51450/1949. (II. 19.) ÁH rendelet

a közületi vállalatok közötti szállítási szerződések körében az előlegfizetés szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 10.082.)

A közületi vállalatok közötti szállítási szerződések kötbérrel való kötelező biztosítása és teljesítése tárgyában kiadott 10.082-1560/1949. Korm. sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A közületi vállalatok közölt létrejött szállítási szerződésen alapuló áruszállításra vagy egyéb szolgáltatás teljesítésére előleget csak akkor szabad folyósítani, ha az erre vonatkozó kikötést a szállítási szerződésbe felvették.

(2) A szállítási szerződésben kétséget kizáróan meg kell határozni az előleg mértékét, valamint fizetésének és elszámolásának módozatait.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott ügylet címén nem lehet előleget igényelni és nem szabad előleget adni abban az esetben, ha a szállítási szerződés tárgya raktáron levő, szállítható illetőleg átvehető áru.

(2) Abban az cselben, ha a szállítási szerződésben kikötött áruszállítás, vagy egyéb szolgáltatás teljesítésének megkezdéséhez szükséges ráfordítás fedezete a teljesítésre kötelezett vállalatnak rendelkezésére áll, előleget kikötni és folyósítani nem szabad; ebben az esetben részfizetést csak részkereset (részszámla) alapján lehet igényelni, feltéve, hogy a szállítási szerződés erre vonatkozó kikötést tartalmaz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a magas- és mélyépítkezésekre nem vonatkoznak.

3. § (1) Az 1. § rendelkezései szerint kikötött előleg magas- és mélyépítkezés végzésére irányuló szállítási szerződéseknél legfeljebb a vállalati összeg 10%-a lehet. Egyéb szállításra vagy szolgáltatásra irányuló szállítási szerződésben az előleget a szakmai szokások figyelembevételével, legfeljebb azonban a megrendelési érték 30%-ában lehet megállapítani. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt a Gazdasági Főtanács engedélyezhet.

(2) Az előleg összegét, az (1) bekezdésben megszabott korlátok között úgy kell megállapítani, hogy az a megrendelés teljesítéséhez szükséges kezdő ráfordítások (nyersanyag, munkabér, anyagszállítási költség, tervrajz, stb.) fedezetéül szolgáljon. A szállítási szerződésben az előleg részletekben folyósítását, illetőleg felvételét is ki lehet kölni.

4. § (1) Szállítási szerződésben kikötött áruszállításra vagy egyéb szolgáltatásra az átvételt megelőzően az előlegen túlmenő fizetést csak a teljesítménynek megfelelő részkereset (részszámla) alapján szabad teljesíteni. A részkereset (részszámla) alapján történő fizetés módozatait a szállítási szerződésben meg kell határozni, azonban a részkereset (részszámla) alapján történő fizetések alkalmával az előleg arányos részét le kell vonni.

(2) Magas- és mélyépítkezések tekintetében az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előleg levonása akkor kezdődik, amikor a benyújtott részkereseti kimutatások együttes összege a vállalati összeg 33%-át már elérte.

(3) A szállítási szerződés alapján történt áruszállítás, vagy egyéb szolgáltatás értékének a vállalkozói haszonra eső részét csak az átvétel titán szabad folyósítani. Magas- és mélyépítkezés végzésére irányuló szállítási szerződésnél ezen a címen az átadásig a vállalati összeg 2%-a, egyéb szállítási szerződéseknél pedig a vállalati összeg 5%-a tartható vissza.

5. § (1) Amennyiben a szállítási szerződést kötő felek a szerződéskötéskor a 2-4. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása tekintetében megegyezni nem tudnak, ugyanazon miniszter főfelügyelete alá tartozó szerződő felek számára a főfelügyeletet gyakorló miniszter, különböző miniszterek főfelügyelete alá tartozó szerződést kötő felek számára pedig a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának határozata az irányadó.

(2) A főfelügyeletet gyakorló miniszternek, illetőleg a Szállítási Szerződések Döntőbizottságának a határozatára a szállítási szerződésben utalni kell.

6. § (1) Az olyan szállítási szerződéseket, melyek előlegfizetésre, illetőleg részkereset (részszámla) alapján történő fizetésre vonatkozó kikötést is tartalmaznak, a teljesítésre kötelezett vállalat legkésőbb az előleg, illetőleg a részkeresetek (részszámlák) alapján történő első részfizetés folyósítása előtt köteles a Magyar Nemzeti Banknak a magas- és mélyépítkezések végzésére irányuló szállítási szerződéseket pedig a Magyar Beruházási Banknak előjegyzés végett bemutatni.

(2) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Banki minden olyan előlegfizetés, illetőleg részkereset (részszámla) alapján történő fizetés ellen köteles kifogást emelni, mely a jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések ellenére köttetett ki.

(3) A Bank az előlegfizetés, illetőleg a részkereset alapján történő fizetések ellen kifogást nem emelhet:

a) olyan szállítási szerződéseknél, melyek tárgya beruházás és a fizetés az Országos Tervhivatal által jóváhagyott terveknek megfelel;

b) amennyiben a fizetésre vonatkozó kikötések a főfelügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg a Döntőbizottság (5. §) határozatának megfelelnek.

(4) Amennyiben a Bank az előleg, illetőleg a részkereset (részszámla) alapján történő fizetés folyósítása ellen kifogást tesz, a folyósítás kérdésében a teljesítésre kötelezett vállalat az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság döntését kérheti.

7. § (1) Amennyiben a szállítási szerződés alapján szállítandó áru behozatal útján kerül forgalomba, a külföldi szállító céget szerződésszerűen megillető előleget a külkereskedelmi vállalat tartozik folyósítani és annak megtérítését - a (2) bekezdésben említett eseten kívül - a szállítási szerződés szerint átvételre kötelezett belföldi vállalattól nem igényelheti.

(2) Ha a behozatalra kerülő áru beszerzése az átvevő vállalat jóváhagyott beruházási terveiben szerepel, a külkereskedelmi vállalat által a külföldi szállító cégnek folyósított előleget az átvevő vállalat tartozik megtéríteni.

8. § (1) Amennyiben a szállítási szerződés tárgya kivitel céljára szolgál, a teljesítésre kötelezett az átvevő külkereskedelmi vállalattól nem igényelhet előleget azon a címen, hogy a külföldi vevő előleget nyújtott.

(2) A külföldi vevőtől befolyt előleget a külkereskedelmi vállalatnál; a Banknál vezetett számláján zároltan kell kezelni és az csak a szállítási szerződésben foglalt kikötéseknek megfelelően oldható fel.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott ügylettel kapcsolatban a teljesítésre kötelezett belföldi vállalat és az átvevő külkereskedelmi vállalat egymásközti viszonyában az előleg, illetőleg a részkeresetek alapján történő fizetés tekintetében nem a külkereskedelmi vállalat és a külföldi vevő között létrejön megállapodás, hanem kizárólag a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

9. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi február hó 17-én.

Vas Zoltán s. k. miniszter,

a Gazdasági Főtanács főtitkára