4352/1949. (XII. 24.) MT rendelet

az iparjogosítványok kiadásának és a meglévő üzlethelyiségen felül új üzlethelyiségek nyitásának egységes szabályozása tárgyában

(Közigazgatás rendszám: 9.107.)

1. § (1) Iparjogosítvány a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve csak az illetékes miniszter, előzetes engedélye alapján adható ki.

(2) Saját hatáskörében adhatja ki az iparjogosítványt - a fogműves (fogtechnikus) ipar gyakorlására vonatkozó iparengedély kivételével - az elsőfokú iparhatóság az alábbi feltételek együttes megléte esetében:

a) ha a folyamodó az ipart háromezernél nem nagyobb lélekszámú községben kívánja folytatni;

b) ha a jelen rendelet hatálybalépése után és a kérelem előterjesztésének időpontja előtt a folytatni szándékolt iparra vonatkozó jogosítványok közül legalább egy az illető községben megszűnt;

c) ha az iparűzők számának változatlanul tartását a helyi gazdasági viszonyok indokolják.

(3) Az előbbi bekezdés a) pontjában említett lélekszám tekintetében az 1948. évi népszámlálás eredménye az irányadó.

(4) Elutasító határozatot az elsőfokú iparhatóság fontos okból bármely esetben, tehát a (2) bekezdésben megszabott előfeltételek együttes megléte esetében is hozhat.

(5) Az elsőfokú iparhatóság elutasító határozata ellen az érdekelt közvetlenül az illetékes miniszternél élhet felülvizsgálati kérelemmel.

2. § (1) Az iparjogosítvány kiadásának engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet a jelen rendelet I. számú mellékletében foglalt mintának megfelelő kérvényűrlapon kell az elsőfokú iparhatóságnál benyújtani.

(2) Amíg a 16000/1948. (118) KSzM rendelettel, illetve a 3000/1948. (176) IpM rendelettel rendszeresített kérvényűrlapok el nem fogynak, ezeket kell felhasználni.

(3) A kérvényűrlapot 20 (húsz) Ft térítési díj befizetése ellenében az elsőfokú iparhatóságnál lehet beszerezni. A hadigondozott, a hadifogoly vagyontalan házastársa, valamint a háborús polgári gondozott ingyenes űrlap igénybevételére jogosult.

3. § (1) A kézműves jellegű iparra vonatkozó iparjogosítvány iránti kérvényt az elsőfokú iparhatóság - amennyiben a kérelmet a maga részéről teljesíthetőnek találja - a beérkezéstől számított 8 napon belül véleményezés végett mellékletek nélkül Nagybudapesten a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezete (KIOSz) országos központjának, vidéken a KIOSz területileg illetékes körzeti titkárságának küldi meg.

(2) A kereskedésre vonatkozó iparjogosítvány iránti kérvényt az előbbi bekezdésben foglaltak szerint Nagybudapesten a Kiskereskedők Országos Szabad Szakszervezete (KISOSz) országos központjának, vidéken pedig a KISOSz területileg illetékes körzeti titkárságának kell véleményezés végett megküldeni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a kérelemre, amelynek tárgya kereskedésnek vagy árucikkek adásvétele közvetítésének külföldi viszonylatban folytatása.

(3) Az előbbi bekezdésekben említett szervezetek a kérvényt a beérkezéstől számított nyolc nap alatt az űrlap megfelelő helyére vezetett indokolt javaslattal az elsőfokú iparhatóságnak visszaküldik.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt szervezetek értesítésének megérkezése után az elsőfokú iparhatóság a kérelem tárgyában az 1. § (2) és (4) bekezdésében megjelölt esetekben saját hatáskörében határozz egyéb esetekben pedig az iratokat döntés végett nyolc nap alatt felterjeszti, az illetékes miniszterhez.

4. § A gyáriparra vonatkozó iparjogosítvány iránti kérelmet - amennyiben ez teljesíthetőnek látszik az elsőfokú iparhatóság mellékleteivel együtt nyolc nap alatt közvetlenül az illetékes miniszterhez terjeszti fel.

5. § A miniszter az iparjogosítvány kiadásának előzetes engedélyezése tárgyában hozott határozatot a folyamodóval való közlés végett az elsőfokú iparhatóságnak küldi meg. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

6. § (1) Az elsőfokú iparhatóság az iparjogosítvány szövegében a szakmát a miniszter határozatában feltüntetett elnevezéssel köteles megjelölni.

(2) Az előzetes engedély alapján kiadott iparjogosítványban az "Iparengedély", illetőleg "Iparigazolvány" szó felett a engedélyező miniszteri határozat ügyszámát is fel kell tüntetni.

7. § A meglévő üzlethelyiségen felül új üzlet (fiók-, illetőleg melléküzlet) nyitásához főüzletre érvényes iparjogosítványon felül külön iparjogosítvány szükséges, amelynek kiadásához minden esetben a miniszter előzetes engedélye szükséges.

8. § Amennyiben az iparügyi tevékenységet más községben (városban) kívánja folytatni, új iparjogosítvány kiadását kell kérnie. Az ilyen kérelemre a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Amíg az elsőfokú iparhatóság folyamodót az iparigazolványt megadó határozatról nem értesíti, az ipar gyakorlását az 1922. XII. tv. 42. §-ának korlátai között sem szabad megkezdeni.

10. § Az elsőfokú iparhatóság a jelen rendelet II. számú mellékletében közölt mintának megfelelően, minden hónap nyolcadik napjáig csoportosítva jelentést tesz az illetékes miniszternek az előző három hónapban

a) kiállított iparjogosítványokról,

b) hatályukat vesztett iparjogosítványokról és

c) az iparban (kereskedésben) beállott szüneteltetésekről és a szünetelő iparok folytatásának megkezdéséről.

11. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1922. XII. tv. 49. §-a első bekezdésének a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései, továbbá e § harmadik és ötödik bekezdése, valamint a 16000/1948. (118) KSzM rendelet, a 33000/1948. (176) IpM rendelet és az ezt kiegészítő 20066/1948. (184) IpM rendelet, 20570/1948. (242) IpM rendelet és 25660/1949. (71) IpN rendelet, végül a 4210/1949. (176) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi december hó 16-án.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke

I. számú melléklet a 4352/1949. (XII. 24.) MT rendeletben meghatározott célra

II. sz. melléklet a 4352/1949. (XII. 24.) MT sz. rendelethez