72000/1949. (IX. 24.) IM rendelet
az 1949. XI. törvénycikk hatálybalépésével kapcsolatban a közvád képviseletével összefüggő egyes szervezeti és ügyviteli rendelkezések tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 2.410., 2.401.)
A népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949. XI. tc. 29. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
I. A járásbírósági közvádlóra vonatkozó rendelkezések
Szervezeti és szolgálati viszony
1. § (1) A járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó ügyekben a közvád képviseletét és a közvádló egyéb tennivalóit a "járásbírósági közvádló" látja el.
(2) Járásbírósági közvádlóként a) államügyész vagy b) az igazságügyminiszter által kijelölt bírósági fogalmazó járhat el.
(3) A járásbírósági közvádlónak mint vádhatóságnak megjelölése a járásbíróság székhelye szerint történik (pl. az esztergomi járásbíróság mellett működő vádhatóság).
2. § (1) A járásbíróság mellett működő vádhatóság szervezetileg ahhoz az államügyészséghez tartozik, amelynek területén a járásbíróság fekszik.
(2) A járásbírósághoz a közvádlói tennivalók állandó, helyben való ellátására kijelölt közvádló köteles a járásbíróság székhelyén lakni; abban az esetben, ha a szolgálat érdekeivel nem ellenkezik, az államügyészség elnöke az igazságügyminiszter hozzájárulásával méltánylást érdemlő okból megengedheti a közvádlónak, hogy a járásbíróság székhelyéhez közelfekvő más község (város) területén lakjék.
(3) Olyan esetben, amikor a járásbíróságnál a közvádlói teendőket az államügyészség székhelyéről kiküldött közvádló látja el s a járásbíróság vasúton vagy helyiérdekű vasúton elérhető és a visszaérkezés ugyanaznap biztosítva van, a kiküldött csak útiköltséget számíthat fel.
3. § Az államügyészség elnöke, amennyiben ezt sürgős hivatali érdek kívánja, az igazságügyminiszter utólagos hozzájárulásával az egyes járásbíróságok mellett működő közvádlók létszámában, valamint személyében változtatásokat eszközölhet.
4. § Ha valamelyik járásbíróságnál két vagy több járásbírósági közvádló működik, közöttük a munkabeosztást az illetékes államügyészség elnöke állapítja meg, azonban mindegyik járásbírósági közvádló köteles a másik teendőit, annak távolléte vagy akadályoztatása esetében az államügyészség elnökének külön felhívása nélkül is elvégezni.
5. § (1) Ha a járásbíróságnál egy közvádló működik, akadályoztatása esetén az igazságügyminiszter a szükséghez képest helyettest rendel. Helyettesül a járásbíróságnál szolgálatot teljesítő bírósági fogalmazó rendelhető ki.
(2) A helyettes a járásbírósági közvádló távolléte vagy akadályoztatása esetén végzi mindazokat a teendőket, amelyek a járásbírósági közvádló hatáskörébe tartoznak. Határozatait és intézkedéseit helyettesi minőségének feltüntetésével adja ki.
(3) A helyettes a közvádlói tennivalók tekintetében a járásbírósági közvádlónak alá van rendelve.
6. § (1) Amennyiben a járásbírósági közvádló - és ha helyettese van, ez is - akadályozva van, erről a járásbíróság elnöke az illetékes államügyészség elnökét haladéktalanul értesíti.
(2) A járásbírósági közvádló teendőinek ideiglenes végzése iránt az államügyészség elnöke saját hatáskörében, esetről-esetre intézkedik.
7. § (1) Az államügyészség elnöke a járásbírósági közvádlónak - ideértve a közvádló helyettesét is - a hatáskörébe tartozó teendőkre nézve mind általánosságban, mind egyes esetekre vonatkozólag utasításokat adhat.
(2) A járásbírósági közvádló köteles az utasításnak megfelelően eljárni, az államügyészség elnöke által megjelölt ügyeket - hacsak az ügy állása vagy természete halasztást nem tűrő intézkedést nem kíván - intézkedés előtt vagy az intézkedés tervezetével utasításadás, illetőleg felülvizsgálat végett bemutatni, úgyszintén az államügyészség elnökének rendelkezéséhez képest egyes ügyekről utólagos jelentést tenni.
(3) Az államügyészség elnöke akként is intézkedhetik, hogy egyes ügyekben a közvádlói teendőket az általa kijelölt, esetenkint kiszálló államügyészségi előadó lássa el.
(4) Általános jelegű intézkedések, illetőleg esetenkint adott utasítások határozzák meg, hogy a járásbírósági közvádló milyen ügyekben köteles a felettes főállamügyészhez, illetőleg az igazságügyminiszterhez jelentést tenni és a vád képviselete vagy egyéb intézkedése tekintetében utasítást kérni.
8. § (1) járásbírósági közvádló az illetékes államügyészség elnökének és a felsőbb felügyeleti hatóságoknak jelentést tesz, más hatóságokkal átirat útján érintkezik. A rendőrhatóságokkal való érintkezése tekintetében az államügyészségre nézve fennálló szabályok irányadók.
(2) A járásbírósági közvádló a vádindítványt, a büntetőparancs kibocsátása iránti indítványt, valamint tárgyaláson kívül a járásbírósághoz intézett egyéb indítványait írásban teszi meg; olyan esetekben, amikor arról mást, mint a bíróságot értesíteni nem kell, indítványait eredeti fogalmazványban közli a járásbírósággal.
9. § (1) A járásbíróság mellett működő vádhatóság hivatalos pecsétje a Magyar Népköztársaság címere, köriratként a vádhatóságnak az 1. § (3) bekezdése szerinti megjelölésével.
(2) Ugyanezt a hivatalos pecsétet használja a segédhivatal is.
Hivatali kötelességek és jogok
10. § Amennyiben a megelőző rendelkezésekből más nem következik, az Ügyészségi Utasításnak (4600/1899. IM rend.) és más jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek a vádhatósági alkalmazottakat illetően a lakóhelyre, a szolgálat ellátását akadályozó körülmények bejelentésére, a hivatali munkaidőre, a felekkel szemben való magatartásra és az értesítésadásra, a jutalomra és segélyre, az illetményelőlegre, a rendes és rendkívüli szabadságra, a betegség esetén teendő intézkedésekre, az engedélynélküli távollét és a demokrácia ellen irányuló magatartás esetében lefolytatandó eljárásra és a minősítésre vonatkoznak, megfelelően alkalmazni kell a járásbírósági közvádló tekintetében is.
Hatáskör
11. § (1) A járásbírósági közvádló hatásköre a járásbíróság büntetőtanács elé utalt bűnügyekben a közvád képviseletére és az egyéb közvádlói teendők ellátására terjed ki.
(2) A járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó nem főmagánvádra üldözendő ügyekben ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelességek terhelik, mint az államügyészséget a törvényszéki eljárásban [4172/1949. (160) Korm. rendelet 16. §].
(3) A járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó főmagánvádra üldözendő bűnügyekben a járásbírósági közvádló mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyeket az ilyen ügyekben a bűnvádi perrendtartás a közvád képviselője részére biztosít.
12. § (1) A járásbírósági közvádló a járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt előtte szóval tett feljelentésről, illetőleg előterjesztett magánindítványról rendszerint azonnal jegyzőkönyvet vesz fel.
(2) A feljelentőtől meg kell kívánni személyazonossága megfelelő igazolását. Előadása alapján a lehetőséghez képest tisztázni kell a panaszolt cselekmény tényállását, bizonyítékait és az elkövető személyét s ezután kell a feljelentést - lehetőleg tömören - jegyzőkönyvbe foglalni.
(3) Ha a feljelentés alapján járásbírósági büntetőtanácsi hatáskörbe tartozó bűncselekmény elkövetése megállapíthatónak mutatkozik és sürgős nyomozó cselekmények teljesítésére van szükség, a járásbírósági közvádló a feljelentés jegyzőkönyvbe vétele után - ha a késedelem veszéllyel jár, a jegyzőkönyv felvétele előtt is - a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni köteles. Ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit nem lehet alkalmazni főmagánvádra üldözendő bűncselekmény esetében, ha a közvádló a vád képviseletét nem veszi át.
(4) Ha a feljelentett cselekmény nem büntethető, vagy magánindítványra üldözhető bűncselekményről van szó, és a feljelentő nem jogosult a magánindítvány előterjesztésére, erre a feljelentőt figyelmeztetni kell, ha azonban ennek ellenére ragaszkodik feljelentéséhez, előadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A feljelentést akkor is el kell fogadni, ha a feljelentett cselekmény elbírálására más bíróság bír hatáskörrel vagy illetékességgel, mint amely mellett a járásbírósági közvádló működik.
13. § (1) A járásbírósághoz előállított vagy bekísért terheltet azonnali kihallgatás végett a járásbírósági közvádló elé kell állítani.
(2) A kihallgatás után a járásbírósági közvádló a szükségesnek tartott további intézkedést haladéktalanul megtenni köteles.
(3) Ha az előállított terheltet a rendőrhatóság már letartóztatásba helyezte és további fogvatartása kihallgatása után is szükségesnek mutatkozik, a járásbírósági közvádló akként is intézkedhetik, hogy a terhelt a törvényszék székhelyén működő vagy a törvényszék területén levő más járásbírósághoz kísértessék át.
14. § (1) A járásbírósági közvádló köteles az elrendelt vagy fenntartott, illetőleg meghosszabbított előzetes letartóztatás tartamát nyilvántartani és a szükséges indítványokat kellő időben megtenni, nehogy a terhelt a megállapított időtartamon túl fogva maradjon.
(2) Evégből az ügyet a határidőnaplóba be kell jegyeznie, ezenfelül az előzetes letartóztatásban levőkről névjegyzéket kell vezetnie.
(3) A határidőnaplóban az ügyet arra a napra kell előjegyezni, amelyen az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetőleg megszüntetése iránt indítványt kell tenni, úgyszintén arra a napra is, amely az előzetes letartóztatás leghosszabb tartamát öt nappal megelőzi.
(4) A névjegyzékben minden előzetesen letartóztatott neve mellett fel kell tüntetni a kislajstrom (16. §) folyószámát és az előzetes letartóztatás kezdetének és lejártának napját. A névjegyzéket minden hónapban meg kell újítani.
(5) Ha a terheltet szabadlábra helyezték, vagy ellene a bíróság a vádindítvány benyújtása után további fogvatartást rendelt el, a terhelt nevét a névjegyzékben keresztül kell húzni.
15. § (1) Az elrendelt, vagy fenntartott, illetőleg meghosszabbított előzetes letartóztatásnak kellő időben való megszűntetéséért a járásbírósági közvádló felelős.
(2) Ha a járásbírósági közvádló az előzetes letartóztatást megszüntetendőnek tartja, köteles eziránt a bíróságnál haladék nélkül indítványt tenni. Amennyiben az előzetes letartóztatás leghosszabb tartama lejártához közeleg, még a lejárat előtt vádindítványt kell benyújtania vagy pedig az előzetes letartóztatás megszüntetése iránt indítványt kell előterjesztenie.
16. § (1) A járásbírósági közvádló a folyamatban levő bűnügyekről az I. minta szerint lajstromot (kislajstromot) vezet és abba a kézhezvett ügyeket bevezeti, elintézésük alkalmával pedig - az elintézés időpontjának a megfelelő rovatba bejegyzésével - kivezeti. Főmagánvádas ügyet (Bp. 41. §) csak akkor kell a lajstromba bevezetni, ha a járásbírósági közvádló a vád képviseletét átvette.
(2) Ha az elintézés nem egyúttal az ügyet befejező intézkedés is, a befejező intézkedés megtételekor a megfelelő rovatot a fentiek szerint ki kell tölteni.
(3) Ha valamely befejezett ügy bármely okból ugyanazon évben újból folyamatba kerül, az eredeti bejegyzésnél kell - a korábbi elintézést keresztülhúzva - megtenni az újabb bejegyzést, az Észrevételek rovatban pedig fel kell tüntetni az ügy újból folyamatbatételének okát. Ha pedig az ügyet nem a befejezés évében teszik újból folyamatba, úgyszintén újrafelvétel esetén is, azt a lajstromba új folyószám alatt kell bevezetni és a két ügy között a kapcsolatot az Észrevételek rovatban mindkét ügynél fel kell tüntetni.
(4) Az év végén azokat a be nem fejezett ügyeket, amelyek az előző évek folyamán érkeztek, az összes bejegyzésekkel a lajstrom végére kell átvezetni.
17. § (1) A járásbírósági közvádló a nyomozóhatóságok eljárását és a nyomozás teljesítését a kislajstrom, továbbá saját feljegyzései a rendőrhatóságtól kívánt jelentések és értesítések alapján ellenőrzi és a szükséghez képest a nyomozás iránya, terjedelme, sürgőssége stb. tekintetében a megfelelő utasításokat megadja.
(2) Ha a rendőrhatóság mulasztásáról, késedelmes vagy szabálytalan eljárásáról szerez tudomást, megfelelő intézkedés végett a rendőrhatóság felettes hatóságához fordul, szükség esetében az államügyészség elnökéhez tesz jelentést.
18. § Általános jellegű intézkedések, illetőleg esetenkint adott utasítások határozzák meg, hogy a járásbírósági közvádló az 1921. XXIX. tc. 5. §-a alapján milyen esetekben foganatosíthatja a nyomozást saját hatáskörében.
19. § (1) A járásbírósági közvádló bűnügyekben hivatali székhelyén kívül csak szükség esetén, így különösen akkor járhat el, ha a nyomozást maga teljesíti (1921. XXIX. tc. 5. §), a nyomozó rendőrhatóság működését személyesen irányítja, vagy ellenőrzi, avagy helyszíni bírósági tárgyaláson vesz részt, továbbá kirendelés esetében.
(2) A hivatalos utazásokat az államügyészség elnöke a hivatalvizsgálat alkalmával ellenőrzi.
20. § A bűnjelkezelés, értékesítés és megsemmisítés tekintetében az államügyészségekre nézve irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a járásbíróság mellett működő vádhatósághoz érkezett bűnjelek és más lefoglalt tárgyak tekintetében is, azzal az eltéréssel, hogy ezek nyilvántartását és kezelését a járásbírósági bűnjelkezelő végzi.
21. § A járásbírósági közvádló, ha a vád képviseletét megtagadó vagy a nyomozást megszüntető határozata ellen a sértett folyamodást jelentett be, ezt a vonatkozó iratokkal együtt késedelem nélkül közvetlenül a felettes főállamügyészhez terjeszti fel.
22. § Kegyelmi ügyekben a járásbírósági közvádló az államügyészség eljárására irányadó szabályok szerint jár el.
23. § A járásbírósági közvádló az írásbeli intézkedéseit az esetleges ügyiratokkal együtt, úgyszintén a más hatósághoz intézett átiratait és jelentéseit is átadókönyv mellett adja át a bírósági irodának.
24. § (1) A járásbírósági közvádló a bűnügy irataihoz nem tartozó, általa megőrzendő iratokat lajstroma folyószámának sorrendjében kezeli és őrzi.
(2) A felsőbb hatóságoktól kapott általános, úgyszintén egyes ügyekre vonatkozó rendeleteket és utasításokat az erre a célra vezetett iktatókönyvbe vezeti be és ezeket, valamint az ezekre vonatkozó jelentéseknek fogalmazványait külön ügycsomóban kezeli.
Felügyelet
25. § (1) Az államügyészség elnöke közvetlen felügyeletet gyakorol az államügyészség területén lévő járásbíróságoknál közvádlóként működő államügyészek és a szolgálattételre az államügyészséghez beosztott, járásbírósági közvádlóul kijelölt bírósági fogalmazók felett. Felügyeleti jogköre kiterjed ezenfelül a vád képviseletével kapcsolatos s egyéb közvádlói tennivalói tekintetében a járásbíróságnál szolgálatot teljesítő járásbírósági közvádlóul kijelölt bírósági fogalmazókra is.
(2) A járásbírósági közvádló felsőbb felügyeleti hatósága az illetékes főállamügyész, főfelügyeleti hatósága az igazságügyminiszter.
(3) A járásbírósági közvádló elleni felügyeleti eljárás, valamint a vele szemben alkalmazható felügyeleti intézkedések tekintetében az államügyészekre megállapított rendelkezések az irányadók.
26. § (1) Az igazságügyminiszter a járásbírósági közvádló hivatali működését és ügyvitelét bármikor megvizsgáltathatja.
(2) Az államügyészség elnöke, illetőleg a főállamügyész - az időszaki felügyeleti vizsgálatot (27. §) kivéve - a székhelyén kívül levő járásbíróságnál működő járásbírósági közvádlónál csak az igazságügyminiszter utasítására vagy előzetes hozzájárulásával, avagy sürgős szükség esetében tarthat felügyeleti vizsgálatot, azonban megfelelő irányítás és ellenőrzés végett a járásbírósági közvádlót belátása szerint bármikor meglátogathatja.
27. § Az államügyészség elnöke a hatósága területén lévő járásbíróságok mellett működő vádhatóságok működését és ügyvitelét évenkint egyszer a helyszínen megvizsgálja vagy az általa kijelölt államügyésszel megvizsgáltatja.
28. § (1) A járásbíróságok mellett működő vádhatóságok időszaki felügyeleti vizsgálata - a szervezetükből és ügyvitelükből folyó eltérésekkel - az államügyészségeknél tartott időszaki felügyeleti vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.
(2) A vizsgálati jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, közülük egy példány az államügyészségen marad, másik példányát az államügyészség elnöke véleményes jelentéssel a felettes főállamügyészhez, harmadik példányát pedig a főállamügyész útján az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.
II. Az ügyvitelre vonatkozó rendelkezések
Az államügyészségi megbízottak működésének megszűnése
29. § (1) Azzal a nappal, amelytől kezdve a járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó ügyekben a közvád képviseletét a jelen rendelet I. fejezetének rendelkezései szerint a járásbírósági közvádló látja el, a járásbíróság mellé kirendelt államügyészségi megbízott működése megszűnik.
(2) Az államügyészségi megbízott működésének utolsó napjával lajstromát lezárja és az addig el nem intézett ügyeket az összes bejegyzésekkel együtt a lajstrom végére vezeti át.
30. § (1) Az államügyészségi megbízott a lezárt lajstromot, az el nem intézett ügyek iratait és az Ügyészségi Megbízotti Utasítás (4700/1899. IME rend.) 40. §-a értelmében kezelt iratait a járásbírósági közvádlónak adja át. Az iratok átadása és átvétele jegyzék kíséretében történik.
(2) Az átadásról és átvételről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni: egy példányát az államügyészségi megbízott kapja, egy példánya az átvevő járásbírósági közvádlónál marad, egy példányát pedig az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.
31. § (1) A járásbírósági közvádló az átvett lajstrom alapján az el nem intézett ügyeket a saját lajstromába (16. §) új folyószám alatt bevezeti és az új folyószámot az államügyészségi megbízott lajstromában a megfelelő ügynél az Észrevételek rovatban feltünteti.
(2) Az átvett iratokat a járásbírósági közvádló az ügyvitel szabályai szerint kezeli, illetőleg elkülönítve őrzi.
Ügykezelés
32. § (1) A járásbíróság mellett működő vádhatóság ügykezelését - a budapesti büntetőjárásbíróság kivételével - a járásbíróság irodája, illetőleg irodái végzik.
(2) A budapesti büntetőjárásbíróság mellett működő vádhatóság ügykezelését a budapesti államügyészség irodái látják el az államügyészségek ügyvitelére vonatkozó szabályok szerint, azzal az eltéréssel, hogy az ügyeket az államügyészség főlajstromába elkülönítve, külön számcsoport alatt kell bevezetni.
(3) A büntető joghatósággal felruházott járásbíróságok mellett működő vádhatóságok ügykezelésére az alábbi 33-39. §-okban foglalt rendelkezések, külön rendelkezés hiányában pedig a 41100/1914. IM rendeletben foglalt járásbírósági ügyviteli szabályok (Jüsz.) irányadók.
33. § (1) A járásbírósági közvádló a nála tett feljelentésekről és magánindítványokról készült jegyzőkönyveket, valamint a hozzá érkezett feljelentéseket és vádindítványokat a járásbírósági főlajstrom kezelőjének adja át.
(2) Ezeket, úgyszintén a járásbírósághoz érkezett feljelentéseket, vádindítványokat és bűnügyeket továbbra is a Jüsz. 21. §-ával rendszeresített főlajstromba kell bevezetni, az ügyek főlajstrom folyószáma azonban 20.001-el kezdődik. Ha ez folyó évben már nem lehetséges, a bevezetésre kerülő bűnügyek kezdő főlajstromszámát az év hátralévő részére a járásbíróság elnöke határozza meg.
(3) A főlajstrom 11. rovatába az ügyben szereplő elsőrendű terhelt nevét és a bűncselekmény megjelölését kell bejegyezni. Ha a terhelt ismeretlen, a sértett nevét kell bejegyezni e minősége (S) feltüntetésével. Ha utóbb a terhelt neve ismeretessé válik, ezt a nevet kell pótlólag bejegyezni és a sértett nevét keresztül kell húzni; a kiigazítást a járásbírósági közvádló, illetőleg a bíróság rendeli el.
34. § Az ügy a főlajstromszám és az érkezés évszámának töréséből álló ügyszámát (Jüsz. 31. §) a kezelés minden szakában megtartja és ezt az ügyszámot kell feltüntetni az iratborítékon és az érkezett utóiraton is. Az ügyszám azonban, ha az ügyben a járásbírósági közvádló tesz intézkedést, a járásbírósági közvádló rövidített megjelölésére szolgáló Jk. betűkkel, ha pedig a járásbíróság intézkedik, a B betűvel egészül ki, tehát a járásbírósági közvádló, illetőleg a járásbíróság intézkedéseiket az ennek megfelelően alakult ügyszámmal látják el (pl. a járásbírósági közvádló vádindítványa: Jk. 20025/1949/2., a járásbíróság tárgyalásra szóló idézése: B. 20025/1949/3.). Az elintézések kiadmányain az ügyszám ugyanilyen megkülönböztetéssel szerepel.
35. § (1) A kezdőiratokat a főlajstrom kezelője, miután a főlajstromba és a mutatóba bevezette, még érkezésük napján iratborítékba helyezi, arra az ügyszámot ráírja és az iratokat a Jüsz. XXIX. számú mintának megfelelő napijegyzékkel a járásbírósági közvádlónak adja át, egyúttal ezt a körülményt a főlajstrom Észrevételek rovatában minden egyes ügynél a kelet és a Jk. rövidítés bejegyzésével feltünteti.
(2) Az iratoknak a járásbírósági közvádlótól visszaérkezése után a főlajstrom kezelője az iratokat további kezelés, illetőleg a járásbírósági közvádló által az iraton adott utasítás teljesítése végett a bűnügyek B. ügykönyve kezelőjéhez továbbítja, a főlajstrom 22. rovatába a B. betűt és az átadás hónapját és napját bejegyzi.
(3) A bűnügyekről mind a kis, mind a nagy járásbíróságoknál a II. minta szerint készült B. ügykönyvet kell vezetni. A B. ügykönyvbe azokat az ügyeket kell bevezetni, amelyeket a járásbírósági közvádlónak az ügyiraton adott utasításához képest bírói intézkedés végett a bíróságnak be kell mutatni, egyéb (pl. vádképviseletet megtagadó, áttételt vagy nyomozást elrendelő, nyomozást megszüntető határozat kiadmányozására vonatkozó) közvádlói utasítás esetén az ügyet a B. ügykönyvbe bevezetni nem szabad. A B. ügykönyv kezelője az ügykönyv 1-6. rovatába az adatokat az ügyirat első kézhezvételekor, többi rovatába pedig a későbbi kezelés során esetenkint jegyzi be. Ha olyan ügyet kell bevezetni, amelyben több terhelt van, minden egyes terhelt nevét be kell írni, ezenfelül az ügykönyv 4-20. rovatain keresztülhúzott vonalakkal minden terhelt részére külön sort kell nyitni és az adatokat minden terheltre nézve külön sorban kell feltüntetni.
(4) Az ügydarabok - és pedig mind a B. ügykönyvbe bevezetett, mind a B. ügykönyvbe be nem vezetett ügydarabok - hollétének nyilvántartására a B. ügykönyv kezelőjének a Tüsz. XVIII. számú mintája szerinti tájékoztató jegyzéket kell vezetni, amelyben a főlajstromszámok szakadatlan sorrendben következnek. A jegyzék 3. rovatában a kelettel és egy-egy betűvel vagy megfelelő rövidítéssel kell jelezni, hogy az ügydarab az előadónál, leírás alatt, nyilvántartásban stb. van; a már tárgytalanná vált bejegyzéseket keresztül kell húzni. Az iratoknak más hatósághoz elküldése vagy az ügynek végleg irattárba utalása esetén a főlajstrom 23., illetőleg 24. rovatának kivezetése végett a B. ügykönyv kezelője az iratokat bemutatja a főlajstrom kezelőjének.
(5) Azokról a bűnügyekről, amelyekben nyilvántartás van elrendelve, a B. ügykönyv kezelője külön bűnügyi nyilvántartókönyvet vezet a Jüsz. XVII. számú minta szerint.
(6) A B. ügykönyv kezelője a járásbírósági közvádlónak bemutatandó ügydarabokat átadókönyv mellett juttatja a közvádlóhoz.
36. § (1) Az utóiratokat a főlajstrom kezelője a főlajstrom 25. rovatába történt bejegyzés után a B. ügykönyv kezelőjének adja át. A B. ügykönyv kezelője az utóiratot szereli az előiratokhoz, majd az ügydarabot abban az esetben, ha az utóirat a járásbírósági közvádló intézkedésére vonatkozik vagy az utóirat tárgyában a járásbírósági közvádló intézkedésére van szükség, átadókönyv mellett a járásbírósági közvádlóhoz juttatja, abban az esetben pedig, ha az utóirat a járásbíróság intézkedésére vonatkozik vagy az utóirat tárgyában a járásbíróság intézkedésére van szükség, a bíróságnak mutatja be.
(2) Ha az előirat leírás vagy egyéb kezelés alatt van, a leírást, illetőleg a szükséges kezelést sürgősen el kell végezni s az érkezett utóiratokat az előiratokhoz fel kell szerelni.
37. § (1) A bűnügyi iratokat a vádindítvány (büntetőparancs kibocsátása iránti indítvány) előterjesztése előtt az ügyben érdekelt felek csak a járásbírósági közvádló engedélyével tekinthetik meg.
(2) A vádindítvány (büntetőparancs kibocsátása iránti indítvány) elkészítésekor a járásbírósági közvádló a nyomozási eljárás során tett intézkedéseire vonatkozó, illetőleg a bírói eljárás céljára nem szükséges saját iratait az ügyiratok közül kiemeli és vádindítványa (büntetőparancs kibocsátása iránti indítványa) fogalmazványával együtt egy csomóba összekötve az iratborítékban felül helyezi el, egyúttal a vádindítvány (büntetőparancs kibocsátása iránti indítvány) fogalmazványán utasítja az irodát, hogy e különválasztott - sorszám szerint is felsorolt - iratokat a vádindítvány (büntetőparancs kibocsátása iránti indítvány) leírása után hozzá juttassa vissza.
(3) A B. ügykönyv kezelője az utasítás teljesítése alkalmával a visszajuttatott iratok sorszámát az iratborítékon feljegyzi és aláírásával látja el.
38. § A járásbíróság mellett működő vádhatóság ügykezelésével kapcsolatos kérdésekben a járásbírósági közvádló a kezelőszemélyzetnek utasításokat adhat és az ügykezelés felett ellenőrzést gyakorol.
39. § A járásbírósági iroda a járásbírósági közvádló határozatainak és intézkedéseinek kiadmányait a járásbírósági közvádló hivatalos pecsétjével, a járásbíróság határozatait pedig a járásbíróság hivatalos pecsétjével látja el.
40. § A járásbírósági büntetőtanács tárgyalásairól a járásbírósági közvádlót - külön értesítés helyett - a Jüsz XVI. számú minta szerint készült tárgyalási jegyzék egy példányával kell értesíteni. A járásbírósági közvádlónak szóló ezt a tárgyalási jegyzéket hetenkint előre kell elkészíteni és annak tartalmaznia kell az azon a héten tárgyalásra kitűzött valamennyi ügyet.
41. § A jelen rendelet rendelkezéseit az egyes járásbíróságoknál attól a naptól kezdve kell alkalmazni, amelyen területükre nézve az 1949. XI. törvénycikknek a járásbírósági büntetőtanácsra vonatkozó rendelkezései hatályba lépnek.
Budapest. 1949. évi szeptember hó 17-én.
Dr. Ries lstván s. k.
igazságügyminiszter
Mellékletek a 72000/1949. (IX. 24.) IM rendelethez
