4317/1949. (XI. 16.) MT rendelet
a Közületi Beszerzések Szabályzatának módosítása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 9.053. és 10.405.)
1. § A Közületi Beszerzések Szabályzatának megállapításáról szóló 4029/1949. (100) Korm. rendelet (az alábbiakban: Szabályzat) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A Szabályzat hatálya az építési munkák közül csak az alábbiakra terjed ki:
a) a felújítási (tatarozási) és karbantartási jellegű munkálatokra, továbbá
b) azokra az építkezésekre, amelyek rendkívüli és azonnal helyreállítandó üzemi károk kijavítását célozzák, ha ezeket a közületi vállalat túlnyomó részben saját műszaki személyzetével és rendeltetésszerű működésének sérelme nélkül gazdaságosan elvégezheti."
2. § A Szabályzat 2. §-ában foglalt szöveg az (1) bekezdés megjelölést nyeri és a 2. § az alábbi bekezdésekkel egészíttetik ki:
"(2) A Szabályzat szempontjából kisipari alkalmi egyesülés két vagy több kisiparosnak, egy vagy több meghatározott közületi beszerzés (közületi építkezés) lebonyolítására alakított olyan csoportja, amelyben a résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kapott megrendeléseket egyetemleges felelősséggel teljesítik és hogy as egyesülés addig nem oszlik fel, amíg a megrendeléseket hiánytalanul le nem bonyolította és el nem számolta. Az alkalmi egyesülésben csak olyan kisiparosok vehetnek részt, akiknek a beszerzés (építkezés) tárgya szerinti iparra iparjogosítványuk van. Az alkalmi egyesülésben résztvevő kisiparosok kötelesek a megrendelések teljesítésében személyesen is közreműködni.
(3) Az alkalmi egyesülés alakításáról Írásbeli szerződést kell készíteni, amelyben az egyesülésben résztvevőkön, az egyesülés célján, tartamán, az egyes résztvevők jogain és kötelezettségein felül minden esetben meg kell állapítani a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket. A szerződésben a résztvevők kötelesek közös meghatalmazottat is kijelölni, aki az egyesülést harmadik személyekkel szemben valamennyi résztvevőre kötelező hatállyal képviseli és az egyesülés ügyvitelét ellátja
(4) Az alkalmi egyesülés olyan közületi beszerzés (közületi építkezés) teljesítésére is kaphat megbízást, amelyet a szerződésben nem tüntettek fel, feltéve, hogy beszerzés (építkezés) olyan ipar körébe tartozik, amelynek gyakorlására az egyesülésben résztvevői - ipar-jogosítványuk szerint - jogosultak. Az alkalmi egyesülésbe - amennyiben az elvégzendő szállítás vagy munka terjedelme indokolttá teszi - utóbb az abban még részt nem vevő kisiparos is felvehető. A jelen bekezdésben meghatározott esetekben a szerződés hatályát utólag az új beszerzésre (építkezésekre), illetőleg az újonnan belépő résztvevőre ki kell terjeszteni.
(5) Az alkalmi egyesülés alakításáról készített szerződést, úgyszintén a szerződés hatályának a (4) bekezdés értelmében történt kiterjesztését a Kisiparosok Országos Szabadszervezetével (az alábbiakban: KIOSz) láttamoztatni kell. Az alkalmi egyesülés köteles a KIOSz által láttamozott szerződést vagy annak egy hitelesített másolatát a szerződés egy egyszerű másolati példányával együtt az ajánlatához csatolni. Az ajánlatok felett történt döntés után az eredeti szerződést (hitelesített másolatát) az egyesülés közös képviselőjének vissza - kell küldeni.
(6) Az alkalmi egyesülés alakításáról készített szerződés 10.- Ft illeték alá esik. A szerződés hatályának a (4) bekezdés értelmében történt kiterjesztése után illeték nem jár."
3. § A Szabályzat 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A végleges beszerzési tervbe (7. § (3) bekezdése) felvett beszerzéseket, úgyszintén a végleges beszerzési tervbe fel nem vett, de a 100.000 Ft-ot előreláthatóan meghaladó értékű beszerzéseket (értékhatáron felüli beszerzések) általában közületi vállalatok útján, a 100.000 Ft-ot meg nem haladó értékű beszerzéseket pedig (értékhatáron aluli beszerzések) általában közületi és nem közületi vállalatok közötti verseny kialakításával keil lebonyolítani.
(2) Az Országos Tervhivatal elnöke rendelettel a vállalatbaadés módja szempontjából irányadó értékhatárt egyes iparágakban vagy szakmákban a szükséghez képest az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő összegben állapíthatja meg (szakmai értékhatárok).
(3) A Szabályzat hatálya alá tartozó építési muhkák esetében (1. § (4) bekezdése) az (1) bekezdésben meghatározott 100.000 Ft helyett az értékhatár 300.000 Ft.
(4) A végleges beszerzési tervbe felvett beszerzések vállalatbaadásának módját a 8. §, az értékhatártól függő vállalatbaadás rendes módját a 9., illetőleg a 10. §, a vállalatbaadásnak ezektől eltérő különös módjait pedig a 11-17. §-ok határozzák meg részletesen."
4. § A Szabályzat 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki:
"Ha a beszerzési tervbe felvett beszerzések egy részét a 13-14. § hatálya alá eső közületi vállalattal (szervvel) az ott meghatározott módon kell lebonyolítani, a megrendelő miniszternek (közületnek) a beszerzés tárgya szerint illetékes minisztérium érdekeit termelési főosztályához (ipari igazgatósághoz, illetőleg üzemgazdasági osztályhoz) intézett iratban ezt a körülményt fel kell tüntetnie azzal, hogy ezekre a beszerzésekre közületi vállalat külön kijelölését nem kívánja."
5. § A Szabályzat 10. §a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A 100.000 Ft-os, illetőleg a Szabályzat hatálya alá tartozó építési munkák (felújítási [tatarozási], karbantartási és javitási munkák; 1. § (4) bekezdése) esetében a 300.000 Ft-os értékhatáron aluli beszerzéseket (5. §) az alábbi (2)-(10) bekezdések szerint kell vállalatba adni.
(2) A megrendelő megkeresi a beszerzés tárgya szerint Illetékes minisztérium érdekelt termelési főosztályát (ipari igazgatóságot), illetöleg ha az illető szakmára a minisztériumban termelési főosztály (ipari igazgatóság) szervezve nincs, a minisztérium üzemgazdasági osztályát, hogy legalább egy közületi vállalatot jelöljön ki az ajánlattételre való felhívásra és annak cégét és telephelyét vele három napon belül közölje. Ha a beszerzés előrelátható költségei az 50.000 Ft-ot nem haladják meg, a megrendelő megkeresi a KIOSz-t is, hogy lehetőleg legalább három kisiparost jelöljön ki és ezek cégét (nevét) és telephelyét vele három napon belül közölje. Ha pedig a beszerzés előrelátható költségei az 50 000 Ft-ot meghaladják, de a 75.000 Ft-ot nem haladják meg, a megrendelő aziránt keresi meg a KIOSz-t, hogy alakítson kisispari egyesülést és ennek meghatalmazottját (2. § (3) bekezdése) a megrendelőnek három napon belül jelentse be.
(3) A megrendelő a (2) bekezdés értelmében kijelölt vállalkozóknak megküldi ajánlati felhívását azzal a figyelmeztetéssel, hogy az ajánlati felhívásban megadott határidőben tegyenek ajánlatot vagy, ha ennek akadálya volna, annak okát közöljék vele. Ezenfelül az ajánlati felhívás négy példányát minden esetben megküldi a könnyűipari minisztériumnak (kisipari főosztály szövetkezeti és termeltetési osztálya), illetőleg építőipari munkák (15000/1948. (86) ÉKM rendelet 2. §-a) esetében az építésügyi minisztériumnak (Lakás- és Középítési Ipari Igazgatóság) azzal, hogy a megkeresett minisztérium lehetőleg három kisipari termelő szövetkezetet jelöljön ki és az ajánlati felhívásokat - az említett figyelmeztetéssel - közvetlenül juttassa el a kijelölt szövetkezeteknek. A megkeresett minisztérium a kijelölt szövetkezetek cégét és telephelyét haladéktalanul közli a megrendelővel. Ha a beszerzés előrelátható költségei az 50.000 Ft-ot nem haladják meg, a megrendelő az ajánlati felhívást -az említett figyelmeztetéssel - még legfeljebb két magánvállalatnak is megküldheti.
(4) Az Országos Tervhivatal elnöke a megrendelő kérelmére egyes indokolt esetekben kivételesen megengedheti, hogy a megrendelő a 75.000 és 100.000 Ft közötti értékű beszerzését is úgy bonyolítsa le, hogy a KIOSz-t is felhívja kisipari alkalmi egyesülés alakítására.
(5) Ha a KIOSz az 50.000 és 75.000 Ft közötti értékű beszerzés esetében kisipari alkalmi egyesülést alakítani nem tud, az ok közlésével az ajánlattételre való felhívásra egy vagy több kisiparost jelölhet ki. Ebben az esetben azonban a kijelölt kisiparost (kisiparosokat) csak akkor lehet ajánlattételre felhívni, ha az előző bekezdések értelmében megkeresett egyéb szervek közületi vállalatot, illetőleg kisipari termelő szövetkezetet kijelölni nem tudnak.
(6) Építési munkák esetében az előző bekezdésekben meghatározott értékhatárok helyett a következő értékhatárok hányadok:
50.000 Ft helyett 150.000 Ft,
75.000 Ft " 200.000 Ft,
100.000 Ft " 300.000 Ft.
(7) Ha az előző bekezdések értelmében megkeresett szervek valamelyike az ajánlattételre való felhívásra vállalkozót kijelölni nem tud, köteles a kijelölés akadályáról - az ok közlésével - a megkeresés kézhezvételétől számított három napon belül a megrendelőt értesíteni. Ha a megkeresett szervek egyike sem tud vállalkozót kijelölni, a megrendelő a 11-17. §-okban meghatározott valamely módon kísérelheti meg szükséglete kielégítését,
(8) Az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőt akként kell megállapítani, hogy az ajánlati felhívás kézhezvétele és az ajánlat benyújtására kitűzött határnap között az ajánlat elkészítésére - a postai szállítási időn felül - szállításnál legalább három nap, építési munkánál legalább nyolc nap, egyéb munkánál pedig legalább öt nap álljon a vállalkozó rendelkezésére.
(9) Az ajánlati határidő igazolatlan elmulasztása a közületi vállalatra a 8. § (5) bekezdésében meghatározott bírság fizetésének kötelezettségét, a magánvállalatra pedig a közületi beszerzésekből való kizárást (49-50. §) vonja maga után.
(10) Az ajánlatokat a felhívásban megszabott határidőn belül zárt borítékban postai küldeményként vagy vétívvel kell a megrendelőnek megküldeni."
6. § A Szabályzat 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A megrendelő az olyan szükségletei kielégítésére irányuló beszerzéseit, amelyeknek értéke ipari szakmánkint és évenkint a 10.000 Ft-ot előreláthatólag nem éri el, a 9. és 10. §-ban meghatározott eljárás mellőzésével bonyolíthatja le. Az Országos Tervhivatal elnöke szükséghez képest, a megrendelö indokolt kérelmére, az e rendelkezés szerint lebonyolítható beszerzésekre 10.000 Ft-nál magasabb értékhatárt is megállapíthat.
(2) Abban az esetben, ha a beszerzés halaszthatatlan sürgőssége folytán, késedelmet nem tűr, az Országos Tervhivatal elnöke értékhatáron aluli beszerzésnél (5. §) engedélyt adhat a beszerzésnek a 10. §-ban meghatározott eljárás mellőzésével történő lebonyolítására; az engedélyben meghatározhatja a lebonyolítás módját.
(3) A 9. és 10. §-ban meghatározott eljárás mellőzésével szerezhető be az olyan kötött forgalmú és kiutalást igénylő áru is, amelyet csak az arra illetékes hatóság vagy más szerv által név- (cég-) szerint kijelölt vállalkozó szállíthat.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alá eső beszerzéseket lehetőleg közületi vállalattal kell lebonyolítani."
7. § A Szabályzat 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Amennyiben valamely árunak (munkának, szolgáltatásnak) a megrendelő részére való szállításával (nyújtásával) külön rendelkezés alapján csak meghatározott közületi vállalat foglalkozhatik, az illető árut (munkát, szolgáltatást) a 8-10. §-okban meghatározott eljárás mellőzésével ettől a vállalattól kell beszerezni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közületi vállalattal azonos elbírálás alá esik az olyan szerv (pl. ipari központ), amely a közületi vállalat áruinak forgalombahozatalával vagy egyéb szolgáltatásainak nyújtásával kizárólagosan foglalkozik."
8. § A Szabályzat 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Az olyan megrendelést, amelynek tárgyát köztudomás szerint csak egyetlen közületi vállalat állítja elő, - értékhatárra tekintet nélkül - a 8-10. §-okban meghatározott eljárás mellőzésével közvetlenül kell a közületi Vállalatnak kiadni.
(2) A 13. § (2) bekezdése a jelen §-ban meghatározott esetekben is megfelelően irányadó."
9. § A Szabályzat 35. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A vállalkozó a szerződésből eredő követelését vagy annak egy részét csak az Országos Tervhivatal elnökének kivételesen, indokolt esetben megadott engedélyével engedményezheti. Az ilyen engedély nélkül tett engedményezés érvénytelen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár n. v., az Országos Szövetkezeti Hitelintézet vagy tagszövetkezetei javára szóló engedményezésre nem terjed ki.
(3) Az engedményezést tudomásulvétel végett a megrendelőnél, olyan beszerzés esetében pedig, amelynek céljaira szükséges összeget a Magyar Beruházási Bank n. v. folyósítja, e banknál is be kell jelenteni."
10. § A Szabályzat 39. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A szerződés kifogástalan teljesítésének biztosítására ügyleti biztosíték nyújtását, a beszerzés természetéhez képest megállapított jótállási kötelezettségből származható igények biztosítására jótállási biztosíték nyújtását, a vállalkozónak folyósított előleg, a feldolgozásra átadott anyag, vagy a szerződésből keletkezhető egyéb igény biztosítására pedig különbiztosíték nyújtását kell - az alábbi bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a vállalkozótól megkívánni.
(2) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe bekapcsolt közületi vállalatok (2. § (1) bekezdésének d) pontja) közül a közület tulajdonában levő vagy a rendelkezése alatt álló vállalatok sem ügyleti, sem jótállási, sem külön-biztosítékot nem kötelesek nyújtani. Ez a mentesség azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a közületi vállalatokat nem terhelik azok a kötelezettségek, amelyeket általános szokás szerint biztosítékkal erősítenek meg. Ilyen kötelezettség esetében a szerződésbe olyan értelmű kikötést kell felvenni, hogy a kötelezettség beállta esetében a megrendelő jogosult a közületi vállalat egyszámlája terhére az érvényesíteni kívánt összeg erejéig a megbízási beszedési (inkasszó-) rendszerben lefektetett módozatok melleit követelését érvényesíteni.
(3) A megrendelő köteles a közület tulajdonában levő, vagy a rendelkezése alatt álló közületi vállalattal kötött a (2) bekezdésben említett kötelezettséget tartalmazó és 100.000 Ft-ot meghaladó értékű megrendelésre vonatkozó szerződés (megrendelőlevél) egyszerű másolati példányát a szerződés megkötésétől számított három napon belül a Magyar Nemzeti Banknak megküldeni.
(4) A Magyar Nemzeti Bank minden olyan szerződés (megrendelőjével) ellen kifogást emelhet, amely a Szabályzattal ellentétes kikötést tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank kifogását és annak indokait a megrendelővel azzal közli, hogy a szerződés (megrendelőjével) kívánt módosításáról haladéktalanul gondoskodjék és módosított szerződés (megrendelőlevél) egyszerű másolati példányát a kifogás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül küldje meg neki. A Magyar Nemzeti Bank abban az esetben, ha a módosított szerződés (megrendelőlevél) példányát ezen a határidőn belül nem kapja kézhez, jogosult az ügyet döntés végett a Közületi Egyeztető Bizottság elé terjeszteni.
(5) Ügyleti biztosítékot, ha a beszerzés értéke a 30.000 Ft-ot nem haladja meg, közület kezelése alatt álló, továbbá nem közületi vállalattól csak kivételesen, indokolt esetben kell megkívánni.
(6) Jótállási biztosítékot közület kezelése alatt álló vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok csak abban az esetben kötetesek nyújtani, ha a beszerzés értéke a 10.000 Ft-ot meghaladja.
(7) Ha a közület kezelése alatt álló vállalat, a kisipari termelő szövetkezet vagy kisiparos az előleg folyósításához megkívánt biztosítékot nyújtani nem tudja, a megrendelő előleg folyósítása helyett a teljesítéshez szükséges és igazoltan beszerzett nyersanyagról kiállított számlát - az anyag tulajdonjogának fenntartásával - a vállalkozó helyett az eladónak közvetlenül kiegyenlítheti. Ebben az esetben a vállalkozótól az anyag biztosítására biztosítékot követelni nem lehet, de a megrendelőnek a vállalkozótól nyilatkozatot kell beszereznie, melyben az tudomásul veszi, hogy az anyag átadása tulajdonjog fenntartásával történt és hogy az átvett anyagnak a megadott céltól eltérő felhasználása a sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő. Az átvett anyag tűzkár, betörés és lopás esetére szóló biztosítása tekintetében a 43. § rendelkezése irányadó."
11. § A Szabályzat 40. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A biztosítékul elfogadható értékek, valamint azok kezelése tekintetében az idevonatkozó rendelkezések (ezidőszerint a 4152/1949. (149) Korm. rendelet) irányadók. A közületi vállalatokkal azonos elbírálás alá eső vállalatok (2. § (1) bekezdésének d) pontja) által nyújtható biztosítékra nézve a mindenkori külön rendelkezéseket kell alkalmazni."
12. § A Szabályzat 42. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A szerződést (megrendelőlevelet) a nemteljesítés, illetőleg a nem szerződésszerű teljesítés esetére - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kötbér kölcsönös kikötésével kell megerősíteni. A szállítási szerződésekről szóló 4226/1949. (184) MT rendeletnek a köbbérrel, a megrendelőt terhelő késedelmi kamattal, a szerződésszerű teljesítés akadálya esetében követendő eljárással és a teljesítési határidő meghosszabbításával kapcsolatos rendelkezéseit a Szabályzat rendelkezései alapján lebonyolításra kerülő valamennyi beszerzés tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
(2) A közületeket (1. § (1) bekezdésének a) pontja) kötbérfizetési kötelezettség nem terheli, hanem csupán a szerződésben vállalt kötelezettségeik nem teljesítéséből származó kárt kötelesek megtéríteni. Azokkal a közszolgálati alkalmazottakkal szemben pedig, akiknek hibájából merült fel a közület kártérítési kötelezettsége, a 3. § értelmében fegyelmi, illetőleg a büntetőjogi felelősségre vonásnak, valamint kártérítési kötelezettségük megállapításának van helye."
13. § A Szabályzat 46. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(6) A közületek (1. § (1) bekezdésének a) pontja) a közületi vállalatok részére történő fizetéseiket a mindenkori számviteli rendelkezések (ezidőszerint a 25500/1949. (26) I. a. PM rendelet) szerint, azok a közületek pedig, amelyek a 686/12/1949. GF számú határozatban foglalt reformokat bevezették, a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe és egyúttal inkasszórendszerébe bekapcsolt vállalatok részére történő fizetéseiket az idevonatkozó külön rendelkezések (ezidőszerint a 29800/1949. (181) I. a. PM rendelet) szerint kötelesek teljesíteni."
14. § A Szabályzat 52. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A Szabályzat alapján kötött szerződésből keletkező egyéb vitás ügyek eldöntése a 4148/1949. (146) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontjával módosított 2850/1949. (69) Korm. rendelet szerint illetékes egyeztető bizottságok (az Országos Tervhivatal mellett működő Közületi Egyeztető Bizottság vagy az egyes miniszterek által szervezett egyeztető bizottságok) hatáskörébe tartozik. Az ilyen ügyeknek az egyes miniszterek által szervezett egyeztető bizottságoknál tartandó tárgyalásaira, a bizottságba tagként a Közületi Egyeztető Bizottság kiküldöttjét is meg kell hívni."
15. § A Szabályzatban
a Gazdasági Főtanács főtitkárának hatáskörébe utalt ügyekben az Országos Tervhivatal elnöke.
a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának hatáskörébe utalt ügyekben az Országos Tervhivatal mellett működő Közületi Egyeztető Bizottság (szerződési osztály),
az illetékes ipari igazgatóság hatáskörébe utalt ügyekben pedig - azok átszervezése folytán - az illetékes minisztérium érdekelt termelési főosztálya jár el. (4148/1949. (146) Korm. és 10810/1948. (239) Korm. rendelet).
Budapest, 1949. évi október hó 28-án.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke