4298/1949. (X. 29.) MT rendelet

a színházi alkalmazottak munkafeltételeinek megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.220.)

A magyar népköztársaság minisztertanácsa biztosítani kívánja azt. hogy a színházi dolgozók egységesen rendezett anyagi és munkafeltételek mellett állíthassák képességeiket és munkásságukat a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészet szolgálatába. Ezért az alábbiakat rendeli:

1. § A színházakban - ideértve az Állami Operaházat is - alkalmazott munkavállalók (műszaki, adminisztrációs, művészi és zenekari munkavállalók) munkafeltételeire az alábbiakban foglalt rendelkezések irányadók;

2. § (1) A műszaki és adminisztrációs munkavállalók rendszeres munkaideje heti negyvennyolc óra, melyet hat napra kell elosztani. Az egyes napokon a munkaidő a szükséghez képest eltérően beosztható. Az opera- és bányász-staggionenél alkalmazott műszaki munkavállalók heti negyvennyolc órás munkaideje úgy osztható be, hogy előadási napokon tizenkét órára is igénybevehetők.

(2) A műszaki munkavállalók munkaideje két részből áll; az előkészítő munkából és az előadás ideje alatti munkából.

(3) A nézőtéri munkavállalók munkaideje előadás előtt egy órával kezdődik és az előadás végéig tart.

(4) A színészek, énekesek, táncosok és penészek munkaidejét, tekintettel munkájuk művészi jellegére, az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel, a próbák és előadások határozzák meg.

(5) Színházi zenekaroknál a munkaidő évi négyszáznegyven szolgálatig, (10. bek.) az operazenekaroknál évi háromszázötvenkét szolgálatig terjedhet. A négyszáznegyven, illetve háromszázötvenkét szolgálaton túl teljesített szolgálat - a 16. §-ban meghatározott feltételek fennforgása esetén - túlszolgálatnak minősül.

(6) Az operaénekesek évi fellépési számát a szerződésben kell meghatározni. Ha a szerződésben meghatározott fellépéseken felül további fellépésekre van szükség, a fellépéshez a Színházi Egyeztető Bizottság (továbbiakban: SZEB) engedélye szükséges.

(7) Próba legkorábban kilenc órakor kezdődhet és tizenöt óráig tarthat. A próba és előadás között mindenkor legalább három óra pihenőidő tartandó. A próba egyfolytában öt óránál hosszabb ideig nem tarthat. Olyan napon, amelyen előadás nincs vagy elmarad, helyette próba tartható, amely azonban nem lehet hosszabb idejű, mint az elmaradt előadás időtartama.

(8) A bemutató előtti két napon a (7) bekezdésben foglalt korlátozások nélkül tartható próba.

(9) Kivételes esetekben a SZEB a próbákkal kapcsolatos korlátozások alól felmentést adhat.

(10) Zenészek részére egy szolgálat időtartama négy éránál hosszabb nem lehet. Kivételt képez:

a) a bemutató előtti harmadik és negyedik próba, melynek időtartama öt óráig terjedhet.

b) a bemutató előtti első és második próba, melyre a (8) bekezdésben foglaltak az irányadók,

c) az előadás, amelynél a szolgálat tartamát az előadás tartama határozza meg; ha az előadás négy óránál hosszabb is, a zenészeknek túlóraigényük nincs.

(11) A karmesterek munkaidejét a tényleges elfoglaltság határozza meg.

(12) A darabszerződéssel alkalmazott munkavállalók (zenekari tag, vagy színész) munkaideje egy előadásra vonatkozik. A darabszerződésre alkalmazott zenekari tagok legfeljebb tíz próbára kötelezhetők.

(13) A munkaidő beosztását, ideértve a próbaidőt és a zenekari szolgálat kezdetét és befejezését is. az igazgató a Szakszervezeti Bizottsággal legalább hetenként előre köteles megállapítani és azt a munkavállalókkal hirdetmény útján közölni.

Étkezési szünet, pihenőidő

3. § (1) A színészeket a próba alatt, a zenekari munkaváltalókat szolgálatonként minden három óráiban tizenöt perc pihenőidő illeti meg.

(2) A műszaki és adminisztrációs munkavállalókat munkanaponként harminc perc együttes fizetett étkezési és tisztálkodási szünet illeti meg, amelyet azonban csak akkor lehet elszámolni, ha a nyolc órát, illetve a rendszeres heti munkaidő aznapra eső hányadát, a szünettől függetlenül a munkavállalók ledolgozták és a szünetet a színházban töltötték el.

(3) Ha valamelyik munkanapon a rendes munkaidő nyolc óránál kevesebb, akkor a harminc perc szünet csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha azon a napon legalább négy órán át dolgozott.

(4) A műszaki és adminisztrációs munkavállalókat minden három és fél órai túlórázás után harminc perc étkezési szünet illeti meg. Az étkezési szünet a három és félórai túlórában teljesített munkán felül értendő. Ha ilyenkor az étkezési szünet a munkaidő befejezésére esik, a munkavállaló nem köteles a szünetet a színházban tölteni.

Túlórakorlátozás

4. § (1) A túlórázás mértéke a legszükségesebbre korlátozandó és a színház művészi munkamenete szempontjából elkerülhetetlen, túlmunka is csak meghatározott (keretiben végezhető el.

(2) Az egyes színházak túlórakeretét a Népgazdasági Tanács által engedélyezett kereten belül a népművelési miniszter állapítja meg az igazgató és a szakszervezet javaslatára. A túlórakeret számszerű meghatározása annak, hogy az illető színháznál az összes munkavállalók havonta hány túlórát végezhetnek. A túlórakeretben a munkavállalók egyes csoportjaira külön túlóraszámot kell megállapítani.

(3) A túlórakeretet úgy kell beosztani, hogy az előre nem látható túlórák végzésére is kellő tartalék maradjon. A hónap végén a keretből fennmaradó túlórákat a kővetkező hónapra átvinni nem lehet Az igazgató felelős azért, hogy túlórában való foglalkoztatás csak feltétlenül Indokolt esetben történjék.

(4) Túlórázni csak az igazgató, vagy felelős megbízottijának rendelkezése alapján lehet.

Szabadnap és éjszakai pihenőidő

5. § (1) A színházak adminisztrációs és műszaki, az Opera énekkari, zenekari, tánckari munkavállalói részére hetenként egy szabadnap biztosítandó. A színházak folyamatos üzemeknek tekintendői, ezért a szabadnapok hétköznap is kiadhatók.

(2) Két munkanap között a dolgozóknak megfelelő pihenőidőt kell biztosítani. Ez a pihenőidő még kivétetelesen indokolt esetben sem lehet hat óránál rövidebb.

Munkabérek

6. § (1) A munkabéreket mindenkor a végzett munka minősége és mennyisége, a munkabérek egymáshoz való viszonyát pedig a szakképzettebb, művészileg és minőségileg kiválóbb munkának magasabb értékelése és a végzett munkának fontossága határozza meg.

(2) A munkabérek kiegészítő részét jelentik azok a juttatások, amelyeket a színházi dolgozók fizetett szabadság, szociális, kulturális, egészségügyi, stb. juttatás címén kapnak.

Besorolások

7. § A színházakat a népművelési miniszter I-III. csoportba sorolja be. A munkavállalók bérét a színház csoportjának megfelelően kell megállapítani. Nem érinti a szinház csoportba sorolása a színészek, valamint a nem irányító beosztásban lévő adminisztratív és műszaki munkavállalók bérének megállapítását.

(1) A színházi dolgozók részére az alábbi munkabéreié fizetendők:

A) Művészeti munkakörök

Besorolás

9. § (1) A munkavállaló mindenkor arra a bérre jogosult amely a 8. §-ban foglalt bértáblázat alapján a tényleges munkaköre alapján jár.

(2) Több munkakör betöltése esetén a munkavállalót annak a munkakörnek a bére illeti meg, amelyben munkaja nagyobbik részét végzi.

10. § (1) Azt, hogy a munkavállalót milyen munkabér illeti meg, besorolás útján kell megállapítani.

(2) A besorolást a színház igazgatója hajtja végre a szakszervezeti bizottság meghallgatásával.

(3) A besorolást a népművelési miniszterhez kell felterjeszteni, aki a besorolást a szakszervezet véleménynek kikérése után hagyja jóvá.

(4) A besorolás jóváhagyásáig a munkavállalók részére az új besorolás szerinti bért még előlegként sem lehet fizetni.

(5) A besorolás jóváhagyása után a munkavállalókkal az üzemi hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közölni kell a megállapított bérosztályt és havi bérüket.

(6) A munkavállalók besorolását jelen rendelet megjelenésekor azonnal meg kell kezdeni és huszonegy napon belül be kell fejezni.

(7) Azt, hogy egy-egy bérosztályba összesen hány munkavállaló sorolható be, a költségvetés összeállításánál a népművelési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

Bérfizetés módja

11. § (1) Az elszámolás és bérfizetés a havibéreseknél félhavonként, a felléptidíjasoknál kéthetenként történik. Ha a felléptidíjas fellépési ideje rövidebb mint két hét, altkor a munkabér a munkavállaló kívánságára az utolsó fellépés utáni napon számolandó el.

(2) Az igazgató tartozik a munkavállalóknak minden bérfizetéskor részletes, írásbeli elszámolást adni, amelyben fel kell tüntetni a munkaidőt, a rendes és túlórát, valamint a kifizetett munkabért

Kiemelések

12. § (1) A különleges szaktudású vagy kiemelkedő művészi teljesítményű színházi dolgozók, - amennyiben ezen körülmények a besorolásban nem juthatnak kifejezésre -kiemelés útján magasabb bérben (fizetésben) részesíthetők.

(2) A kiemelésre az igazgató tesz javaslatot.

(3) A kiemelés tekintetében a népművelési miniszter la szakszervezet meghallgatásával dönt.

(4) A kiemelés kereteit az Országos Munkabér Bizottság (O. M. B.) előzetes hozzájárulásával a népművelési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg.

(5) A kiemelési határozat kézbesítéséig a javasolt bértöbblet még előlegként sem adható ki.

(6) A kiemelési határozat a munkavállaló személyére továbbá arra a munkahelyre és munkakörre vonatkozik, amelyben a kérelem benyújtásakor dolgozott.

(7) A kiemelés hatályát veszti:

a) más munkakörben való foglalkoztatás esetén,

b) más munkahelyre való távozás esetén,

c) ha a kiemelés indoka megszűnik.

Bérpótlékok

13. § (1) A csoportvezetők pótlékát a 9. §-ban meghatározott munkabérek magukban foglalják.

(2) Mankópénz címén a főpénztárosnak havonta hatvan forint, pénztárosnak harmincöt forint, a pénzkezeléssel vagy pénzbeszedéssel rendszeresen megbízott munkavállalóknak tizenhét forint ötven fillér fizetendő.

(3) A darabszerződéssel alkalmazott színészt próbánként a napi munkabér harminc százaléka, a tizennyolcadik próba után pedig ötven százaléka illeti meg: a darabszerződéssel alkalmazott zenészt a próbákért a napi munkabér ötven százaléka illeti meg.

14. § (1) A zenekarban használatban lévő hangszerek karbantartását (húr, nád, szőrözésjavítás stb.) a munkáltató köteles végeztetni, tekintet nélkül arra, hogy a hangszer e színház vagy a munkavállalók tulajdonát képezi. A karbantartás szükségességét és mértékét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal és a zenekar bizalmijával együtt állapítja meg. Ha a színház a karbantartást nem végezteti el, a munkavállaló részére a karbantartási költségeket meg kell térítenie. Az e címen kifizetésre kerülő összeg évente a zenekari tagok egy évi rendszeres járandóságának három százalékát nem haladhatja meg.

(2) A saját hangszerén játszó zenekari tagot szabad téri játék esetén tizenöt százalék pótlék illeti meg.

(3) Annak a zenekari tagnak, aki rendszeresen több hangszeren játszik, ezért pótlék nem fizethető, ezt besorolásánál kell figyelembe venni.

(4) Ha a színházi zenekari tag nyilt színen jelmezes játékra van kötelezve, ezért esetenként tíz forint fizetendő.

15. § (1) A műszaki munka elvégzéséhez szükséges szerszámokról a munkáltató tartozik gondoskodni.

(2) A nagyhangszereket (zongora, tympani, gordon, nagydob, harangjáték, celesta, hárfa, xilophon, marimba, kisdeb, cimbalom) és a különleges hangszereket (basse-thorn, Wagner-tuba, fanfahr, heckelphon, szakszofon, altposaun, euphonium, tárogató, kisklarinét) a munkáltató köteles rendelkezésre bocsátani.

Túlórák elszámolása

16. § (1) Az adminisztratív és műszaki munkavállalók részére túlóra csak a heti negyvennyolc órán felül teljesített munka után számolható el. Amennyiben a munkavállaló rendes munkaideje negyvennyolc óránál kevesebb, vagy munkaórákat igazolatlanul mulasztott, akkor is csak a heti negyvennyolc óra után teljesített órákért jár külön díjazás. Az igazolatlanul mulasztott órákat a túlórák kiszámításánál a heti negyvennyolc óra felett teljesített órákból is le kell vonni. A túlórákat a fenti rendelkezések figyelembevételével mindig arra a napra kell elszámolni, amelyen a túlórázás történt.

(2) A harmincperces étkezési szünetet a túlórák kiszámításánál úgy kell figyelembevenni, hogy a napi rendszeres munkaidő és az étkezési szünet letöltése után lehet csak túlórát elszámolni.

(3) A félórán belül teljesített túlóra félórának, azontúl végzett munka teljes órának számít.

(4) A színészeknél, énekeseknél, valamint azoknál az adminisztratív és műszaki munkavállalóknál, akiknek havi bére (fizetése) az ezerötszáz forintot meghaladja, továbbá a színházi titkárnál és a gazdasági vezetőnél az esetleges túlmunka díja bérükben bennfoglaltatik, ezért túlóradíjazás részükre ki nem fizethető.

(5) A zenészeknek túlóraigényük van. ha a próba a 2. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével 4 órán túl terjed és ha az abban a hónapban teljesített össz-szolgálatok (próba és előadás) óraszáma annak a hónapnak munkanapjai (kivéve a megillető szabadnapokat) után számított munkanaponkénti 5 órát meghaladja.

(6) A kötelező évi szolgálatok alapján színházanként meg kell határozni a havi kötelező szolgálatok számát hónapok szerint. Az így megállapított havi szolgálaton felül teljesített szolgálat túlszolgálatnak számít és a túl-szolgálat idejére járó béren felül ötven százalékkal pótlékolandó.

(7) A túlszolgálati pótlék kifizetésének is csak akkor van helye, ha a szolgálatok tényleges óraszáma alapján túlórafizetésnek is helye van.

(8) A túlórapótlék mértéke a túlóra idejére járó béren felül az aznapi munkaidőt (a négyórás szolgálatot) követő első és második órára az egy órára eső kereset huszonöt százaléka, a harmadik és negyedik órára az egy órára eső kereset ötven százaléka, az ötödik és minden további órára ez egy órára eső kereset száz százaléka.

(9) A túlórapótlék kiszámításának alapja a heti fizetéseknél a hetifizetés negyvennyolcad része, a havi fizeté-sűekné! a havifizetés kettőszáztized része.

Kiküldetés

17. § (1) A kiküldetéseknél általában a 44900/1949. OMB számú határozat (OMB Közlöny 1949. évi 42. sz) és az azt kiegészítő, illetve módosító O. M. B. határozatok szerint kell eljárni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az opera-staggionera és a vidéki színházak tájszinházi tagjaira.

(2) Vidéki színházak tájszinházi munkájánál nem jár külön díjazás, ha a munkavállaló aznap visszatérhet kiindulási helyére. Ha a munkavállaló előadás után eredeti lakhelyére visszatérni nem tud, akkor szállást részére minden esetben a munkáltató tartozik biztosítani. Étkezési költség azonban ilyen esetben sem fizethető ki.

(3) Az opera-staggione tagjainak külszolgálatával kapcsolatos pótlékokról a népművelési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendelkezik.

Készenléti idő

18. § (1) A munkáltató, vagy felelős megbízottja által elrendelt készenléti szolgálat díjazandó. Készenlét címén a munkavállalót legfeljebb három egymást követő napon lehet igénybe venni. Ennél hosszabb ideig tartó készenlétre a SZEB adhat engedélyt

(2) A készenlétben eltöltött idő minden órájára a folyó heti (havi) túlórapótlék nélküli órakeresetnek ötven száraiékát kell elszámolni.

(3) Ha a készenlétben lévő munkavállalót munkára igénybe veszik, az igénybevétel idejét teljes órakeresettel és túlóra esetén túlórapótlékkal kell díjazni.

(4) Készenléti idő díjazása nem számolható el a művészeti munkavállalók részére.

Többszöri fellépés

19. § (1) A szerződött színész és zenész bármely napon tartott délutáni előadáson is köteles résztvenni. Ha a színész és zenész az esti előadáson is részt vesz, hétköznapokon a délutáni előadásért pótdíj jár, melynek összege a munkavállalók egy napra eső bérének ötven százaléka, de legfeljebb hatvan forint lehet.

(2) Az előző bekezdés szempontjábói havifizetésű munkavállalóknál az egy napra eső bér a havifizetés harmincad része.

(3) Egy napon három előadás csak a szakszervezet előzetes engedélyével tartható.

(4) A szilveszteréjjeli második előadásért a rendes esti munkabér kétszerese fizetendő színészek és zenészek részére.

Helyettesítés

20. § (1) Ha a munkavállaló átmeneti időre más, magasabb bérben részesülő munkavállalót helyettesít, a helyettesítés idejére

o) a havi-, hetibéres munkavállalóknak a helyettesítés első hónapjára a korábbi munkaköre szerinti fizetést, egy hónap után a betöltött munkakör szerinti fizetést,

b) Egyéb munkavállalónak minden esetben a tényleges munkakör szarinti fizetést kell adni.

(2) Egyéb helyettesítések esetén a helyettesítés idejére a munkavállaló bére kevesebb nem lehet, mint amennyi eredeti munkaköre szerint őt megilleti. Helyettesítés három hónapnál hosszabb ideig nem tarthat, három hónap után a munkavállaló munkaköre véglegesnek tekintendő és fizetése új munkaköre alapján állapítandó meg.

21. § (1) A zenekari tag betegsége esetén köteles időben megfelelő helyettesről gondoskodni. A helyettesítést a helyettesítő személy megjelölésével a munkáltató a szakszervezetnek bejelenteni köteles.

Mulasztott idő

22. § (1) Ha a munkavállaló előzetes (kivételesen utólagos) bejelentés mellett igazolta, hogy az alább felsorolt ügyeikben kellett eljárnia, - ami munkaidőn kívül nem végezhető el és ezért külön díjazást nem kapott, - részére három órai mulasztásért az arra az időre eső bérét el kell számolni:

a) katonai ellenőrző szemle és sorozás,

b) a munkavállaló önhibáján kívül felmerült ügyekből származó bírósági, vagy hatósági idézés,

c) törvényes választójog gyakorlása,

d) kötelező orvosi vizsgálat ideje.

(2) A munkavállaló legfeljebb nyolc órai mulasztásáért az arra az időre eső bérét kell elszámolni:

a) a munkavállaló házasságkötése,

b) családtag (házastárs, szülő, gyermek) halála esetén.

(3) Más. vagy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időnél hosszabb ideig tartó mulasztásért a munkavállalót díjazás nem illeti meg.

Adóterhek

23. § (1) Az adóterhek szempontjából a színházi alkalmazottakra nézve az általános rendelkezések, így az illetményadó tekintetében az 5660/1948. (113) Korm. az illetmény többletadó tekintetében az 5670/1948. (113) Korm., valamint az ezeket kiegészítő és módosító rendelkezések irányadók.

(2) A társadalombiztosítási kötelezettségek, (járulékok) és a társadalombiztosításból folyó jogok szempontjából a színházi alkalmazottakra az általános rendelkezéseit, nevezetesen az 1927. évi XXI és az 1928: XL. tc., valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok az irányadók.

Terméssetbeni juttatások

24. § (1) A munkabéreket készpénzben kell kifizetni. Természertbeni juttatást térités nélkül adni nem lehet.

(2) Az esetleges természetbeni juttatásokéit fizetendő térités mértékét a halósági ár, ilyen nem létében vagy ha a szolgáltatás nem mérhető, az OTI által megállapított egyenérték alapján kell meghatározni.

25. § (1) A munkavállalók eladósodásának megakadályozása érdekében a vállalat az egyes munkavállalók részletfizetési kötelezettséggel történő vásárlásainál kezességet csak akkor vállalhat, ha

a) a munkavállaló legalább hat hónapja dolgozik a színházban,

b) ha az összeg, amelyre a kezességvállalás vonatkozik, nem haladja meg a felmondási járandóság kétharmadát, illetve határozott időre alkalmazott munkavállalónál a részletfizetés a munkaviszony befejezése előtt végetér,

c) ha az egy bérfizetési időszakra eső levonás összege a munkavállaló fizetésének egyharmadát nem haladja meg.

(2) A kezességvállalás tizenkét hónapnál hosszabb időre - kivéve az OKÁ útján nyújtott hitelekel - nem terjedhet.

Fizetett szabadság

26. § (1) A fizetett szabadság célja a munkavállaló egészségének és munkaerejének biztosítása, ezért a fizetett szabadságot mindig természetben kell kiadni és azt pénzben megváltani nem lehet.

(2) A fizetett szabadság mértéke tizennyolcadik élet-évit be nem töltött munkavállalónál minden naptári évben huszonnégy munkanap. A tizennyolcadik életévet betöltölt munkavállalónál a fizetett szabadság mértéke: hathavi alkalmazás után hat munkanap, minden további hónap után az első szolgálati év végéig a szabadság egy-egy munkanappal növekszik. Az első szolgálati év betöltése után a fizetett szabadság tartama minden további évben egy-egy munkanappal növekszik, azonban leghosszabb tartama legfeljebb huszonöt munkanap lehet

(3) A szabadságidő kiszámításánál az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve, csak az ugyanannál a munkáltatónál a tizennyolcadik életév betöltése után teljesített folytonos szolgálatot lehet figyelembe venni. Próbaidő a szolgálati időbe beszámít. Fél hónapnál hosszabb alkalmazás egész hónapnak számít

(4) Szabadságidő szempontjából a munkaviszony folytonosságát nem érinti

a) ha a színház tulajdonában vagy vezetésében változás következik be, még ha a munkavállalót új szerződéssel alkalmazták is.

b) ha a munkavállalót hatósági, vagy munkáltatói utasításra más munkahelyre helyezik át,

c) ha a munkavállaló hat hónapot ténylegesen munkában töltött és a szolgálat folyamatosságában naptári évenként három hónapot meg nem haladó olyan megszakítás forog fenn, amely betegség, szülési szabadság, baleset, katonai szolgálat, kényszerű munkaszünet, vagy a munkavállaló személyén kívül álló bármely körülmény folytán következett be, vagy a szolgálat folyamatosságának tizennégy napot meg nem haladó olyan megszakítás, amelyre a munkavállaló egyéni, vagy családi életében felmerült egyéb körülmény folytán, önhibáján kívül kényszerült,

d) ha a munkavállaló egy évet ténylegesen munkában töltött, a munkáltató által a munkaviszonynak egy évet meg nem haladó megszakítása, vagy bármilyen tartamú megszakítása, ha az katonai szolgálat, hadifogság, háborús, vagy népellenes kényszerintézkedés, deportálás, baloldali magatartás, vagy származás miatt történő elbocsátás folytán következett be.

(5) Tartós (három hónapnál hosszabb) igazolt betegség miatt mulasztott minden egyes hónap után a szabadságot a megfelelő hányaddal csökkenteni kell.

(6) A katonai szolgálatból történő visszatérés esetén legkorábban háromhónapi újbóli munka után lehet fizetett szabadságot adni.

(7) Ha a megszakítás a fenti (4) és (6) bekezdés értelmében a szolgálati jogviszony folytonosságát nem érinti, a megszakítás tartamát is hozzá kell számítani ugyanannál a munkáltatónál a megszakítás előtti és után töltött időhöz.

(8) A szabadságidő megállapításánál egy vagy több munkáltatónál a tizennyolcadik életéven felül eltöltött alkalmazási időt a jelenlegi munkáltatónál a következőképpen kell beszámítani:

a) egyévi alkalmazás esetén az előző alkalmazási időből három évet (három munkanap),

b) három év után az előző alkalmazási idejéből öt évei (öt munkanap),

c) öt év után a teljes előző alkalmazási időt.

(9) A fizetett szabadság tartamába nem lehet beszámítani:

a) a szabadság megkezdése előtt a munkavállaló betegsége, balesete, terhessége, vagy állampolgársági kötelességének gyakorlása (szavazás, tanúskodás) miatt elmulasztott napokat,

b) szabadság idejére eső kollektív szerződés szerinti munkaszüneti napokat.

(10) A fizetett szabadság tartamára a

n) havi és hetibéres munkavállalókat a rendszeres munkaidőre járó túlóra és túlórapótlék nélküli összkere-setük illeti meg, ha az összkeresetük változó, az előző két hónap átlagát kell figyelembe venni,

b) órabéres munkavállalót a szabadság minden napjára a szabadságot megelőzően elért órabérének nyolcszorosa illeti meg.

(11) A szabadság idejére fizetendő bérbe nem lehet beszámítani azokat a pótlékokat és juttatásokat, amelyek a rendes munka végzésével függnek össze (kiküldetési pótlék, szerszámhasználati díj, stb.).

(12) A szabadságidőre járó bérek kiszámításánál a természetbeni juttatásokat nem lehet figyelembe venni. Ha a munkáltató a szabadságidőre járó bért a szabadság megkezdése előtt nem fizette ki, köteles azt a munkavállalónak (meghatalmazottjának) a szokásos bérfizetési napokon a megfelelő részletekben kifizetni, vagy a munkavállaló kívánságára, a munkáltató költségén postán a munkavállaló által megadott címre elküldeni.

(13) Ha a munkaviszony megszűnik és a munkavállaló fizetett szabadságot még nem kapott, az alábbiak az hányadok:

a) ha a munkaviszonyt bármelyik fél rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkáltató a szabadságot a felmondási idő alatt köteles kiadni,

b) ha a munkaviszonyt a munkavállaló a munkáltató terhére eső okból azonnali hatályú felbontással szüntette meg, a fizetett szabadság idejére járó bért a munkáltató köteles megfizetni,

c) a munkavállaló hibájából történt azonnali hatályú felbontás esetén fizetett szabadság nem jár.

(14) Ha a munkaviszony évközben szűnik meg és a munkavállaló a naptári évre járó teljes szabadságát már megkapta, a felmondási vagy egyéb járandóságból a munkában nem töltött hónapoknak megfelelő szabadságidő hányadért kifizetett bért le kell vonni.

(15) Az alkalmazás első évében a naptári év végéig elérendő szolgálati időt kell figyelembe venni a szabadságidő kiszámításánál. Hathavi alkalmazási idő letöltése előtt fizetett szabadság csak a munkaviszony megszűnése esetén adható ki.

(16; A fizetett szabadság tartamára a munkavállalót a társadalombiztosító intézetnél kijelenteni nem szabad. A fizetett szabadság ideje alatt a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket és társadalombiztosítási járulékokat változatlanul köteles fizetni.

Munkásvédelmi rendelkezések

27. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók létszámának megfelelő külön fölszerelt mosdó és egyéb fürdőhelyiségekről, tisztálkodási eszközökről, továbbá W. C. helyiségekről gondoskodni.

(2) A munkáltató tartozik öltözésre, hangolásra és étkezésre megfelelő helyiségről gondoskodni. Köteles a munkáltató gondoskodni a hangszerek, kották és ruhák elzárására alkalmas helyiségről, vagy zárható szekrényről. Ha a munkavállaló a birtokában lévő ruhát, hangszert vagy kottát a munkáltató megbízottjának elzárásra átadta, az átvett tárgyak tekintetében betörés, lopás vagy tűz által keletkezett károkért a munkáltató anyagi felelősséggel tartozik.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott kötelezettségeket a munkáltató az üzemi tervnek megfelelően köteles teljesíteni.

Munkaruha

28. § (1) Munkaruhát azokon a helyeken kell adni, ahol a munka különös mértékű szennyeződéssel, vagy nagyfokú ruhaelhasználódással jár.

(2) Munkaruhát természetben kell kiadni, pénzben megváltani nem lehet.

(3) Műszaki dolgozók munkaruhájának elhasználási idejét a SZEB állapítja meg, annak letelte után a munkaruha á munkavállaló tulajdonába megy át.

(4) Színész munkavállalók számára mindenfajta jelmezt és általában nem utcai ruhát a színház tartozik adni. Ha a szinház igazgatója a színész meglévő ruháit (utcai ruha) nem találja megfelelőnek az előadás céljaira, részére a színház jóváhagyott költségvetési keretén belül köteles utcai ruhát készíttetni. Ez a ruha csak az előadások céljaira használható és a szinház birtokában marad.

Szociális, kulturális és jóléti intézkedések

29. § (1) A munkavállaló nőket arra az időre, amelyre a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében terhességi, illetőleg gyermekágyi segélyre jogosultak, szülési szabadság illeti meg.

(2) Színész munkavállalók szülés előtt - a körülményeknek megfelelő idő alatt - nem kötelezhetők szerep eljátszására, a szülési szabadság időpontjáig azonban kötelesek a színház területén, más, az igazgató által megjelölt munkát elvégezni.

(3) A szülési szabadságot a rendes évi fizetett szabadságba betudni nem lehet.

30. § (1) Ha az anya gyermekének szoptatását a színház területén végzi, a szoptatási idő alatt kiesett bért meg kell téríteni.

(2) A szoptatási időt az üzemorvos, vagy a társadalombiztosítási orvos állapítja meg.

(3) Ha a munkavállaló a társadalombiztosító intézeti orvos bizonyítványával igazolja, hogy legalább hét napig keresetképtelen volt, az őt megillető táppénznek megfelelő összeget köteles a színház a munkavállaló keresetképtelenségével járó betegségének első három napjára megfizetni.

(4) Az Állami Operaház és a Nemzeti Színház olyan tagjai, akik a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően egy éven át az említett intézetek alkalmazottai voltak, betegségük idejére, a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó jogszabályok szerint bírálandók el.

Családi pótlék

31. § (1) A színházi alkalmazottaknak családi pótlékra van igényük. A családi pótlékra vonatkozóan a 11780/1946. (234). ME és az azt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezései irányadók.

Jubileumi juttatás

32. § (1) Azoknak a munkavállalóknak, akik ugyanannál a színháznál huszonöt, negyven, illetve ötven éven át dolgoztak, jubileumi jutalmat lehet fizetni. A jutalom összege a munkavállalók egy havi fizetését nem haladhatja meg és legfeljebb ezer forint lehet. A jutalom kizárólag abban a naptári évben fizethető ki, melyben a munkavállaló a jubileumát eléri. A jubileumi év betöltése előtt, még. a munkaviszony megszűnése esetén sem adható ki jutalom. A jubileumi év után utólagosan jutalmat adni nem lehet.

Előleg és jóléti alap

33. § A munkavállalók részére adható előlegek, valamint a munkavállalók jóléti alapja tekintetében a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések irányadók.

Alkalmazás módja

34. § (1) A színházi alkalmazottakat az igazgató írásban kötött szerződéssel alkalmazza.

(2) A szerződés érvényességéhez a népművelési miniszter hozzájárulása szükséges.

(3) A művészi munkavállalók szerződése csak az illetékes szakszervezet által kibocsátott lebélyegzett űrlap felhasználásával történhet.

(4) Az egyéb munkavállalók alkalmazása, alkalmaztatási levéllel történik, melyet három példányban kell kiállítani és ebből egy-egy példányt a szerződő feleknek és egy példányt a szakszervezetnek kell megküldeni.

35. § (1) A művészi munkavállalókat csak határozott időre lehet alkalmazni.

(2) A többi színházi munkavállalók alkalmazhatók akár határozott akár határozatlan időre. A műszaki és adminisztratív munkavállalók határozott időre szóló alkalmazásának leghosszabb tartama három hónap lehet Ilyen esetben a jelen rendelet szerinti fizetésre az első hónapban huszonöt százalékos, a második hónapban húsz százalékos, a harmadik hónapban tizenöt százalékos pótlékot kell fizetni.

Kisegítő munka

36. § (1) A kisegítő munka időtartama fizikai munkavállalóknál legfeljebb egy hét, szellemi munkavállalóknál legfeljebb egy hónap tehet.

(2) A kisegítő munkára alkalmazott műszaki vagy adminisztratív munkavállalók bérét az első három napra ötven százalékkal, a további munkanapokra huszonöt százalékkal kell pótlékolni.

(3) A kisegítők általában csak szabadnaposok és betegek pótlására engedélyezhetők. Kivételt képeznek az öltöztető-szabók és szabónők, valamint a fényszórósok, világosítók. Ugyancsak kivételt képeznek azok az esetek, amikor a darab kiállítása olyan méretű, hogy az az állandóan foglalkoztatott alkalmazottakon felüli létszámot szükségessé teszi. Az ilymódon munkába állított kisegítők száma sem lehet több, az állandó munkavállalók huszonöt százalékánál.

Áthelyezés

37. § (1) Ha a munkavállalót korábbi munkakörétől eltérő más munkahelyre véglegesen áthelyezni kívánják, ezt a munkavállalóval előre közölni kell. Ha a munkavállalót

olyan munkakörbe helyezik át, amelyért alacsonyabb bér jár, a munkavállaló az áthelyezést nem köteles elfogadni. Ebben az esetben a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatállyal felbonthatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal által, valamint fegyelmi úton más munkahelyre, munkakörbe helyezett munkavállalókra.

(2) Ha az áthelyezés olyan színházhoz történt, amelynek székhelye más helységben van. mint az előző munkahely és a munkavállaló családjával együtt ténylegesen átköltözik, a munkavállalót megilleti a saját maga, valamint a vele átköltöző családtagjainak tényleges utazási költsége, továbbá bútorainak és egyéb holmijainak átszállítási költsége. A felszámítható szállítási költségek legfelsőbb határát az O. M. B. állapítja meg.

(3) Nem számít álhelyezésnek

a) vidéki társulat elmozdulása, tájszínházi munkája,

b) ugyanazon, közigazgatási helységben (Budapesten Nagy-Budapest területén) egyik színháztól a másikhoz való áthelyezés.

(4) A népművelési miniszter valamely állami színházhoz szerződött színészt egy másik állami színházhoz ideiglenesen is átrendelhet. Ha az új munkahely ugyanazon közigazgatási területen van, az átrendelés tartama alatt külön pótlék a munkavállalót nem illeti meg. Ha az új munkahely más közigazgatási helység területén van, az átrendelés tartama alatt felszámítható pótlékokat az O. M. B. Titkársága állapítja meg.

A szerződésen kívüli szereplés

38. § (1) A művészi munkavállalók szerződésükön kivül szereplést csak indokait esetben vállalhatnak a szakszervedet kívánságára, az igazgató hozzájárulásával.

(2) Nem számit szerződésen kívüli szereplésnek, ha valamely állami színházhoz szerződött színész az igazgató engedélyével egy másik állami színházban lép fel.

A szerződés felbontása

39. § (1) A határozott időre szerződtetett művészi munkavállalók szerződését a népművelési miniszter az alábbi (2). és (3) bekezdésben meghatározott esőtekben az igazgató, illetve a munkavállaló kérelmére a szerződésben meghatározott idő eltelte előtt felbonthatja

(2) Az igazgató kérheti a szerződés felbontását, ha a művészi munkavállaló hangját, hallását elveszíti, vagy nála torzulás, hüdés következik be.

(3) A munkavállaló kérheti a szerződés felbontását, ha a) működését csak egészsége veszélyeztetésével folytathatja,

b) az igazgató huzamosabb ideig célzatosan mellőzi, vagy olymódon foglalkoztatja, hogy az művészi továbbbfejlődésének útját állja.

(4) Ha a munkavállalót fegyelmi eljárás során állásvesztésre ítélik, a munkaviszony rögtöni hatállyal megszűnik.

(5) A fegyelmi eljárásra vonatkozóan külön jogszabály fog rendelkezni.

(6) A 6660/1948. (134) Korm. rendelet rendelkezései a színházi alkalmazottak tekintetében is hatályosak.

(7) A munkaviszony kérdéseiben egyebekben a 9700/1945. (157) ME rendelet, valamint az azt kiegészítő módosító vagy helyettesítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vitás kérdések elintézése

Egyeztető Bizottság

40. § (1) A jelen rendelet alkalmazásával kapcsolatosan a színházon belül a vitás kérdések elintézésére színházanként Egyeztető Bizottságot (továbbiakban: E. B.) kell alakítani.

(2) Az E. B. tagjai a színház vezetőségének 2 megbízottja, a szakszervezeti bizottság egy tagja és a szakszervezet bérfelelőse.

(3) Az E. B. összehívását, ügykezelésének intézését a színházi szakszervezeti bérfelelős intézi.

(4) Az E. B. feladata a hozzá beérkezett panaszok és vitás kérdések felülvizsgálása, letárgyalása és amennyiben hatáskörébe tartozik, azokban határozatok hozatala. Feladatkörébe tartozik továbbá minden olyan ügyben a döntés, vagy javaslattétel, amelyet valamely jogszabály az előbbieken felül hatáskörébe utal.

(5) Az E. B. hatáskörébe tartozik különösen:

a) szabadságidő mértéke tekintetében felmerült viták eldöntése,

b) szerződésszegés elbírálása,

c) döntés azokban a kérdésekben, amelyet a SZEB hatáskörébe utal.

(6) Nem tartozik az EB. hatáskörébe a jelen rendelet 8-10. §-ában foglaltak tekintetében való állásfoglalás, Vagy véleménynyilvánítás.

(7) Az a munkavállaló, aki panaszt kíván tenni, panaszát a bizalmi útján a bérfelelőshöz juttatja el. A bejelentett sérelmek, panaszok ügyében nyolc napon belül határozatot kell hozni és azt az érdekeltekkel negyvennyolc órán belül írásban kell közölni.

(8) Az érdekelt munkavállaló a határozat ellen a bizalmi útján a SZEB-hoz panasszal élhet.

(9) A fellebbezéseket két példányban kell benyújtani, e felterjesztésnek mindkét fél véleményét tartalmaznia kell.

(10) Az E. B. a tárgyalásról jegyzőkönyvet köteles vetetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tárgyalás anyagát és az abban hozott határozatot. A jegyzőkönyvet az üléstől számított nyolc napon belül a SZEB-nak kell beküldeni.

(11) Az E. B. olyan határozatai, amelyekről a SZEB-nak a jegyzőkönyvet nem küldték meg, érvénytelenek.

(12) az E. B. az olyan ügyeket, amelyekben határozathozatalra nem illetékes, továbbá amelyekben megegyezni nem tudnak, a SZEB-hoz terjeszti fel. Ha valamely vitás kérdés általános érdekű vagy elvi jelentőségű, azt a SZEB-hoz kell döntés végett megküldeni.

Színházi Egyeztető Bizottság

41. § (1) A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos elvi jelentőségű ügyek eldöntésére Színházi Egyeztető Bizottságot (SZEB) kell szervezni.

(2) A SZEB-ba munkáltató részről a népművelési miniszter három, munkavállalói részről a színész-, zenész-és famunkások szakszervezete egy-egy tagot küld.

(3) A SZEB feladata:

a) határozathozatal, vagy javaslattétel minden olyan ügyben, amelyet jelen rendelet, vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,

b) a hozzá beérkezett panaszok és vitás kérdések elintézése,

c) az E. B. határozatainak felülvizsgálata, esetleges megváltoztatása,

d) az E. B. működési jogának megvonása.

(4) Nem tartozik a SZEB hatáskörébe a jelen rendelet 8-10. §-ában foglalt kérdések tekintetében állásfoglalás, vagy véleménynyilvánítás.

(5) Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói kiküldöttekből egy-egy elnök választandó, akik az üléseket felváltva vezetik. A szavazásban munkáltatói részről a miniszter kiküldöttei, munkavállalói részről pedig a szakszervezeti kiküldöttek egyenlő arányban vesznek részt.

(6) A SZEB a hozzá felterjesztett vitás ügyeket legkésőbb 15 napon belül tárgyalni köteles.

(7) A SZEB az ülések időpontját és a tárgysorozatot a felmerült vitás ügyek rövid kivonatával, negyvennyolc órával az ülés előtt a miniszterrel és az O. M. B. Titkárságával közölni köteles.

(8) Napirenden nem szereplő kérdés letárgyalásáról szavazással döntenek. Szavazategyenlőség esetén napirenden kívüli ügy nem tárgyalható.

(9) Tekintettel arra, hogy az E. B. az érdekelt felekkel e vitás ügyeket közvetlenül letárgyalja, a SZEB-nál az érdekelt feleket a tárgyalásra meghívni nem kell.

(10) A SZEB-nak üléseire az O. M. B. Titkárságának megbízottját tárgysorozat melléklésével, az ülés előtt legalább negyvennyolc órával meg kell hívni. Az O M. B. Titkársága képviselőjének óvási joga van. Az általa kifogásolt határozatokat az O. M. B. Titkárságához fel kell terjeszteni. Ugyancsak fel kell terjeszteni azokat a vitás kérdéseket, amelyekben a SZEB megállapodni nem tud. A jelen rendelettel kapcsolatos olyan ügyeket, amelyekben döntésre a SZEB nem illetékes, a SZEB véleménye csatolásával az O. M. B. Titkárságához köteles felterjeszteni.

(11) Azok a határozatok, amelyekben a SZEB megállapodott és az O. M. B. kiküldöttje észrevételt nem tesz, azonnal végrehajthatók. Ezekről a határozatokról a SZEB az E. B.-ot további intézkedés végett értesíti.

(12) A SZEB üléséről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az egyes tárgysorozati pontok rövid leírását és az azokban hozott határozatokat. Fel kell tüntetni azt is, hogy a határozatot egyhangúan vagy szótöbbséggel hozták. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a minisztériumnak, egy példányt a szakszervezetnek és egy példányt az O. M. B. Titkárságának kell az üléstől számított nyolc napon belül megküldeni. Azokról az ügyekről, amelyekben a SZEB megállapodni nem tud, vagy döntésre nem illetékes, négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az előző mondatban megemlítetteken kívül a Szakszervezetek Országos Tanácsának is meg kell küldeni.

(13) Az O. M. B. Titkársága a népművelési miniszter véleményének kikérése után, vagy annak felkérésére a SZEB bármely tárgyban hozott határozatát érvénytelenítheti.

(14) Az O. M. B. Titkárságának nem kell kikérnie a miniszter véleményét az érvénytelenítéshez, ha a SZEB határozata a jelen rendeletbe vagy valamely egyéb hatályos jogszabályba ütközik.

(15) A SZEB szótöbbséggel hozott határozatai ellen a népművelési miniszter, vagy a szakszervezet az O. M. B. Titkárságához fellebbezéssel élhet. Az O. M. B. Titkársága a fellebbezés felett végérvényesen - további jogorvoslat kizárásával - határoz.

(16) A SZEB a felekkel csak olyan határozatot közölnet, amely további jóváhagyást nem igényel.

Nyugdíj

42. § (1) A színházi alkalmazottak nyugdíjának rendezésére a népjóléti miniszter a népművelési- és pénzügyminiszterrel egyetértésben hatvan napon belül köteles a minisztertanácsnak az alábbiak figyelembevételével javaslatot tenni:

(2) Az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára átveszi az állami színházak nyugdíjintézetét, valamint a szakszervezet nyujdíjintézetét a munkavállalók szerzett jogainak figyelembevétele mellett.

43. § A jelen rendeletnek a munkabérekre, valamint a túlórákra vonatkozó rendelkezései megszegése, úgyszintén a rendelet rendelkezéseinek kijátszása a 4.194/1949. (164) Korm. szám rendelet 26. §-ában foglaltak értelmében esik büntetés alá.

44. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit az 1949. évi augusztus hó 1. napjától mind a fővárosi, mind a vidéki színházak alkalmazottai tekintetében alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött minden olyan megállapodás, kollektív szerződés, amelynek rendelkezései a jelen rendelettel ellentétesek, hatályukat veszítik. Ugyancsak hatályukat veszítik a jelen rendeletet megelőzően kiadott jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései.

(3) Semmis minden olyan megállapodás, amelyet valamely színházi munkavállaló munkáltatójával a jelen rendelet rendelkezései ellenére köt.

Budapest, 1949. évi október hó 21-én.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke