6000/1949. (I. 22.) IM rendelet
az ügyvéd elleni panaszeljárás szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 2.843.)
Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937. IV. tc. (továbbiakban: Ürt.) 152. §-ának harmadik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § (1) Az ügyfél az általa megbízott vagy a részére kirendelt ügyvéd ellen panaszt terjeszthet elő, ha az ügyvéd
a) a kezeihez jutott pénz vagy egyéb érték megőrzése körül kötelességszegést követett el, az ügyféltől átvett pénzről vagy egyéb értékről nem adott elismervényt, az ügyfél részére befolyt pénzt vagy egyéb érték átvételéről az ügyfelet haladéktalanul nem értesítette, a pénzt vagy egyéb értéket az ügyfél utasítása szerint ki nem szolgáltatta (Ürt. 79. §);
b) az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet illető iratok megőrzése körül kötelességszegést követett el, az átvételről az ügyfél kívánságára nem adott átvételi elismervényt, az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése, illetőleg megvonása vagy a kirendelés megszűnése után, bár azokat bírósági vagy hatósági irathoz nem csatolta, az ügyfél kívánságára eredetiben ki nem szolgáltatta (Ürt. 80. §);
c) a megbízásnak vagy a kirendelésnek az ügy befejezése előtt történt megszűnése esetében a megbízó fél kívánságára egy hónap alatt el nem számolt (Ürt. 95. §).
2. § (1) A panasz tárgyában az eljárásra az a törvényszék illetékes, amelynek területén a panaszlott ügyvéd (továbbiakban: panaszlott) lakik.
(2) A panaszt az illetékes törvényszék előtt kell szóval vagy írásban előterjeszteni, de elő lehet terjeszteni a panaszos lakóhelyének járásbírósága előtt is, ha az nem az illetékes törvényszék székhelyén működik.
(3) A szóval előterjesztett panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Írásban a panaszt két példányban kell előterjeszteni. Ha az ügyvéd által nem képviselt fél a panaszt egy példányban terjeszti elő, annak másolatát hivatalból kell elkészíteni.
(5) Ha a panaszbeadványnak pótolható hiányai vannak és a körülményekhez képest tartani lehet attól, hogy a panaszos a panaszbeadvány kiegészítése végett való visszaadása esetén az erre vonatkozó végzés meg nem értése következtében a panaszbeadványt újból hiányosan adná be, a beadványnak kijavítás végett való visszaadását mellőzni kell és a panaszbeadvány hiányait a panaszos személyes meghallgatása után kell kijavítani.
3. § Az eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező.
4. § (1) A törvényszék a panasz tárgyában a felek meghallgatására - lehetőleg nyolc napnál nem hosszabb - határnapot tűz. A határnapra a panaszost a 6. § (1) bekezdésének, a panaszlottat pedig a 7. § rendelkezéseire való figyelmeztetés mellett meg kell idézni; a panaszlott részére az idéző végzéssel együtt a panaszbeadvány másodpéldányát (másolatát), illetőleg a panaszról készített jegyzőkönyv másolatát is ki kell adni.
(2) Az idéző végzést, a panaszbeadvány másodpéldányát (másolatát), illetőleg a panaszról készített jegyzőkönyv másolatát a panaszlott részére a polgári perrendtartásról szóló 1911. I. tc. 163. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítésnek nincs helye.
(3) A kézbesítést egyéb előfeltételek fennállása esetén abban az esetben lehet szabályszerűen megtörténtnek tekinteni, ha a kézbesítés időpontja és a határnap közt legalább három napi időköz van. Ezt az időközt a törvényszék indokolt esetben megrövidítheti vagy meghosszabbíthatja.
5. § Az eljárás során a tényállás megállapítása végett szükséges bizonyítást nemcsak a felek kérelmére, hanem hivatalból is el kell rendelni.
6. § (1) A panaszt, amennyiben lehetséges, abban az esetben is el kell érdemben intézni, ha a panaszos a felek meghallgatására kitűzött határnapon nem jelent meg. Ebben az esetben a panaszt az eljáró bíró ismerteti.
(2) Ha a panaszt a beadvány, illetőleg a jegyzőkönyv alapján a panaszos meghallgatása nélkül az (1) bekezdés szerint érdemben nem lehet elintézni, a panaszost meghallgatása végett újból meg kell idézni. Ha a panaszos az új határnapon sem jelenik meg és elmaradását elfogadható okkal ki nem menti, a bíróság a panaszt visszautasítja és a panaszost a felmerült költségek megfizetésére kötelezi. Erre a panaszost az újabb idézésben figyelmeztetni kell.
7. § (1) A panaszlott a védekezését a felek meghallgatására kitűzött határnap előtt írásban is benyújthatja.
(2) Ha a panaszlott a felek meghallgatására kitűzött határnapon nem jelent meg az (1) bekezdés alapján írásban benyújtott védekezését az eljáró bíró ismerteti. A panasz elintézéséhez szükséges tényállást a panaszlott meg nem jelenése esetén is hivatalból kell megállapítani. Ha a panasz érdemi elintézéséhez a panaszlott meghallgatása szükséges, a bíróság a panaszlottat meghallgatása végett ezer forintig terjedhető bírság terhével idézi meg. A bírságot ismételten is ki lehet szabni.
8. § (1) Ha a törvényszék megállapítja, hogy a panaszlott az Ürt. 79., 80. vagy 95. §-ában meghatározott kötelességének teljesítését elmulasztotta - szükség esetén megfelelő bírság kiszabásával - kötelezi arra, hogy az elmulasztott kötelességét nyolc nap alatt teljesítse. Indokolt esetben rövidebb vagy hosszabb teljesítési határidőt is lehet szabni.
(2) Ha a panaszos az elmulasztott kötelesség teljesítését nem kívánja, vagy az elmulasztott kötelesség a panasz elintézésekor valamilyen okból már nem teljesíthető, a végzésben a kötelességszegés megállapítása mellett a teljesítésre való kötelezést mellőzni kell.
(3) Ha a törvényszék a panaszt alaptalannak találja, elutasítja azt.
(4) A végzésben a felmerült eljárási költségek Pp. 425. §) viselése tárgyában is határozni kell.
9. § (1) Az ügy érdemében hozott végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.
(2) Azt a jogerős végzést, amelyben a bíróság a panaszlott terhére kötelességszegest állapít meg, közölni kell az illetékes ügyvédi kamarával.
10. § A jelen rendelet alapján kiszabott bírságot annak az ügyvédi kamarának a pénztárába kell befizetni, amelynek névjegyzékébe a panaszlott ügyvéd be van, illetőleg ügyvédi működésének megszüntetése előtt be volt jegyezve.
11. § (1) Az ügyfél az 1 §-ban meghatározott tényálláson alapuló magánjogi igényét, ha panaszeljárás folyamatban nincs és az igény tárgyában panaszeljárás során marasztaló határozatot korábban nem hoztak, a törvény rendes útján is érvényesítheti.
(2) A panaszlott a panaszeljárás tartama alatt az eljárásban érvényesített magánjogi igény fenn nem állásának bírói megállapítása iránt keresetet nem indíthat. A jogerős marasztaló határozattal elbírált igény a panaszlott ügyvéd által indított per szempontjából is ítélt dolog.
(3) Ha a panaszeljárás során megállapított kötelességszegés fegyelmi vétség vagy büntetendő cselekmény tényálladékát is megvalósítja, a panaszeljárástól függetlenül fegyelmi, illetőleg bűnvádi eljárásnak van helye. (Ürt. 152. §)
12. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, az eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1911. I. törvénycikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi január hó 17-én.
Dr. Ries István s. k.
igazságügyminiszter