4364/1949. (XII. 31.) MT rendelet

a földreform és a telepítés befejezéséhez szükséges egyes rendelkezésekről

(Közigazgatási rendszám; 8.120.)

1. § (1) A 12200/1947. (245) Korm. rendelet 14. §-ának hatálya alá tartozó személy tulajdonjogát a tulajdonába adott (tulajdonában meghagyott) ingatlanra - amennyiben az telekkönyvileg nem áll a nevén - telekkönyvileg be kell kebelezni.

(2) A megyei földhivatal külön határozata nélkül is tulajdonában meghagyottnak kell tekinteni a 12200/197. (245) Korm. rendelet 14. §-ának hatálya alá tartozó olyan dolgozó parasztnak és vele azonos megítélés alá eső dolgozó kisembernek a lakóházat (házrészét), aki földművesszövetkezet tagja lehet és e rendelet hatálybalépésének napján ténylegesen e házban (házrészben) lakik.

(3) Annak a dolgozó parasztnak és a vele azonos megítélés alá eső dolgozó kisembernek, aki földművesszövetkezetnek tagja lehet és

a) mint Németországba áttelepülésre kötelezett a 245000/1949. (213) BM rendeletben előírt jelentkezési kötelezettségének eleget tett, vagy

b) a 12200/1947. (245) Korm. rendelet 4. §-a értelmében a Németországba áttelepülés kötelezettsége alól mentesült,

a lakóházát (házrészét) tulajdonában meg kell hagyni, ha a rendelet kihirdetésének napján ténylegesen benne lakik. A meghagyás kérdésben a megyei földhivatal határoz.

(4) A korábbi jogszabállyal elrendelt zárlat arra a lakóházra, amelyet a volt tulajdonos részére a (2) bekezdés értelmében meghagyottnak kell tekinteni, rendelet hatálybalépésének napján, - arra a lakóházra pedig, amelyet a (3) bekezdés értelmében meg kell hagyni, a megyei földhivatal meghagyást elrendelő határozata meghozatalának napján megszűnik.

2. § A 4028/1949. (100) Korm. rendelet 2. §-a alapján létesített ingatlankezelő községi vállalat, illetőleg ennek megalakulásáig a községi elöljáróság (polgármester) kezelésébe kell átadni a földreform és a telepítés során állami tulajdonba került azt az épületet és épületilletőséget,

a) amelyet a jelen rendelet hatálybalépéséig igényjogosultnak (telepesnek) tulajdonilag még nem juttattak, juttatásként birtokába nem adtak, vagy

b) amelyet a 12200/1947. (245) Korm. rendelet 1. és 15. §-a alapján az ott megjelölt személyek tulajdonában meg nem hagytak, tulajdonába nem adtak, vagy amelyet a jelen rendelet 1. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében visszajuttatásra jogosult részére meghagyottnak tekinteni, illetőleg meghagyni nem kell.

3. § (1) A magyarországi német lakosságra vonatkozó rendelkezések alapján az államra szállt minden olyan ingóságot, amelyet az ingóság volt tulajdonosa e rendelet hatálybalépésének napján tényleges birtokában tart, a volt tulajdonos részére visszahagyottnak kell tekinteni. Ezekre az ingóságokra a korábbi jogszabályokban elrendelt zárlat rendelet hatálybalépésével megszűnik. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a Németországba áttelepülésre kötelezett arra a személyre, aki a 245900/1949. (213) BM rendeletben előírt rendelkezési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Az előbbi bekezdés nem terjed ki az öt lóerőnél nagyobb teljesítőképességű erőgépekre, valamint az azokhoz tartozó munkaeszközökre és berendezésekre.

(3) A földreform során és a magyarországi német lakosságra vonatkozó jogszabályok alapján az államra szállt és az (1) bekezdés hatálya alá nem eső - birtokpolitikai célra már felhasznált ingóságok nyilvántartásának és elszámolásának egyszerűsítését a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

4. § (1) A Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában létrejött és az 1946. XV. törvénnyel törvénybe iktatott egyezmény alapján a magyar állam tulajdonába került ingatlanok tehermentesen szállnak át a magyar államra. Az ingatlanokat ennek megfelelőn tehermentesen kell az eredeti telekkönyvi betétekből (telekjegyzőkönyvekből) az új betétekbe le-, illetőleg átjegyezni.

(2) A 10000/1946. (197) ME rendeletnek az 1810/1948. (38) Korm. rendelettel kiegészített 3. §-a akként módosul, hogy a megyei földhivatalnak a magyar állam tulajdonjogának bekebelezésére irányuló kérelméhez az áttelepülés megtörténtét igazoló bizonyítványt nem kell csatolni.

5. § (1) A 2400/1945. (23) FM rendelet 1. §-ának negyedik bekezdése akként módosul, hogy az öt kat. holdon aluli termő szőlőt és gyümölcsöst is igénybe lehet venni, ha arra a rendeletben megállapított célokra (házhelyrendezés, község-, városfejlesztés), valamint közérdekű létesítmény és tanyaközpont céljára feltétlenül szükség van.

(2) Az előző bekezdés alapján igénybevételnek csak kivételesen indokolt esetben és csak a földművelésügyi miniszternek az építésügyi miniszterrel egyetértésben adott külön engedélyével lehet helye.

6. § (1) Közületi támogatással előmozdított nagyobbarányú építkezés során az építtető házhelyhez juttatottak szétszórt házhelyeit csere útján át lehet csoportosítani azokra a házhelyrendezés során kialakított, összefüggő házhelyterületekre, amelyek a város (község) fejlesztésére megállapított tervek szerint elsősorban kerülnek beépítésre.

(2) Annak az építkezni szándékozó igényjogosultnak kérelmére, aki a házhelyrendezés során az 1300/1949. (33) Korm. rendelet értelmében lakóházzal be nem építhető külterületen jutott házhelyhez, korábbi juttatásának hatálytalanítása mellett új házhelyet kell juttatni a község (város) belterületén, vagy a tanyaközpont területén rendelkezésre álló házhelyekből. Ilyen esetben a juttatásban részesítettet újabb műszaki költség megfizetésére kötelezni nem lehet.

7. § A földreform során házhelyhez juttatott a házhely telekkönyvi rendezéséhez szükséges műszaki munkálatok költségeit előre köteles megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tanyaközpontok kialakításával kapcsolatos házhelyjuttatásokra.

8. § E rendelet végrehajtásáról - a tárcájukat érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1949. évi december hó 16-án,

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke