4226/1949. (IX. 6.) MT rendelet

a szállítási szerződésekről

(Közigazgatási rendszám: 10.082.)

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában

a) közületi vállalatnak kell tekinteni a nemzeti és községi vállalatokat, továbbá minden olyan vállalatot (üzemet) melyben az állam, a törvényhatóság, vagy a község (megyei város) tulajdoni érdekeltsége eléri, vagy meghaladja az 50%-t, kivéve, ha az 50%-ot elérő nem közületi érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. §-a alá tartozik, vagy más jogszabályon, illetőleg nemzetközi egyezményen alapszik;

b) szállítási szerződésnek kell tekinteni minden olyan ügyletet, mely készáru, félgyártmány, nyersanyag, illetve üzemi és segédanyag szolgáltatására, vagy bármely más gazdasági érdekű szolgáltatásra irányul, ha a teljesítésnek legalább az egyik fél részéről az ügyletkötést követő későbbi időpontban kell történnie.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények, üzletrészek, valamint a törzstőke tulajdonát is.

(3) Nem esnek a jelen rendelet hatálya alá:

a) a közforgalmú és korlátolt közforgalmú vasutak fuvarozási ügyletei;

b) a hajózási vállalatok fuvarozási ügyletei;

c) a közhasználatú gépjárművállalatok, fuvarozási ügyletei;

d) a légiközlekedési vállalatok fuvarozási ügyletei;

e) a szállítmányozási ügyleteknek az a)-d) pontokban felsorolt fuvarozási ügyleteket érintő része;

f) a posta, távíró, távbeszélő és rádió szolgáltatásai.

2. § A jelen rendeletet alkalmazni kell:

(1) közületi vállalatok közt létrejött szállítási szerződések tekintetében,

(2) közületi vállalat és magánvállalat közt létrejött szállítási szerződés esetében, feltéve, hogy a szállítás (szolgáltatás) tárgyának értéke a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja,

(3) közületi és magánvállalat közt létrejött szállítás tekintetében a (2) bekezdésben említett értékhatárra tekintet nélkül a következő esetekben:

a) ha az ügylet célja az Országos Tervhivatal által a népgazdasági terv keretében engedélyezett valamely beruházás teljes, vagy részleges megvalósítása,

b) ha az ügylet tárgya állami külkereskedelmi vállalat által lebonyolítandó árukivitel (export) vagy annak céljára történő szállítás,

c) ha bármely érdekelt kérelmére a Közületi Egyeztető Bizottság (15. §) a szállítási szerződést annak megkötése előtt a jelen rendelet hatálya alá tartozónak nyilvánítja.

3. § (1) A szállítási szerződést a 18. §-ban foglalt jogkövetkezmény terhével az összes érdekeltek közt írásba kell foglalni és nemteljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetére kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni.

(2) A kötbér kikötése nem érinti a nemteljesítésből, illetve nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kártérítési kötelezettséget.

4. § (1) A szállítási szerződésben (megrendelőlevélben) kétséget kizáróan meg kell határozni:

a) a szolgáltatás tárgyát,

b) a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékét (mennyiségét),

c) a szolgáltatás minőségét

d) a teljesítés módozatait,

e) a szerződő felek szolgáltatásainak határidejét,

f) a kötbérfizetési kötelezettséget és a kötbér mértékét,

g) a beruházási egységszámot, a beruházás megvalósítását célzó szállítási szerződésekben.

(2) A szállítási határidőt [(1) bek. d) pont]:

a) egyszeri szállításra, vagy egyszeri szolgáltatás teljesítésére irányuló szállítási szerződésben, a teljesítés időpontját naptár szerint megjelölt határnapban, vagy határidőben;

b) folyamatos, illetőleg ismétlődő szállításra, vagy folyamatos szolgáltatás teljesítésére irányuló szállítási szerződésben a szállítás, vagy szolgáltatás végleges befejezésének időpontját naptár szerint megjelölt határnapban, vagy határidőben kell meghatározni. Az egyes részteljesítések időpontját ugyanígy kell megjelölni, kivéve, ha az ügylet természete ezt nem engedi meg.

(3) Szállítási póthatáridőt az eredeti szerződésben nem lehet kikötni.

(4) A kötbért (1) bek f) pont az eladási ár, illetőleg a szolgáltatás teljes értékének meghatározott százalékában kell megállapítani. Kötbért kell kikötni arra az esetre:

a) ha az ügylet a szállítási, vagy átvételi késedelem miatt meghiúsul,

b) ha bármilyen szállítási, vagy átvételi késedelem állt elő, ha emiatt az ügylet nem hiúsul meg,

c) ha a szállítás nem szerződésszerű minőségben történik,

d) ha az ügylet teljesítéséhez bármelyik fél részéről adatok szolgáltatása, illetőleg jogszabályban előírt, vagy a szerződésben kikötött közbenső intézkedés szükséges és azt elmulasztják.

5. § A megrendelő azokat a szállítási szerződéseket, amelyeknek célja valamely beruházás megvalósítása, a szállítási határidők előjegyzése végett a létrejöttüktől számított 2 napon belül a Beruházási Bank nv-nak cégszerűen aláírt másolati példányban megküldeni köteles. A határidők esetleges változásairól a Beruházási Bank nv-ot ugyanígy értesíteni kell.

6. § A 4. § (3) bekezdése szerint megállapítandó kötbér legkisebb mértéke a következő:

a) ha az ügylet a szállítási vagy átvételi késedelem miatt meghiúsult, a kötbér 10%;

b) ha az ügylet a szállítási, vagy átvételi késedelem miatt nem hiúsult meg, a határidőre nem szállított (át nem vett) áru, illetőleg szolgáltatás értéke után számított kötbér mértéke:

6 hónapnál nem hosszabb szállítási határidejű szállítási szerződéseknél

1 hétig terjedő késedelem esetén - 1%

2 hétig terjedő késedelem esetén - 2%

3 hétig terjedő késedelem esetén - 4%

3 hétnél hosszabb késedelem esetén - 5%

6 hónapnál hosszabb, de 1 évet meg nem haladó szállítási határidejű szállítási szerződéseknél:

2 hétig terjedő késedelem esetén - 1%

3 hétig terjedő késedelem esetén - 2%

4 hétig terjedő késedelem esetén - 4%

4 hétnél hosszaid) késedelem esetén - 5%

1 évet meghaladó szállítási határidejű szállítási szerződéseknél:

1 hónapig terjedő késedelem esetén - 1%

1. 5 hónapig terjedő késedelem esetén - 2%

2 hónapig terjedő késedelem esetén - 4%

2 hónapnál hosszabb késedelem esetén - 5%

c) a nem szerződésszerű minőségben történő teljesítés esetén a kötbér mértéke 4%,

d) adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés elmulasztása esetére a kötbér mértéke a b) pontban említett kötbérnek a fele.

7. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső vállalatok a kötbér írásbeli kikötését nem mellőzhetik és a kötbért a 6. §-ban megállapított százaléknál alacsonyabb százalékban nem állapíthatják meg.

(2) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseit nem tartják meg, a kötbérnek a 6. § szerint megállapítandó legkisebb mértékét kell kikötöttnek tekinteni.

8. § (1) Ha az ügylet meghiúsul amiatt, hogy a szállított áru, illetőleg a teljesített szolgáltatás minősége a szállítási szerződés kikötéseitől eltér, a kötbért teljes egészében meg kell fizetni.

(2) A kötbér arányos részét kell fizetni, feltéve, hogy az ügylet nem hiúsult meg:

a) ha a szállítási késedelem részleges (hiányos teljesítés), vagy

b) ha a szolgáltatás egy része nem szerződésszerű minőségű (részben hibás teljesítés).

(3) Az aránylagos kötbér fizetésére vonatkozó egyességet annak létrejöttétől számított 15 napon belül a jogosított vállalat szerint illetékes miniszternek tudomásszerzés céljából be kell jelenteni.

9. § A szállító a szállításról (rész-szállításról) vagy a szolgáltatásról az átvételt követő három napon belül számlát (részkeresetet), illetőleg előszámlát köteles adni. A szállító vállalat szerint illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a szállítónak általában, vagy esetenkint halasztást engedélyezhet.

10. § Ha a megrendelő fizetési késedelembe esik, illetőleg fizetési kötelezettségének beálltát alaptalannak bizonyult kifogással vagy más módon késlelteti, a szerződésszerű fizetési határnaptól a fizetés napjáig napi 1 ezrelék késedelmi kamatot köteles a szállítónak téríteni. A szállító a fizetési késedelemből származó esetleges kárát is érvényesítheti.

11. § (1) Ha a szállító a szállítási szerződésből származó kötelezettségét előreláthatólag nem tudja szerződésszerűen teljesíteni, ezt a körülményt az akadály megjelölésével annak felmerülte után legkésőbben 3 napon belül a megrendelővel közölni köteles. Ha az akadály késedelmet okoz, a késedelem valószínű időtartamát is meg kell jelölni. Az értesítést elmulasztó szállító kötbérfizetési kötelezettségének beállta esetén vétlenségre nem hivatkozhatik.

(2) A megrendelő köteles a szállítót a szállítási határidő lejártát követő 3 napon belül az elmaradt szállítás teljesítésére felszólítani. A felszólítás elmulasztása a szállító késedelmének beálltát nem érinti.

12. § A kikötött teljesítési határidőt a felek közös megegyezéssel legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatják. 15 napot meghaladó hosszabbítást a felek közös kérelmére a megrendelő vállalat szerint illetékes miniszter engedélyezhet. A határidő meghosszabbítása iránti közös kérelem az illetékes miniszterhez, illetőleg az Országos Tervhivatalhoz legkésőbben a szerződési határidő lejártától számított 15 napon belül terjeszthető elő.

13. § (1) A felek a jogosított vállalat szerint illetékes miniszter jóváhagyásával megegyezhetnek abban, hogy a jogosított kötbérigényét nem érvényesítheti. A jóváhagyás iránt a kérelmet késedelem esetén a szerződésszerű teljesítéstől, egyéb nem szerződésszerű teljesítés esetén a mulasztás pótlásától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett megegyezésnek csak az alábbi feltételek együttes fennforgása esetén van helye:

a) a kötelezett vétlenségét igazolja,

b) a késedelem, vagy hiány csekély mérvű,

c) a kötelezett mulasztását megfelelő idő alatt kifogástalanul pótolja,

d) a nem szerződésszerű szállításból sem a jogosítottra, sem a népgazdaságra kár nem háramlott.

14. § (1) A közületi vállalatok szállítási szerződésekből származó kötbérköveteléseiket, illetőleg tartozásaikat külön gyűjtőszámlán, tételenként kötelesek nyilvántartani.

(2) A jogosított vállalat a kötelezettel szemben felmerült 100.- Ft-ot el nem érő kötbérköveteléseket a kötelezett nevén vezetett alszámlán is köteles tételenként nyilvántartani.

15. § (1) A jelen rendelet 4., 5., 7. és 8. §-aiban foglalt rendelkezéseknek, valamint a 3. §-nak a kötbérre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása alól a szerződő felek felett főfelügyeletet gyakorló miniszter indokolt esetben kivételt engedélyezhet.

(2) A 2850/1949. (168) Korm. rendelet [4148/1949. (146) Korm. rendelet] szerint eljáró Közületi Egyeztető Bizottság hatáskörébe tartozik az (1) bekezdésben említett engedély megadása, valamint a szállítási szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek eldöntése akkor, ha a szerződő felek különböző miniszterek főfelügyelete alá tartoznak.

(3) A Közületi Egyeztető Bizottság a jelen rendelet szerint fizetendő kötbért vétlenség címén mérsékelheti, kellően indokolt kivételes esetben az annak fizetésére irányuló kötelezettséget teljesen megszüntetheti.

(4) A Közületi Egyeztető Bizottság a szállítási szerződések meghatározott körére kiterjedő hatállyal elvi határozatokat is hozhat.

(5) A Közületi Egyeztető Bizottság határozatát közli a kötbér fizetésére kötelezett vállalat felett főfelügyeletet gyakorló miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottsággal.

(6) A határozatot közöltnek kell tekinteni az (5) bekezdésben említett azzal a szervvel, melynek kiküldöttje a határozat hozatalában résztvett.

(7) A Közületi Egyeztető Bizottság a működése során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tehet az Országos Tervhivatalnak a termelési és beruházási tervek megváltoztatására.

16. § (1) A jogosított kötbérigényét, minőségi, vagy egyéb kifogásának részletezésével jogvesztés terhe mellett a kötelezettel 15 napon belül közölni köteles. A határidő:

a) késedelem esetén a kikötött teljesítési határnaptól,

b) egyéb nem szerződésszerű teljesítés esetén az átadástól, illetőleg

c) rejtett hiba esetén annak felfedezésétől, legkésőbben attól az időponttól számítandó, ameddig a rendeltetésszerű használat esetén a rejtetthiba felfedezhető.

(2) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe kapcsolt vállalatok egymás közti viszonyában a jogosított a kötelezett által elismert kötbért ugyancsak jogvesztés terhe mellett 15 napon belül a beszedési megbízás körében tartozik érvényesíteni.

(3) Ha valamelyik fél a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe be nem kapcsolt vállalat, a kötelezett az elismert kötbért 8 napon belül köteles kiegyenlíteni.

(4) A kötelezett a jogosított igényének elismerése tekintetében a közléstől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles, a amennyiben az igényt nem ismeri el, a jogosított az igényét további 8 napon belül ugyancsak jogvesztés terhe mellett a Közületi Egyeztető Bizottság előtt érvényesíteni köteles.

(5) A 14. § (2) bekezdése esetében a 100.- Ft-ot el nem érő kötbérigény tekintetében a Közületi Egyeztető Bizottságnál 30 napon belül a kötelezettel is közlendő perbejelentést kell tenni. Ha a nyilvántartás megkezdésétől számított egy éven belül az alszámlán mutatkozó kötbérigény a 200.- Ft-ot eléri, vagy meghaladja, azt a Közületi Egyeztető Bizottság előtt jogvesztés terhével 8 napon belül érvényesíteni kell. Ha az alszámlán mutatkozó kötbérigény a nyilvántartás megkezdésétől számított egy éven belül a 200.- Ft-ot nem éri el, a jogosított igényét az Egyeztető Bizottság előtt nem köteles érvényesítetni.

(6) A Közületi Egyeztető Bizottság indokolt esetben az (1)-(5) bekezdésben említett jogvesztő hatálytól eltekinthet. A jogvesztő határidők elmulasztása minden esetben maga után vonja a 18. §-ban említett bírságolást.

(7) A Közületi Egyeztető Bizottság az eljárást nemcsak a jogosult kérelmére, hanem hivatalból, vagy bármely érdekelt hatóság vagy szerv kérelmére, illetőleg megkeresésére is megindíthatja.

(8) A szállítási szerződésből származó kötbérigényt csak önálló keresetben lehet érvényesíteni, viszontkereset, beszámítási kifogás, illetőleg a (2) bekezdés esetén kívül beszedési megbízás, vagy az ellen benyújtott kifogás alakjában nem. Kötbérigénnyel szemben beszámítással élni nem lehet.

17. § A jelen rendeletben előírt nyilatkozatok csak írásbeli közlés esetén és akkor hatályosak, ha az ellenérdekű fél (felek) részére megtörtént kézbesítésnek írásos bizonyítéka van.

18. § (1) Ha a közületi vállalat a jelen rendelet bármely rendelkezésének egyáltalában nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget, - ideértve a 20. § értelmében bírságolható magatartást is - a vállalat esetleges kötbér-, késedelmi kamat-, illetőleg kártérítési fizetési kötelezettségén felül a vétkes személlyel szemben rendbírság kiszabásának van helye.

(2) A rendbírság alkalmazásának indokoltságát a Közületi Egyeztető Bizottság állapítja meg és amennyiben szükségét látja, annak összegszerű keretét is megállapíthatja. A Bizottság a rendbírságnak a vétkes személlyel vagy személyekkel szemben történő kiszabása végett az illetékes minisztert keresi meg.

(3) A miniszter intézkedéséről a Közületi Egyeztető Bizottságot a megkeresésnek hozzá érkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

19. § (1) Az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok a jelen rendelet alapján kötött szállítási szerződés értelmében átadott és átvett áru, illetőleg teljesített szolgáltatás ellenértékét 14 nap alatt kötelesek a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjében érvényes előírások szerint beszedési megbízás (incassó) útján érvényesíteni. Beruházást célzó szállítási szerződésekből eredő beszedési megbízásban a szerződés keltét és a beruházási egységszámot is fel kell tüntetni.

(2) Az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok fizetési forgalmában a szállítási szerződés alapján történt teljesítés ellenértékének kiegyenlítése alkalmával azonnali fizetés címén pénztári engedmény, előrefizetés címén előrefizetési engedmény, valamint a vételár utólagos fizetése címén felszámított utófizetési felár nem igényelhető és nem folyósítható. Az egyszámlarendben fennálló fizetési előírások szerint megállapított kamat felszámítása azonban nem esik korlátozás alá.

(3) Ha a szállítási szerződéssel kapcsolatban kezességet, vagy biztosítékot kellene nyújtani, ahelyett az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok a Magyar Nemzeti Banknak olyan nyilatkozatát adják át, amelyben a Bank kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljesítésének elmulasztása, vagy részleges teljesítés esetén, az átvevő vállalat értesítése, illetőleg jogvita esetén az Egyeztető Bizottság döntése alapján a követelés összegének a teljesítésre kötelezett vállalat pénzügyi előirányzatába való beállításáról és annak keretében a kiegyenlítésről gondoskodik.

(4) Az egyszámlarendbe bekapcsolt és be nem kapcsolt vállalatok által kötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos fizetési forgalomban a 33800/1948. (208) ÁH rendeletnek a 10000-50060/1949. (6) ÁH rendelettel kiegészített rendelkezései az irányadók.

(5) A szállítási szerződésnek (megrendelőlevélnek) a fenti (1)-(3) bekezdésekkel ellentétes rendelkezései semmisek.

20. § Azt a vállalatot, amely alaptalan beszedési megbízást nyújt be, vagy megbízását alapos kifogás ellenére fenntartja, illetőleg azt a vállalatot, amely az ellene benyújtott megbízást alaptalanul kifogásolja, az inkasszó felszólamlási bizottság, vagy az illetékes Egyeztető Bizottság rendbírsággal sújthatja.

21. § (1) Szállítási szerződésen alapuló áruszállításra, illetőleg szolgáltatásra előleg csak abban az esetben folyósítható, ha az erre vonatkozó kikötést a szállítási szerződésbe felvették.

(2) Ha a közületi vállalat a szállítási szerződést közületi vállalattal, vagy a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe bekapcsolt magánvállalattal köti, az ügylettel kapcsolatos előlegfizetésre a közületi vállalatok között szállítási szerződések körében előlegfizetés szabályozása tárgyában kibocsátott rendelkezések - ezidőszerint az 51450/1949. (8) ÁH rendelet - az irányadók.

(3) A szállítási szerződés alapján szállított áru, vagy teljesített szolgáltatás ellenértékére folyósítható előleg mértékét, az átutalás és az üzemgazdasági ellenőrzés módozatait a 4148/1949. (146) Korm. rendelet [3. § (1) bek. 2.] pontjában szabályozott hatáskörben az Országos Tervhivatal elnöke rendelettel szabályozhatja.

22. § A szállítási szerződéseknek az áruforgalom, illetőleg a gazdasági jellegű szolgáltatások egyes ágazataiban alkalmazandó általános ügyletkötési feltételeit a főfelügyeletet gyakorló miniszter, az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelettel szabályozhatja.

23. § Az Országos Tervhivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértve a jelen rendelet rendelkezéseit közületi vállalatoknak a magán vállalatokkal kötött szállítási szerződéseire a 2. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott eseteken felül is kiterjesztheti.

24. § (1) Az 1560/1949. (37) Korm. rendelet és a 4133/1949. (139) Korm. rendelet hatályát veszti. Az 1560/1949. Korm. rendelet helyett az arra utaló jogszabályokban a jelen rendeletet kell érteni.

(2) Közületi magasépítkezésekkel kapcsolatos szállítási szerződésekre ezt a rendeletet annyiban kell alkalmazni, amennyiben a 4197/1949. (167) Korm. rendeletből más nem következik.

(3) Ez a rendelet a közületi beszerzések szabályzatának megállapítása tárgyában kiadott 4029/1949. (100) Korm. rendelet hatályát nem érinti.

Budapest, 1949. évi szeptember hó 5-én.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke