1951. évi II. törvény

az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról

Az ötéves terv első évében, 1950-ben, népgazdaságunk, különösen iparunk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény értelmében kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb ütemű, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának helyes vezetése, a rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, az újító- és sztahanov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebbkörű alkalmazása s a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé.

Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950-54. évekre előír. De az ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az ipari alapanyagok termelésének a növekedése szocialista iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésével nem tart lépést, s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad.

Mindezekre tekintettel az Országgyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását, a mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. Meg kell gyorsítani elsősorban a széntermelés, a vas- és acélipar, a gépgyártás, az alumínium- és a vegyipar, valamint a villamosenergiatermelés fejlesztését. A termelőeszközöket előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosítani kell a fogyasztási javakat előállító iparágak termelésének az eredeti ötéves tervben előírtnál lényegesen gyorsabb növekedését is. Az 1949. évi XXV. törvényben előírt mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését, többszörösére kell növelni az öntözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot kell juttatni a mezőgazdaságnak, nagyobb összegeket kell biztosítani a mezőgazdasági építkezésekre. Mindezek segítségével is elő kell mozdítani a mezőgazdaság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazdaság terméshozamát, s ily módon meg kell javítani a lakosság ellátását mezőgazdasági termékekkel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal.

A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülönfélébb szakemberekben, fokozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális felemelkedését.

A megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kultúrotthont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves tervtörvényben meghatározott körön túl további városokat és községeket kell iparosítani.

A módosított ötéves terv segítségével Magyarországot a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk.

A módosított ötéves terv megvalósításával népünk jobbmódúvá és boldogabbá, hazánk virágzó szocialista országgá válik.

A módosított ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve, mert erősíti népünk egységét a közös nagy cél érdekében, mert népünk milliós tömegeit összekovácsolja a hazánk gyorsabb felemelkedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt ötéves terv sikeres megvalósítása a haza minden hű fiának saját érdeke és egyben a nemzet ügye.

A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemelt ötéves terv feladatait sikerrel teljesítse.

A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának kezdeményezését, az 1949. évi XXV. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

I. FEJEZET

Az ötéves terv főfeladatainak biztosítása

1. § Az ötéves terv alapvető feladatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirányzott 50,9 milliárd forint helyett 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba.

2. § (1) A beruházásokra előirányzott teljes összegből a gyáriparba 41 milliárd forintot (a nehéziparba 37.5 milliárd forintot, a könnyűiparba és az élelmezési iparba 3,5 milliárd forintot),

az építőiparba 3 milliárd forintot,

a mezőgazdaságba 11 milliárd forintot,

a közlekedés fejlesztésére 10 milliárd forintot,

lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot, a kereskedelem fejlesztésére 1 milliárd forintot kell fordítani.

(2) Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, előre nem látható beruházásokra 5 milliárd forintot kell tartalékolni.

3. § (1) A népgazdaság fejlesztésének eredményeként a gyáripar termelésének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi gyáripari termelés 310%-át, az eredeti ötéves tervben előirányzott 186,4%-kal szemben. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 380%-át, a könnyűiparé 245%-át éri el.

(2) A mezőgazdasági termelés értékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154%-át, az eredeti ötéves tervben előírt 142.2%-kal szemben.

4. § (1) A munka termelékenységét a gyáriparban 1949. évi szintről 1954-re az eredeti ötéves tervben előirányzott 50% helyett 92%-kal kell emelni.

(2) Ugyanezen idő alatt a gyáripari termelés önköltségét 25%-kal kell csökkenteni.

5. § Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt - az 1949. évihez képest - az eredeti ötéves tervben előirányzott 35% helyett átlagosan 50%-kal kell emelkednie, s így 1954-ben a második világháború előtti átlagos életszínvonalnak mintegy kétszeresét kell elérnie.

6. § A gyáriparban és az építőiparban az ötéves tervidőszak folyamán az eredetileg előirányzott 480.000 helyett 650.000 új munkaerőt kell munkábaállítani, köztük mintegy 45.000 műszaki munkaerőt. Az ötéves terv munkaerőszükségletét elsősorban a mezőgazdaság gépesítése révén felszabaduló dolgozók, az ifjúság és a nők soraiból kell biztosítani.

7. § A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230%-át, az eredeti ötéves tervben előirányzott 163%-kal szemben. A nemzeti jövedelemben az ipar részesedése az építőiparral együtt az 1949. évi 51.1%-ról 1954-ben - az eredeti ötéves tervben előirányzott 58.7% helyett - 64%-ra emelkedik.

II. FEJEZET

A termelés és a beruházások terve

A) Ipar

8. § (1) A bányászati termelés értékének 1954-ben, az eredeti ötéves tervben előirányzott 55.2% helyett, 142%-kal kell meghaladnia az 1949. évi termelés értékét.

(2) A széntermelésnek 1954-ben nemcsak az évi fűtőanyagszükségletet kell fedeznie, hanem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell biztosítania. Ezért a termelést az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben, az eredetileg előirányzott 18.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kell növelni.

(3) A bányászat termelésének növekedését az eredetileg előirányzott 2 milliárd 465 millió forint beruházása helyett 4 milliárd 800 millió forint beruházással kell biztosítani.

9. § (1) A kohászati ipar termelésének az ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 95%-os növekedés helyett 162%-os emelkedést kell elérnie.

(2) A Dunai Vasmű üzembehelyezése, a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása és egyéb rendszabályok révén vaskohászatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását hazai termelésű vassal teljes egészében biztosítania kell.

(3) Az acélnyersvas termelésének az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954-re 1,280.000 tonnára, az acéltermelésnek pedig 860.000 tonnáról 2,200.000 tonnára kell emelkednie.

(4) A kohászati termelés emelésére az eredetileg előirányzott 3 milliárd 998 millió forint helyett 7 milliárd 130 millió forintot kell beruházni.

10. § (1) A gépgyártás gyors fejlődésének elsősorban biztosítania kell az alapanyag termelő ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, valamint az export célokra szolgáló gépek gyártásának jelentős növelését. A gépipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 125% helyett 390%-kal kell emelkednie.

(2) A gépipar fejlesztésére a tervidőszakban az eredetileg előirányzott 5 milliárd 150 millió forint helyett 7 milliárd forint összegű beruházást kell fordítani. Ebből a nehézipar termelésének emelésére, az eredetileg előirányzott 4 milliárd 214 millió forint helyett, 4 milliárd 480 millió forintot kell beruházni.

11. § (1) A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi 2.200 millió KWó villamosenergia termelést 1954-re, az eredetileg előirányzott 4.270 millió KWó helyett, 6.050 millió KWó-ra kell felemelni.

(2) Ennek érdekében az erőművek teljesítőképességét 584.000 kilowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott 3 milliárd 285 millió forint értékű beruházás helyett 5 milliárd 470 millió forint értéket kell beruházni.

12. § (1) Az építőanyagipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 114.5% helyett 306%-kal kell emelkednie.

(2) A tervben előirányzott hatalmas építkezések biztosítására 1954-ben 1.420 millió darab téglát és 2,100.000 tonna cementet kell termelni.

(3) A termelési előirányzat teljesítésének biztosítására az építőanyagiparban az eredetileg előirányzott 618 millió helyett 2 milliárd 716 millió forintot kell beruházni.

13. § (1) A vegyipar termelését - az ötéves terv idején - az eredetileg előirányzott 138% helyett 273%-kal kell növelni.

(2) Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredmény előirányzott 1 milliárd 934 millió forint helyett 4 milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell végrehajtani.

14. § (1) A textilipar termelését öt év alatt az eredetileg előirányzott 52% helyett 92%-kal kell emelni.

(2) Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 97 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2.450 tonnával több kötöttárut kell előállítani.

15. § (1) A dolgozók igényeinek fokozott mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyiparrá kell fejleszteni és biztosítani kell, hogy a ruházati nagyipar termelése a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 250% helyett 750%-kal növekedjék.

(2) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítését az eredetileg előirányzott 119 millió forint értékű beruházás helyett 262 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni.

16. § (1) A faipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 78.4% helyett 220%-kal kell emelkednie.

(2) A termelés növekedésének előmozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 78 millió forint helyett 103 millió forintot kell beruházni.

17. § (1) A papír- és nyomdaipar termelését az ötéves terv idején az eredetileg előirányzott 56% helyett 116%-kal kell növelni.

(2) A termelés emelése érdekében a papír- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 165.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruházni.

18. § A kis vállalatok összevonása és szakosítása révén az élelmezési iparnak át kell alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelmezési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 70.1% helyett 157%-kal kell emelkednie.

19. § A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re 2 milliárd 885 millióra, a kisipari termelőszövetkezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról 2 milliárd 320 millióra kell emelni.

20. § (1) Az építőiparnak a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 21.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania. Az építőipar termelési értékét ezzel öt év alatt az eredetileg előirányzott 131% helyett 338%-kal kell növelni.

(2) Az előirányzott termelési értékből a magasépítőiparnak 31.3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania.

(3) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyiparrá átalakítását, az építkezés nagyfokú gépesítése, gyorsított építkezési módszerek széleskörű alkalmazása, előregyártott épületelemek felhasználása útján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentését.

(4) A termelési előirányzat teljesítését az építőiparban az eredetileg előirányzott 864 millió forint helyett 3 milliárd 23 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. Az építőipar összes beruházásaiból a gépesítési terv megvalósítására 2 milliárd 243 millió forintot kell fordítani.

21. § (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett, 341 új ipari üzemet kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasművet, az Inotai Alumínium-kombinátot, két nagy vegyipari kombinátot, két új villamosmotorgyárat, új kazángyárat, új transzformátor-gyárat, új golyóscsapágy-gyárat, több erőművet, a Váci Cementgyárat, a Kaposvári Fonodát és több gyapotfeldolgozó üzemet, új szalmacellulózgyárat, több tejüzemet, hűtőházat és egyéb nagylétesítményeket.

(2) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos jelentőségű beruházások lehető legrövidebb idő alatt való megvalósítására kell összpontosítani.

(3) Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen el kell érni, hogy a nehézipar termelésének részesedése az egész gyáripari termelésben az 1949. évi 49.1%-ról 1954-re 59%-ra emelkedjék. A gépipari termelés részesedésének az egész gyáripari termelésből 20.7%-ról 35%-ra kell növekednie.

(4) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek - Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom, Kalocsa, Eger, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szekszárd - mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot és Várpalotát.

22. § (1) Az iparban a munka termelékenységének 92%-os növelésére vonatkozó előirányzat végrehajtását a munkaverseny- és sztahanov-mozgalom továbbfejlesztésével, a munkások szakképzettségének emelésével, a nagy munkaigényű termelési folyamatok jelentős gépesítésével, a korszerű gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani.

(2) Az ipari termékekre vonatkozó 25%-os önköltségcsökkentési terv teljesítése céljából meg kell valósítani a fokozott anyagtakarékosságot, a termelőberendezések jobb kihasználását, az ipari vállalatok költségeinek állandó csökkentését és biztosítani kell, hogy a munka termelékenységének növekedése felülmúlja az átlag munkabérek növekedését.

B) Mezőgazdaság

23. § (1) Meg kell gyorsítani a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ennek érdekében fokozott segítséget kell nyújtani az állami gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes társulásán alapuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben kell a mezőgazdasági gépállomásokat nagyteljesítményű gépekkel ellátni, a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5%-kal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a mezőgazdasági munka gépesítésének fokát.

(2) Fokozni kell a talajerő pótlását - elsősorban a műtrágya és természetes trágya használásának növelésével -, széles körben alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termelt, új ipari növények termelését kell kikísérletezni és meghonosítani, legalább 500 községben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füves-vetésforgó rendszerét. A másodvetés területének 1954-ben el kell érnie 1,480.000 kat. holdat.

(3) Emelni kell a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számát, fel kell javítani a tenyészállatállományt és ki kell szélesíteni a takarmánynövények vetésterületét.

(4) Folyó- és állóvizek szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás nagymértékű kiterjesztésével, szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egyéb intézkedésekkel, a terv időszakában elő kell készíteni, szem előtt tartva a Szovjetunió példáját, a természet átalakításának nagy művét.

(5) Az állami mezőgazdasági üzemeket, az ötéves terv időszakában, mintaüzemekké kell fejleszteni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájáruljanak a nem őstermelő lakosságnak hússal, zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel és liszttel való ellátásához. Az állami gazdaságoknak kell főként ellátniok a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísérletezés alapjául kell szolgálniok.

24. § (1) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátásával el kell érni, hogy 1954-ben országunk szántóföldi területén a mélyszántás 90%-át, a tarlóhántás 83%-át, az aratás 50%-át, a burgonyakiszedés 50%-át, a cukorrépa kiszedés 43%-át, a kapálás 30%-át géppel végezzék.

(2) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítőképességét, vonóhorog LE-ben kifejezve, az 1949. évi 69.271 LE-ről 1954. év végére 334.637 LE-re kell növelni. A traktorok számának növelése mellett adni kell a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17.320 új traktorekét, 11.300 traktortárcsát, 6.800 kultivátort, 5.300 traktoros vetőgépet, 860 burgonyaültetőgépet, 1.820 szelektort, 9.060 kévekötő aratógépet és 2.600 arató-cséplőgépet.

25. § A termőföld talajerejének pótlására az 1. kat. holdra jutó műtrágyamennyiséget az állami gazdaságokban az 1949. évi 101.5 kg-ról 1954-re 156 kg-ra, országos átlagban pedig 12 kg-ról az eredetileg tervezett 54 kg helyett 73 kg-ra kell emelni.

26. § A tervidőszakban az öntözött területet, az eredetileg előirányzott 118.000 kat. hold helyett, 324.000 kat. holddal kell növelni.

27. § A gépesítés, a fokozott talajerőpótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kat. holdankénti termésátlaga az állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 q-ról 1954-re 12.5 q-ra, országos átlagban 7.5 q-ról 9.7 q-ra, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 q-ról 17 q-ra, országos átlagban 8.5 q-ról 13.5 q-ra, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 q-ról 74 q-ra, országos átlagban 38.1 q-ról 59 q-ra, a cukorrépáé az állami gazdaságokban 82 q-ról 150 q-ra, országos átlagban 66.7 q-ról 132 q-ra, a lucernaszénáé pedig az állami gazdaságokban 23 q-ról 29 q-ra, országos átlagban 21.3 q-ról 26.5 q-ra emelkedjék.

28. § (1) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni és meghonosítani.

(2) A textilipari nyersanyagszükséglet mind nagyobb mértékben hazai nyersanyagokból való kielégítése érdekében a gyapot vetésterületét az 1949. évi 600 kat. holdról 1954-re az eredetileg előirányzott 100.000 kat. hold helyett 200.000 kat. holdra kell emelni.

(3) Be kell vezetni a hamvas gumipitypang, a textilipari nyersanyagot biztosító kenaf, valamint az olaj- és édesipari nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését.

29. § (1) Biztosítani kell az állattenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését. A számosállat-sűrűségét 100 kat. hold szántóra számítva az állami gazdaságoknál az 1949. évi 14.4 db-ról 1954-re 44 db-ra, a termelőszövetkezeteknél pedig az 1949. évi 10.2 db-ról 35 db-ra kell növelni.

(2) Az állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a szarvasmarhaállomány az 1949. évi 2 millióról 1954-re 2.4 millióra, a sertésállomány 5.2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950.000-ről 2 millióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék.

(3) A tejhozamot tehenenként az állami gazdaságokban az 1949. évi 1.900 literről 1954-re 3.500 literre, országos átlagban az eredetileg előirányzott 20% helyett az ötéves tervidőszak alatt 31%-kal kell fokozni. A juhonkénti átlagos gyapjúhozam emelésével és a juhállomány megnövekedésével az 1949. évi 3 millió kg-os gyapjútermést 1954-re 7 millió kg-ra kell emelni.

(4) Az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányszükséglet biztosítására a szálastakarmányok vetésterületét az 1949. évi 922.000 kat. holdról 1954-re 1,300.000 kat. holdra kell növelni.

30. § (1) Az ötéves terv folyamán a népgazdaság fokozott faanyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá kell tenni a tőkés rablógazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni az erdőgazdaság szocialista átszervezését.

(2) 570.000 hold területen erdősíteni kell, ideértve a felújítatlan vágásterületek és az évi vágásterületek újraerdősítését is. Új erdőt az eredeti ötéves tervben előirányzott 50.000 kat. hold helyett 80.000 kat. holdon kell telepíteni. A facsemeteszükséglet biztosítására a facsemete-kertek területét 2.600 kat. holdról 6.600 kat. holdra kell növelni.

31. § A tervidőszakban a mezőgazdaság területén beruházandó 11 milliárd forintból a növénytermelésre 2 milliárdot, az erdőgazdaságra 1 milliárd 500 milliót, az állattenyésztés céljaira 4 milliárdot, gépesítésre pedig 3 milliárd 500 milliót kell fordítani.

C) Közlekedés

32. § (1) Az ipari és mezőgazdasági termelési előirányzatok felemelésének megfelelően fel kell emelni az áruszállításra vonatkozó előirányzatokat is. Ehhez képest az 1949. évi szállításhoz viszonyítva az 1954. évre eredetileg előirányzott 60% helyett 133%-kal több áru szállítását kell biztosítani.

(2) 1954-ben a vasútnak az eredetileg előirányzott 5 milliárd 880 millió árutonna km helyett 9 milliárd 224 millió árutonna km-t, a folyami hajózásnak az eredetileg előirányzott 750 millió árutonna km helyett 841 millió árutonna km-t, a tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millió árutonna km helyett 215 millió árutonna km-t kell teljesítenie.

(3) Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút az eredetileg előirányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa. A folyami hajózásnak az előirányzott 2 millió helyett 3 millió, a távolsági autóbuszközlekedésnek az előirányzott 16 millió helyett 54 millió utas szállítását kell biztosítania.

(4) A víziközlekedés beruházásaira a tervidőszakban 382 millió forintot kell fordítani.

(5) A közúti hálózat fejlesztése érdekében új beton- és aszfaltutak építésével, valamint a meglévő makadámutak bitumennel való befedésével, burkolt útjaink hosszát 57%-kal kell növelni. Az új utak építésén kívül 1.000 km főközlekedési keskeny makadámutat kell korszerűsíteni. A közúti közlekedés beruházásaira összesen 1.501 millió forintot kell fordítani.

(6) A városi közlekedés megjavítása céljából 2 milliárd 200 millió forint összegű beruházást kell megvalósítani. Az ötéves terv időszakában meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasút első szakaszát olymódon, hogy annak a Sportstadion-Sztálin tér közötti része 1954-ben már üzembehelyezhető legyen.

(7) A gépkocsiközlekedés fejlesztésére 2 milliárd 935 millió forintot kell fordítani. Ezen belül 375 millió forintért 1.500 új autóbuszt és trolibuszt kell beszerezni.

(8) Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és a távbeszélő központok állomás-befogadóképességét 57%-kal kell növelni.

(9) A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádióadók teljesítményét 5 év alatt 387 KW-tal kell emelni és meg kell indítani a távolbalátó-adást. A rádióelőfizetők számát 1.320.000-re kell emelni.

III. FEJEZET

A dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése

33. § (1) Biztosítani kell, hogy az ötéves terv időszakában a lakosság fogyasztása ipari-közszükségleti és élelmicikkekben az ötéves terv eredeti előirányzatánál nagyobb mértékben emelkedjék.

(2) Az egy főre eső fogyasztást 1949. évi szintről 1954. évre textilárukban 71%-kal, bőr-, szőrme- és cipőárukban 64%-kal, bútoripari cikkekben 84%-kal, üveg- és porcelánárukban 115%-kal, vastömegcikkekben 65%-kal, tejipari termékekben 56%-kal, zsiradékban 25%-kal, sütőipari termékekben 29%-kal, gyümölcs- és főzelékfélékben 59%-kal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41%-kal, baromfi- és tojásárukban 69%-kal kell növelni.

34. § (1) Az 1950-54. évi tervidőszakban az eredeti ötéves tervben előirányzott 180.000 helyett 220.000 új lakást kell építeni.

(2) A tervidőszakban a városok és községek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 467 milliót, a köztisztaság fejlesztésére 30 milliót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre összesen 6 milliárd 490 millió forintot kell biztosítani.

35. § (1) Az 1950-54. évi tervidőszakban 1.138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére.

(2) Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztosítására az üzemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességét 1949-hez képest 1954-re, további 350 millió forint felhasználásával, 100%-kal kell emelni.

(3) A kórházi és klinikai ágyak számát a tervidőszakban 5.000-rel kell növelni. Miskolcon és Veszprémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a tervidőszakban 30%-kal kell növelni.

(4) Az egészségügyi ellátás javítása végett a rendelőintézeti szolgáltatást 5 év alatt 92%-kal kell fejleszteni, a fogászati székek számát 132%-kal kell emelni és biztosítani kell Budapesten, valamint a nagyobb vidéki városokban a körzeti orvosi rendelőhálózat kiépítését.

(5) A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására az eredeti ötéves tervben előirányzott 306 helyett 356 falusi orvosirendelőt kell létesíteni.

(6) A női dolgozók munkájának és munkába állásának megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek számát 1949-hez képest 1954-re 390%-kal kell emelni. Ennek értelmében a csecsemőférőhelyek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6.000 helyett 30.000-re kell emelni.

(7) Az óvodák 90%-át napköziotthonos óvodákká kell átszervezni és az óvodai férőhelyek számát 1954-re az 1949. évihez képest 40%-kal kell növelni.

36. § (1) A népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének megfelelően az eredeti ötéves terv előirányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodni a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmai, közép- és főiskolai képzéséről és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátásáról.

(2) A népgazdaság szakmunkásszükségletének fedezése érdekében a gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31.600-ról 1954-re 85.000-re kell emelni. Az ipari tanulóműhelyekben a tanulók számát az 1949. évi 8.200-ról az eredeti ötéves tervben előírt 14.900 helyett 32.000-re, a tanulóotthonok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 6.200-ról az eredeti ötéves tervben előirányzott 10.000 helyett 30.000-re kell felemelni.

(3) A középiskolai tanulók létszámát az eredeti ötéves tervben előirányzott 45.000 fő helyett a tervidőszakban 77.000 fővel kell emelni. A középiskolai tanulók összlétszámának - a dolgozók középiskoláit beleértve - 1954-ben 165.000 főt kell elérnie. Ezen belül az ipari technikumok hallgatóinak számát 10.400-ról 50.000-re kell felemelni. Ipari technikumot kell felállítani többek között Salgótarjánban és Tatabányán.

(4) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt 8.000 fő helyett 30.000 fővel kell emelni. A főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az 53.000 főt, 1949-ről 1954-re a műegyetemek hallgatóinak számát 4.800-ról 13.800-ra, a Műszaki Főiskola hallgatóinak számát 2.100-ról 7.200-ra, az Agrártudományi Egyetem hallgatóinak számát 2.200-ról 4.900-ra, a Közgazdaságtudományi Egyetem és Közgazdaságtudományi Főiskola hallgatóinak számát 1.760-ról 5.200-ra kell felemelni.

(5) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvonalának további javítása érdekében az eredeti ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül a tervidőszakban további három műegyetemet kell létesíteni; Gödöllőn fel kell építeni az agrártudományi egyetemet és Budapesten a közgazdaságtudományi egyetem számára új épületet kell biztosítani.

(6) A munkás- és parasztifjúság tanulmányainak megkönnyítésére és a lemorzsolódás megakadályozására a tervidőszak alatt az általános iskolai otthonok, középiskolai kollégiumok és egyetemi diákszállók férőhelyeinek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6.700 helyett 30.000-re kell emelni.

(7) Egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tanulóintézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot kell beruházni. Ebből a felsőoktatás fejlesztésére az eredeti ötéves tervben előírt 377 millió forint helyett 780 millió forintot kell fordítani.

(8) A tudományos kutatás fejlesztésére az ötéves tervidőszakban 1.7 milliárd forintot kell juttatni. Ezen belül tudományos kutatóintézetek létesítésére, felszerelésére és bővítésére az eredeti ötéves tervben előírt 177,5 millió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni.

37. § (1) A dolgozó tömeget műveltségi színvonalának emelésére a tervidőszakban nagy mértékben fejleszteni kell az üzemi és területi kultúrotthonok, a mozik és népkönyvtárak hálózatát. A tervidőszak folyamán Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kell építeni.

(2) Az ötéves tervidőszak végére 3.500 kultúrotthonnak kell működnie.

(3) A népkönyvtárak számát 1949-hez képest öt év alatt 749%-kal, köteteiknek számát 3.166%-kal kell növelni. Biztosítani kell, hogy az ötéves tervidőszak végére minden üzemben és községben, minden gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben könyvtár legyen.

(4) A kiadott könyvek összpéldányszámát 1949. évi szintről 1954. évre 100%-kal, a napilapok példányszámát 35%-kal kell emelni.

(5) A keskenyfilmet játszó mozik számának 654%-os emelésével 5 év alatt biztosítani kell, hogy minden községben rendszeresen vetítsenek filmeket.

(6) A népművelési intézmények fejlesztésére 577 millió forintot kell beruházni, további 80 millió forintot üzemi kultúrotthonok létesítésére kell fordítani.

(7) Az ötéves tervidőszakban befejezendő budapesti népstadiont úgy kell megépíteni, hogy az eredeti ötéves tervben előirányzott 70.000 helyett 100.000 néző befogadására legyen alkalmas.

Záró rendelkezések

38. § (1) A minisztertanács, a miniszterek és az állami irányító szervek vezetői kötelesek az ötéves népgazdasági terv e törvénnyel felemelt célkitűzéseinek végrehajtását biztosítani.

(2) A terv végrehajtásában az első év tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy minden terv - így a jelen törvénnyel módosított terv is - csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetőségeknek, amelyeket szocializmust építő rendszerünk, a dolgozóknak a munkához való megváltozott viszonya és a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele biztosít. A módosított ötéves tervet dolgozóink széleskörű tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, teljesítését biztosítani és túlteljesítését előmozdítani.

(3) A miniszterek kötelesek a módosított terv felemelt célkitűzéseinek elérésére - a termelőerők célszerű felhasználásával a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével - a minisztériumra eső feladatok részletes kidolgozását biztosítani, gondoskodni a terv leviteléről az üzemekig, üzemrészekig, minden egyes dolgozóig.

(4) A minisztertanács, a miniszterek és az állami irányító szervek feladata, hogy a módosított ötéves terv végrehajtásának folyamatos ellenőrzését a maguk munkaterületén biztosítsák.

(5) Fejleszteni és szélesíteni kell a szocialista munkaversenyt, a sztahanov- és újítómozgalmat. Serkenteni és támogatni kell a dolgozók alkotóerejének széleskörű kibontakozását.

(6) Népünk milliós tömegeiben tudatossá kell válnia annak, hogy a módosított ötéves terv a béke építésének terve, amely közvetlenül szolgálja országunk gyorsabb felemelkedését, az életszínvonal emelését, népgazdaságunk szakadatlan fejlődését, a szocializmus építését.

A módosított ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósítása megköveteli, hogy:

még fokozottabban takarékoskodjunk, erősítsük a közvagyon védelmét, szilárdítsuk a tervfegyelmet, összpontosítsuk erőinket a terv döntő feladatainak végrehajtására,

a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkészséggel, öntudatosan és fegyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt célkitűzéseinek megvalósításán,

tanúsítsunk még nagyobb éberséget a belső és külső ellenséggel szemben, hiúsítsuk meg az imperialisták mesterkedéseit,

legyen megbonthatatlan a munkások és parasztok szövetsége,

szilárd legyen a munkásosztály és pártja: a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése,

még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat hozzunk létre a szocialista Szovjetunióval és a szocializmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együttműködést az imperialistaellenes béketábor legyőzhetetlen vezetőjével, a kommunizmus felé haladó Szovjetunióval, építő munkánk biztosítására, a béke megvédésére.

A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, a gépe országához, az erős, jómódú, művelt, szocialista Magyarországhoz!

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára