54000/1949. (XI. 18.) ÉM rendelet

a lakások és más helyiségek helyreállítási költségeinek megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.661., 2.806.)

A lakóházak helyreállításáról szóló 11800/1946. (234) ME rendelet 9. §-a, valamint a lakások helyreállítására vonatkozó jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról szóló 4308/1949. (229) MT rendelet 3. §-a alapján az igazságügyminiszterrel egyetértve az alábbiakat rendelem:

1. § (1) A lakóházak helyreállításáról szóló kormányrendeletek végrehajtása tárgyában kibocsátott 26.000/1947. (178) É. K. M. számú, vagy az üzlethelyiségek és a lakásnak nem minősülő egyéb helyiségek helyreállításáról szóló 6.250/1948. 1141) Korm. rendelet hatálya alá eső helyreállítások költségeit Budapesten az épület fekvése szerint illetékes kerületi elöljáró, egyébként a törvényhatósági jogú városokban a polgármester, megyei városokban és községekben pedig az épület fekvése szerint illetékes építésügyi igazgató állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § értelmében illetékes elsőfokú hatóság véghatározata ellen - minden más jogorvoslat kizárásával - a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt előterjesztésnek van helye az épület fekvése szerint illetékes járásbírósághoz, kivéve ha a helyreállítás költsége az 1920/1948. (45) Korm. rendelet 6. §-ában megállapított összeget nem éri el.

(2) Az előterjesztést két példányban, az első fokon eljárt hatóságnál írásban kell benyújtani és abban a felek nevei és az ügy száma szerint meg kell jelölni a megtámadott elsőfokú véghatározatot, továbbá az elsőfokú véghatározat megváltoztatására vonatkozóan indokolt kérelmet kell előterjeszteni.

3. § (1) Az elsőfokú hatóság az elkésett, valamint az 1920/1948. (45) Korm. rendelet 6. §-ában kizárt előterjesztést hivatalból visszautasítja, egyébként a jogorvoslati határidő eltelte után az előterjesztést az ügyirataival együtt a járásbírósághoz teszi át.

(2) Az elsőfokú hatóság visszautasító végzése ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt felfolyamodásnak van helye az illetékes járásbírósághoz. A felfolyamodásra a 2. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

4. § Előterjesztés és felfolyamodás esetében eljárási költséget befizetni nem kell, a lerovandó illetékek tekintetében pedig a pénzügyminiszter 281316/1949. (239) II. c. PM rendelete irányadó

5. § (1) A bíróság - az esetleg hiányzó iratok pótlása után - az ügy tárgyalására haladéktalanul határnapot tűz, amelyre a feleket, valamint a szükséghez képest a tanukat és más érdekelteket is megidézi.

(2) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézés kézbesítése és a tárgyalás határnapja között legalább három napi időköz legyen.

(3) Az előterjesztéssel élő fél ellenfelének az idézéssel együtt az előterjesztés másodpéldányát is kézbesíteni kell és az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy észrevételeit a tárgyalásig írásban megteheti. A szabályszerűen megidézett fél elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

6. § (1) A bíróság a tényállás felderítése céljából - hivatalból, vagy kérelemre - tanukat és szakértőt is meghallgathat, továbbá helyszíni szemlét is tarthat. Szakértőül kellő szakértelemmel rendelkező közszolgálati alkalmazottat kell kirendelni.

(2) A szakértő részére csak a készkiadásokat, valamint a jogszabályok értelmében felszámítható napidíjat lehet megállapítani. A szemlének és a szakértő meghallgatásának költségeit az azt kérő fél köteles a bizonyítás mellőzésének terhével előlegezni. A hivatalból elrendelt szemle, illetőleg szakértői meghallgatás esetében a költségek előlegezése tárgyában a bíróság határoz.

(3) Az eljárást a lehető legnagyobb gyorsasággal kell lefolytatni.

7. § (1) A járásbíróság végzéssel határoz, az ügyvédi képviselettel felmerült költséget az ellenfél terhére megállapítani nem lehet.

(2) A járásbíróság végzése ellen jogorvoslatnak helye nincsen.

(3) Az újrafelvételi eljárásra az 1929: XXX. tc. 52. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az újrafelvétel megengedhetőségének kérdésben akkor is az elsőfokú hatóság határoz, ha az alapeljárásban a járásbíróság döntött.

8. § A járásbíróság előtti eljárásra - amennyiben a helyreállításokra vonatkozó jogszabályokból vagy a jelen rendeletből más nem következik - a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. törvénycikknek és az azt módosító és kiegészítő jogszabályoknak a fellebbezés szóbeli tárgyalására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9. § A jelen rendelet nem érinti a társbérletek megszüntetése céljából a lakások műszaki megosztásának előmozdításáról szóló 8650/1948. (188) Korm. rendelet 4. §-ának rendelkezéseit.

10. § (1) Egymagában az a körülmény, hogy a jelen rendelet hatálybalépése előtt a rendelet hatálya alá eső ügyben Budapest főváros polgármestere helyett az illetékes kerületi elöljáró járt el, az eljárás érvényességét nem érinti.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azokban az ügyekben azonban, amelyekben az elsőfokú hatóság a jelen rendelet hatálybalépése előtt már határozatot hozott, a határozat ellen benyújtott előterjesztés vagy felfolyamodás elbírálására továbbra is a jelen rendelet hatálybalépéséig fennállott jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a lakóházak helyreállítási költségeinek megállapítására jogosult hatóság kijelöléséről szóló 1100/1948. (9) ÉKM rendelet, valamint az építésügyi igazgatás részleges átszervezéséről szóló 4202/1949. (169) Korm. rendelet 4. §-ának a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(4) A jelen rendelet az 1949. évi november hó 20. napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi november hó 15-én.

Darvas József s. k.,

építésügyi miniszter