőr- és cipőiparba 139 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében új bőrgyárat és új cipőgyárat kell létesíteni.

18. § (1) A gumiipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 544 millió forintot, ami 1949-hez képest 154%-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 107.500 darabbal több gépjárműabroncsköpenyt, 1.4 millió darabbal több kerékpár-abroncsköpenyt, 3.600 tonnával több műszaki gumicikket kell előállítani.

(2) A gumiiparba 61.6 millió forint értéket kell beruházni.

19. § (1) A faipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 969 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 78.4 %-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest lakásbútorból 149 millió forint értékű áruval többet, épületasztalos gyártmányokból 88.5 millió forint értékű készítménnyel többet kell előállítani.

(2) A faiparba 78 millió forint értéket kell beruházni. Ennek keretében új vegyes faipari üzemeket, új bútorgyárakat, épületasztalos árugyárakat és új lemezárugyárakat kell építeni.

20. § (1) A papiros és nyomdaipar termelésének 1954-ben el kell érnie az 1.357 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 56%-os emelkedést jelent. Az 1949. évi termelési eredményekhez képest 1954-ben 28.100 tonnával több papírt, 16.800 tonnával több nyomdaipari terméket kell előállítani.

(2) A termelési előirányzatot 165.2 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új cigaretta- és finompapiros-gyárat, új fahántolót kell építeni.

21. § (1) A mezőgazdasági ipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 9.3 milliárd forintot, ami 1949-hez képest 70.1%-os emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 135.000 tonnával több finomított cukrot, 170.000 hektoliterrel több nyersszeszt, 75.000 hektoliterrel több egyéb szeszárut, 250.000 hektoliterrel több malátasört, 850.000 tonnával több malomipari terméket, 22.000 tonnával több növényi konzervet, 4.400 tonnával több húskonzervet, 4.200 tonnával több tejterméket, 8.600 tonnával több cukorka- és csokoládékészítményt és 89 millió forint értékű áruval több dohánykészítményt kell előállítani. Fejleszteni kell a mélyhűtő ipart.

(2) A termelési előirányzat teljesítését és a mezőgazdasági ipar termékeinek minőségi emelését 1.383 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új malmokat, új baromfifeldolgozó üzemet, állami és megyénkint egy-egy községi húsfeldolgozó üzemet, kenyérgyárat, továbbá 60.000 vagón új gépesített közraktári férőhelyet, 2.000 vagón hűtőteret és új keményítőgyárat kell létesíteni.

22. § (1) Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű építkezést kell megvalósítania. Ipari építkezésre 5.919 millió forint, mezőgazdasági építkezésekre 3.389 millió forint, közlekedési építkezésekre 4.475 millió forint, a kereskedelem építkezéseire 270 millió forint, lakásokra, lakóházakra (községfejlesztésre) 5.130 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kulturális célú építkezésekre 1.391 millió forint értékű építkezés esik. A termelésnek az 1954. évben el kell érnie az 5.536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131%-os emelkedésnek felel meg.

(2) A termelési előirányzat teljesítését a magas-építőiparban 543.5 millió, a mélyépítőiparban 318.5 millió forint értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében az építőipart a tervidőszakban át kell szervezni és gépesítéssel, munkamódszereinek korszerűsítésével komoly teljesítőképességű nagyiparrá kell fejleszteni. Fel kell szerelni korszerű darukkal, nagyteljesítményű betonkeverőgépekkel, vibrátorokkal, markoló- és döngölőgépekkel, kotrógépekkel, csörlőkkel, nagyteljesítményű erőgépekkel, csillékkel és egyéb szállítóeszközökkel. Meg kell valósítani az építészeti alkatrészek, szerkezetek előregyártá-sát, meg kell szervezni az építmények tipizálását és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy lehetővé váljék az építőmunka idényszerűségének megszüntetése.

23. § A kézműipar termelését 1954-ben az 1949-es színvonalon kell előirányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell.

24. § (1) Az 1950-54-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni. Ebből: 35 vas-, fém- és gépipari üzem, 21 bányaipari-, 38 vegyészeti üzem, 20 villamoserőműépítés, illetve jelentős bővítés, 20 textil- és ruházati ipari, 2 bőr-, cipő- és gumiipari, 9 faipari, 3 papíripari, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőanyagipari üzem stb.

(2) Meg kell szervezni a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépierővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszorosan termelékenyebbé válik a munka, hanem könnyebbé is.

(3) Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen gyökeresen megváltozik a vas- és gépipar részesedése az ipar egész termelésében: a vas- és gépipar, amely 1938-ban az egész ipari termelésből 20%-kal részesedett, 1954-ben 31%-kal fog részesedni.

(4) Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üzemeket kell kapniok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek: a Tiszántúlnak, a Duna-Tisza-közének, a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esztergomot, Kalocsát, Egert, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyházát, Gyöngyöst, Szekszárdot és másokat.

A nagybudapesti ipari központok mellett két új, nagy nehézipari gócot kell kialakítani: a borsodit és a pécs-mohácsit. Az ötéves terv megváltoztatja az egész ország társadalomgazdasági térképét, felszámolja Magyarország évszázados ipari elmaradottságát.

B) Mezőgazdaság

25. § Mezőgazdaságunk elmaradottságának megszüntetésére, a termelés hozamának emelésére:

(1) nagyarányú gépesítést kell megvalósítani, fokozni kell a talajerő pótlását - elsősorban a műtrágya és a természetes trágya használatának növelésével - biztosítani kell a nemesített vetőmaggal való ellátást, szélesen alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, ki kell terjeszteni az öntözéses gazdálkodás területét, jelentékeny területen kell talajjavítást végezni, el kell kezdeni védőerdősávok létesítését, fel kell javítani a tenyészállat-állományt mesterséges megtermékenyítés és behozatal útján, ki kell szélesíteni a szálastakarmány-növények vetésterületét, magasabb színvonalra kell emelni az állat- és növényegészségügyi szolgálatot;

(2) növelni és fejleszteni kell a nagyüzemi, társas-, szocialista gazdálkodást, mint azt a gazdasági formát, amely egyedül alkalmas arra, hogy teljes mértékben felhasználjuk a mezőgazdaságban a korszerű termelőeszközöket és módszereket.

26. § (1) A mezőgazdaság gépesítését elsősorban a gépállomások számának növelésével és a meglévők továbbfejlesztésével, valamint az állami gazdaságok gépesítésével kell biztosítani. Tekintettel a gépesítés döntő jelentőségére, az állami eszközökből a tervidőszak alatt a mezőgazdaságba beruházandó összeg 50.3%-át kell gépesítésre fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak utolsó évére, 1954-re, a mezőgazdaságban 22.800 állami traktor dolgozzék, ami azt jelenti, hogy minden. 100 kat. hold szántóra 8.5 lóerő fog jutni. El kell érni, hogy 1954-ben az ország szántóterületének 60%-át, mintegy 6 millió Kat. holdat traktorral műveljenek meg. A traktorok számának növelése mellett 1.400 arató-cséplőgéppel, 2.570 új cséplőgéppel és nagyszámú egyéb nagy- és kis mezőgazdasági géppel kell a terméshozam növelését előmozdítani.

(2) A tervidőszakban 280 új gépállomást kell létesíteni s ezzel az országban működő gépállomások számát 500-ra kell emelni, traktoraik számát pedig az 1949. évi 3.000-ről 19.500-ra. A gépállomásokat el kell látni az összes szükséges mezőgazdasági gépekkel és szállítóeszközökkel s gondoskodni kell arról, hogy gépi felszerelésük megfeleljen a működési területükön kialakult sajátos talajkultúrának.

27. § A termőföld talajerejének pótlására 1954-ben az 1949-ben a mezőgazdaság által felhasznált műtrágyamennyiség négy és félszeresét kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani.

A természetes trágyák alkalmazását 31%-kal kell fokozni, amit országunk állatállományának növekedése, valamint az istállózásnak a mezőgazdaság gépesítése folytán lehetővé váló nagymértékű elterjedése biztosít.

28. § A tervidőszak alatt olyan mértékben kell fokozni a minőségi magtermelést, hogy lehetővé váljék az egyes növényféleségek által megkívánt rendszeres vetőmagcsere nemesített vetőmaggal, mégpedig gabonaféléknél minden 4 évben, egyéb növényféleségeknél átlagosan minden 2-3 évben. A nemesített vetőmaggal való ellátás és a növénynemesítés előmozdítására 150 millió forintot kell beruházni.

29. § (1) A tervidőszakban az öntözött területet 118.000 kat. holddal kell növelni és ezzel egész öntözött területünk 164.000 kat. holdra emelkedik. Az öntözéses területet elsősorban takarmánynövények termelésére kell felhasználni, továbbá a rizstermelés fokozására, valamint az öntözött rétés legelőterületek kiterjesztésére.

(2) Az öntözés fejlesztésére a tervidőszak alatt 496 millió forintot kell beruházni. Meg kell építeni a tiszalöki nagy duzzasztóművet, a tiszántúli öntözőcsatornát és el kell kezdeni a tiszabői duzzasztómű építését.

30. § A tervidőszakban 30.000 kat. hold szikes talajt és 70.000 kat. hold savanyútalajt kell állami eszközökből megjavítani; támogatni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket talajjavítási munkálatok végzésében; a talajjavítás új módszereinek kikísérletezésével meg kell teremteni az előfeltételeket az ország nagykiterjedésű szíkes-és savanyútalajának megjavítására.

31. § (1) A gépesítés, a fokozott talajerő pótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeként el kell érni, hogy 1954-ben a búza termésátlaga 13%-kal, a rozsé 27%-kal, a tavaszi árpáé 7%-kal, a kukoricáé 35%-kal, a burgonyáé 30%-kal, a cukorrépáé 39%-kal, a napraforgóé 27%-kal, a rostlené 31%-kal, a rostkenderé 39%-kal haladja meg az 1949-es termésátlagokat.

(2) A rét- és legelőterületek hozamának 1954-ben 10.5%-kal kell meghaladnia az 1949. évi hozamot.

(3) A kert-, szőlő- és gyümölcstermelés hozamát növelni kell olymódon, hogy az 1949-hez képest 1954-ben 20%-kal emelkedjék.

32. § A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a gyapot termelést és irányt kell venni arra, hogy a magyar textilipar nyersanyagszükségletét minél nagyobb mértékben belföldi gyapottal fedezzük s ezért törekedni kell arra, hogy a tervidőszak utolsó évére 100.000 kat. hold gyapotot ültessünk.

33. § Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg kell teremteni a feltételekel a sokévtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszámolására és biztosítani kell az erdők faállományának évi átlagos 300.000 köbméterrel való növelését. Be kell telepíteni 78.000 kat. hold régi vágási területet, 40.000 kat. hold üzemi felújítást kell elvégezni és 50.000 kat. holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhomokon s az Alföld egyes szikes területein.

34. § (1) Az állattenyésztés hozamának növelését az állatállomány mennyiségi emelésével és minőségi fejlesztésével kell elérni. Mindenekelőtt fejleszteni kell az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállományát. A városok és nagyobb települések közelében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű felhasználásával és a nagyüzemi hizlalás kereteinek bővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, szarvasmarha-és baromfihízlalást.

(2) Az állatállományt olymódon kell fejleszteni, hogy 1954-ben elérjük szarvasmarhából a 2.4 millió darabot, sertésből az 5.6 milliót, juhból az 1.6 milliót, lóból a 750.000-et és hogy a baromfi törzsállomány meghaladja a 22 millió darabot.

(3) Az állatállomány minőségi fejlesztésének eredményeként országos átlagban a tervidőszak alatt a tehenenkinti tejhozamot 20%-kal, a hízott sertések vágósúlyának átlagát 18%-kal, a gyapjú hozamát pedig 13%-kal kell emelni.

(4) Az állattenyésztés fejlesztése következtében fokozódó takarmányszükséglet biztosítására, egyéb takarmányfajták termelésének növelése mellett, a szálastakarmány termelésére szolgáló terület nagyságát az egész szántóterület 10%-áról 13.4%-ára kell növelni.

35. § (1) A tervidőszakban jelentős gazdasági erővé kell fejleszteni az állami gazdaságokat, amelyek, mint szocialista nagyüzemek, mint mintagazdaságok és mint a mezőgazdaság tudományos művelésének gócai, a jó gazdálkodás példájául szolgálnak, tenyészállattal, nemesített vetőmaggal segítik a dolgozó parasztságot s főként a termelőszövetkezeteket és egyben hozzájárulnak a nem őstermelő lakosság ellátására szükséges élelmiszerek biztosításához.

(2) Az állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésükre, tenyészállatokkal való ellátásukra, gazdasági építkezésekre, stb. a tervidőszakban 1.5 milliárd forint értéket kell beruházni.

36. § (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket, mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenő állami támogatásban kell részesíteni és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elő kell segíteni.

(2) A termelőszövetkezeteknek hosszú- és rövidlejáratú hiteleket kell biztosítani. Termelésük fejlesztésére, istállók, silók, magtárak, raktárak építésére, trágyatelepek létesítésére, állatbeszerzésre, gépekre a tervidőszakban 875 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani, nem számítva azt a mintegy 2.5 millárd forint értékű egyéb beruházást, mely a gépállomások hálózatának kiépítése és más rendszabályok révén ugyancsak nagyrészben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek céljait szolgálja.

37. § Az ötéves tervidőszakban a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, összekapcsolását a munkásosztállyal.

C) Közlekedés

38. § (1) Tekintettel az ipari és mezőgazdasági termelés megnövekedésére és ugyanakkor figyelembevéve az átlagos szállítási távolság csökkenését, a szállítások ésszerűsítése és az újonnan létesítendő ipari üzemek helyesebb földrajzi megoszlása révén, biztosítani kell, hogy 1954-ben 1949-hez képest 60%-kal több árut lehessen szállítani. 1954-ben a vasútnak 5.880 millió tonnakilométert kell teljesítenie, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilométert, az állami bérteherkocsi fuvarozásnak 170 millió tonnakilométert. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút 163 millió, a folyami hajózás 2 millió, a távolsági autobuszközlekedés 16 millió, a polgári légiforgalom 120.000 utas szállítását biztosítsa. Meg kell javítani a nagyvárosok és ipari gócok közlekedését, elsősorban Nagybudapestét, Miskolcot, Ózdét, Salgótarjánét, Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari gócok lakossága a jelenleginél gyorsabb és kényelmesebb közlekedést kapjon a fővárossal. A tervidőszak folyamán el kell érni, hogy Magyarországon ne maiadjon egyetlen olyan község sem, melynek ne volna vasúti vagy közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal.

(2) A közlekedés fejlesztésére és teljesítőképességének fokozására a tervidőszakban építeni kell 150 km új vasútvonalat, 605 km új betonútat, 310 km korszerű makadámutat, 2.250 km bekötőutat, 5 új kikötőt. Ujjá kell építeni 6 nagy közúti és vasúti Duna-hidat, többek között Budapesten az óbudai és a Boráros-téri hidakat, továbbá az újpesti összekötőhidat, a bajai és dunaföldvári Duna-hidakat és 4 Tisza-hidat. Villamosítani kell 185 km vasútvonalat. A közlekedés járműállománya részére 4.400 új vasúti teherkocsit, 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygépkocsit, új gőzmozdonyokat, villamosmozdonyokat, autóbuszokat, trolley-buszokat kell beszerezni. További 1.500 helység bekapcsolására új távolsági autóbuszjáratokat kell szervezni. Budapesten trolleybusz-közlekedést kell létesíteni. Meg kell építeni Budapesten a földalatti gyorsvasút első vonalát. A viziközlekedés teljesítőképességét 6 új korszerű vontató és motoros-szállítóhajó, 59 nagy uszályhajó, 2 új dunai személyszállítóhajó, 3 új Duna-tengerjáróhajó és egyéb járművek építésével kell növelni.

(3) A posta- és távközlési szolgálat megjavítására új önműködő távbeszélőközpontokat, két új nagyteljesítményű rádióadóállomást kell üzembe helyezni. Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és 13.000 km új távbeszélő légvezetéket kell építeni. A lakosság jobb kiszolgálására 365 új postahelyet kell létesíteni.

(4) A tervidőszakban el kell érni, hogy közlekedésünk és postánk teljesítőképessége 1954-ben 65-70%-kai túlhaladja az 1938. évi színvonalat.

D) Áruforgalom

39. § A fogyasztásra kerűlő árumennyiség nagymértékű megnövekedése, a nép életszínvonalának emelkedése, a szocializmus építése országunkban megköveteli az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztését, új üzletek, áruházak, tárházak, hűtőházak létesítését. Ennek figyelembevételével a tervidőszakban építeni kell 15 új nagy állami áruházat. Új élelmiszer-, textil-, cipó-és vasműszaki üzleteket, szállodákat, vendéglátóüzemeket kell létesíteni. Szaporítani kell a népboltok és Közért-üzletek számát. Meg kell építeni 66 új nagy kereskedelmi és 88 nagy befogadó képességű terményforgalmi tárházat. A falun támogatni, fejleszteni kell az általános földművesszövetkezeteket, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos szerveit, és mint a szétaprózott parasztgazdaságok társulásának komoly iskoláit.

III. FEJEZET

A dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése

40. § Az 1950-54-es tervidőszakban biztosítani kell, hogy az egy főre eső fogyasztás élelmicikkekben és ipari közszükségleti cikkekben jelentősen emelkedjék.

1954-ben az 1949-es fogyasztáshoz képest az egy főre eső húsmennyiségnek 36%-kal, zsírmennyiségnek 34%-kal, tej- és tejtermékeknek 28.1%-kal (tejre átszámítva), cukormennyiségnek 25%-kal, pamutszövetnek 40%-kal, gyapjúszövetnek 51 %-kal kell emelkednie.

1954-ben 243 millió m2 pamutszövetet kell termelni az 1949-es 152 millió m2 helyett, 36 millió m2 gyapjúszövetet, 25 millió m2 helyett. A bőrcipők gyártásának öt év alatt 95%-kal, a gumicipőkének 81%-kal kell nőnie.

41. § Az 1950-54-es tervidőszakban 180.000 új lakást kell építeni; ebből mintegy 90.000 városokban, ipar- és bányatelepeken létesülő lakás, 90.000 falusi lakás lesz.

42. § (1) Az 1950-54-es tervidőszakban - annak az elvnek megfelelően, hogy a nép állama számára a legföbb érték: az ember - jelentős összeget, 1.080 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére.

(2) A kórházi ágyak szamának növelésére, a meglévö kórházak fejlesztésére és korszerűsítésére öt év alatt 386 millió forintot kell fordítani.

(3) Anya- és csecsemővédelemre, szülőotthonokra, bölcsődékre, napközi otthonokra, a tervidőszakban 173.5 millió forintot kell felhasználni. A szülőotthonok számát az 1949. évi 98-ról 1954-ben 155-re kell emelni, az új szülőotthonokat elsősorban a bánya- és tanyavidékeken kell létesíteni. A bölcsődékben öt év alatt 6.000-rel több csecsemő, a napközi otthonokban 7.600-zal több gyermek, az iskolai étkezdékben 11.000-rel több tanuló számára kell férőhelyet biztosítani.

(4) Öt év alatt rendelőintézetekre 180 millió forintot kell fordítani. Uj rendelőintézetek létesülnek a többi között Kispesten, Mohácson, Szentesen, Komlón, Salgótarjánban, Szolnokon, Szombathelyen, Gyulán, továbbá Budapest III., XIII. és XIV. kerületében.

(5) Ki kell építeni a falusi egészségházak hálózatát, öt év alatt 306 új falusi orvosi rendelőt kell létesíteni 64 millió forint költséggel.

(6) Gondoskodni kell arról, hogy a népi demokrácia nagy vívmánya, a fizetett szabadság révén az üdülőhelyeken és gyógyfürdőkön közel 200.000-rel több gyermek és felnőtt dolgozó tölthesse el szabadságát.

43. § (1) Az 1950-54-es tervidőszakban fel kell számolni a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, lehetővé kell tenni a dolgozó osztályok kulturális felemelkedését, a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmai közép- és főiskolai képzését és az ország növekvő szakember szükségletének ellátását.

(2) Biztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes nyolcosztályú általános iskolát, és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás. Ebből a célból új tantermek építésére, az iskolák jobb felszerelésére, új tanítói lakásokra, stb. öt év alatt 322 millió forintot kell fordítani. A tervidőszak alatt 62.000-rel kell növelni az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulók és 12.000-rel a pedagógusok számát.

(3) A középiskolákban öt év alatt 45.000-rel kell emelni a tanulók számát és tovább kell fejleszteni a már megkezdett középiskolai reformot. 30 új gimnáziumot kell létesíteni, elsősorban a bánya- és iparvidékeken, így: Diósgyőrött, Ózdon, Pécs-bányatelepen, Salgótarjánban, Mohácson, Dorogon, Budapesten pedig Angyalföldön, Óbudán és Csepelen.

(4) Az ipari szakoktatás fejlesztésére az iparostanulóiskolákban a tantermek számát az 1949-es 167-ről a tervidőszak alatt 500-ra kell emelni, a tanműhelyekben a férőhelyek számát öt év alatt 3.900-ról 14.900-ra, a tanulóotthonok férőhelyeit pedig 3.500-ról 10.000-re.

(5) A mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztésére az alapfokú iskolák tanulószámát öt év alatt 97.000-rel, a középiskolák tanulószámát 9.000-rel kell növelni

(6) Az egyetemek újjáépítését be kell fejezni, felszerelésüket korszerűsíteni kell, új intézeteket, kísérleti laboratóriumokat és munkahelyeket kell létesíteni. A felsőoktatás fejlesztésére a tervidőszak alatt 377 millió forintot kell beruházni, ebből a műszaki főiskolák fejlesztésére 228 millió, az Agrártudományi egyetem fejlesztésére 40 millió, a Közgazdasági egyetem fejlesztésére 18.5 millió forintot. Az egyetemi tanulók számát öt év alatt nyolcezerrel kell növelni.

(7) A munkás- és parasztifjúság tanulmányainak folytatására és a lemorzsolódás megakadályozására lehetővé kell tenni, hogy a tanulók a tanulmányi idő alatt mind nagyobb számban helyezkedhessenek el az állami kollégiumokban. Ezért a tervidőszak alatt az általános iskolai kollégiumok férőhelyeit 1.700-zal, a középiskolás kollégiumok férőhelyeit 3.500-zal, a főiskolai kollégiumok férőhelyeit 1.500-zal kell növelni. A meglévő kollégiumok bővítésére, valamint új kollégiumok létesítésére 136 millió forintot kell fordítani.

(8) A főiskolák, elsősorban a műszaki és agrártudományi főiskolák fejlesztésével, a miskolci nehézipari egyetem létesítésével és kiépítésével, a budapesti Műegyetem, a Műszaki Főiskola, a soproni Műegyetem bővítésével, a veszprémi nehézipari műegyetemi tagozat felállításával, biztosítani kell az ország növekvő műszaki szakember szükségletének ellátását, évenkint kétezer mérnöknek a kiképzését. A mezőgazdaság szakemberszükségletének biztosítására a mezőgazdasági szakiskoláknak a tervidőszak alatt 160.000 mezőgazdasági szakembert kell kiképezniök, ebből 120.000-en az alapfokú, 27.000-en a középfokú és 13.000-en a felsőfokú mezőgazdasági iskolákban részesülnek kiképzésben. Ezenkívül 200.000-en alsófokú szaktanfolyami kiképzésben részesülnek.

(9) Tudományos kutatóintézetek létesítésére és bővítésére a tervidőszakban 177.5 millió forintot kell beruházni; tudományos intézmények és gyűjtemények helyreállítására további 23 millió forintot. Öt év alatt meg kell építeni, illetőleg ki kell fejleszteni az új Központi Kísérleti Fizikai Intézetet, a Szervetlen és Szerves Vegyészeti Intézetet, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, az Agrokémiai és Agrobiológiai Intézetet, a Közgazdaságtudományi Intézetet, stb. Messzemenő segítséget kell nyujtani a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet elsősorban az ország termelő erőinek fejlesztését szolgáló tervszerű természettudományos és műszaki tudományos kutatás központjává kell fejleszteni.

44. § (1) A tervidőszakban messzemenően gondoskodni kell a művészetek felvirágoztatásáról, a művészeti intézmények és a művészeti oktatás kifejlesztéséről. Öt év alatt ezekre a célokra 70 millió forintot kell beruházni. A Színművészeti és az Iparművészeti Főiskola számára új épületet kell építeni, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolákat ki kell bővíteni. Fel kell építeni az új Nemzeti Színházat, a magyar színjátszás és egyben a magyar kultúra egyik legfontosabb központját. Új színházat kell építeni Győrött és szabadtéri színházat kell építeni Talán.

(2) Meg kell növelni és olcsóbbá kell tenni a könyvkiadást, hogy ezzel még szélesebb tömegekhez juttathassuk el a műveltséget.

45. § (1) A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére, önképzésük és művészeti öntevékenységük előmozdítására a városban és falun egyaránt ki kell építeni a kultúrházak, üzemi klubok hálózatát. A tervidőszakban 60 új kultúrházat kell építeni, rendbe kell hozni és fejleszteni kell további 140-et. Erre a célra öt év alatt54 millió forintot kell fordítani. A nagyüzemi munkásság számára a tervidőszak alatt 8 nagy kultúrpalotát kell megépíteni az üzemek mellett.

(2) Messzemenően ki kell fejleszteni a népkönyvtári hálózatot az üzemekben, a falvakban, a gépállomásokon és a szövetkezetekben. A tervidőszak alatt 20 új körzeti könyvtári központot kell létesíteni.

46. § A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakozásának szolgálatába kell állítani. A tervidőszak alatt 10.000 személy befogadására alkalmas 10 új mozgóképszínházat kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a magyar filmgyártást és el kell érni, hogy az évente gyártott nagy filmek száma a tervidőszak alatt 14-ről 26-ra emelkedjék. Korszerű új filmműtermet kell építeni, normál film- és keskenyfilmlaboratóriumot, szinkrontelepet az idegennyelvű filmek magyar nyelvre való átírására.

A tervidőszak alatt az ország minden községét el kell látni keskenyfilmvetítőgéppel vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével.

47. § A tervidőszak alatt tovább kell fejleszteni az ország rádiósítását. Öt év alatt a magyar rádió stúdióinak számát a kétszeresére kell emelni. A rádió fejlesztésére, új stúdiók építésére 59 millió forintot kell beruházni.

48. § (1) A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a legszélesebb tömegek, különösen az ifjúság tömegei sportoljanak és a testedzés legkülönbözőbb ágait műveljék, megteremtve a tömegsportban a széles alapot az élsportolók kiválasztására.

(2) 1952-re be kell fejezni a 70.000 néző befogadására alkalmas budapesti népstadion építését.

(3) A tervidőszak alatt 400 új sportpályát és mintegy 100 más sportlétesítményt (uszoda, tornacsarnok stb.) építünk.

(4) A sportoktatók és tanárok számának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat. A Testnevelési Főiskola továbbfejlesztésére új tornacsarnokot kell építeni.

49. § (1) Az 1950-54-es tervidőszak alatt nagyarányú középítkezéseket kell végrehajtani. Fejleszteni kell a városok és a falvak közműveit, növelni kell a város és a községfejlesztés céljaira szükséges beruházásokat, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális életkörülményeit ezzel is javítsuk.

(2) Középítkezésekre (új kormányépületekre, megye- és községházakra stb.) öt év alatt 480 millió forintot, város- és községfejlesztésre 851 millió forintot, a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére 545 millió forintot kell fordítani.

(3) A legfelsőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá kell építeni a fasiszta háborúban rombadöntött várat. 400 új községházat kell építeni 40 millió forint költséggel. 190.000 személyt kell bekapcsolni az egészséges ivóvíz ellátásba a vízvezetékhálózat kiépítése útján, 285 millió forint beruházásával. Vízvezetéket kell építeni Mohácson, Ózdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Tatabányán és más ipari vidéken.

(4) Nagybudapest megalakulásával szükséges, hogy a peremvárosokat fokozatosan bekapcsoljuk a főváros közműveinek hálózatába. Ezért ki kell építeni a vízvezeték- és csatornahálózatot Csepelen. Kispesten. Pesterzsébeten, Rákospalotán és egyéb, a fővároshoz tartozó településeken, 168 millió forint beruházással.

50. § (1) Az ötéves népgazdasági terv kulturális, egészségvédelmi, falufejlesztési beruházásainak hozzá kell járulniok a dolgozó parasztság felemelkedéséhez és szolgálniok kell a város és falu közötti kulturális és gazdasági különbség fokozatos megszüntetésének nagy célját.

(2) A tervidőszak alatt több mint 1 milliárd forintot kell beruházni a dolgozó parasztság kulturális szükségleteinek kielégítésére, nem számítva a falu részesedését az általános iskolarendszer előnyeiből és azokból az egyéb beruházásokból, amelyek a várost és a falut egyaránt szolgálják. A falusi egészségházak, kultúrházak, népkönyvtárak, sportpályák széles hálózatának kiépítésével kell támogatni a dolgozó parasztság kulturális felemelkedését.

(3) A tervidőszakban 1.512 községet kell villamosítani, amivel elérjük, hogy 1954-ben nem lesz Magyarországon község villanyvilágítás nélkül.

(4) 1954-ben minden falunak rendelkeznie kell rádióval, telefonnal és mozgóképvetítőgéppel.

(5) Öt év alatt 250 tanyaközpontot kell létesíteni és ezzel is előbbre kell mozdítani a parasztság kulturális elszigeteltségének és elmaradottságának leküzdését.

(6) Öt év alatt 2.000 új kutat kell építeni 60 millió forint költséggel, hogy a falvak jórészét egészséges ivóvízzel lássuk el.

(7) Dolgozó parasztokból és mezőgazdasági munkásokból 40.000 traktorvezetőt kell kiképezni, valamint további nagyszámú mezőgazdasági szakembert. A mezőgazdasági közép- és felsőiskolák tanulói jelentős részének soraikból kell kikerülni.

Záró rendelkezések

51. § (1) A Magyar Népköztársaság gazdasági életének az 1950. év január 1-től 1954. december 31-ig terjedő időszakban a jelen törvényben foglalt ötéves népgazdasági terv szab irányt.

(2) A minisztertanács, a miniszterek és a különféle állami irányítószervek kötelesek a Magyar Népköztársaság gazdaságát olymódon vezetni, hogy biztosítsák a népgazdaság minden ágának és az egész népgazdaságnak a törvényben előírt fejlesztését. Emellett tekintettel kell lenniök arra, hogy a jelen törvényben foglalt ötéves terv csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetőségeknek, melyek szocializmust építő népi demokratikus rendünkben rejlenek s hogy az ötéves tervet, megvalósítása során, a városokban és falvakban a dolgozók - munkások, parasztok, értelmiségiek - gazdag tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, kiegészíteni és ilymódon nemcsak a terv teljesítését, de túlteljesítését is előmozdítani.

(3) A minisztertanács köteles - a jelen ötéves népgazdasági terv alapulvételével - elbírálni és megerősíteni az egyes minisztériumok részletes ötéves tervét s a miniszterek kötelesek biztosítani a terv levitelét az üzemekbe, üzemrészlegekbe, a munkapadig.

(4) A minisztertanács köteles megszervezni és biztosítani az ötéves népgazdasági terv megvalósításának folyamatos és rendszeres ellenőrzését.

Az ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy:

szigorúan takarékoskodjunk, szálljunk szembe minden pazarlással, erősítsük a közvagyon védelmét, összpontosítsuk az állam eszközeit a döntő feladatok végrehajtására;

a legszélesebb dolgozó tömegek, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek áldozatkészen, öntudatosan, fegyelmezetten dolgozzanak a terv megvalósításán, a munkaverseny városban és falun igazi népmozgalommá váljék;

minden téren a legnagyobb éberséget tanusítsuk a belső és külső ellenséggel szemben, mely nem nyugszik bele a magyar dolgozó nép győzelmébe és ezután is minden tőle telhetőt el fog követni országépítő munkánk akadályozására;

fejlesszük és erősítsük államunk munkás-paraszt jellegét, megvalósítsuk lépésről-lépésre a Magyar Népköztársaság alkotmányának céljait;

a nemzet minden hazafias és alkotó ereje fogjon össze, a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége legyen megbonthatatlan a közös, országépítő munkában, a reakció, a kizsákmányoló elemek, az imperialista ügynökök ellen; legyen szilárd a munkásosztály és pártja, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése;

még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat fejlesszünk ki a szocialista Szovjetúnió és a szocializmust építő népi demokráciák gazdaságaival, mélyítsük el minden téren a baráti együttműködést az imperialistaellenes béketábor vezetőjével, a nagy Szovjetúnióval és a népi demokráciákkal, a béke megvédésére, építőmunkánk biztosítására.

Az ötéves terv: a népi demokrácia útja a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarországhoz!

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi december hó tizedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára