4113/1949. (VI. 26.) Korm. rendelet
az 1949. évi mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 6.332.)
a magyar köztársaság kormánya az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában kapott és legutóbb az 1948 : LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli :
1. § (1) Az olyan mező- és erdőgazdasági ingatlan (továbbiakban: birtok) után, amelynek területe a 25 kataszteri holdat vagy kataszteri tisztajövedelme a 350 koronát eléri vagy meghaladja, mezőgazdaság-fejlesztési járulékot (a következőkben: járulékot) kell fizetni.
(2) A 15 kataszteri hold vagy ennél kisebb területű birtok után járulékot még akkor sem kell fizetni, ha annak kataszteri tisztajövedelme a 350 koronát meg is haladja. Ugyancsak nem kell járulékot fizetni a birtok után akkor sem, ha a birtok területe a 25 kataszteri holdat meg is haladja, azonban kataszteri tisztajövedelme 150 koronánál nem több.
(3) Az olyan birtok után, amelynek területe a 15 katasztert holdat, kataszteri tisztajövedelme pedig a 150 koronát eléri vagy meghaladja, járulékot kell fizetni, ha a gazdálkodónak mező- és erdőgazdasági ingatlanból származó jövedelmén kívül általános jövedelemadó alá eső más jövedelemforrásból is van jövedelme és ez az évi 5000 forintot meghaladja.
(4) Az előző bekezdés alkalmazása szempontjából más Jövedelemforrásként nem lehet számításba venni az általános jövedelemadóról szóló 13400/1949. (4-5) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt jövedelemforrásokat.
(5) A járulék kivetése szempontjából as adóalany valamennyi ingatlanát összevontan kell számításba venni.
(6) A földadókataszteri birtokivekben osztatlan közös birtokként nyilvántartott birtok a járulék kivetése szempontjából egy birtoknak számít abban az esetben, ba a birtok területét a társtulajdonosok a természetben meg nem osztott állapotban használják. Ha azonban az osztatlan közös birtok területét a társbirtokosok a természetben megosztva használják, a birtok területét és kataszeri tisztajövedelmét a társbirtokosok között a birtoklási aránynak megfelelően meg kell osztani. Az egyes birtokosok tulajdonában levő ingatlanrészek területét és kataszteri tisztajövedelmét a birtokos egyéb egyéni birtokának, illetőleg megosztott részbirtokának területével él kataszteri tiszta jövedelmével össze kell vonni és az egészet együttesen kell járulékkivetés alá vonni.
(7) Azoknak a személyeknek birtokát, akik a 13.400/1948. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint egy adóalanyt alkotnak, a járulék szempontjából egy birtoknak kell tekinteni.
(8) A haszonbérbe, illetőleg, részes haszonbérbe adott birtokol a járulékkivetés szempontjából haszonbérbe nem adott birtoknak kell tekinteni
(9) A járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a kertje szőlőművelési ágban nyilvántartott földrészleteket háromszoros területükkel kell számításba venni.
2. § (1) A járulék alól mentesek:
a) az Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatok.
b) az Országos Vízgazdálkodási Hivatal,
c) a törvényhatóságok.
d) a községek,
e) a jóváhagyott alapszabályokkal működő legeltetési és erdőbirtokossági társulatok,
f) a közforgalmú vasutak,
g) a közforgalmi repülőterek,
h) a közutak fenntartását végző hatóságok,
i) a mezőgazdasági nemzeti vállalatok és as ezekkel azonos elbírálás alá eső mezőgazdasági üzemek,
j) a földmivesszövetkezetek.
k) a földmívelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó üzemek, intézmények, hivatalok, illetőleg hatóságok, tulajdonában lévő és saját kezelésben hasznosított ingatlanok.
(2) Ha a saját tulajdonban lévő birtokot vagy birtokrészt az adóalany a földmíves-szövetkezetek és földbérlőszövetkeaetek termelőszövetkezeti csoportjairól szóló 14.000/1948. (278) Korm. rendelet alapján létesített termelési csoportok valamelyikébe bevonva, csoportművelés keretében hasznosítja, a bevitt birtok után járulékot nem kell fizetni. Ugyancsak nem kell járulékot fizetni a földbérlőszövetkezet vagy földműves-szövetkezet fölbérlőcsoportja által haszonbérelt és csoportművelés keretében hasznosított ingatlanok után sem.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az állami tulajdonban lévő. de nem a földmivelésügyi miniszter felügyelete alatt álló birtokokat a járulék fizetése alól mentesítse.
3. § (1) A járulék mértéke, ha a birtok kataszteri tisztajövedelmet
a) 150 koronánál több, de a 250 koronát nem haladja meg a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 1 kg 20 dkg búza;
b) 250 koronánál több, de a 350 koronát nem haladja meg, a katasztert tiszta jövedelem minden koronája után 1 kg 00 dkg búza:
c) 350 koronánál több. de a 450 koronát nem haladja meg, a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 2 kg búza;
d) 450 koronánál több, de a 600 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 2 kg 40 dkg búza.
e) 600 koronánál több, de a 800 koronát nem haladja meg a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 2 kg 80 dkg búza;
f) 800 koronánál több, de az 1.000 koronát nem haladja meg, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 3 kg 40 búza;
g) az 1.000 koronái meghaladja, a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 4 kg búza.
(2) A járulék megállapításánál a birtok kataszteri tisztajövedelmét holdankint 20 koronánál magasabb összegben nem szabad számításaivá venni. Annak meghatározását, hogy az átlagos kataszteri tisztajövedelem a 20 koronát meghaladja-e, a kert- és. szőlőművelési ágban nyilvántartott földrészleteket háromszoros területükkel kell számításba venni.
4. § (1) A járulékot a birtok tulajdonosa, haszonélvezet esetében a haszonélvező köteles megfizetni.
(2) Részes művelés (harmados, negyedes stb.) céljából csak megmunkálásra átadott birtok után kivetett járulék a tulajdonost vagy haszonélvezőt terheli: a részes művelő a birtok után kivetett járulékot nem köteles viselni.
5. § (1) A járulékot búzában kell fizetni.
(2) Azok az adóalanyok, akik. gazdasági rendszerük vagy birtokaik természeti és termelési adottságai, esetleg bármely ok miatt búzát egyáltalán nem termelnek, vagy nem termelhetnek olyan mennyiségben, amely háztartási és gazdasági szükségletükön felül a járulékot fedezné, kötelesek a járulékot elsősorban más kenyérgabonamagvakban, másodsorban pedig egyéb könnyen tárolható és huzamos ideig eltartható szemes vagy más terményben leróni.
(3) Azokat a terményeket, amelyeket a lerovás alkalmával búza helyett fizetési eszközül el kell fogadni, valamint azt, hogy az ilyen terményekből 1 kg búza helyett mennyit kell befizetni, a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.
6. § (1) A naptári évre kivetett járulék teljes egészében egyszerre - az év július hónapjának 1. napján - esedékes és szeptember hónap 30. napjáig kamatmentesen fizethető meg. Ha az adóalany fizetési kötelezettségét az év szeptember hónap 30. napjáig nem teljesíti, az esedékesség napjától (július hónap 1. napjától) kezdődőleg havi 1 százalék késedelmi kamatot köteles fizetni. Az olyan adóalany azonban, aki gazdasági vetésterületéből kifolyólag a járulékot csak az év augusztus hónap 81. napja után beérő terményekben egyenlítheti ki, a késedelmi kamatot csak október hónap 1. napjától kezdődőleg köteles fizetni.
(2) A járulék lerovására szolgáló búzára vagy ennek hiányában a búzát helyettesítő más terményre az (1) bekezdésben meghatározott kamatmentes fizetési határidőn belül zálogolási lehet foganatosítani. A lefoglalt terményt az adóalany köteles a hatósági terménygyűjtőhöz azonnal beszállítani.
(3) Ha az adóalany a búzában kivetett járulékot bármely ok miatt pénzben teljesíti, a kivetett járulék 12 egyenlő részben - minden hónap 1. napján - esedékes és az illető hónap 15. napjáig késedelmi kamatmentesen fizethető. Ha az adóalany valamely részlet befizetését a megszabott határidőben nem teljesíti, évi 12%-os késedelmi kamatot köteles fizetni.
7. § (1) A járulék címén befolyó terményeket a pénzügyminiszter a közellátás biztosítása céljából a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátja.
(2) A járulék címén befolyt, illetőleg beszállított terményeket - a bor kivételével - a földmívelésügyi miniszter veszi át és azok raktározásáról és felhasználásáról gondoskodik,
(3) A járulék címén beszállított borral a pénzügyminiszter rendelkezik.
8. § (1) A járulék címén beszállított és a 7. § (1) bekezdése értelmében a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátott terményeknek búzaérték után számított pénzértékét (eladási árát) a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminisztérium megfelelő bevételi számlája javára megtéríti.
(2) A járulék címén átvett bor ellenértékét a pénzügyminisztérium megfelelő bevételi számlájára meg kell téríteni.
9. § (1) A járulék fejében beszállított terményeket azok a földmivesszövetkezetek veszik át, amelyek a földmívelésügyi miniszter rendelkezései szerint terménybeadási kötelezettség teljesítésére beszállított termények átvételére fel vannak jogosítva hatósági terménygyűjtők).
(2) A járulék fejében beszállított termények mennyiségéről a hatósági terménygyüjtő a terménybeadásra vonatkozó szabályok szerint "Adó" felírású vételi jegyet állít ki és küld el a Terményforgalmi Nemzeti Vállalat területileg illetékes kirendeltségének.
(3) A járulék lerovása céljából beszállított bor átvételére azok a szeszfőzdék, illetőleg borkezelők jogosultak, akiket a bor átvételével a pénzügyminiszter megbiz (borkezelők).
(4) A járulék-lerovás céljából beszállított borról a borkezelö átvételi elismervényt állit ki és küld el annak a pénzügyigazgatóságnak, amelynek területén a járulékot kivetették.
10. § (1) A járulék kivetésére és kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter állapít ja meg.
(2) A járulék egyénenkénti kivetése során a járulék összegét mindenkor teljes (egész) kilogrammokra kell kikerekíteni, még pedig oly módon, hogy az M dekagrammnál kisebb súly-mennyiségeket cl kell hagyni, az 50 dekagrammot, vagy az ennél nagyobb súlymennyiséget teljes kilogrammokra kell kiegészíteni.
(3) Az "Adó" felírású vételi jegy, illetőleg átvételi elismervény ellenében beszállított termények, valamint a járulékra befizetett pénzösszeg búzaértékének megállapítása, a búza értékének a terménynaplóban és az adófőkönyvben elkönyvelése alkalmával a dekagrammokban kifejezett súlymennyiséget teljes kilogrammokra kikerekíteni nem szabad.
(4) Az adófőkönyv lezárása alkalmával a hátralékot vagy túlfizetést teljes kilogrammokra kell kikerekíteni oly módon, hogy az 50 dekagrammnál kisebb súlymennyiséget el kell hagyni, az 50 dekagrammot, vagy ennél nagyobb súlymennyiséget felfelé egész kilogrammokra kell kiegészíteni.
11. § (1) Az adóalany a járulék lerovására szánt terményeket köteles a hatósági terménygyüjtő, borkezelő telephelyére, raktárába saját költségén és saját veszélyére beszállítani.
(2) Ha az adóalany a járulék lerovása céljából a terményeket a hatósági terménygyüjtő vagy borkezelő raktárába önként nem szállítja be, az adóhivatal jogosult a termények beszállítása céljából idegen fuvart felfogadni, ebben az esetben azonban a termények beszállításával felmerült költségek az adóelőnyt terhelik. A felmerült költségeket az adóhivatal előlegezni köteles. A költségtéritményt közadók módjára kell behajtani.
12. § (1) Az adóalany terhére előírt járulék lerovása a hatósági terménygyüjtő által a 9. fi (2) bekezdése értelmében a Ter-ményforgalmi Nemzeti Vállalat területileg illetékes kirendeltsége részére megküldött "Adó" felírású vételi jeggyel, illetőleg a borkezelő által a 9. § (4) bekezdése értelmében a pénzügy-igazgatóság részére elküldött átvételi elismervénnyel történik.
(2) A járulék lerovásának napjául azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóalany a járulék lerovására szánt terményeket a hatósági terménygyűjtőnek vagy a borkezelőnek átadta.
13. § (1) Ha a 11050/1947. (208) Korm. rendelet alapján megejtett elszámolás során azt állapitják meg, hogy az adóalanynak fizetésre alkalmas terménye nincsen, a búzatartozást pénzben fizetheti meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben a járuléktartozás pénzben fizetését engedélyezhesse minden olyan adóalany részére, aki gazdaságának terményét közellátásszerű élelmezésre használja fel, vagy gazdaságában jóvátételi, kiviteli célokra, illetőleg az ország mezőgazdaságának érdekében nemesített vetőmagokat termel.
(3) A járuléktartozásnak pénzben való fizetése az előző bekezdés alapján csak abban az esetben engedélyezhető, ha az adóalany a közellátási, illetőleg gazdasági felügyelő bizonyítványával igazolja, hogy:
a) a gazdaságában termelt búza vagy búzát helyettesítő termények a mindenkor érvényben álló jogszabályokban megszabott fejadagok alkalmazásával közellátásszerű élelmezésre teljes egészében szükségesek;
b) a jóvátételi, kiviteli célokra, illetőleg az ország mezőgazdaságának érdekében termelt nemesített vetőmag átadása után járulékfizetésre felhasználható búzamennyisége vagy búzát helyettesítő más terménye nem marad. Ha az adóalanynak a termények közellátásszerű élelmezésre felhasználása vagy jóvá-tételi, kiviteli célokra, illetőleg az ország mezőgazdaságának érdekében termelt vetőmag átadása után még marad készlete a terménykészlet mennyiségéig az előírt járulékot terményben köteles teljesíteni.
(4) A járuléknak pénzben fizetésénél irányadó búzaárat a pénzügyminiszter állapítja meg.
14. § Az adóhivatal a terményben, illetőleg pénzben, befolyt járulékról - az előbbiek esetében az "Adó" felírása vételi jegyek és az átvételi elismervények csatolása mellett - az adófelügyelőségnek hetenkint, a hét utolsó napján elszámolni köteles.
15. § A járulék teljes egészében az államkincstárt illeti.
16. § A járulék címén beszállított termények árának a fölmívelésügyi miniszter által megtérítése alkalmával a termények pénz értékben meghatározásának alapjául az a búzaár szolgál, melyet a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben az. eladás napjára megállapít.
17. § (1) Az adóhivatal által kivetett járulék jogossága és mérve kérdésében az adóalany a pénzügyigazgatósághoz - halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet, a fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését kővető naptól számított tizenöt nap alatt a pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani.
(2) A pénzügyigazgatóságnak a járulék jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyi döntőbizottsághoz lehet panasszal élni. A panasznak halasztó hatálya nincs.
18. § A kivetett járulék mérséklésének csak akkor van helye, ha a gazdálkodó elemi kár címén földadóelengedésben vagy leszállításban részesül. Ebben az esetben a járulékot a földadóelengedés vagy leszállítás mértékének arányában kell mérésékeim.
19. § A járulék fejében beszállított búza vagy egyéb termény a terménybeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be.
20. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba , végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter, a 7. § (2) bekezdése tekintetében pedig a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.
(2) A rendelet hatálybalépésével a 7090/1948. Korm. rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1949. évi június hó 24-én.
Dobi István s. k.,
miniszterelnök