4291/1949. (X. 22.) MT rendelet
a népi ülnökök díjazásának megállapítása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 2.560.)
A magyar népköztársaság minisztertanácsa a népnek a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949: XI. tc. (az alábbiakban: T.) 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatal-büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a mazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A T. alapján a büntető igazságszolgáltatásban közreműködő népi ülnök tárgyalási naponkínt az államkincstár terhére negyven forint napidíjban részesül.
(2) Nem részesül napidíjban az az ülnök, aki közszolgálati alkalmazott vagy közületi vállalat alkalmazottja, valamint ezeken kívül az sem, aki tíznél több munkavállalót állandóan foglalkoztató munkáltató alkalmazottja; a munkáltató az ülnöknek szolgálali viszonya alapján járó illetményeket, illetőleg munkabért és egyéb járandóságokat ülnöki működése ideje alatt is folyósítani köteles.
(3) A jelen rendelet alkalmazásában közületi vállalat; a nemzeti és a községi vállalat, úgyszintén minden olyan vállalat, amelyben az állam, a megye, a város vagy a község érdekeltsége az 50%-ot eléri vagy meghaladja.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének rendelkezése a pótülnök tekintetében akként irányadó, hogy a pótülnök arra a napra is részesül napidijban, amely napon ülnöki műkődés esetleges teljesítése céljára a tanács elnökének felhívására a bíróság rendelkezésére kell állnia.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a pótülnök tekintetében is alkalmazni kell.
3. § (1) Ha a járásbíróság, illetőleg a törvényszék mellé kisorsolt ülnök (pótülnök) nem lakik a bíróság székhelyén, a lakóhelyéről a bíróság székhelyére való utazással és a lakóhelyére való visszautazással felmerülő költségeket minden tárgyalási napra az 1. §-ban tett megkülönböztetésekre tekintet nélkül az államkincstár viseli. Az utazási költség mértékét illetően az illető bíróság bírájára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Utazási költség címén helyi közlekedési eszköz (villamos stb) költségét felszámítani nem lehet.
(2) Ha a tárgyalás olyan időben végződik, hogy a lakóhelyre való visszautazásra a tárgyalás napján mód nincs, az (1) bekezdésben emlitett ülnököt (pótülnököt) erre a napra az államkincstár terhére tíz forint ellátási költség illeti meg.
4. § Ha a bíróság a tárgyalást székhelyén kívül tartja meg, az ülnöknek (pótülnöknek) az 1. § értelmében járó napidíjon, illetőleg illetményeken felül olyan összegű kiküldetési illetményre van igénye, mint amilyen az illető bíróság bíráját a bíróság székhelyéről a tárgyalás helyére szóló kiküldetése esetén megilletné. A kiküldetési illetmény az államkincstárt terheli. Nem jár kiküldetési illetmény, ha a tárgyalást, bár a bíróság székhelyén kívül, de az ülnök (pótülnök) lakóhelyén tartják meg.
5. § Azon a napon, amelyen az ülnök (pótülnök) tárgyaláson vesz részt, illetőleg felhívásra a bíróság rendelkezésére áll, a rendes munkahelyén teljesítendő szolgálat alól fel van mentve. Egyéb napokon viszont az a körülmény, hogy a munkavállalónak ülnöki (pótülnöki) megbízatása van, az alkalmaztatásával járó kötelezettségek teljesítése alól semmi vonatkozásban sem mentesít.
Budapest, 1949. évi október hó 21-én.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke