4312/1949. (XI. 12.) MT rendelet

a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949: XI. törvény további hatálybaléptetése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.401.)

A magyar népköztársaság minisztertanácsa az 1949: XI. tv. 4. §-ában, 29. §-ának (4) bekezdésében, 36. §-ának (2) bekezdésében és 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Bevezető rendelkezés

1. § A népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949:XI. törvény (az alábbiakban: Tv.)

az 1950. évi január hó 1. napján a budapesti felsőbíróság egész területére nézve - ideértve a fiatalkorúak budapesti törvényszékének területét is -

az 1950. évi február hó 1. napján a debreceni és a pécsi felsőbíróság területére nézve,

az 1950. évi március hó 1. napján a győri felsőbíróság területére nézve,

az 1950. évi április hó 1. napján pedig a szegedi felsőbíróság területére nézve hatályba lép.

II. A budapesti felsőbírósággal és a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságával kapcsolatos rendelkezések

2. § (1) A budapesti felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságok elnökei az 1949. évi november hó 19. napjáig jelentést tesznek az igazságügyminiszternek, hogy a vezetésük alatt álló megyei bíróságoknál és a felügyeletük alá tartozó járásbíróságoknál a Tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében hány büntetőtanácsot kell alakítani. Ugyanígy jár el a fiatalkorúak budapesti törvényszéke tekintetében annak elnöke.

(2) Az igazságügyminiszter az 1949. évi november hó 26. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteinek vezetőségével, hogy az illető szervezet területén az 1950. évre a budapesti felsőbíróság kerületéhez tartozó egyes megyei bíróságoknál és az utóbbiak kerületéhez tartozó járásbíróságoknál, úgyszintén a fiatalkorúak budapesti törvényszékénél hány ülnökre (pótülnökre) van szükség.

(3) A Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteinek vezetősége az igazságügyminiszter közléseben megjelölt minden egyes megyei bíróság és járásbíróság, valamint a fiatalkorúak budapesti törvényszéke tekintetében külön-külön jegyzéket készít. A jegyzékbe az ülnöki működésre alkalmas háromszor annyi személyt kell felvenni, mint ahány ülnökre és pótülnökre az igazságügyminiszter közlése szerint az illető bíróságnál az 1950. évben szükség van. A jegyzék összeállítására és tartalmára nézve a 4172/1949. (160) Korm. rendelet 5 §-a az irányadó.

(4) A Magyar Függetlenségi Népfront illetékes szervezetének vezetősége a jegyzékeket három-három példányban készíti el és az 1949. évi december hó 15. napjáig az egyik példányt az igazságügyminiszternek, a másik példányt pedig az illetékes bíróság elnökének küldi meg, míg a harmadik példányt megőrzi.

(5) A jelen rendelet életbelépése után elsőízben összeállított jegyzék hatálya az 1950. évi december hó 31. napjáig szól, de a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes szervezete azt a szükséghez képest az igazságügyminiszter kívánságára időközben is kiegészíteni köteles.

3. § (1) A bíróság elnöke, akadályoztatása esetén hivatali helyettese - elsőízben az 1949. évi december hó 20. napjáig, ezt követően pedig az ülnökök működési idejének lejártát legalább tizenöt nappal megelőző időpontban - személyesen kisorsolja a szükséges számú ülnököt és pót" ülnököt. A sorsolásra meg kell hívni a vádhatóság képviselőjét és a Magyar Függetlenségi Népfront helyi szervezetet; a meghívottak elmaradása azonban nem akadályozza a sorsolás megtartását.

(2) A megyei bíróság elnöke a vele közölt jegyzék alapján annyi személyt sorsol ki, hogy minden büntető-tanácsba, rögtönítélő tanácsba és uzsorabírósági tanácsba három-három ülnök és egy-egy pótülnök, minden külön tanácsba (1946: XIV. tc. 1. § (2) bek.) és a fiatalkorúak ügyeiben eljáró minden tanácsba (T. 89. § (2) bek.) pedig két-két ülnök és egy-egy pótülnök jusson. A járásbíróság elnöke annyi személyt sorsol ki, hogy minden büntetőtanácsba, uzsorabírósági tanácsba és a fiatalkorúak ügyeiben eljáró minden tanácsba két-két ülnök, továbbá egy-egy pótülnök jusson.

(3) A fiatalkorúak budapesti törvényszékének elnöke annyi személyt sorsol ki, hogy a fiatalkorúak bíróságának hatáskörében eljáró minden tanácsba két-két ülnök és egy-egy pótülnök, a fiatalkorúak törvényszéki tanácsának hatáskörében eljáró minden tanácsba pedig három-három ülnök és egy-egy pótülnök jusson.

(4) A sorsolásról készítendő jegyzőkönyv tekintetében a 4172/1949. (160) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése, a sorsolás hatálya tekintetében az említett § (4) bekezdése, a kisorsolt személyek értesítése, felhívása és beosztása tekintetében az említett rendelet 9. §-a, a tárgyalásra szóló meghívásuk tekintetében pedig annak 10. §-a irányadó.

4. § (1) Annak a tárgyalásnak a megkezdése előtt, amelyen az ülnök (pótülnök) működésére elsőízben kerül sor, az ülnök (pótülnök) a bíróság elnöke előtt, az utóbbi akadályoztatása esetén hivatali helyettese előtt esküt tesz arra, hogy ülnöki tisztét a törvény értelmében igazságosan, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesíti, az ülnöki működése során tudomására jutott titkot megőrzi, különösen pedig a tanácskozás és a szavazás lefolyását titokban tartja.

(2) A bíróság elnökének az eskütétellel kapcsolatos további tennivalói tekintetében a 4172/1949. (160) Korm. rendelet 11. §-ának (2) és (3) bekezdése irányadó.

5. § A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál és a budapesti felsőbíróságnál az 1. § folytán az 1950. évben szükségessé váló további ülnökök (pótülnökök) kisorsolása, eskütétele, figyelmeztetése és meghívása tekintetében a 4172/1949. (160) Korm. rendelet 13. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

6. § Az ülnökök (pótülnökök) díjazására nézve a 4291/1949. (220) MT rendeletet kell alkalmazni.

III. A vidéki felsőbíróságokkal kapcsolatos rendelkezések

7. § (1) A debreceni és a pécsi felsőbíróságok elnökei az 1949. évi december hó 15. napjáig jelentést tesznek az igazságügyminiszternek, hogy a vezetésük alatt álló felsőbíróságnál hány fellebbezési tanács alakítandó. Az említett időpontig a debreceni és a pécsi felsőbíróságok kerületéhez tartozó megyei bíróságok elnökei pedig jelentést tesznek az igazságügyminiszternek a vezetésük alatt álló megyei bíróságoknál, valamint a felügyeletük alá tartozó járásbíróságoknál alakítandó büntetőtanácsok számáról.

(2) A debreceni és a pécsi felsőbíróságok kerületéhez tartozó megyei bíróságoknál és járásbíróságoknál az 1950. évre szükséges ülnökök (pótülnökök) számát az igazságügyminiszter az 1949. évi december hó 24. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteivel.

(3) A jelen rendelet 2. §-a értelmében összeállított jegyzékeket a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteinek vezetősége az 1950. évi január hó 14. napjáig küldi meg az igazságügyminiszternek, valamint a debreceni és pécsi felsőbíróságok kerületéhez tartozó megyei bíróságok és járásbíróságok elnökeinek.

(4) Az említett bíróságok elnökei a sorsolást az 1950. évi január hó 21. napjáig ejtik meg.

(5) A debreceni és a pécsi felsőbíróságoknál az 1950. évben szükséges ülnökök és pótülnökök számát az igazságügyminiszter az 1949. évi december hó 24. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront országos vezetőségével. A közlés alapján elkészített jegyzéket az országos vezetőség az 1950. évi január hó 14. napjáig közli az igazságügyminiszterrel, valamint az említett felsőbíróságok elnökeivel. A felsőbíróságok elnökei a sorsolást az 1950. évi január hó 21. napjáig ejtik meg.

8. § (1) A győri felsőbíróság elnöke az 1949. évi december hó 31. napjáig tesz jelentést az igazságügyminiszternek, hogy a vezetése alatt álló felsőbíróságnál hány fellebbezési tanácsot kell alakítani. Ugyancsak az említett időpontig jelentik az igazságügyminiszternek a győri felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságok elnökei a vezetésük alatt álló megyei bíróságoknál, valamint a felügyeletük alá tartozó járásbíróságoknál alakítandó büntetőtanácsok számát.

(2) A győri felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságoknál és járásbíróságoknál az 1950. évre szükséges ülnökök (pótülnökök) számát az igazságügyminiszter az 1950. évi január hó 14. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteinek vezetőségével.

(3) A jelen rendelet 2. §-a értelmében összeállított jegyzéket a Magyar Függetlenségi Népfront megyei szervezeteinek vezetősége az 1950. évi február hó 1. napjáig: küldi meg az igazságügyminiszternek, valamint a győri felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságok és járásbíróságok elnökeinek.

(4) Az említett bíróságok elnökei a sorsolást az 1950. évi február hó 15. napjáig ejtik meg.

(5) A győri felsőbíróságnál az 1950. évben szükséges ülnökök és pótülnökök számát az igazságügyminiszter az 1950. évi január hó 14. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront országos vezetőségével. A közlés alapján elkészített jegyzéket az országos vezetőség az 1950. évi február hó 1. napjáig küldi meg az igazságügyminiszternek, valamint az említett felsőbíróság elnökének. A felsőbíróság elnöke a sorsolást az 1950. évi február hó 15. napjáig ejti meg.

9. § (1) A szegedi felsőbíróság elnöke az 1950. évi február hó 1. napjáig tesz jelentést az igazságügyminiszternek, hogy a vezetése alatt álló felsőbíróságnál hány fellebbezési tanácsot kell alakítani. Ugyancsak az említett időpontig jelentik az igazságügyminiszternek a szegedi felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságok elnökei a vezetésük alatt álló megyei bíróságoknál, valamint a felügyeletük alá tartozó járásbíróságoknál alakítandó büntetőtanácsok számát,

(2) A szegedi felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságoknál és járásbíróságoknál az 1950. évre szükséges ülnökök (pótülnökök) számát az igazságügyminiszter az 1950. évi február hó 11. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront illetékes megyei szervezeteinek vezetőségével.

(3) A jelen rendelet 2. §-a értelmében összeállított jegyzéket a Magyar Függetlenségi Népfront megyei szervezeteinek vezetősége az 1950. évi február hó 28. napjáig küldi meg az igazságügyminiszternek, valamint a szegedi felsőbíróság kerületéhez tartozó megyei bíróságok és járásbíróságok elnökeinek.

(4) Az említett bíróságok elnökei a sorsolást az 1950. évi március hó 14. napjáig ejtik meg.

(5) A szegedi felsőbíróságnál az 1950. évben szükséges ülnökök és pótülnökök számát az igazságügyminiszter az 1950. évi február hó 11. napjáig közli a Magyar Függetlenségi Népfront országos vezetőségével. A közlés alapján elkészített jegyzéket az országos vezetőség az 1950. évi február hó 28. napjáig küldi meg az igazságügy-miniszternek, valamint az említett felsőbíróság elnökének. A felsőbíróság elnöke a sorsolást az 1950. évi március hó 14. napjáig ejti meg.

10. § A megelőző 2. § (3)-(5) bekezdéseiben, a 3. § (1), (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 4-6. §-okban foglalt rendelkezéseket a jelen fejezet körében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a 2. § (4) és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időpont helyett a jelen fejezet megfelelő rendelkezésében megjelölt időpont irányadó.

IV. Vegyes rendelkezések

11. § A 4172/1949. (160) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a jelen rendelet 1. §-ában megállapított időpontokhoz igazodva a jelen rendelet körében is alkalmazni kell.

12. § (1) A Tv. rendelkezéseit - az alábbi bekezdésekben foglalt kivételekkel - azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyek a Tv. hatálybalépésére nézve a jelen rendelet 1. §-a értelmében irányadó időpontban az illető területen működő bíróságoknál már folyamatban vannak.

(2) A Tv. II. fejezetében foglalt hatásköri rendelkezések nem nyernek alkalmazást azokban az ügyekben, amelyekben a főtárgyalást (tárgyalást) a korábbi jogszabályok szerint hatáskörrel felruházott bíróságnál már megkezdték; a korábbi jogszabályok értelmében a törvényszéki egyesbíró hatáskörébe utalt ügyekben azonban a Tv. II. fejezetének hatásköri rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a főtárgyalást (tárgyalást) a Tv. hatálybalépése előtt már megkezdték; ehhez képest a most említett ügyeket át kell tenni a Tv. rendelkezései értelmében hatáskörrel felruházott bírósághoz.

(3) A Tv. 17. § ának (2) bekezdése nem nyer alkalmazást azokban az ügyekben, amelyekben a vizsgálatot a Tv. hatálybalépése előtt már jogerősen elrendelték.

(4) A Tv. 21. és 31. §-aiban foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást azokban az ügyekben, amelyekben a főtárgyalást (tárgyalást) a Tv. hatálybalépése előtt már kitűzték.

(5) A Tv. 37-79. §-aiban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezési, illetőleg félfolyamodási bíróság a Tv- hatálybalépése előtt már érdemi határozatot hozott. A folyamatban lévő azokat az ügyeket, amelyekben a Tv. említett rendelkezései alkalmazást nyernek, a körülményekhez képest át kell tenni a Tv. 40. és 73. §-ai értelmében fellebbezési hatáskörrel felruházott bírósághoz, a már foganatosított fellebbezési (felfolyamodási) eljárási cselekmények azonban hatályukat megtartják. A korábbi törvényes rendelkezések szerint bejelentett fellebbezést a Tv. megfelelő rendelkezéseire alapítottnak kell tekinteni és ilyen értelemben kell elbírálni.

13. § (1) A népbíróság működése az egyes felsőbíróságok területére nézve a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott időpontban megszűnik és a háborús és népellenes bűntettek tárgyában addig gyakorolt hatásköre a felsőbíróság székhelyén működő megyei bíróság büntető tanácsára száll át, az egyébként népbíráskodásra utalt bűncselekmények tekintetében a Tv. 9. §-ának hatásköri rendelkezései irányadók.

(2) Az egyébként katonai büntető bíráskodás alatt álló személy ellen a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott időpontokban még folyamatban levő ügyeket a 4172/1949. (160) Korm. rendelet 25. §-ának (2) bekezdése folytán - amely az 1949. évi július hó 29. napján az ország egész területére nézve már hatályba lépett - az illetékes katonai bírósághoz kell áttenni.

14. § A 4172/1949. (160) Korm. rendelet 14-23. §-ai a jelen rendelet 1. §-ában meghatározott időpontokban az ott említett felsőbíróságok területére nézve hatályba lépnek; a hivatkozott rendelet 15., 17., 18. és 19. §-aiban foglalt rendelkezéseket azonban az említett időpontokban már folyamatban levő ügyek közül csak azokban kell alkalmazni, amelyekben a járásbíróság a büntetőparancsot még nem bocsátotta ki, illetőleg még nem tűzött ki tárgyalást.

Budapest, 1949. évi november hó 11-én.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke