4248/1949. (IX. 24.) MT rendelet

a telepítésekkel összefüggő birtokrendezésről

(Közigazgatási rendszám: 8.120.)

A magyarországi német lakosság kitelepítését a magyar népköztársaság minisztertanácsa beszüntette és a telepítések is általában befejezést nyertek. A telepesek tulajdonjogának rendezésére irányuló eddigi eljárás a gyakorlatban hosszadalmasnak és nehézkesnek bizonyult, ennek következtében a telepítés által érintett községekben a birtokviszonyok mindmáig nem nyertek rendezést. Ez a körülmény a birtokrendezési eljárás olyan egyszerűsítését teszi szükségessé, amely a telepesek tulajdonjogának rendezése mellett biztosítja az okszerű gazdálkodást is. Ezért a magyar népköztársaság minisztertanácsa a következőket rendeli:

1. § A telepítéssel érintett községekben (városokban) a földművelésügyi miniszter közérdekből birtokrendezést rendelhet el.

2. § (1) A birtokrendezés során - lehetőleg a tényleges birtokállapot figyelembevételével - véglegesen birtokba kell helyezni a telepeseket (juttatottakat), valamint az ingatlan visszajuttatásra jogosultakat [12200/1947. Korm. rendelet 14. §] és ezek tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezéséről is gondoskodni kell.

(2) Ott, ahol állami gazdaság vagy termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: tszcs) van, a végleges birtokbahelyezés előtt az okszerű gazdálkodás érdekében - lehetőleg a meglévő dűlő-, út-, árok-, és vízhálózat fenntartásával - táblába össze kell vonni:

a) dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására szánt ingatlanait,

b) termelőszövetkezetek (csoportok) és

c) állami gazdaság gazdálkodására szolgáló ingatlanokat.

(3) A birtokrendezés általában egy-egy község (város) határán belül történik.

3. § A birtokrendezés során a táblákat - a termelés szempontjait figyelembevéve - lehetőleg olyan területen kell kialakítani, ahol a termelőszövetkezeti csoportnak, vagy az állami gazdaságnak a legtöbb ingatlan áll rendelkezésére, illetőleg ahol a legtöbb a telepítés és a földreform során állami tulajdonba került ingatlan van. Parasztbirtokosnak nem tekinthető olyan birtokos, valamint az olyan parasztbirtokos ingatlanát, aki földművesszövetkezetnek tagja nem lehet, a táblába be lehet vonni. Dolgozó paraszt (dolgozó kisember) ingatlanát - amennyiben termelőszövetkezeti csoportnak nem tagja - csak elkerülhetetlen esetben lehet a táblába bevonni.

4. § (1) Ha olyan dolgozó paraszt (dolgozó kisember) ingatlana esik a kialakított táblába, aki termelőszövetkezeti csoportnak nem tagja, vele az ingatlancsere tekintetében megegyezésre kell törekedni és részére a rendelkezésre álló ingatlanokból lehetőleg azonos területű és művelési ágú, de feltétlenül azonos értékű ingatlant kell adni. Ezt a rendelkezést visszajuttatásra jogosult esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha ingatlanának területe a 25 kat. holdat és kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát az 1945. évi január hó 1. napja előtt sem haladta meg.

(2) Olyan parasztbirtokosnak, aki földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, de földművesszövetkezeti tag nem lehet, ingatlanáért - lehetőleg azonos értékű - csereingatlant kell adni.

(3) Olyan tulajdonosnak, aki földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozik, vagy földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik ugyan, de nem tekinthető parasztbirtokosnak és földművesszövetkezeti tag sem lehet, ingatlanáért - választása szerint - pénzbeli kártalanítást, vagy lehetőleg azonos értékű csereingatlant kell adni.

(4) A kialakított táblába eső és kicserélésre kerülő ingatlanon lévő épületért, ha a csereingatlanon épület nincs, vagy nem megfelelő, az érdekelt kérelmére csereépületet vagy pénzbeli kártalanítást kell adni. A csereépület adásánál az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

5. § (1) A birtokrendezés során kicserélésre kerülő ingatlanok értékét a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett terület, művelési ág és minőségi osztály alapulvételével akként kell megállapítani, hogy az azonos területű, művelési ágú és minőségi osztályú ingatlanokat általában azonos értékűnek kell tekinteni. Az értékelésnél a tényleges művelési ág az irányadó.

(2) A birtokrendezésbe bevont ingatlant a kataszteri alapmunkálatokban feltüntetett területtel kell számításba venni.

6. § (1) A megyei földhivatal a telekkönyvi munkarészek alapján határozattal állapítja meg azt, hogy mekkora ingatlant kell az olyan visszajuttatásra jogosult személy részére visszahagyni, akinek tulajdonából a magyarországi német lakosságra vonatkozó rendelkezések alapján tíz kat. holdnál több ingatlan szállt át az államra. Akinek tulajdonából tíz kat. holdnál kevesebb ingatlan szállt át az államra, a birtokában lévő ingatlant a megyei földhivatal külön határozata nélkül is visszahagyottnak kell tekinteni.

(2) A visszajuttatásban részesült személy tulajdonából az államra szállt ingatlanokra bejegyzett terheket a visszajuttatott ingatlanokra át kell vinni.

7. § (1) A birtokrendezés során végrehajtott ingatlancserék következtében beállott változásokat a telekkönyvben át kell vezetni, az érdekeltek javára a tulajdonjogot be kell kebelezni.

(2) A csere által érintett ingatlanokra bekebelezett terheket - a tulajdonváltozás telekkönyvi átvezetésével egyidejűleg - kölcsönösen át kell vinni.

8. § Az a dolgozó paraszt, aki a birtokrendezésbe bevont ingatlanát telekkönyvön kívül szerezte, a birtokrendezési eljárás során kérheti tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését, ha kétséget kizáró módon igazolja, hogy az ingatlan tulajdonát az 1948. évi augusztus hó 28. napja előtt szerezte.

9. § (1) A birtokrendezést a földművelésügyi miniszter az Országos Földhivatal útján hajtja végre.

(2) A birtokrendezés végrehajtásában a megyei földhivatalok, az általuk szervezett ellenőrző bizottságok és a helyi népi bizottságok működnek közre. A bizottságok szervezetét és működését a földművelésügyi miniszter szabályozza.

(3) Az ellenőrző bizottságok és a helyi népi bizottságok közalkalmazásban nem álló tagját, ebben a minőségben fegyelmi felelősség és büntetőjogi védelem szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.

10. § (1) A birtokrendezésre a helyi népi bizottság tesz javaslatot. Javaslatát az ellenőrző bizottság felülvizsgálja, a felülvizsgált javaslat alapján a megyei földhivatal birtokrendezési véghatározatot hoz, amelyet az Országos Földhivatal hagy jóvá. A birtokrendezési véghatározat - az eljárással kapcsolatban készült munkarészekkel kiegészítve - telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

(2) A megyei földhivatal véghatározata ellen csak közérdekből lehet jogorvoslattal élni. A jogorvoslat tárgyában az Országos Földhivatal végső fokon határoz.

11. § (1) A birtokrendezés telekkönyvi végrehajtásának egyszerűsítése és gyorsítása iránt az igazságügyminiszter intézkedik.

(2) A kataszteri alapmunkálatok adataiban a birtokrendezés következtében történt változások soronkívüli átvezetéséről a pénzügyminiszter gondoskodik.

12. § (1) A birtokrendezés során felmérést csak a táblák kialakítása, illetőleg az ingatlancserék érdekében szükséges megosztások, továbbá a tulajdonközösségek elkerülhetetlen megszüntetése céljából lehet végezni.

(2) A birtokrendezésbe bevont ingatlanok műszaki felmérése állami feladat, amelyet csak állami szerv végezhet.

13. § (1) A birtokrendezés költségét az állam viseli. A költségeket a földművelésügyi tárca költségvetésében kell előirányozni. A juttatottak (telepesek) azonban a juttatással kapcsolatos műszaki (felmérési) költséget a fennálló rendelkezések szerint fizetni kötelesek.

(2) A birtokrendezési eljárásban minden beadvány és határozat illetékmentes. A mentesség a vagyonátruházási illetékre is kiterjed.

14. § Az 5300/1947. (95) ME rendelet 10. §-a, valamint a 185000/1946. (157) FM rendelet 15. §-a értelmében alakított telepítési bizottság e rendelet hatálybalépésével megszűnik.

15. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal kell büntetni azt, aki:

a) engedély nélkül birtokrendezési munkálatokat végez,

b) földmérési munkálatokat jogszabályellenesen végez,

c) a birtokrendezést, illetőleg a földhivatal, a népi bizottság, vagy az ellenőrző bizottság munkáját akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

d) a birtokrendezésbe bevont ingatlan birtokbaadását, illetőleg birtokbavételét akadályozza, vagy meghiúsítani törekszik,

e) a birtokrendezés során elhelyezett határjeleket megrongálja, megsemmisíti, vagy helyéről elmozdítja.

16. § (1) A rendelet végrehajtásáról - a tárcájukat érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik. A földművelésügyi miniszter a rendelet végrehajtása érdekében, annak céljával és alapelveivel egyező, a felszabadulás után alkotott és érvényben lévő törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi, vagy kormányrendelettel nem ellentétes minden rendelkezést megtehet, amely a birtokrendezésnek a dolgozó nép érdekében való végrehajtását előmozdítja.

(2) A birtokrendezést a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében úgy kell végrehajtani, hogy a birtokrendezés egy község (város) határában a legrövidebb idő alatt befejeződjék.

Budapest, 1949. évi szeptember hó 23. napján.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke