1949. évi 3. törvényerejű rendelet

a mező- és erdőgazdasági ingatlanok részleges tagosításáról

A mezőgazdaságban az okszerű gazdálkodást sok esetben megnehezíti a birtoktestek széttagoltsága. Az érvényben levő tagosítási jogszabályok alapján a földek összevonása nehézkes, bonyolult és hosszadalmas eljárás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozó nép érdekében biztosítani akarja, hogy a birtoktestek összevonása részleges tagosítás útján, a legmegfelelőbb módon megtörténhessék.

Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

1. § (1) Az érdekeltek kérelmére a földművelésügyi miniszter mező- és erdőgazdasági ingatlanok (továbbiakban: ingatlanok) részleges tagosítását közérdekből elrendelheti.

(2) A tagosítás általában egy-egy község határán belül történik, azonban a földművelésügyi miniszter engedélyével he lehet vonni a tagosításba az érdekelteknek a szomszédos község területén lévő ingatlanait is.

(3) A tagosítás során - lehetőleg a meglévő dűlő-, út-, árok- és vízhálózat fenntartásával össze lehet vonni:

a) dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására szánt ingatlanait,

b) a termelőszövetkezetek (csoportok) és

c) az állami gazdaságok gazdálkodására szolgáló ingatlanokat.

2. § (1) Állami gazdaság céljára tagosítani lehet az állam (közületek) tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlanokat.

(2) Termelőszövetkezet (csoport) céljára tagosítani lehet a termelőszövetkezet (csoport), valamint annak tagjai és a velük közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában álló összes ingatlanát, továbbá az állam által erre a célra átengedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat.

(3) Dolgozó parasztok termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására szánt ingatlanainak tagosítása során tagosítani lehet a kérelmezőknek és a velük közös háztartásban élő családtagoknak tulajdonában, haszonélvezetében vagy használatában álló összes ingatlanát, valamint az állani által erre a célra átengedett (közületi, felajánlott) ingatlanokat.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a belterületen lévő ingatlanokra, valamint a közbirtokossági erdő- és legelőilletőségekre.

3. § (1) Dolgozó paraszt ingatlanát, amennyiben a tagosítást nem kéri, csak elkerülhetetlen esetben lehet a tagosításba bevonni.

(2) A tagosítás során a tagosított táblákat, a termelés szempontjait figyelembe véve, általában olyan területen kell kialakítani, ahol viszonylag kevés dolgozó paraszt ingatlanának kicserélésére van szükség, illetőleg ahol az állami gazdaságnak, vagy a termelő szövetkezetnek (csoportnak) a legtöbb ingatlan áll rendelkezésére.

4. § (1) A tagosítást nem kérő tulajdonosnak a tagosított táblába eső ingatlanait ki lehet cserélni. A csereingatlant a tagosítást kérők olyan ingatlanaiból kell kijelölni, amelyek a táblán kivül esnek.

(2) Az ingatlancserénél a dolgozó paraszttal megegyezésre kell törekedni, részére a rendelkezésre álló csereingatlanokból, választása szerint, lehetőleg azonos területű és művelési ágú. s feltétlenül azonos értékű ingatlant kell adni.

(3) Földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozó kisember, aki földművesszövetkezetnek tagja lehet, az ingatlancserénél a dolgozó paraszttal azonos megítélés alá esik.

(4) Olyan parasztbirtokosnak, aki földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, de földművesszövetkezeti tag nem lehet, ingatlanáért - lehetőleg azonos értékű - csereingatlant kell adni.

(5) Olyan tulajdonosnak, aki földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik vagy földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik ugyan, de nem tekinthető parasztbirtokosnak és földművesszövetkezeti tag sem lehet, ingatlanáért, választása szerint, pénzbeli kártalanítást vagy - lehetőleg azonos értékű - csereingatlant kell adni.

(6) A kialakított táblába eső és kicserélésre kerülő ingatlanon lévő épületért, ha a csereingatlanon épület nincs, vagy nem megfelelő, az érdekelt kérelmére, csereépületet vagy pénzbeli kártalanítást kell adni, A csereépület adásánál a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

5. § (1) A kicserélésre kerülő ingatlanok érteket a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett terület, művelési ág és minőségi osztály alapulvételével akként kell megállapítani, hogy az azonos területű, művelési ágú és minőségi osztályú ingatlanokat általában azonos értékűnek kell tekinteni. Nyilvánvaló és jelentékeny értékkülönbség-esetén a különbözetet számításba kell venni.

(2) A kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett művelési ág és a tényleges állapot eltérése esetén, az értékelésnél a tényleges művelési ág az irányadó és ennek alapján kell az ingatlant a megfelelő minőségi osztályba sorolni.

(3) A tagosításba bevont ingatlant a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett területtel kell számításba venni.

6. § (1) A tagosítás során végrehajtott ingatlancserék következtében beállott változásokat a telekkönyvben fel kell tüntetni; az érdekeltek javára a tulajdonjogot be kell kebelezni.

(2) A csere által érintett ingatlanokra bekebelezett terheket - a tulajdonváltozás telekkönyvi feltüntetésével egyidejűleg - kölcsönösen át kell vinni.

(3) Az a dolgozó paraszt, aki a tagosításba bevont ingatlanát telekkönyvön kivül szerezte, a tagosítási eljárás során kérheti tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését, ha kétséget kizáró módon igazolja, hogy az ingatlan tulajdonát az 1948. évi augusztus hó 28. napja előtt szerezte.

7. § (1) A tagosításba bevont ingatlanok műszaki felmérése állami feladat, amelyet csak állami szerv végezhet.

(2) A tagosítás során felmérést csak a táblák kialakítása illetőleg az ingatlancserék érdekében szükséges megosztások, továbbá a tulajdonközösségek elkerülhetetlen megszüntetése céljából lehet végezni.

8. § (1) A tagosítást a földművelésügyi miniszter az Országos Földhivatal útján hajtja végre.

(2) A tagosítás végrehajtásában a megyei földhivatalok, az általuk szervezett ellenőrző bizottságok és helyi népi bizottságok működnek közre. A bizottságok szervezetét és működését a földművelésügyi miniszter szabályozza.

(3) Az ellenőrző bizottságok és a helyi népi bizottságok közalkalmazásban nem álló tagját, ebben a minőségében, fegyelmi felelősség és büntetőjogi védelem szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

9. § (1) A tagosításra a helyi népi bizottság tesz javaslatot. Javaslatát az ellenőrző bizottság felülvizsgálja; a felülvizsgált javaslat alapján a megyei földhivatal tagosítási véghatározatot hoz, amelyet az Országos Földhivatal hagy jóvá. A tagosítási véghatározat telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

(2) A megyei földhivatal véghatározata ellen csak közérdekből lehet jogorvoslattal élni. A jogorvoslat tárgyúban az Országos Földhivatal végső fokon határoz.

10. § (1) A tagosítás telekkönyvi végrehajtásának egyszerűsítése és gyorsítása iránt az igazságügyminiszter intézkedik.

(2) A kataszteri alapmunkálatok adataiban a tagosítás következtében történt változások soronkívüli átvezetéséről a pénzügyminiszter gondoskodik

11. § (1) A tagosítás költségeit az állam viseli.

(2) A tagosítási eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

12. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki:

a) a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül tagosít 11. § (1) bek.],

b) földmérési munkálatokat törvényellenesen végez [7. § (1) bek.],

c) a tagosítást, illetőleg a helyi népi bizottság vagy az ellenőrző bizottság munkáját akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

d) a tagosításba bevont ingatlan birtokbaadását, illetőleg birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

e) a tagosítás során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti, vagy helyéről elmozdítja.

13. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, Végrehajtásáról - a tárcájukat érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik. A földművelésügyi miniszter a törvényerejű rendelet végrehajtása érdekében, annak céljával és alapelveivel egyező, a felszabadulás után alkotott és érvényben lévő törvénnyel, vagy kormányrendelettel nem ellentétes minden rendelkezést megtehet, amely a tagosításnak a dolgozó nép érdekében való végrehajtását előmozdítja.

(2) A tagosítási eljárást a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében úgy kell szabályozni és végrehajtani, hogy a tagosítás egy község (város) határában a legrövidebb idő alatt befejeződjék.

14. § E törvényerejű rendelet hatálybalépésével a tagosításról szóló korábbi jogszabályok ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi augusztus hó 29. napján.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára