4343/1949. (XII. 14.) MT rendelet

a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.201.)

A magyar népköztársaság minisztertanácsa az Alkotmány 29. §-a alapján az államigazgatás jobb területi megszervezése érdekében a következőket rendeli:

1. § A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból tizenkilenc (19) megyéből áll.

2. § A megyék neve és székhelye a következő:

1. Pest megye; székhelye: Budapest.

2. Komárom megye, székhelye: Tatabánya.

3. Fejér megye, székhelye: Székesfehérvár.

4. Nógrád megye, székhelye: Salgótarján.

5. Győr-Sopron megye, székhelye: Győr.

6. Vas megye, székhelye: Szombathely.

7. Veszprém megye, székhelye: Veszprém.

8. Zala megye, székhelye: Zalaegerszeg.

9. Somogy megye, székhelye: Kaposvár.

10. Baranya megye; székhelye: Pécs.

11. Tolna megye, székhelye: Szekszárd.

12. Bács-Kiskun megye, székhelye: Kecskemét.

13. Csongrád megye, székhelye: Hódmezővásárhely.

14. Békés megye, székhelye: Békéscsaba.

15. Szolnok megye, székhelye: Szolnok.

16. Hajdú-Bihar megye, székhelye: Debrecen.

17. Szabolcs-Szatmár megye, székhelye: Nyiregyháza.

18. Heves megye, székhelye: Eger.

19. Borsod-Abauj-Zemplén megye, székhelye: Miskolc.

3. § A megyék területe a következő:

1. Pest megye területe Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye jelenlegi területéből az abonyi járást, Boldog nagyközség és Kerekharaszt község kivételével az aszódi járást, Ladánybene, Lajosmizse nagyközség és a megalakult Ujbarcs község kivételével az alsódabasi járást, a budakörnyéki járást, a gödöllői járást, a gyömrői járást, a központi járást, a monori járást, a nagykátai járást, a ráckevei járást, a szentendrei járást, a váci járást, továbbá Nógrád megyéből a szobi járást foglalja magában.

2. Komárom megye terület Komárom-Esztergom megye jelenlegi területét, továbbá Veszprém megyéből Sur és Réde nagyközségeket, az ácsteszéri, bakonyszombathelyi és bársonyosi körjegyzőséghez tartozó községeket, végül Fejér megyéből Bakonysárkány nagyközséget foglalja magában.

3. Fejér megye területe - a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány nagyközség kivételével - Fejér megye jelenlegi területét, továbbá Veszprém megyéből - Balatonfőkajár, Balatonkenese, Siófok nagyközségek, valamint a csajági és balatonszabadi körjegyzőségek községeinek kivételével - az enyingi járás községeit, végül Somogy megyéből Szabadhidvég nagyközséget foglalja magában.

4. Nógrád megye területe - a Pest megyéhez csatolt szobi járás, valamint a Heves megyéhez csatolt Lőrinci, Zagyvaszántó nagyközségek és a herédi körjegyzőség községeinek kivételével - Nógrád-Hont megye jelenlegi területét, továbbá Heves megyéből Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar nagyközségeket, a nagybátonyi és a mátramindszenti körjegyzőség községeit, valamint Nádújfalu kisközséget foglalja magában.

5. Győr-Sopron megye területe a Győr-Moson megye, valamint - a Vas megyéhez csatolt Bükk, Csepreg nagyközségek, továbbá a bői, horvátzsidányi nagygeresdi és a sajtoskáli körjegyzőségekhez tartozó községek kivételével - Sopron megye jelenlegi területét, továbbá Vas megyéből Kemenesszentpéter kisközséget foglalja magában.

6. Vas megye területe - a Zala megyéhez csatolt egervári körjegyzőség, - továbbá a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskesző és Várkesző községeknek, valamint a magyargenesi körjegyzőség községeinek, végül a Sopron megyéhez csatolt Kemenesszentpéter község kivételével - Vas megye jelenlegi területét, Sopron megye területéből Bükk, Csepreg nagyközségeket, valamint a bői, horvátzsidányi, nagygeresdi és a sajtoskáli körjegyzőségek községeit foglalja magában.

7. Veszprém megye területe - az enyingi járásból Fejér és Somogy, megyékhez csatolt községek és a Komárom megyéhez csatolt Sur és Réde nagyközségek, végül az ácsteszéri, bakonyszombathelyi és bársonyosi körjegyzőségekhez tartozó községek kivételével - Veszprém megye jelenlegi területét, valamint Zala megyéből a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járást, továbbá Vas megyéből a magyargelcsi körjegyzőség községeit és Egyházaskesző és Várkesző kisközségeket foglalja magában.

8. Zala megye területe - a tapolcai, sümegi és keszthelyi járások kivételével - Zala megye jelenlegi területét, továbbá Somogy megyéből a surdi körjegyzőség, Vas megyéből pedig az egervári körjegyzőség községeit foglalja magában.

9. Somogy megye területe - a németládi körjegyzőség kivételével Baranya megyéhez csatolt szigetvári járás községei és Felsőszentmárton nagyközség, a Fejér megyéhez csatolt Szabadhídvég nagyközség és a Zala megyéhez csatolt surdi körjegyzőség községei kivételével - Somogy megye jelenlegi területét, továbbá Veszprém megyéből Siófok nagyközséget és a balatonszabadi körjegyzőséghez tartozó községeket, valamint Tolna megyéből Bedegkér, Kánya, Tengőd nagyközségeket foglalja magában.

10. Baranya megye területe Baranya megye jelenlegi területét, valamint Somogy megyéből - a németládi körjegyzőség községeinek kivételével - a szigetvári járást és Felsőszentmárton nagyközséget foglalja magában.

11. Tolna megye területe - a Somogy megyéhez csatolt Bedekér, Kánya, Tengőd nagyközségek kivételével - azonos Tolna megye jelenlegi területével.

12. Bács-Kiskun megye területe Bács-Bodrog megye jelenlegi területét, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye jelenlegi területéből a dunavecsei járást, a kalocsai járást, a kiskőrösi járást, a kiskunfélegyházi járást, a kunszentmiklósi járást, továbbá Ladánybene és Lajosmizse nagyközségeket és a szervezés alatt álló Ujbarcs községeket foglalja magában.

13. Csongrád megye területe Csongrád megye jelenlegi területét, valamint Csanád megye torontáli és - a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs nagyközség kivételével - központi járását foglalja magában.

14. Békés megye területe - a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd nagyközség kivételével - Békés megye jelenlegi területét, továbbá Csanád megyéből a battonyai és mezőkovácsházi járásokat és Nagykopáncs nagyközséget, Hódmezővásárhely területéből a szervezés alatt álló Kardoskut nagyközséget, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg nagyközségeket és Bihar megyéből a cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozó községeket foglalja magában.

15. Szolnok megye területe - a Békés megyéhez csatolt Dévaványa, Pusztaecseg nagyközségek kivételével - Jász-Nagykun-Szolnok megye jelenlegi területét, továbbá Heves megyéből a tiszafüredi járás tiszabalparti részét, valamint Békés megyéből Öcsöd nagyközséget foglalja magában.

16. Hajdu-Bihar megye területe Hajdu megye jelenlegi területét, továbbá - a Békés megyéhez csatolt cséffa-nagyszalontai járás kivételével - Bihar megye jelenlegi területét, valamint Szabolcs megyéből Nyiracsád, Nyiradony, Ujszentmargitta, Görbeháza és Polgár nagyközségeket és az újtikosi körjegyzőséghez tartozó községeket foglalja magában.

17. Szabolcs-Szatmár megye területe Szatmár megye jelenlegi területét, valamint a Borsod-Abauj-Zemplén megyéhez csatolt prügyi, csobaji, tiszaladányi és kenézlői körjegyzőségekhez tartozó községek és Viss nagyközség, a Hajdu-Bihar megyéhez csatolt Ujszentmargitta, Görbeháza, Polgár, Nyiradony és Nyiracsád nagyközségek és az újtikosi körjegyzőséghez tartozó községek kivételével - Szabolcs megye jelenlegi területét foglalja magában.

18. Heves megye területe - a Szolnok megyéhez csatolt tiszafüredi járás tiszabalparti községeinek, valamint a Nógrád megyéhez csatolt Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki, és Tar nagyközségek, a nagybátonyi és mátramindszenti körjegyzőségekhez tartozó községek és Nádújfalu kisközség kivételével - Heves megye jelenlegi területét, továbbá Pest megyéből Bodog nagyközséget, Kerekharaszt községet, Nógrád megyéből Lőrinci, Zagyvaszántó nagyközségeket, a herédi körjegyzőséghez tartozó községeket és Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj, Szihalom nagyközségeket és a szilvásváradi körjegyzőséghez tartozó községeket foglalja magában.

19. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - a Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj, Szihalom nagyközségek és a szilvásváradi körjegyzőséghez tartozó községek kivételével - Borsod-Gömör megye jelenlegi területét, továbbá Abauj és Zemplén megyék jelenlegi területét, valamint Szabolcs megyéből a prügyi, csobaji, tiszaladányi és kenézlői körjegyzőségekhez tartozó községeket és Viss nagyközséget foglalja magában.

4. § E rendelet hatálybalépésének napját a belügyminiszter állapítja meg. Végrehajtásáról a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik. A végrehajtással kapcsolatos szervezeti és eljárási kérdésekben az államigazgatás zavartalansága érdekében szükséges átmeneti rendelkezéseket a belügyminiszter teszi meg.

Budapest, 1949. évi december hó 3-án.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke