50500/1949. (VI. 28.) IM rendelet

az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizetének szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2601.)

A büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról szóló 1948: XLVIII. tc. (a következőkben: T.) 5. §-ában és az 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A T. I. fejezete - a katonai büntetőbíráskodás körét kivéve - az 1949. évi július hónap 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. § A T.-ben szabályozott biztonsági őrizet foganatosítására a budapesti országos büntetőintézet (Budapest, X., Kozma-utca 13. szám) mellett létesített igazságügyi országos megfigyelő és elmegyógyító intézet elkülönített részét jelölöm ki. Elnevezése: "Elmebetegek Igazságügyi Biztonsági Intézete" (az alábbiakban: biztonsági intézet), amely az igazságügyminiszter közvetlen felügyelete alatt áll.

3. § (1) A biztonsági intézetben az orvosi teendőket az igazságügyi országos megfigyelő és elmegyógyító intézet orvosai látják el s az utóbbi intézet vezető orvosa egyben a biztonsági intézet vezetője is.

(2) Az ápolói, irodai és őri személyzetet egyelőre a budapesti országos büntetőintézet bocsátja a biztonsági intézet rendelkezésére.

(3) A szükséges berendezési tárgyakat, az orvosi vizsgálathoz, a gyógyításhoz, az ápoláshoz, az irodai munkák ellátásához megkívánt eszközöket, gyógyszereket, felszerelési és egyéb tárgyakat az igazságügyi országos megfigyelő és elmegyógyító intézet szolgáltatja a biztonsági intézet részére.

(4) A biztonsági intézet élelmezési s általában gazdasági vonatkozású ellátását a budapesti országos büntetőintézet eszközli.

4. § (1) A biztonsági intézet külön férfi és külön női osztályra tagozódik.

(2) Mindenik osztályon lehetőleg el kell különíteni a jogerős ítélettel biztonsági őrizetbe helyezettektől a T. 7. §-ának (4) bekezdése alapján ideiglenes biztonsági őrizetbe helyezetteket s az utóbbiakat feltétlenül el kell különíteni egymástól is, amennyiben egyazon ügyből kifolyóan van folyamatban ellenük bűnvádi eljárás. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a nyugodt betegek és a már kigyógyultak ne legyenek állandóan együtt a nyugtalan betegekkel.

5. § (1) Ha a meghozott határozat folytán a terheltnek a biztonsági intézetbe való beszállítása (visszaszállítása) válik szükségessé, a beszállítást a meghozott határozat kiadmánya alapján, illetőleg - ha a határozat nyomban meghozatalakor jogerőre nem emelkedik, vagy ha jogerőre emelkedik ugyan, azonban írásba nem foglaltatik - az arról kiállított értesítés alapján az államügyészség (járásbírósági ügyben a járásbíróság) foganatosíthatja. A fellebbviteli bíróság határozatát (értesítését) nyomban meghozatala után ugyancsak rövid úton (szabályszerű kiadás, iktatás mellőzésével) a melléje rendelt vádhatóság útján küldi meg foganatosítás végett az államügyészségnek (járásbíróságnak).

(2) A határozat rendelkező részében (az értesítésben) az elrendelt intézkedésen felül fel kell tüntetni a terhelt személyi adatait, pontos tartózkodási helyét és mellékelni kell hozzá a terheltre vonatkozó, az iratoknál elfekvő kórrajznak és orvosi véleménynek a másolatát is, kivéve, ha a terhelt korábban már volt őrizetben a biztonsági intézetben. Ez esetben azonban a határozatban (az értesítésben) fel kell tüntetni azt, hogy a terhelt mikor volt őrizetben az intézetben.

(3) Az államügyészség (járásbíróság) a határozatra (az értesítésre) rávezeti a biztonsági őrizet foganatosítását elrendelő utasítását (rendelvényét), amelyben feltünteti az ideiglenes biztonsági őrizetnek a határozatból (értesítésből) kitűnő lejárta időpontját, a biztonsági őrizetnek a 6. § rendelkezése alapján megállapítandó kezdő, illetőleg továbbfolytatásának napját s az őrizet T. 3. §-ában meghatározott legkisebb időtartamának lejárta napját.

(4) A határozat (értesítés) és esetleges mellékletei kapcsán - miután a határozatra (az értesítésre) a (3) bekezdés szerinti utasítás (rendelvény) rávezetetett - a jelenlevő és letartóztatóintézeti őrrel őrizetbe vett, valamint a letartóztató intézetben már fogvalevő terheltet szabályszerűen kiállított és felszerelt értesítőjegyzékkel kell haladéktalanul a biztonsági intézetbe átkísértetni. Ha pedig a terhelt nincs jelen, hanem szabadlábon van, vagy rendőrhatósági őrizet (internálás) alatt, avagy valamely kórházban (klinikán, gyógyintézetben) vizsgálat és gyógykezelés alatt áll, közvetlenül a biztonsági intézetbe való lehető sürgős beszállítása iránt a tartózkodási helye szerint illetékes rendőri hatóságot (az internáló tábor parancsnokságát) kell a (3) bekezdés szerinti utasítással (rendelvénnyel) ellátott határozat (értesítés) és esetleges mellékletei kapcsán haladéktalanul megkeresni. A nem törvényszéki székhelyen lévő, fogházzal nem rendelkező járásbíróság a jelenlévő terheltet a helyi rendőri hatóságtól rövid úton kért karhatalommal véteti őrizetbe és szállíttatja be a biztonsági intézetbe.

(5) A letartóztatóintézetet, illetőleg a rendőri hatóságot az átkísérés iránti utasításban, illetőleg a beszállítás iránti megkeresésben figyelmeztetni kell, hogy - tekintettel a terhelt elmeállapotára - az átkísérést, illetőleg a beszállítást különös gonddal, szükség esetén gépkocsi (esetleg mentőkocsi) igénybevételével foganatosítsa.

6. § (1) A biztonsági őrizetnek a T. 3. §-ában meghatározott legkisebb időtartama a biztonsági őrizetbehelyezést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik arra a terheltre nézve, aki ebben az időpontban a T. 7. §-ának (4) bekezdése alapján ideiglenes biztonsági őrizetben van, úgyszintén arra a terheltre nézve, aki előzetes letartóztatásban, vagy vizsgálati fogságban van, a Bp. 506. §-ának második bekezdése alapján nem jogerős szabadságvesztésbüntetését tölti, állami elme- vagy ideggyógyintézetben, elme- vagy idegklinikán, illetőleg közkórház zárt elme-idegosztályán van ápolás alatt, továbbá arra a terheltre nézve, aki rendőrhatósági őrizetben (internálásban) van, végül arra a terheltre nézve, aki a fenti időpontban szabadlábon van, de nyomban (a jogerőre emelkedés napján) őrizetbe vétetik.

(2) Ha a terhelt a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó határozat jogerőre emelkedése napján szabadlábon van, vagy ápolás alatt áll ugyan, azonban nem az (1) bekezdésben írt gyógyintézetben és nyomban (a jogerőre emelkedés napján) őrizetbe nem vétetik, a biztonsági őrizet legkisebb időtartama a biztonsági intézetbe való beszállítás napján veszi kezdetét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a terhelt a T. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a felügyelet elmulasztása esetében az őrizetbe visszahelyeztetik, vagy ha a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróságnak a T. 11. §-ának (3) bekezdése alapján a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó jogerős határozatot hatályon kívül helyező s egyben a bűnvádi eljárás folytatását és a terheltnek a biztonsági őrizetből való elbocsátását kimondó határozatát megváltoztatva, a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó jogerős határozatot hatályában fenntartja és a terheltnek a biztonsági intézetbe való visszaszállítását rendeli el.

7. § (1) Ha a meghozott határozatban a biztonsági intézetbe beszállított terhelt további őrizetben tartását rendeltetik el, a vonatkozó határozat egy kiadmányát az államügyészség (járásbíróság) - miután arra az 5. § (3) bekezdése szerinti utasítást (rendelvényt) rávezette s annak egy kiadmányát irattárába helyezte - a biztonsági intézethez továbbítja.

(2) Ilyen esetben az 5. § (1) bekezdése szerinti értesítés kiállítására s a terhelt további őrizetben tartása iránt annak alapján való intézkedésre csak akkor van szükség, ha a határozat írásbafoglalása, jogerőre emelkedése és a biztonsági intézetbe való elküldése előreláthatólag nem történhet meg a terhelt korábbi őrizetének lejárata előtt.

(3) Amennyiben az értesítés kiadása mellőztetik, e körülményt a meghozatalkor nyomban jogerőre nem emelkedő határozat fogalmazványára, a jogerős határozatnak a kiadmányaira feltűnő helyen és feltűnő módon fel kell jegyezni.

(4) A jelen §-ban említett határozat rendelkező részének (az értesítésnek) tartalma tekintetében egyébként az 5. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

8. § (1) Az 5. és 7. §-okban említett értesítések alkalmazása esetén, az azok alapjául szolgáló határozatokat írásbafoglalásuk és jogerőre emelkedésük után az ellenük esetleg bejelentett perorvoslatok folytán keletkezett határozatokkal együtt jogerősségi és végrehajthatósági záradékkal ellátva 2-2 kiadmányban kell az államügyészséghez (fellebbezett járásbírósági ügyben a járásbírósághoz) megküldeni s a biztonsági őrizetbe helyezést a T. 1. §-ának (1) bekezdése alapján első alkalommal kimondó határozatokhoz mellékelni kell a bűnügyi iratokat is. Az államügyészség (járásbíróság) a határozatok 1-1 kiadmányát irattárába helyezi, 1-1 kiadmányát pedig - a terhelt biztonsági őrizetbe helyezését a T. 1. §-ának (1) bekezdése alapján első alkalommal kimondó határozatok esetében a bűnügyi iratokkal együtt - a biztonsági intézetbe továbbítja.

(2) Ha az államügyészség (járásbíróság) az 5. § értelmében nem értesítés, hanem a rövid úton (szabályszerű kiadás, iktatás mellőzésével) kézhezvett határozat kiadmány alapján intézkedett, utóbb a hivatalos út betartásával (a szabályszerű kiadás, iktatás útján) a bíróságtól beérkezett határozatot irattárába helyezi s csak a biztonsági őrizetbe helyezést a T. 1. §-ának (1) bekezdése alapján első alkalommal kimondó határozat esetén intézkedik az annak kapcsán megérkezett bűnügyi iratoknak a biztonsági intézetbe való megküldése iránt.

9. § (1) A biztonsági intézetbe be (vissza) szállított terhelt felvételét maga az intézet eszközli s a felvétel megtörténtéről az elsőfokon eljárt bíróságot és az államügyészséget értesíti.

(2) A felvételre, az őrizetesek nyilvántartására, általában az intézet ügykezelésére vonatkozó szabályokat a biztonsági intézet vezetőjéhez intézendő külön rendelet szabályozza.

10. § (1) A biztonsági intézetbe beszállított terheltet 8 napon belül - a kórrajz és az orvosi vélemény másolatainak adatait figyelembe véve - alapos elmeorvosi vizsgálatnak kell alávetni és a vizsgálat eredményéről részletes feljegyzést kell készíteni az intézet által felfektetett kórrajzban.

(2) A bűnügyi iratoknak a megérkezésekor a terheltet - az iratok adatait is figyelembe véve - ismételten alapos elmeorvosi vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat során észleltekről, valamint a bűnügyi iratokból kitűnő azokról az adatokról, amelyek a gyógyítás s az újabb bűntett és vétség elkövetésének veszélyével járó elmeállapotnak (közveszélyes állapotnak) megszüntetése szempontjából jelentőséggel bírnak, az intézet által vezetett kórrajzban részletes feljegyzés készítendő. Ezután a bűnügyi iratokat közvetlenül az elsőfokon eljárt bíróságnak vissza kell küldeni.

(3) A T. 7. §-ának (4) bekezdése alapján elrendelt ideiglenes biztonsági őrizetbe helyezés esetén az intézet vezető orvosa a szükséges vizsgálat és gyógykezelés után, de legkésőbb a befogadástól számított 2 hét eltelte előtt jelentést tesz az ideiglenes biztonsági őrizetet elrendelő hatóságnak arról, hogy a terheltnek a kitűzendő főtárgyalásra (tárgyalásra, fellebbviteli tárgyalásra) való előállítása - tekintettel elmeállapotára - lehetséges-e, illetőleg célravezető-e vagy sem.

(4) A jogerős ítélettel beutaltak (ideértve azokat is, akiknek jogerős őrizete újabb egy évvel meghosszabbíttatott) esetében a biztonsági őrizet egy évi legkisebb időtartamának lejárta előtt négy hónappal az intézet vezető orvosa a terhelt elmeállapotára vonatkozó részletes kórrajzot és véleményt terjeszt az elsőfokon eljárt államügyészség (járásbíróság) elé. A véleményben különösen arra kell nyilatkozni, hogy a vezető orvos megítélése szerint a terhelt meggyógyult-e, illetőleg közveszélyes állapota megszűnt-e vagy sem, továbbá, hogy a T. 10. §-a értelmében tartandó tárgyalásra a terhelt előállítása - tekintettel elmeállapotára - lehetséges-e, illetőleg célravezető-e vagy sem.

(5) A biztonsági intézet vezető orvosa köteles mindazokat az orvosi és egyéb intézkedéseket megtenni, illetőleg megtétetni, amelyek a terhelt gyógyítása, közveszélyes állapotának megszüntetése, valamint ártalmatlanná tétele érdekében szükségesek. Az intézet vezetője és az orvosok gondoskodnak a szabályszerű és részletes kórrajzok vezetéséről, és azoknak, valamint a terhelt intézetbe beszállításakor érkezett kórrajz és orvosi vélemény másolatoknak a megőrzéséről.

11. § (1) A jogerős ítélettel biztonsági őrizetbe utalt terheltet megfelelő munkával kell foglalkoztatni, amennyiben állapota ezt megengedi és gyógyulását, illetőleg közveszélyes állapotának megszüntetést előmozdítja.

(2) Egyébként a jogerősen kimondott biztonsági őrizet végrehajtását illetően (látogatás, levelezés, élelmezés, önélelmezés, fegyelmi fenyítés, esetleges munkáltatás stb. tekintetében) - amennyiben a biztonsági intézet különleges viszonyai és az őrizet célja megengedik - az egy évet meg nem haladó fogházbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) Ha a meghozott határozat folytán a terheltet a biztonsági intézetből azonnal, vagy rövid idő múlva el kell bocsátani, az államügyészség (járásbíróság) a vonatkozó határozat egy kiadmányát, illetőleg - ha a határozat nyomban meghozatalakor jogerőre nem emelkedik, vagy ha jogerőre emelkedik ugyan, azonban írásban nem foglaltatik - az arról készített értesítést - miután arra az elbocsátás foganatosítását elrendelő utasítását (rendelvényét) rávezette, - az express ajánlott levélben a biztonsági intézethez küldi meg s azonnali hatályú elbocsátás esetében utasítását egyidejűleg távbeszélőn is közli az intézettel.

(2) A fellebbviteli bíróság az azonnal való, vagy a rövid idő múlva esedékes elbocsátás iránt az (1) bekezdésben foglaltak szerint általában közvetlenül (az államügyészség, járásbíróság közbenjötte nélkül) intézkedik. Ilyenkor azonban az (1) bekezdés szerinti utasítás (rendelvény) helyett azt vezeti rá a biztonsági intézetnek küldendő határozatára (értesítésére), hogy az elbocsátás a jelen rendelethelyre tekintettel külön államügyészségi (járásbírósági) utasítás nélkül foganatosítandó. Ha azonban a fellebbviteli bíróság az ügyben eljárt államügyészséggel (járásbírósággal) azonos székhelyen működik, akkor az előbb említett intézkedés mellőzésével, határozatát (értesítését) nyomban meghozatala után rövid úton (szabályszerű kiadás, iktatás mellőzésével) a melléje rendelt vádhatóság útján küldi meg az (1) bekezdés szerint intézkedés végett az államügyészségnek (járásbíróságnak).

(3) Nem azonnali hatályú, vagy nem rövid idő múlva esedékes elbocsátás esetében az azt elrendelő határozatot oly időben kell megküldeni az államügyészségnek (járásbíróságnak), hogy az a határozat kiadmányának s az arra vezetendő elbocsátást elrendelő utasításnak (rendelvénynek) a biztonsági intézethez kellő időben való továbbítása iránt intézkedhessék. Ilyenkor, ha az értesítés kiadása mellőztetik, a 7. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A jelen §-ban említett határozat rendelkező részének (értesítésnek) tartama tekintetében egyébként az 5. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(5) A jelen §-ban írt értesítések és határozatok alkalmazása esetén történő intézkedések után a 8. §-nak az (1), illetőleg (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseit utóbb megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az elbocsátani rendelt személyt elbocsátása előtt a biztonsági intézet igazolvánnyal látja el és a kapott utasításnak megfelelően, vagy a szükséghez képest gondoskodik a terheltnek esetleges átszállítása iránt. Az elbocsátásról és annak módjáról (szabadlábrahelyezés, másnak felügyeletére bízás átkísérés stb.) az elsőfokon eljárt bíróságnak és az államügyészségnek jelentést kell tenni.

13. § (1) Abban az esetben, ha a terhelt a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó határozat jogerőre emelkedésekor állami elme-ideggyógyintézetben, elme-idegklinikán, avagy közkórház zárt elme-idegosztályán elmevizsgálat, illetőleg gyógykezelés alatt áll s a vizsgálatnak, illetőleg a gyógykezelésnek a biztonsági intézetbe való beszállítás folytán történő megszakadása a terheltre nézve súlyos hátránnyal járna, vagy a nagyobb jelentőségű tudományos elmeorvosi kutatás befejezését gátolná meg, a beszállítást elrendelő államügyészség (járásbíróság) az illető intézet kérelmére - szükség esetén törvényszéki elmeorvos szakértők, vagy a biztonsági intézet elmeorvosainak meghallgatása után - a terheltnek a biztonsági intézetbe való beszállítását határozott időre, de a biztonsági őrizetbe helyezést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított két hónapnál nem hosszabb időre elhalaszthatja.

(2) A beszállításnak újabb, vagy az előbbi bekezdésben meghatározottnál hosszabb időre terjedő elhalasztását - szükség esetén törvényszéki elmeorvos szakértők vagy a biztonsági intézet elmeorvosainak meghallgatása után - az igazságügyminiszter engedélyezheti.

(3) A biztonsági intézetbe való beszállításnak a jelen § alapján történő elhalasztása esetében a terhelt által az (1) bekezdésben említett intézetben a biztonsági őrizetbe helyezést kimondó határozat jogerőre emelkedésétől a biztonsági intézetbe való beszállításáig megszakítás nélkül eltöltött idő - 6. § (1) bekezdése értelmében - az őrizetnek a T. 3. §-ában megszabott egyévi legkisebb időtartamába beszámítandó. *

(4) A tudvalévően az (1) bekezdésben említett intézetben lévő terheltnek a biztonsági intézetbe való beszállítása iránti, az 5. § (4) bekezdése szerinti megkeresésben a megkeresett rendőri hatóságot figyelmeztetni kell arra, hogy a terheltnek a biztonsági intézetbe való beszállítását mellőzze, ha az illető intézet a beszállítás elhalasztása iránti kérelmet terjeszt elő. Az esetleg előterjesztett ilyen kérelemről a rendőri hatóság a megkereső államügyészséget (járásbíróságot) haladéktalanul értesíti.

14. § (1) Ha a jogerős ítélettel biztonsági őrizetbe helyezett személy a biztonsági intézetbe való beszállítása előtt fertőző betegségbe (Bp. 508. §-ának első bekezdése), vagy pedig elmebetegségéből kigyógyulva olyan betegségbe esik, amelyre tekintettel a biztonsági intézetbe való beszállítása és az ott őrizetben tartása életét veszélyeztetné (Bp. 507. §), az igazságügyminiszter a terheltnek a biztonsági intézetbe való beszállítását - szükség esetén törvényszéki orvosszakértő meghallgatása után - elhalaszthatja.

(2) A jogerős ítélet alapján biztonsági őrizet alatt álló terhelt őrizete végrehajtásának megszakítását az (1) bekezdésben említett esetekben ugyancsak az igazságügyminiszter engedélyezheti s ő rendelkezik aziránt is, hogy a terheltet szabadon kell bocsátani, vagy valamely hozzátartozójának vagy másnak felügyeletére kell bízni, avagy valamely gyógyintézetbe kell átszállítani a félbeszakítás tartamára.

15. § A T. 12. §-ában említett nyomozólevelet, ha a terhelt az ítélet jogerőre emelkedése után, de a biztonsági intézetbe való beszállítása előtt szökik meg, az illetékes államügyészség (járásbíróság), ha pedig a terhelt a biztonsági intézetből szökik meg, a biztonsági intézet vezető orvosa bocsátja ki. A kibocsátott nyomozólevelet mindaddig nem kell visszavonni, míg a terhelt kézre nem kerül, vagy pedig annak elhalálozásáról a kibocsátó hatóság hitelt érdemlő tudomást nem szerez.

16. § A bűnvádi eljárás során alkalmazott törvényszéki orvosszakértők a terhelt elmeállapotára vonatkozó kórrajzot és orvosi véleményt két (egy eredeti és egy másolati) példányban terjesztik elő. A másolati példányokat az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.

17. § A T. 7. §-ának (4) bekezdése alapján ideiglenes biztonsági őrizetbe helyezetteket az államügyészségen az előzetes letartóztatottakról a 4600/1899. IM rendelet (Ügyészségi Utasítás) 62. §-a alapján vezetett névjegyzékben kell nyilvántartani.

18. § A biztonsági intézetre a 9052/1906. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 116. lap) 6. §-ában, 8. §-ának c) pontjában, a 9-11., 13., 14., 16. és 18. §-aiban, végül a 22. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

19. § A T. 7. §-ának (4) bekezdésében foglaltakhoz képest a büntetőítéletben a Btk. 94. §-ának megfelelő alkalmazásával intézkedni kell az ideiglenes biztonsági őrizetnek a kiszabott szabadságvesztés-, illetőleg pénzbüntetésbe való beszámítása tárgyában.

20. § (1) A T. I. fejezetében, különösen annak 6. §-ában foglalt rendelkezések hatálybalépésével a 10530/1947. Korm. rendeletnek (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 196. szám 2465. lap) ugyanarra a tárgyra vonatkozó 2. §-a hatályát vesztette.

(2) A 10530/1947. Korm. rendelet 2. §-a alapján az igazságügyi országos megfigyelő és elmegyógyító intézetben elhelyezett személyekre a T. I. fejezetében, illetőleg a jelen rendeletben foglalt rendelkezéséket megfelelően kell alkalmazni akként, mintha beutalásuk napján jogerősen biztonsági őrizetbe helyeztettek volna.

21. § Jelen rendelet az 1949. évi július hó 1. napján lép hatályba.

Budapest. 1949. évi június hó 25-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter