4302/1949. (XI. 3.) MT rendelet
a joggyakorlat és az egységes bírói és ügyvédi vizsga tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 2.031.)
A joggyakorlat
1. § (1) A bírói és az ügyvédi képesítés megszerzéséhez az egységes bírói és ügyvédi vizsga sikeres letétele szükséges
(2) A vizsgát joggyakorlat előzi meg. A joggyakorlat célja az, hogy a jogi pályákra készülőknek az elméleti jogi képesítés megszerzése után gyakorlati téren való alkalmazásukkal lehetővé tegye azoknak a gyakorlati jogi ismereteknek a megszerzését, amelyekre a nép érdekeinek szolgálatában élethivatásuk betöltéséhez szükségük van.
2. § (1) A joggyakorlatot a jogtudományi, illetőleg az egységes jog- és államtudományi doktori oklevél megszerzése után lehet megkezdeni; időtartama három év.
(2) A jogggyakorlat időtartamát az illetékes fegyelmi bíróság fegyelmi vétség miatt egy, évvel meghosszabbíthatja.
3. § (1) A joggyakorlatot az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott módon elsősorban az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő bíróságnál, államügyészségnél, a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságnál vagy ügyvédnél (ügyvédi munkaközösségnél) kell eltölteni.
(2) A joggyakorlat idejéből egy évet el lehet tölteni
a) katonai bíróságnál és ügyészségnél hadbíróként vagy hadbírójelölti minőségben, illetőleg berendezés alapján ennek megfelelő beosztásban;
b) bármely közigazgatási hatóságnál fogalmazói állásban;
c) ipari vagy kereskedelmi központnál;
d) a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségénél (DÉFOSZ), továbbá jogi vagy közigazgatási munkakörben bármely szakszervezet országos központjánál;
e) alapos jogi vagy közgazdasági ismeretek szerzésére alkalmas munkakörben nagyobb kereskedelmi, közlekedési vagy iparvállalatnál, pénzintézetnél, biztosító intézetnél vagy más közgazdasági vállalatnál, testületnél és intézménynél is.
(3) Azt, hogy valamely vállalatnál (intézetnél, testületnél, intézménynél) munkaviszonyban töltött idő a joggyakorlat idejébe beszámítható-e, az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság állapítja meg, mégpedig kérelemre az egységes bírói és ügyvédi vizsgára jelentkezés előtti időben is.
(4) Külföldön bíróságnál, ügyvédnél vagy a (2) bekezdésben felsoroltaknak megfelelő helyen folytatott működés idejéből legfeljebb hat hónapot a joggyakorlat idejébe be lehet számítani, de csak abban az esetben, ha az illetékes magyar külképviseleti hatóság (1940: X. tc. 5. §) által hitelesített működési bizonyítvány alapján megállapítható, hogy a külföldi működés alkalmas volt alapos jegi vagy közgazdasági ismeretek szerzésére.
(5) Az igazságügyminisztertől kapott tanulmányi megbízással vagy az Országos Ösztöndíj Tanács közbenjöttével elnyert, illetőleg a magyar állam állal adományozott vagy elfogadott ösztöndíjjal (tanulmányi segéllyel) külföldön töltött jogi tanulmányi időből legfeljebb egy évet be lehet számítani a joggyakorlat idejébe.
(6) A (2), (4) és (5) bekezdés alapján együttesen legfeljebb egy évet lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.
4. § (1) Az igazságügyminiszter a honvédelmi miniszter megkeresésére bírósági joggyakorlatra bocsátja azokat a hadbírójelölteket és hadbírákat, a belügyminiszter megkeresésére pedig a rendőrségnek a joggyakorlatra bocsátáshoz szükséges elméleti képzettséggel (2. §) rendelkező azokat a tagjait, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szükséges polgári bírósági joggyakorlatot kívánják megszerezni.
(2) A bírósági joggyakorlatra bocsátolt hadbírójelöltek, hadbírák és rendőrségi tagok (a továbbiakban: bírósági joggyakorlatra bocsátottak) bírósági joggyakorlatuk megkezdése előtt a bírósági fogalmazókra irányadó szabályok ezerint esküt tesznek.
(3) A bírósági joggyakorlatra bocsátottak bírósági joggyakorlatuk tartama alatt az alábbi (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a bírósági fogalmazókra irányadó felügyeleti és fegyelmi jogszabályok hatálya alatt állanak.
(4) A szóbeli figyelmeztetésen vagy a megintésen túlmenő felügyeleti intézkedésről az illetékes minisztert értesíteni kell.
(5) Fegyelmi büntetésként hivatalvesztést alkalmazni nem lehet, e helyett a bírósági joggyakorlatra bocsátástól határozott időre szóló vagy végleges eltiltást lehet kimondani.
(6) A bírósági joggyakorlat alatt tett felügyeleti intézkedés, valamint a bírósági joggyakorlatra bocsátástól eltiltó fegyelmi ítélet az egyébként irányadó fegyelmi jogszabályok alkalmazását nem zárja ki.
(7) A bírósági joggyakorlatra bocsátottak a bírósági joggyakorlatuk alatt is az illetékes tárca terhére kapják illetményeiket.
5. § A joggyakorlat teljesítésének, irányításának és ellenőrzésének szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Az egységes bírói és ügyvédi vizsga
6. § (1) Az egységes bírói és ügyvédi vizsgát erre a célra Budapesten alakított vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt kell letenni.
(2) A bizottság elnökét, elnökhelyetteseit, tagjait és titkárát három évi időtartamra az igazságügyminiszter nevezi ki. Az elnökhelyettesek és a tagok számát az igazságügyminiszter határozza meg.
(3) Az elnökhelyetteseket és a tagokat az igazságügyminisztérium, a bíróságok, az államügyészségek tagjai, az ügyvédek és más szakemberek soréból kell kinevezni.
7. § (1) A bizottság elnökét és titkárát az igazgatási tennivalók ellátásáért, továbbá a szóbeli vizsgán eljáró tanács elnökét és tagjait, az írásbeli vizsga biztosát, valamint a segédhivatali ás altiszti tennivalók ellátásával az elnök által megbízott igazságügyi alkalmazottakat működésükért az államkincstár terhére díjazás illeti meg.
(2) A jelöltek a vizsga mindkét részére bocsátásuk előtt külön-külön vizsga díjat kötelesek fizetni. A vizsgadíj összegét a pénzügyminiszterrel egyetértésben az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
8. § (1) Az egységes bírói és ügyvédi vizsga két részből áll. A vizsga egyes részeire csak külön-külön lehet jelentkezni.
(2) A vizsga mindkét részének anyaga három-három szakcsoportra tagozódik; a vizsga mindkét része szóbeli és írásbeli vizsgából áll.
(3) Az első rész első szakcsoportjába a polgári anyagi jog és a telekkönyvi jog, a második szakcsoportba a gazdasági jog és a munkajog, a harmadik szakcsoportba pedig a polgári peres és nemperes eljárási jog tartozik.
(4) A vizsga második részének első szakcsoportja a polgári és katonai anyagi büntetőjogból, a második szakcsoport a polgári és katonai bűnvádi eljárási jogból, a harmadik szakcsoport pedig az alkotmányjogból, továbbá a közigazgatási és pénzügyi jognak azokból a részeiből áll, amelyeknek ismerete a bírói és ügyvédi hivatáshoz szükséges.
(5) Az a jelölt, aki a jelen rendelet hatálybalépése után a gyakorlati közigazgatási vizsgát sikerrel kiállja, alkotmányjogból, közigazgatási és pénzügyi jogból nem tesz vizsgát.
9. § Ha a jelölt az írásbeli vizsgán visszaélést vagy szabálytalanságot követ el, a bizottság a vizsga folytatásából kizárhatja és az újabb vizsgára bocsátását egy évet meg nem haladó időre felfüggesztheti, ismételt visszaélés vagy súlyos szabálytalanság esetén pedig a jelöltet végérvényesen kizárhatja a vizsgára bocsátásból.
10. § A bizottság eljárására, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg.
Vegyes rendelkezések
11. § (1) Az igazságügyminiszler elrendelheti, hogy a joggyakorlaton levők kötelesek az igazságügyminiszter felügyelete alatt rendezett társadalomtudományi (világnézeti) tanfolyamon részt venni és a tanfolyam anyagából vizsgál tenni. Azokat a joggyakorlaton levőket, akik nem a tanfolyam helyén laknak, a rendelet a tanfolyamon való részvétel alól felmentheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott rendelet hatályának tartama alatt egyéb előfeltételek fennállása esetén is csak azt a jelöltet lehet a vizsga első részére bocsátani, aki a társadalomtudományi tanfolyamon a rendeletnek megfelelően résztvett. illetőleg a tanfolyam záró vizsgáját sikerrel kiállotta,
12. § (1) Azt az időt, amely alatt a joggyakorlaton levő katonai vagy munkaszolgálatot teljesített, a joggyakorlati időbe egyéb előfeltételek fennállása esetén egész terjedelmében, de legfeljebb másfél évi tartamban akkor is be kell számítani, ha a joggyakorlaton levő a katonai, illetőleg munkaszolgálatot a vizsgára bocsátáshoz szükséges elméleti képesítés megszerzése előtt teljesítette. A katonai vagy munkaszolgálatban töltött időnek azt a részét azonban, amelyet az egyetemi tanulmányi idő megállapításánál már figyelembe vettek, a joggyakorlat idejébe beszámítani nem lehet.
(2) Azok joggyakorlatára, akik hadifogságból vagy deportálásból tértek haza és az 1949. évi december hó 31. napjáig vagy bár ezt követően, de hadifogságból vagy deportálásból való hazatérésük napjától számított hatvan napon belül megkezdik joggyakorlatukat, illetőleg megszakított joggyakorlatuk folytatását, az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
13. § (1) Annak joggyakorlatába, aki az 1951. évi január hó 1. napja előtt Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetőleg Románia területéről költözött Magyar-országra, az illető külállamban az ott hatályban levő jogszabályoknak megfelelően töltött joggyakorlatából legfeljebb két évet be kell számítani, ha joggyakorlatát az átköltözés napjától számított három hónapon beiül Magyarországon újból megkezdte.
(2) A Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területéről Magyarországra költözött ügyvédek, helyettes ügyvédek és ügyvédjelöltek ügyvédi kamarai bejegyzésének a 14910/1947. (286) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával az 1949. évi december hó 31. napjáig előterjesztett kérelem alapján van helye.
14. § A katonai bíróságnál és a katonai ügyészségnél hadbírói és hadbírójelölti, illetőleg berendelés alapján ennek megfelelő beosztásban töltött időből - további rendelkezésig - két évet lehet számítani a tényleges szolgálatban álló hivatásos hadbírák, hadbírójelöltek és rendőrségi tagok joggyakorlatába.
A rendelet hatálybalépése
15. § (1) A jelen rendelet 5. §-a, 7. §-ának (2) bekezdése, 10., 12., 13. és 14. §-a a jelen § (1) és (2) bekezdésével együtt a kihirdetés napján lép hatályba; a rendelet többi rendelkezései hatálybalépésének napját, valamint az esetleges szükséges átmeneti rendelkezéseket a vizsgabizottság (6. §) újjáalakítására is kiterjedően az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.
(3) A joggyakorlatra és az egységes bírói és ügyvédi vizsgára vonatkozó korábbi jogszabályok, valamint az 1937: IV. tc. 156. §-ának 2. pontja hatályukat vesztik; ez a rendelkezés az (1) bekezdés alapján kibocsátott rendelet értelmében való átmeneti alkalmazásukat nem érinti.
(4) A jelen rendelet a büntetőbírói és államügyészi akadémia létesítéséről szóló 4181/1949. (163) Korm. rendelet hatályát nem érinti.
Budapest, 1949. évi október hó 28-án.
Dobi István s. k.
a minisztertanács elnöke