4337/1949. (XII. 2.) MT rendelet

a szabványügyi egységes rendezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 9.022.)

Általános rendelkezések

1. § (1) A szabvány a jelen rendeletben meghatározott módon létesített, írásbafoglalt és közzétett olyan megállapodás, amely a (2) bekezdésben meghatározott tárgykörben rendszeresen, ismétlődő feladatoknak következetesen alkalmazandó, azonos, gazdasági és műszaki szempontból legkedvezőbb megoldására irányul.

(2) Szabvánnyal lehet meghatározni a termelt, forgalombahozott s bármilyen tevékenység körében alkalmazásra kerülő nyers- és segédanyagok, félkész- és készgyártmányok vagy termékek megnevezését, meghatározását, osztályozását, anyagát, összetételét, alakját, méreteit, előállítási módozatait, minőségét, csomagolását, megjelölését, szállítási és átvételi feltételeit, vizsgálatát, annak módszereit és eszközeit, továbbá használatát, karbantartását, valamint egyéb műszaki tulajdonságait és kereskedelmi előírásait. Szabvány tárgyai lehetnek még: gazdasági szolgáltatások és munkálatok vállalati feltételei és kivitelezési előírásai, továbbá mértékegységek, jelölések, egészségügyi és biztonsági előírások, valamint ügyviteli (adminisztratív) eljárások.

(3) A szabványban meg kell határozni, hogy az milyen körben kötelező; mely időponttól kezdve alkalmazandó; meg kell határozni, hogy a szabvány jelének [(4) bekezdés] a szabványosított tárgyon vagy annak burkolatán való feltüntetése mennyiben és milyen módon kötelező és fel kell tüntetni a szabvánnyá nyilvánítás időpontját.

(4) A Magyar Népköztársasági Országos Szabvány az elnevezése (jele: MNOSZ) annak a szabványnak, amely előreláthatólag huzamosabb időn át kerül alkalmazásra és amelynek tárgya a népgazdaság több termelőágát érinti, vagy amelyben termelési szempontból csak egy népgazdasági ág van ugyan érdekelve, de a közfogyasztásban általános és kiemelkedő jelentőségű.

(5) Szakmai Szabvány az elnevezése annak a szabványnak, amelynek tárgya a népgazdaság egy termelőágát érinti és csak azon belül kerül alkalmazásra.

2. § (1) A szabvány kötelező alkalmazásba vételét, valamint hatályon kívül helyezését, vagy hatályának felfüggesztését az Országos Tervhivatal elnöke rendeli el. Az e tárgyban kibocsátott rendeletnek tartalmaznia kell a szabvány elnevezését, tárgyát és az alkalmazásba vétel kezdő időpontját, valamint azt, hogy a szabvány hol szerezhető be.

(2) A Magyar Népköztársasági Országos Szabvány kötelező alkalmazása alól - indokolt esetben - az illetékes miniszter javaslatára és a Magyar Szabványügyi Intézet véleményének meghallgatása után az Országos Tervhivatal elnöke, Szakmai Szabvány kötelező alkalmazása alól pedig a Magyar Szabványügyi Intézet véleményének meghallgatása után az illetékes miniszter felmentést adhat.

(3) Egyes szabványokat - a szabványosítás szempontjából irányadó valamely tényező hiánya miatt - átmeneti jellegűnek lehet minősíteni, ezt a körülményt azonban a szabványban és az (1) bekezdésben említett rendeletben meg kell jelölni.

A szabványosítás szervei

3. § (1) A szabványnak a jelen rendeletben meghatározott módon történő elkészítését a Magyar Szabványügyi Intézet (a továbbiakban: Intézet) biztosítja.

(2) Az Intézet hatáskörébe tartozik:

a) a szabványosítás elvi irányítása,

b) az országos szabványosítási tervjavaslat elkészítése (13. §),

c) a szabványosítási tervnek a végrehajtására illetékes szervekkel való közlése,

d) a szabványosítási terv alapján a szabványoknak és a szükséghez képest azok a módosításának - a szabványosítás többi szervei és egyéb intézmények közreműködésével történő - előkészítése,

e) javaslattétel szabványok hatályon kívül helyezésére, illetőleg hatályuk felfüggesztésére,

f) szabványoknak, módosításoknak, hatályon kívül helyezésüknek, illetőleg hatályuk felfüggesztésének a nyilvántartása,

g) szakmai szabványok megalkotásának ellenőrzése és jóváhagyása,

h) házi szabványok létesítésének véleményezése és nyilvántartása (20. §),

i) szabványok bevezetésének és betartásának ellenőrzése,

j) szabványosítással kapcsolatos propagandatevékenység intézése,

k) bel- és külföldi szabványok tudományos rendszerezése, nyilvántartása és az azokra vonatkozó felvilágosítások megadása,

l) szabványosítással kapcsolatos irodalmi anyag összegyűjtése, szerkesztése és közreadása,

m) a szabványosításnak a Szovjetúnió és a népi demokráciák szabványosító tevékenységével való összehangolása és általában a külföldi szabványosítás állandó figyelemmel kísérése,

n) nemzetközi szabványügyi szervekkel és az egyes államok szabványügyi intézeteivel való kapcsolatok állandó fenntartása,

o) a nemzetközi szabványügyi tárgyalásokon való részvétel,

p) a szabványüggyel kapcsolatos oktatás irányítása tekintetében együttműködés az illetékes hatóságokkal,

r) a szabványüggyel kapcsolatos tudományos munkálkodás és végül

s) a más jogszabályokban reábízott tennivalók ellátása.

(3) Az intézet a (2) bekezdésben említett feladatai ellátása során a hatóságokkal és harmadik személyekkel közvetlenül érintkezik és közli a szabványosításra vonatkozó irányelveket.

4. § (1) Az Intézet feladatait részben alkalmazottai, részben a szabványosítási eljárásnak a jelen rendeletben meghatározott szervei útján látja el. Különleges szakértelmet igénylő feladatok elvégzésével az Intézet külső szakértőt is megbízhat.

(2) Az Intézet a szabványosítási terv által meghatározott feladatai ellátásához szükség esetén bármely hatóság, hivatal, intézet, intézmény, vagy vállalat (üzem) közreműködését (pl. laboratóriumi munkák, kísérletek, vagy próbagyártások lefolytatását, statisztikai adatok beszerzését és rendelkezésre bocsátását stb.) kérheti.

(3) A közreműködéssel felmerülő költségek fedezéséről hatóságok, hivatalok, intézetek, intézmények, valamint a tervkötelezett I. csoportba sorolt vállalatok (üzemek, 4000 Ft. értékhatárig, egyéb közreműködő szervek 2.000 Ft értékhatárig saját költségvetésük terhére gondoskodnak, a közreműködéssel kapcsolatban az említett értékhatárokat meghaladó költségek fedezéséről pedig az Intézet gondoskodik.

5. § (1) Az Intézet élén az igazgató áll, aki irányítja az Intézet munkáját és képviseli az Intézetet hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben.

(2) Az igazgató helyettese az igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek).

(3) Az Intézet igazgatóját és igazgatóhelyettesét az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevezi ki.

6. § (1) Az Intézet felett a főfelügyeletet az Országos Tervhivatal elnöke gyakorolja.

(2) Az Intézet személyi és dologi kiadásainak - ideértve a szakelőadók és előadók díjait is - fedezéséről az Országos Tervhivatal költségvetése keretében kell gondoskodni.

(3) Az Intézet belső szervezetét és ügyrendjét az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg.

7. § (1) Minden olyan hatóság, hivatal, intézet, intézmény, amelynek működési köre az egész országra kiterjed, továbbá az állami népgazdasági terv készítéséről és végrehajtásáról szóló 4244/1949. (194) MT rendelet 1. §-ának hatálya alá eső vállalatok (üzemek) közül a tervkötelezett I., továbbá az Országos Tervhivatal elnöke által kijelölt II. csoportba sorolt ipari vállalatok (üzemek), úgyszintén az Intézet javaslatára az illetékes miniszter által kijelölt egyéb vállalat (üzlet, üzem) köteles a szabványosítási ügyek intézésére egy vagy több - általában nem függetlenített, szükség esetén azonban függetleníthető - alkalmazottat (a továbbiakban: szabványügyi megbízott) kijelölni. A szabványügyi megbízott kijelölésénél az Intézet szempontjait figyelembe kell venni.

(2) A szabványügyi megbízott köteles a 21. §-ban említett tanfolyamot az Intézet által az illetékes minisztériummal egyetértésben előírt időben végighallgatni és a végbizonyítvány elnyerésének előfeltételét képező vizsgát letenni.

(3) A szabványügyi megbízott feladatkörét, különösen a szabványosítás kezdeményezésének és a szabványok bevezetésének és betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogait és kötelességeit az Országos Tervhivatal elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alól az Intézet - indokolt esetben - felmentést adhat.

8. § (1) A minisztériumok termelési főosztályain szakmai szabványügyi felelősöket - csoportokat - (az alábbiakban: szakmai szabványügyi csoport) kell szervezni.

(2) A szakmai szabványügyi csoport a szabványosítási terv (13. §) alapján az Intézet útmutatásai szerint vezeti az iparágnak (mezőgazdaságnak stb.) a Magyar Népköztársasági Országos Szabványok megalkotásában való közreműködését, továbbá irányítja a Szakmai Szabványok [1. § (5) bekezdés] kidolgozását, végül ellenőrzi a szabványok bevezetését és betartását.

(3) Azokat a minisztériumokat, ahol szakmai szabványügyi csoportok szervezendők, az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

9. § (1) A szabvány előadói javaslatának (14. §) előkészítésére az Intézet - az érintett iparági és szakmai érdekeltségek, valamint a szabványindítvány (12. §) tekintetében érdekelt szabványügyi megbízott javaslatának figyelembevételével - a szabványindítvány tárgyát illetően megfelelő elméleti képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező egy vagy több szakértőt (az alábbiakban: szakelőadó) bízhat meg.

(2) A szakelőadó az előadói javaslat elkészítésénél köteles az intézeti előadóval együttműködni és ez utóbbi által megjelölt irányelveket betartani.

10. § (1) A szabványok szakszerű elkészítését a Magyar Népköztársasági Országos Szabvány tekintetében az Intézet keretén belül, a Szakmai Szabványok tekintetében pedig a szakmai szabványügyi csoportok (8. §) keretén belül a termelők, fogyasztók és közvetítők, a hatóságok, valamint a tudományos és gyakorlati élet képviselőiből esetenkint összeállított szakbizottságok végzik.

(2) A szakértőbizottságokat az irányító gazdasági szervek (minisztériumok Országos Tervhivatal stb.), valamint az iparági szakmai szervek szempontjainak figyelembevételével az Intézet, illetőleg az Intézet jóváhagyása mellett a szakmai szabványügyi csoport állítja össze.

(3) A szakértőbizottság tagja köteles a szakértőbizottsági tárgyaláson résztvenni.

11. § A szakelőadókat és a szakértőket - a jogszabályok keretei között megfelelő díjazás mértékét - az Intézet költségvetésében rendelkezésre bocsátott hitelkereten belül - az Intézet igazgatója az Országos Tervhivatal elnöke által jóváhagyott teljesítményi díjszabás figyelembevételével állapítja meg.

A szabványosítási eljárás

12. § (1) A szabvány létesítését az Intézet hivatalból, vagy bármely hatóság, hivatal, intézet, intézmény, vállalat (üzem), továbbá természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.

(2) A 7. § (1) bekezdésében felsoroltak szabvány létesítésére irányuló, kellően indokolt és a szabványosítás tárgyi szempontjai és sürgőssége szerint tüzetesen meghatározott indítványaikat (az alábbiakban: szabványindítvány) - az e célra rendszeresített és az Intézetnél beszerezhető űrlapokon - egy példányban a közvetlen felettes hatósághoz, egy példányban pedig közvetlenül az Intézethez nyújtják be. A felettes hatóság a szabványindítványokat felülvizsgálja és véleményes jelentése, valamint a sürgősség sorrendjére vonatkozó indítványa kíséretében legkésőbb tizenkét napon belül az illetékes minisztérium érdekelt termelési főosztályához, vagy ahol ilyen van, a szakmai szabványügyi csoporthoz felterjeszti.

(3) Az illetékes főosztály, illetőleg szakmai szabványügyi csoport a szabványindítványt szakmai szempontból felülvizsgálja és véleményével, valamint a sürgősség sorrendjére vonatkozó javaslataival ellátva legkésőbb tizenkét napon belül közvetlenül az Intézetnek megküldi.

(4) A 7. § (1) bekezdésének hatálya alá nem eső vállalat (üzem, üzlet), illetőleg természetes vagy jogi személy szabványindítványát közvetlenül az Intézethez küldi meg.

(5) Az Intézet a hozzá beérkezett szabványindítványt megvizsgálja abból a szempontból, hogy a szabvány létesítése indokolt-e és nincs-e azonos tárgyú hatályos belföldi szabvány.

(6) Az Országos Tervhivatal elnöke az 1950. évi szabványosítási terv előkészítése céljából a jelen §-ban foglaltaktól a határidők tekintetében eltérően rendelkezhetik.

13. § (1) Az Intézet feladatai elvégzésére évenkint általános szabványosítási tervjavaslatot készít. Ennek tartalmaznia kell a tervévben megvalósítandó feladatok főbb irányelveit, a szabványosítási tevékenység súlypontjait és a létesítendő szabványoknak szabványegységekben kifejezett mennyiségét.

(2) A tervjavaslatot fel kell terjeszteni az Országos Tervhivatal elnökéhez, aki azt jóváhagyás végett a minisztertanács elé terjeszti.

(3) Az Intézet a minisztertanács által elfogadott általános szabványosítási terv keretében negyedévenkint részletes ütemtervet készít, amelynek tartalmaznia kell a tervidőszakban létesítendő szabványok tárgyát, az 1. § (4)-(5) bekezdése szerinti minősítését, valamint a szabványosítás terveinek az ütemterv teljesítésével kapcsolatos feladatait és azok teljesítésének határidőit.

(4) A negyedévi részletes ütemtervet az Országos Tervhivatal elnöke hagyja jóvá.

14. § A negyedévi részletes ütemtervben felsorolt szabványindítványoknak megfelelő szabványok megalkotása céljából az intézeti előadó irányítása mellett működő egy vagy több szakelőadó előadói javaslatot készít.

15. § (1) Az előadói javaslat alapulvételével a szakértőbizottság elkészíti a szabvány végleges tervezetét (az alábbiakban: szabványtervezet).

(2) A szakértőbizottság megalakításáról az Intézet, illetőleg a szakmai szabványügyi csoport gondoskodik.

(3) Az érdekeltségek képviselői közül az Intézet, illetőleg a szakmai szabványügyi csoport kijelöli a szakértőbizottság elnökét.

(4) Az intézeti előadó, valamint a szakelőadó a szakértőbizottságnak hivatalból tagjai.

(5) Az Intézet az általa megalakított szakértőbizottság összetételét a Magyar Közlöny-Hivatalos Lapban közzéteszi. A képviselethez nem jutott érdekeltségek a közzétételtől számított nyolc nap alatt az Intézetnél a szakértőbizottság kiegészítését kérhetik. A kiegészítés kérdésében az Intézet igazgatója dönt.

(6) A szakértőbizottság tárgyalásait az elnök vezeti.

16. § (1) Az Intézet a szakértőbizottság által készített elfogadott és sokszorosított szabványtervezetről a Magyar Közlöny-Hivatalos Lapban hirdetményt jelentet meg. A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a szabványtervezet tárgyát,

b) a szabványtervezet ellen benyújtható felszólalások határidejét,

c) annak megjelölését, hogy a szabványtervezet hol és milyen áron szerezhető be.

(2) A hirdetményt a szabványtervezet sokszorosításának elkészülésétől számított három napon belül kell közzétenni.

(3) A szabványtervezet ellen a hirdetmény közzététele napjától számított tizennégy napon belül az Intézetnél bárki felszólalással élhet. A szakértőbizottság javaslatára az Intézet indokolt esetben, tizennégy napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.

(4) Az Intézet az illetékes szakmai szabványügyi csoport javaslatára esetenkint külön kijelöli azokat a szerveket és vállalatokat (üzemeket), amelyek a szabványtervezethez a felszólalási határidőn belül észrevételeiket megtenni tartoznak.

(5) A szabványtervezet ellen benyújtott felszólalásokat az Intézet megvizsgálja és szükség esetén azokat tárgyalás végett a szakértőbizottságnak kiadja, amely a szabványtervezetet módosíthatja.

(6) Ha a szabványtervezetre felszólalás, illetőleg észrevétel nem érkezett, a felszólalási határidő eltelte után, ha pedig felszólalás, illetőleg észrevétel érkezett, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása után a szabványtervezetet az Intézet igazgatója szabvánnyá nyilvánítja.

17. § Átmeneti szabvány létesítésére vonatkozó szabványtervezet esetén a 16. §-ban szabályozott eljárás mellőzhető. Ilyen esetben a szakértőbizottság által elfogadott szabványtervezetet az Intézet igazgatója átmeneti jelleggel nyilvánítja szabvánnyá.

18. § A jelen rendelet 12-17. §-ainak rendelkezéseit szabvány módosítása esetében is alkalmazni kell.

19. § Az Intézet a szabványok bevezetését és betartását alkalmazottai és megbízottai útján bármikor ellenőrizheti.

A házi szabvány

20. § (1) A hatóság, hivatal, intézet, intézmény és vállalat (üzem, üzlet) jogosult saját használatára házi szabványt létesíteni. A házi szabvány jele: HSZ.

(2) A házi szabvány tárgyát, még annak elkészítése előtt az Intézethez be kell jelenteni. Az Intézet köteles a házi szabványra vonatkozó észrevételeit a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közölni, illetőleg, amennyiben hasonló vagy azonos tárgyú házi szabvány már létezik, erről a bejelentőt értesíteni. A házi szabvány elkészítésénél az Intézet által közölt irányelveket figyelembe kell venni.

(3) A (2) bekezdés szerint létesített házi szabvány egy-egy példányát annak elkészítésétől számított nyolc nap alatt az illetékes felettes hatóságnak és az Intézetnek. meg kell küldeni. Az Intézet által kívánt módosítást a házi szabványon végre kell hajtani.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) Az Intézet a szabványosítás külső szervei szakismeretének kiegészítése és fejlesztése céljából az illetékes minisztériumok irányítása mellett tanfolyamokat rendszeresít. A tanfolyamok szakmai oktatási anyagát az Intézet állítja össze.

(2) A tanfolyam elvégzése után a hallgatók vizsgát tesznek és a vizsga sikeres letétele után végbizonyítványt kapnak. A végbizonyítvány minősítését a kollektív szerződés szerinti besorolásnál figyelembe kell venni.

22. § Az illetékes miniszter által kijelölt előállító vállalat (üzem) köteles a szabvány tárgyának egy kivitelezett példányát vagy modelljét (rajzát, fényképét stb.) szükség esetén már a szakértőbizottsági tárgyaláshoz - egyébként pedig a szabványosítás népgazdasági jelentőségét bemutató oktatási és tanulmányi célra - az Intézet rendelkezésére bocsátani.

23. § (1) Az ipari és mezőgazdasági termékek (az alábbiakban: termék) minőségi és mennyiségi típusának kialakítása (tipizálása) ugyancsak a szabványosítás feladatkörébe eső tevékenység.

(2) Típusnak hivatalosan csak az a termék tekinthető, amely országos, szakmai, vagy házi szabvány formájában azzá nyilváníttatott.

Büntető rendelkezések

24. § Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az,

a) aki a szabvány létesítését szándékosan vagy gondatlansága által akadályozza,

b) aki az Országos Tervhivatal elnökének a 2. § alapján kibocsátott rendelete ellenére a szabvány alkalmazásbavételét megtagadja vagy megakadályozza,

c) aki a szabvány bevezetésének és betartásának ellenőrzését szándékosan vagy gondatlanságból megakadályozza.

Zárórendelkezések

25. § A jelen rendelet hatálybalépésével a 11920/1943. (265) Korm. rendelet, a 20780/1948. (265) IpM rendelet, a 4036/1949. (102) Korm. rendelet és a 4225/1949. (184) MT rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi november hó 25-én.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke