66000/1949. (IV. 30.) VKM rendelet

a tanulók osztályozása és tanulmányi továbbhaladása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 1.202.)

A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a földmívelésügyi miniszter, az iparügyi miniszter és a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a következőket rendeli:

1. § Valamennyi népiskola, általános iskola, szakiskola, középfokú iskola és középiskola tanulóinak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá magatartását az alábbiak szerint kell elbírálni és osztályozni.

2. §

Magatartás

(1) "Magaviselet" és "rendszeretét" helyett "magatartás" címen kell a tanulót elbírálni és osztályozni.

(2) A tanuló magatartását a következő szempontok szerint kell elbírálni:

a) a tanuló magatartása az iskolában és az iskolán kívül milyen mértékben felel meg erkölcsi, továbbá a népi demokratikus és a nemzeti szempontból támasztott követelményeknek, különös tekintettel azokra a kívánalmakra, amelyeket az iskola nevelési célkitűzése a tanuló életkorához mérten támaszt;

b) szüleivel, nevelőivel, általában az idősebbekkel szemben tanusított magatartásán a kellő neveltség, pallérozottság mutatkozik-e;

c) tanulótársai, kortársai között tanusított társas magatartásával, kötelességtudásával, szorgalmával a többiekre jó vagy rossz hatással van-e;

d) iskolai munkájában, feladataiban, nemkülönben ruházatán, holmiján észlelhető-e a rendre és külső csínra való törekvés.

(3) A magatartás kifejezésére három érdemjegyet kell alkalmazni: példás (számjelzése: 3), jó (számjelzése: 2) és tűrhető (számjelzése: 1).

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szempontok, figyelembevételével a magatartás érdemjegyét a következő elvek szerint kell megállapítani:

a) Példás (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha az illető tanulmányi időszakban a fenti (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontokból példaadó magatartást tanusított.

b) Jó (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha az illető tanulmányi időszakban magatartása a fenti (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szempontokból támasztott kívánalmaknak megfelel és III. fokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben nem részesült.

c) Tűrhető (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha az illető tanulmányi időszakban magatartása a fenti (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megkívánt követelmények tekintetében javításra szorul, de a helyes irányba való fejlődése feltételezhető, illetve, ha az iskolából való eltávolítással járó súlyosabb fegyelmi büntetésben nem részesült.

(5) A magánvizsgálatot vagy osztályozó vizsgálatot tévő tanuló magatartását osztályozni nem kell.

(6) A magatartás érdemjegye a tanuló továbbhaladására nincs befolyással és az általános tanulmányi eredmény megállapításánál nem veendő számításba.

3. §

Tanulmányi előmenetel

(1) A tanulók egyes tárgyakból elért tanulmányi előmenetelét a következő szempontok szerint kell elbírálni:

a) Leglényegesebb a tárgyismeret elbírálása. Ezzel kapcsolatban elsősorban a tanuló önállóságáról kell képet alkotni, tehát arról, hogy a feldolgozott tantervi ismeretanyag teljes megértéséig saját erejéből jutott-e el, vagy több-kevesebb külső támogatással, ösztökéléssel; szerzett ismereteit a felmerülő kérdések, feladatok megoldásában milyen mértékben képes önállóan alkalmazni.

b) Az iskolai közös munka szempontjából azt kell megvizsgálni, hogy a tanulmányi anyagnak az osztályban vagy munkacsoportban való feldolgozásában, különösen a felmerülő problémák lényegének felismerésében s a megoldás megkeresésében hogyan vesz részt; beleilleszkedik-e a közös munkába és szellemi magatartásával elősegíti vagy hátráltatja-e az előhaladást.

c) Végül meg kell állapítani, hogy az előbbi szempontok, tekintetében a tanuló az előző időszakhoz képest fejlődést vagy visszaesést mutat-e abban az időszakban, amelyre az osztályozás kiterjed.

(2) A tanulmányi eredmény feltüntetésére az iskolában érvényes tanterv valamennyi tárgyából a következő hét érdemjegyet kell alkalmazni: kitűnő (számjelzése: 7), jeles (számjelzése: 6), jó (számjelzése: 5), közepes (számjelzése: 4), elégséges (számjelzése: 3), gyenge (számjelzése: 2), elégtelen (számjelzése: 1).

(3) A jelen § (1) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével az előmeneteli érdemjegyeket az illető tanulmányi időszakban végzett megfigyelés és a tanuló teljesítményének értékelése alapján a következő elvek szerint kell megállapítani:

a) Kitűnő (7) érdemjegyet kap a tanuló, ha az egyéni és közös munkában elért teljesítménye tudásbeli többleten kívül még az átlagosnál lényegesen nagyobb mélységre is vall, különösen pedig ha a tárgyban felmerülő problémák következetesen önálló, biztos és helyes meglátásában állandóságot mutat.

b) Jeles (6) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tanulmányi anyag tudásában és ennek alkalmazásában olyan biztonságot és önállóságot mutat, amely egyéni előhaladásában az átlagosnál jobb teljesítményt, a közös munkában lendítő erőt jelent.

c) Jó (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a teljes tanulmányi anyagot megbízhatóan elsajátította, a tanultak önálló alkalmazására is képes és a közös munkában való előhaladást részvételével segíti.

d) Közepes (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tanulmányi anyag lényeges részeit elegendő biztonsággal tudja, az alapvető ismeretek önálló alkalmazására is képes és a közös munkában önként vesz részt.

e) Elégséges (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a továbbhaladáshoz szükséges legkevesebb ismeretet elsajátította és annak lényeges részeit önállóan alkalmazni is képes, ily módon a közös munkába nagyobb nehézség nélkül bevonható.

f) Gyenge (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a továbbhaladáshoz szükséges legkevesebb anyagot olyan kismértékben sajátította el, hogy a tanultakat önállóan alkalmazni nem tudja, s ezért a közös munkát megnehezíti.

g) Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a kérdéses tárgyból olyan kevés előhaladást tett, hogy tanterv szerinti továbbhaladáshoz szükséges legkevesebb ismerete (készsége, ügyessége) is hiányzik, s ezért az iskolai közös munkát nagymértékben hátráltatja.

4. §

Általános tanulmányi eredmény

(1) Az általános tanulmányi eredményt az illető osztályban a tanuló számára előírt valamennyi kötelező tantervi tárgyból nyert osztályzat figyelembevételével kell megállapítani, akként, hogy az egyes tantárgyak számmal kifejezett érdemjegyét össze kell adni és az így kapott összeget az alapulvett tantárgyak számával el kell osztani. A számtani művelet egy tizedestörtig történt elvégzésével kapott eredmény határozza meg a tanuló általános tanulmányi eredményét.

(2) A tanuló általános tanulmányi eredménye:

kitűnő (7), ha a fenti számtani művelet eredménye 6.5, vagy annál magasabb,

jeles (6), ha a fenti számtani művelet eredménye 5.5 vagy annál magasabb,

jó (5), ha a fenti számtani művelet eredménye 4.5 vagy annál magasabb,

közepes (4), ha a fenti számtani művelet eredménye 3.5 vagy annál magasabb,

elégséges (3), ha a fenti számtani művelet eredménye 3.5-nél alacsonyabb, de javítóvizsgálatra vagy osztályismétlésre nem utasíttatott,

elégtelen, ha a tanuló az alábbi 5. § alapján javítóvizsgálatra vagy osztályismétlésre utasíttatott.

5. §

A továbbhaladás módozatai

(1) Felsőbb osztályba léphet a tanuló, ha az osztálynak a továbbhaladásra nézve döntő tantárgyaiból legalább elégséges (3) eredményt ért el. A továbbhaladás szempontjából döntő tárgyakat az egyes iskolákra vonatkozó külön rendelkezések állapítják meg.

(2) Javítóvizsgálatot tehet a tanuló:

a) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül egy, két vagy három tárgyból gyenge (2), a többi tárgyból pedig legalább elégséges (3) érdemjegyet nyert; vagy

b) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül egy elégtelen (1) osztályzata mellett legfeljebb egy gyenge (2) osztályzata van.

(3) A javítóvizsgálatra bocsátott tanulónak mindazokból a tárgyakból vizsgáznia kell, amelyekből gyenge (2) vagy elégtelen (1) osztályzata van. A javítóvizsgálatot sikeresnek kell tekinteni, ha a javítóvizsgálati tárgyból, illetve tárgyakból a tanuló a javítóvizsgálat alapján legalább elégséges (3) érdemjegyet kapott. A sikertelen javítóvizsgálatot megismételni nem lehet.

(4) Tanulmányait csak az osztály ismétlésével folytathatja a tanuló,

a) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül háromnál több tárgyból gyenge (2) osztályzata van,

b) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül egy elégtelen (1) mellett egynél több gyenge (2) osztályzata van,

c) ha a továbbhaladás szempontjából döntő tárgyak közül egynél több elégtelen (1) osztályzata van,

d) ha a javítóvizsgálaton nem felelt meg.

(5) A miniszter engedélyével folytathatja tanulmányait a középiskolai tanuló, ha a fenti rendelkezések alapján ugyanazt az osztályt másodszor kellene ismételnie.

6. §

Vegyes rendelkezések

(1) A tanulók egyes tantárgyakban elért eredményének, általános tanulmányi eredményének és magatartásának az osztályozó értekezleteken való megállapítása, valamint az osztályzatoknak az anyakönyvbe, tanulmányi értesítőbe és bizonyítványba való bevezetése tekintetében a hatályban lévő rendelkezések és utasítások szerint kell eljárni.

(2) Az 1. §-ban felsorolt iskolák mindazon osztályaiban, ahol szakrendszer szerint folyik a tanítás, a tanulók előmenetelének és magatartásának elbírálása céljából az illető iskolára nézve érvényes. Rendtartás rendelkezései alapján negyedévi ellenőrző értekezletet kell tartani, amely megállapítja a tanulók egyes tantárgyakban elért tanulmányi előmenetelét, magatartását és azok érdemjegyeit.

(3) A negyedévi ellenőrző értekezlet eredményét a szülővel vagy gondviselővel írásban kell közölni,

a) ha a tanuló magatartása ellen komoly kifogás merül fel,

b) ha valamely tárgyból vagy tárgyakból a tanuló tanulmányi eredménye gyenge (2) vagy elégtelen (1),

c) ha a tanuló általános tanulmányi eredménye feltűnő hanyatlást mutat.

(4) Az írásbeli értesítésben közölni kell a szülővel vagy gondviselővel, hogy a tanuló magatartása milyen szempontból esik kifogás alá, továbbá fel kell sorolni azokat a tárgyakat, amelyekből a tanuló gyenge (2), vagy elégtelen (1) eredményt mutat fel, illetőleg amelyekből feltűnően hanyatlott.

(5) A tanuló magatartásában vagy tanulmányi előmenetelében beállott feltűnő hanyatlást szükség esetén az iskolai év folyamán, az ellenőrző értekezlettől függetlenül is írásban kell közölni a tanuló szülőjével vagy gondviselőjével.

7. §

Átmeneti rendelkezések

Abban az esetben, ha a tanuló a négy, illetve öt érdemjegyű osztályozási rendszer szerint kiállított bizonyítvány alapján tesz tantervkülönbözeti vagy javítóvizsgálatot, a tantervkülönbözeti vagy javítóvizsgálaton elért eredményt is a négy, illetve öt érdemjegy alkalmazásával kell osztályozni.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; a 9500/1948. VKM rendelet, valamint a jelen rendelet 1. §-ában felsorolt iskolák Rendtartásának, illetve az azokat kiegészítő rendelkezéseknek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései egyidejűleg hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi április hó 20-án.

Ortutay Gyula s. k.

vallás- és közoktatásügyi miniszter

Csala István s. k.

földmívelésügyi miniszter

Kossa István s. k.

iparügyi miniszter

Rónai Sándor s. k.

kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter