4250/1949. (IX. 24.) MT rendelet
a szolgálati viszonyból eredő járandóságok lefoglalásnak újabb szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 5.602.)
1. § (1) A szolgálati viszonyból eredő járandóságokat - ideértve a nyugellátást és kegydíjat is - mind a bírói végrehajtási eljárásban, mind pedig a közadó behajtási eljárás során csak az alábbi mértékben lehet lefoglalni:
a) gyermektartásdíj behajtása végett a gyermek után járó családi pótlékot és lakbérsegélyt teljes egészében, az egyéb járandóságokat pedig fele részben;
b) munkaképtelen személyt illető egyéb tartásdíj, valamint közadó [4187/1949. (165) Korm. r. 1. §-ának (1) bek.] és lakbérkövetelés behajtása végett a járandóságok felerészét, de csak akként, hogy a járandóságokból legalább havi kettőszázötven, illetőleg heti hatvan vagy napi tíz forint érintetlenül maradjon;
c) munkaképes személyt illető egyéb tartásdíj, továbbá a munkavállalók áruhitelellátásának szabályozásáról szóló 12730/1948. (278), 4013/1949. (93) és 4119/1949. (136) Korm. rendeleteken alapuló követelés behajtása végett a járandóságok felerészét, de csak akként, hogy a járandóságokból legalább havi háromszáz, illetőleg heti hetven vagy napi tizenkét forint érintetlenül maradjon;
d) az előbbi pontokban nem említett egyéb követelés behajtása végett a járandóságok egyharmadát, de csak akként hogy a járandóságokból legalább havi háromszáz, illetőleg heti hetven vagy napi tizenkét forint érintetlenül maradjon.
(2) Ha a járandóságok összege a havi nyolcszáz, illetőleg a heti száznyolcvan vagy napi harminckét forintot meghaladja, az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott követelések behajtása végett a járandóságok 60%-a foglalható le, de csak akként, hogy a járandóságokból legalább havi négyszáz, illetőleg heti kilencven vagy napi tizenhat forint érintetlenül maradjon.
(3) Ha a tartásdíjra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazását kéri, munkaképtelenségét köteles a lakóhely szerint illetékes tisztiorvos bizonyítványával igazolni.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem terjed ki a honvédségnél, a rendőrségnél és a belügyminisztérium államvédelmi hatóságánál szolgálatot teljesítő alkalmazottakra; ehhez képest az említett alkalmazottakat megillető járandóságokat az (1) bekezdés d) pontja alá eső követelések behajtása végett lefoglalni nem lehet.
2. § Az 1. § értelmében le nem foglalható legkisebb összeget aszerint kell megállapítani, hogy a végrehajtást szenvedő járandóságai havi, heti vagy napi összegben vannak-e meghatározva. Ha a járandóságok nem időtartam szerint, hanem más módon vannak meghatározva, (pl. szakmánymunkánál) az érintetlenül maradó összeget aszerint kell megállapítani, hogy az elszámolás rendszerint havonkint, hetenkint vagy naponkint történik-e.
3. § A jelen rendelet alkalmazásában a lakbérköveteléssel egy tekintet alá esik az olyan követelés is, amely a végrehajtást szenvedő családi házának vagy társasháztulajdoni illetőségének, illetőleg ú. n. öröklakásának a saját részére való építéséből vagy megszerzéséből ered, de csak akkor, ha a végrehajtató valamely közület vagy közületi vállalat.
4. § (1) A szolgálati viszonyból eredő járandóságoknak több különböző követelés fejében való lefoglalása esetében az 1. § a)-c) pontjaiban említett követeléseket - tekintet nélkül a lefoglalás sorrendjére - az egyéb követelések előtt kell kielégíteni.
(2) Az (1) bekezdés értelmében elsőbbséggel bíró követelések kielégítésének egymásközti sorrendje - tekintet nélkül a lefoglalás idejére - a következő:
a) gyermektartásdíjkövetelések;
b) közadók;
c) egyéb tartásdíj követelések;
d) lakbérkövetelések;
e) a 12730/1948. (278), a 4013/1949. (93) és a 4119/1949. (136) Korm. rendeleten alapuló követelések.
(3) A (2) bekezdés ugyanazon pontja alá eső két vagy több követelés (pl. két gyermektartásdíj vagy két lakbérkövetelés) kielégítésének egymásközötti arányát, illetőleg sorrendjét - amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító bíróság a méltányosság szerint állapítja meg.
(4) A (2) bekezdésben fel nem sorolt követelések kielégítésének egymásközötti sorrendjére a lefoglalás ideje irányadó.
5. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában szolgálati viszonyból eredő járandóságként a szolgálati viszony alapján bármilyen címen járó különböző juttatások együttes összegét kell figyelembe venni, kivéve a családi pótlékot, a családtagok után járó lakbérsegélyt és a terhes-illetményeket. Ha kétségessé válik, hogy valamely illetményt terhes-illetménynek kell-e tekinteni, erre nézve az illetékes miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve hozott határozata irányadó.
(2) Ha a végrehajtást szenvedő egyidejűleg két vagy több munkáltatóval áll szolgálati viszonyban, a különböző munkáltatóktól járó járandóságait össze kell adni s ennek megfelelően kell megállapítani, hogy a járandóságokból milyen összeg foglalható le. Az ekként lefoglalható összeget az egyes munkáltatóknál lehetőleg a tőlük járó járandóságok arányában kell lefoglalni.
6. § (1) A szolgálati viszonyból eredő járandóságok lefoglalásának korlátozására vonatkozóan a jelen rendeletben megállapított rendelkezésektől a végrehajtást szenvedő hozzájárulásával sincs eltérésnek helye.
(2) A szolgálati viszonyból eredő járandóságokra vezetett végrehajtás hatálya kiterjed a később megváltozott járandóságokra is, ideértve a nyugdíjat (kegydíjat), valamint a nyugdíjmegváltást és a végkielégítést is.
(3) Ha a járandóság a foglalás alól mentes összegre vagy annál is kevesebbre csökken, a végrehajtás hatálya szünetel, de önmagától feléled, ha a járandóság a foglalás alól mentes összeget ismét meghaladja, két évi szünetelés után azonban a végrehajtás hatálya megszűnik.
7. § (1) Ha a végrehajtató a végrehajtás elrendelését a végrehajtást szenvedőnek kizárólag szolgálati viszonyból eredő járandóságaira kéri, a járandóságokat a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) sajátmaga - kiküldött kirendelése nélkül - közvetlenül foglalja le s ez a bíróság (hatóság) intézkedik a határozat jogerőre emelkedése után a lefoglalt járandóságoknak a végrehajtató részére való kiutalása iránt is. A végrehajtással kapcsolatban esetleg felmerülő további kérdésekben a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság (hatóság) határoz.
(2) Az (1) bekezdés esetében a járandóságok lefoglalásáról a munkáltatót - közszolgálati járandóság lefoglalása esetében az illetékes számfejtőhivatalt - a végrehajtást elrendelő végzés megküldésével kell értesíteni és egyúttal fel kell hívni arra, hogy a járandóságok lefoglalt részét a bíróság (hatóság) további rendelkezéséig a végrehajtást szenvedő kezéhez ne fizesse ki. Ugyanez a szabály irányadó a lefoglalt járandóság kiutalása tárgyában hozott végzésre is, azzal az eltéréssel, hogy ott a munkáltatót az abban foglalt rendelkezés teljesítésére kell felhívni.
8. § Tartásdíj behajtása végett vezetett végrehajtás során a szolgálati viszonyból eredő járandóságokat a tartásdíjnak a kérelem előterjesztése után lejáró részletei erejéig is le lehet foglalni, az időszakonkint esedékessé váló járandóságokból azonban csak a már addig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet visszatartani és a tartásra jogosult részére kiutalni.
9. § A jelen rendelet rendelkezéseit a honvédség kötelékében tényleges katonai szolgálatot teljesítő nem hivatásos állományú honvédszemélyek illetményeire is alkalmazni kell.
10. § (1) A jelen rendelet az 1949. évi október hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor hatályukat vesztik:
az 1908. XLI. tc. 6., 7., 10-12. §-a, 13. §-ának harmadik és negyedik bekezdése, 14. §-ának második bekezdése és 15. §-a,
az 1918. XXII. törvénycikknek még hatályban lévő rendelkezései (8. § (2) bek.],
az 1929. XIV. tc. 1-8. §-a,
az 5210/1943. ME rendelet (R. T. 1936.) még hatályban levő rendelkezései,
a 8900/1946. (172/b) ME r. 3. §-ának (1) bekezdése,
az 5300/1948. (107) Korm. r. 4. §-a,
a 7310/1948. (151) Korm. rendelet,
a 4178/1949. (165) Korm. r. 16. §-ának (1) bek.;
a 45000/1946. (173) IM r. 4. §-ának 5-8. pontja és mindazok az egyéb jogszabályok, amelyek a szolgálati viszonyból eredő járandóságok végrehajtás alá vonására vonatkoznak.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt foganatosított végrehajtás esetében a foglalás hatályát az a hatóság, illetőleg az a szerv, amely a járandóságokat lefoglalta, akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szenvedő kérelmére a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítja.
Budapest, 1949. évi szeptember hó 16. napján.
Dobi István s. k.
a minisztertanács elnöke