Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

1949. évi XXVI. törvény

Budapest főváros területének új megállapításáról[1]

A nagytőkések és földbirtokosok népellenes államhatalma évtizedeken keresztül gátolta a Budapesttel szomszédos - főleg munkáslakta - településeknek a fővárossal történő egyesülését. A múlt reakciós rendszere ezzel is megakadályozni törekedett az ország központjában, a főváros önkormányzatában a munkásosztály politikai befolyásának érvényesülését. Az elmúlt rendszernek ez a merev ragaszkodása a gazdaságilag összefüggő s egymásra utalt településeknek mesterkélt közigazgatási elkülönítéséhez a Budapest környékén lakó dolgozóknak - gazdasági lehetőségeik, kulturális életük és egészségügyi viszonyaik szempontjából - súlyos hátrányokat jelentett.

A főváros és a környező települések dolgozóinak évtizedes vágya válik most valósággá azzal, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése megteremti a fővárossal egy gazdasági egységet képező városok és községek közigazgatási egységét.

1. § Az országgyűlés Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokat, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségeket Budapest fővárossal egyesíti.

2. § (1) A főváros egyesített területe - igazgatási szempontból - kerületekre tagozódik.

(2) A kerületek számát, határát és elnevezését a minisztertanács rendeletben* állapítja meg.[2]

3. § Az országgyűlés Budapest főváros törvényhatósági bizottsági, valamint a fővárossal egyesitett városok és községek képviselőtestületi tagjainak és póttagjainak megbízatását az Alkotmány 30. §-ának (1) bekezdésében megjelölt tanácsok megalakulásáig meghosszabbítja.

4. § Azokat az ügyeket, amelyek a jelen törvény hatálybalépésének idején a fővárosban önkormányzati szervek, a fővárossal egyesített városokban és községekben pedig állami szakigazgatási szervek feladatkörébe tartoznak, a jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve az állami szakigazgatási szervek, mint a főváros szervei látják el.

5. § (1) Ez a törvény az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) Ezt a törvényt a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre. A végrehajtással kapcsolatos szervezeti és eljárási kérdésekben a főváros igazgatásának zavartalansága érdekében szükséges átmeneti rendelkezéseket a belügyminiszter teszi meg.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi december hó tizenötödik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A törvényerejű rendelet megjelent a Magyar Közlöny 1949. évi 258-264. számában.

[2] * Szabályozására lásd 4349/1949. (XII. 20.) MT rendelet