76000/1949. (IX. 27.) IM rendelet

a közjegyzői (közjegyzőhelyettesi) állásoknak állami közszolgálati állásokká átszervezéséről szóló 4090/1949. (124) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.840.)

A közjegyzői (közjegyzőhelyettesi) állásoknak állami közszolgálati állásokká átszervezése tárgyában kibocsátolt 4090/1949. (124) Korm. rendelet (az alábbiakban: R.) 11. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-ában és 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az alábbi 3. és 9-14. §-ok tekintetében a pénzügyminiszterrel és a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértve - a következőket rendelem:

1. § (1) A közjegyzői kamarák működésüket addig folytatják, amíg a kamara területén állami szolgálatba át nem vett közjegyző működik.

(2) A R. értelmében állami szolgálatba átvett közjegyzők a közjegyzői kamarában viselt tisztségüket, illetőleg tagságukat, valamint fegyelmi bírósági tagságukat megtartják és ezzel járó teendőiket ellátják mindaddig, amíg a közjegyzői kamara működése az (1) bekezdéshez képest meg nem szűnik.

2. § (1) Az 1874: XXXV. tc. 190. §-a alapján szervezett fegyelmi bíróság mindaddig fennmarad és eddigi hatáskörében továbbra is eljár, amíg működik állami szolgálatba ál nem vett olyan közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, akire nézve az említett § értelmében illetékessége kiterjed. Ezekben a fegyelmi ügyekben továbbra is az 1936: III. tc. 56. §-ának második bekezdése irányadó.

(2) Az olyan közjegyző vagy közjegyzőhelyettes fegyelmi ügyében, akinek működése az állami szolgálatba át nem vétele következtében megszűnt, a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást megszünteti. Az állami szolgálatba átvett közjegyzőnek vagy közjegyzőhelyettesnek olyan fegyelmi ügyét, amelyben az 1874: XXXV. tc. 190. §-a alapján szervezett fegyelmi bíróság az átvételig még nem hozott érdemi határozatot, ál kell tenni a R. 2. §-ának (2) bekezdése folytán illetékes fegyelmi bírósághoz, amely az ügyben az eljárást folytatja; ha pedig az átvétel előtt már érdemi határozatot hoztak, ennek jogerőre emelkedésére, úgyszintén a használható jogorvoslatra és annak elintézésére az átvétel után is az 1936: III. tc. 56. §-ának második bekezdése értelmében irányadó rendelkezések nyernek, alkalmazást; ebben az esetben a jogerőre emelkedett döntés a közjegyzővel (közjegyzőhelyettessel) mint állami alkalmazottal szemben válik hatályossá.

3. § Azt a közjegyzőt, aki a R. 17. §-a értelmében az átvételét kilátásba helyező közlésre a megszabott határidő alatt úgy nyilatkozik, hogy állami szolgálatba lép, az igazságügyminiszter a 930/1949. (22) Korm. rendeletnek megfelelő okirat kiállítása mellett veszi át állami szolgálatba. Az okirat jegyzet rovatában fel kell tüntetni, hogy a közjegyző állami szolgálata és ehhez képest illetményeinek folyósítása a R. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében mely időponttól veszi kezdetét.

4. § A közjegyző (közjegyzőhelyettes) működésének megkezdése előtt köteles jelentkezni annak a járásbíróságnak az elnökénél (vezetőjénél), amelynek területére működési köre kiterjed. A járásbíróság elnöke (vezetője) a jelentkezésről az igazságügyminiszterhez haladéktalanul jelentést tesz.

5. § (1) A közjegyző (közjegyzőhelyettes) részére a R. 4. §-a értelmében járó illetményeket az igazságügyminiszter utalványozza és szünteti meg; a közjegyző (közjegyzőhelyettes), továbbá a közjegyző mellé segédszemélyzetként beosztott bírósági fogalmazó, segédhivatali alkalmazott és altiszt illetményét a járásbíróság fizetési jegyzékében számfejtve kell kiutalni.

(2) A közjegyző (közjegyzőhelyettes), a közjegyző mellé segédszemélyzetként beosztott bírósági fogalmazó, segédhivatali alkalmazott és altiszt a bírákkal, illetőleg a bírósági alkalmazottakkal egyezően részesül illetményelőlegben, segélyben és esetleges egyéb szolgálati kedvezményben.

(3) A kiküldetések és átköltözködések alkalmával felszámítható illetmények szempontjából a közjegyző (közjegyzőhelyettes) és a közjegyző mellé beosztott segédszemélyzet a bírákkal, illetőleg a bírósági alkalmazottakkal esik egy tekintet alá. A közjegyzőkre nézve e tekintetben eddig fennállott külön szabályok hatályukat vesztik. A közjegyző (közjegyzőhelyettes) és a közjegyző mellé beosztott segédszemélyzet a kiküldetési illetmény felszámítására okul szolgáló minden hivatalos kiküldetésről (kiszállásról) szabályszerű útiszámlát köteles kiállítani. A közjegyző (közjegyzőhelyettes), továbbá a közjegyző mellé beosztott segédszemélyzet által szabályszerűen felszámított kiküldetési illetményeket az abban az ügyben a közjegyző kezéhez a fél által befizetett előlegből kell kifizetni, amely ügyben a kiküldetés (kiszállás) szükségessé vált; előleg hiányában a kifizetésre a 12. § (2) bekezdése irányadó.

(4) A közjegyző (a helyettesítésével megbízott közjegyzőhelyettes) az elintézési körébe tartozó ügyben a kiküldetést (kiszállást) a járásbíróság elnökének (vezetőjének) szabályszerű kiküldetési rendelvényére, sürgős szükség, esetében azonban kiküldetési rendelvény nélkül saját felelősségére teljesiti; ez utóbbi esetben a járásbíróság elnöke (vezetője) az útiszámla közigazgatási záradékában utólagosan igazolja a kiküldetés szükségességét és sürgősségét. Az egyéb közjegyzőhelyettes is a közjegyző mellé beosztott segédszemélyzet hivatalos kiküldetését szabályszerű kiküldetési rendelvénnyel a közjegyző (a helyettesítésivel, megbízott közjegyzőhelyettes) rendeli el.

6. § (1) A közjegyző tevékenységét rendszerint a járásbíróság épületében a járásbíróság elnöke (vezetője) állal rendelkezésre bocsátott hivatalos helyiségben folytatja; ebben az esetben a helyiség használatával járó valamennyi költséget (a hivatali helyiségek takarításával felmerülő költségeket, az esetleges bért vagy egyéb közterhet, a fűtési, világítási, vízellátási, csatornázási, szeméthordási és egyéb díjakat, stb.) a járásbíróság elnöke (vezetője) a vezetése alatt álló járásbíróságnak ilyen természetű ellátmányából fedezi.

(2) Ha a közjegyző tevékenységét az igazságügyminiszter engedélyével lakásán vagy annak rendelkezéséhez képest külön irodahelyiségben folytatja, az (1) bekezdésben említett költségek fedezésére az igazságügyminiszter által esetenkint megállapított térítést kap (R. 10. §). A térítés kérdésében az igazságügyminiszter - jogorvoslat kizárásával - végérvényesen határoz. A térítés megállapítását a közjegyző - a térítés összegének meghatározására alkalmas, hiteltérdemlő igazolások egyidejű bemutatása mellett - az igazságügyminisztertől a járásbíróság elnöke (vezetője) útján előterjesztett beadványban kérheti.

(3) Az igazságügyminiszter a (2) bekezdés szerint megállapított térítést a körülményekhez képest havi vagy évnegyedi, előzetes részletekben a megfelelő költségvetési alrovat hitelének terhére utalványozza. A megállapított térítési összeg a körülmények változása esetén akár a közjegyző megfelelő igazolásokkal ellátott kérelmére, akár a járásbíróság elnökének (vezetőjének) indokolt előterjesztésére, de hivatalból is bármikor megváltoztatható, mérsékelhető vagy felemelhető. A közjegyző haladéktalanul köteles bejelenteni minden olyan körülményt, amely a térítésnél figyelembe jövő költségek csökkenését eredményezte.

7. § (1) A közjegyző működésének biztosításához szükséges berendezési tárgyakat (irodabútorokat, irodaeszközöket, fűtési és világítási eszközöket, írógépeket, stb.), irodaszereket (írószereket, papírt, kézírási és gépírási anyagokat, irattároló eszközöket, tisztogató eszközöket és anyagokat, stb.), nyomtatványokat, szaklapokat és szakkönyveket az igazságügyminiszter közvetlenül vagy a járásbíróság elnöke (vezetője) útján a bíróság rendelkezésére álló ilyen készletből bocsátja rendelkezésre. A közjegyző által igényelhető ezeknek a tárgyaknak, szereknek és anyagoknak mennyiségét az igazságügyminiszter a szükséghez képest külön állapítja meg.

(2) A közjegyzői működés körében felmerülő postai és távbeszélői díjakat a járásbíróság elnöke (vezetője) a járásbíróságnak ilyen ellátmányából fedezi. Ez a rendelkezés nem érinti a feleknek a postai és távbeszélőí dijak megtérítésére vonatkozó kötelességet.

8. § (1) Az a közjegyző (közjegyzőhelyettes), akitől a tulajdonában levő irodaberendezést, irodaszereket, nyomtatványokat (könyveket, stb.) állami szolgálatba átvétele után az államkincstár nem vásárolta meg és ezeket a tárgyakat közjegyzői működése során továbbra is használja, ennek fejében az igazságügyminisztertől méltányos térítést igényelhet. A térítést, rendszerint átalányösszegben - jogorvoslat kizárásával - az összes körülmények mérlegelése alapján az igazságügyminiszter végérvényesen állapítja meg és a rendelkezésére álló megfelelő költségvetési hitelből utalja ki.

(2) Az (1) bekezdés értelmében térítés ellenében használt irodaberendezés, irodaszerek, nyomtatványok (könyvek, stb.) használatra átengedését a közjegyző (közjegyzőhelyettes) felmondással vagy egyéb módon egyoldalúan nem szüntetheti meg; az igazságügyminiszter a használat megszüntetését bármikor elrendelheti.

9. § (1) A R. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a közjegyző - a jelen rendelet 5. §-a (3) bekezdésének eseteit ide nem értve - továbbra is az eddig hatályos jogszabályok szerint járó díjak és költségmegtérítés ellenében látja el leendőit; az e címen járó összegeket továbbra is a közjegyző kezéhez kell befizetni, de azok mint állami bevételek a kincstárt illetik. A R. hivatkozott rendelkezéseihez képest a közjegyző állami alkalmazottként teljesített ténykedéseiért járó díjak az államkincstárt illetik; ellenben a közjegyzőt ebben a minőségében állami szolgálatba történt átvétele előtt végzett ténykedéseiért járó díjaik a közjegyzőt illetik. Ugyanazon ügyben ugyanazon közjegyző által kétféle minőségben végzett eljárásért járó díjakat a 6800/1935. IM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 131. o., Igazságügyi Közlöny 34. o.) 9. §-ának megfelelő alkalmazásával megosztva kell megállapítani.

(2) A közjegyző az államkincstárt illető bevételeiről és az állami alkalmazottként végzett ténykedéseivel kapcsolatban felmerülő kiadásairól a R. 11. §-ának (3) bekezdése értelmében számadással tartozik. Ehhez képest az állami szolgálatban álló közjegyző hivatalos könyveinek, számadásainak és feljegyzéseinek vezetésére nézve az eddigi szabályok és módozatok az alábbi 10. és 11. § ok-ban foglalt eltérésekkel irányadók.

10. § (1) A közjegyző (közjegyzőhelyettes) a hivatalos működése körében átvett összegekről az I. számú mintának megfelelő pénztári naplót és a II. számú mintának megfelelő ügylapot vezet.

(2) A közjegyzőnek (közjegyzőhelyettesnek) minden bevételt és kiadást az előfordulás sorrendjében előbb a pénztári naplóban, majd az ügylapon azonnal el kell számolni. Az elkészített okiraton (jegyzőkönyvön) a felvett összeget és a pénztári napló megfelelő sorszámát fel kell tüntetni.

(3) A pénztári naplót minden évben előlről, "1." számjeggyel kezdődő folytatólagos sorszámozással kell vezetni. A pénztári napló oldalait meg kell számozni, lapjait össze kell fűzni, az összefűző zsinórt pecséttel a fedőlaphoz kell rögzíteni. Az oldalak számát a járásbíróság elnöke (vezetője) záradékban igazolja.

(4) A pénztári naplót minden hónap utolsó napján le kell zárni és a lezárás hónapjában bevezetett tételekről, a zárlatot is magábanfoglaló teljes másolatot kell készíteni. A másolatot a közjegyző (közjegyzőhelyettes) aláírásával és pecsétjével ellátja, csatolja hozzá a pénztári napló mellől a bevezetett vagyonváltozásokat igazoló okmányokat (nyugtát, postai elismervényt, stb), majd az így kiegészített másolatot a következő hónap 8. napjáig megvizsgálás végett az igazságügyminiszteri számvevőségnek megküldi.

(5) Külön külön ügylapot kell nyitni minden hagyatéki ügyről, továbbá minden olyan ügyről, amely egyetlen befizetéssel befejezést nem nyer. Az egyetlen befizetéssel befejezett ügyeket közös ügylapon kell vezetni. A közös ügylap csak egy hónap forgalmát tüntetheti fel, a következő hónapban új közös ügylapot kell nyitni,

(6) Az ügylapok nyilvántartási számát minden évben előlről, "1." számjeggyel kezdődő folytatólagos sorszámmal kell vezetni és törtszámként az évszámot kell feltüntetni. Ha az ügylap megtelt, a folytatólagosan nyitott ügylapon a nyilvántartási és az évszám után további törtszámként a lap számát is fel kell tüntetni.

(7) A közös ügylapot havonként, míg az egyes ügyekről vezetett egyéni ügylapot az ügy befejezésekor kell lezárni.

11. § (1) A közjegyző (közjegyzőhelyettes) az általa felvett bármely összegről, annak rendeltetését is tartalmazó, illetékmentes nyugtát köteles kiszolgáltatni (R. 11. § (4) bek.).

(2) A nyugta kiállításához a III. számú mintának megfelelő háromrészes űrlapot kell használni. A nyugtaürlapokat (nyugtakönyvet) ugyanúgy kell összefűzni, sorszámozni és a lapok számát hitelesíteni, mint a pénztári napló esetében.

(3) A háromrészes lapról a nyugtát a félnek kell átadni, az ellennyugtát a pénztári naplóhoz kell csatolni, az ellenőrző szelvény pedig a nyugtakönyvben, a közjegyző (közjegyzőhelyettes) őrizetében marad. A nyugtát a közjegyző (közjegyzőhelyettes), az ellennyugtát és az ellenőrző szelvényt a fél írja alá.

(4) Ha a közjegyző (közjegyzőhelyettes) a neki lefizetett és a számadásában előlegként elszámolt összegből a fél javára visszajáró összeget készpénzzel visszafizeti vagy abból más részére kifizetést teljesít, a nyugtát és az ellenőrző szelvényt a pénz felvevője, az ellennyugtát pedig a közjegyző (közjegyzőhelyettes) írja alá. Az ellenőrző szelvény ilyen esetben is a nyugtakönyvben marad, az ellennyugtát a pénz felvevőjének kell kiszolgáltatni, a nyugtát pedig a pénztári naplóhoz kell csatolni.

(5) Ha a közjegyző (közjegyzőhelyettes) a fél által előlegként lefizetett összegből a közjegyzői működéssel (eljárással) kapcsolatban felmerülő költséget (utazási költséget, napidijat, szállásköltséget, stb.) a maga részére vesz fel, a nyugtaürlapnak mind a három részét a közjegyző (közjegyzőhelyettes) írja alá. A nyugtát a pénztári naplóhoz kell csatolni, míg az ellenőrző szelvény és az ellennyugta a nyugtakönyvben marad.

12. § (1) A közjegyző (közjegyzőhelyettes) az utólagos hatósági megállapítástól nem függő olyan költségeket, amelyeket a fennálló szabályok szerint az ügyfél megtéríteni tartozik, ez ügyben a R. 11. §-ának (2) bekezdése szerint kezeihez előlegként lefizetett összegből fedezi; az előlegből más természetű kiadást teljesíteni nem szabad.

(2) Ha a közjegyzőnek (közjegyzőhelyettesnek) hivatalos működése során olyan költséget kell fedeznie, amelynek előlegezésére a fél nem volt kötelezhető (utólagos hatósági megállapítástól függő költség), a költséget a közjegyző (közjegyzőhelyettes) részére a járásbíróság elnöke (vezetője) a költség természetének megfelelő ellátmányból előlegezi.

(3) Az előleg összegéből a félnek esetleg visszajáró összeget az ügy befejezése után haladéktalanul vissza kell fizetni; az államkincstárt véglegesen megillető bevételeket pedig a 2,310.523. számú "I. M.: Bíróságok, közjegyzői munkadijak és költségmegtérítések, rendes bevételek" elnevezésű bevételi számlára kell a 13. § (1) bekezdése szerint befizetni.

13. § (1) Ha a közjegyzőnél (közjegyzőhelyettesnél) a hozzá véglegesen befolyt bevétel a száz forintot meghaladja, a száz forintot meghaladó összeget naponta - de naponként csak egyszer - a bevételi számlára (12. § (3) bek.) be kell fizetni.

(2) A közjegyző (közjegyzőhelyettes) a felektől előleg címen átvett összegeket magánál tartja és szabályszerűen kezeli. Ha a közjegyzőnél (közjegyzőhelyettesnél) őrzött pénzek összege az ezer forintot meghaladja, a közjegyző (közjegyzőhelyettes) köteles az ezer forinton felüli összeget a részére a Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi Osztályánál (a helyi postahivatalnál) nyitott KK (költségvetésen kívüli) betétkönyvre elhelyezni. A KK betétkönyvre elhelyezett vagy arról felvett összegeket a számadáson sem kiadásként, sem bevételként nem kell elszámolni vagy keresztülvezetni. A KK betétkönyvel készpénznek kell tekinteni és ugyanúgy kell kezelni, mint a készpénzt.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései folytán a bevételi számlára befizetett összegeket a közjegyző (közjegyző-helyettesi a pénztári naplóban kiadásként számolja el; ilyen módon a pénztári napló bevételi és kiadási hasábjainak egybevetése után származó összegből a beszállítási hasáb összegeit levonva, minden időben haladéktalanul megállapítható, hogy a közjegyzőnél (közjegyzőhelyettesnél) és a KK betétkönyvön milyen összeg maradt.

(4) Ha a közjegyző kezéhez olyan ügyben folyt be ezer forintot meghaladó előleg, amely ügyben rövid időn belül és előreláthatólag a postai hivatalos időn túl kell nagyobb összegű kiadást teljesítenie, vagy ha több ügyben kell ilyen időben együttesen ezer forintnál nagyobb költséget fedeznie, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, a szükséghez képest ezer forintnál nagyobb összeget tarthat magánál.

14. § A közjegyző (közjegyzőhelyettes) a hatóság által megállapított díjait és költségeit a féltől közvetlenül szedi be; jogosult a fél részére méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb kilencven napi fizetési halasztást vagy ennél nem hosszabb tartamú részletfizetési kezdvezményt engedélyezni. Egyébként a fél által meg nem fizetett díjak (költségek) behajtása végett a közjegyző (közjegyzőhelyettes) az illetékes pénzügyi hatóságot keresi meg. A behajtásra irányuló megkeresés megtörténtét az ügylapon fel kell jegyezni.

15. § A közjegyzői érték- és okiratkezelésre az eddigi szabályok maradnak alkalmazásban. A pénzletétet teljes egészében a KK betétkönyvön (13. § (2) bek.) kell elhelyezni.

16. § A közjegyző (közjegyzőhelyettes), valamint a közjegyző mellé leosztott segédszemélyzet hivatali munkaideje azonos a bíróságok részére megállapított hivatali munkaidővel. Ha az elintézés halaszthatatlan voltát kellően valószínűsitik, a közjegyző (közjegyzőhelyettes) - és utasításához képest segédszemélyzete - a hivatali munkaidőn túl is köteles az ügykörébe tartozó cselekményt teljesíteni.

17. § (1) A közjegyző akadályoztatását, illetőleg a közjegyzői állás megüresedésél annak a járásbíróságnak az elnöke (vezetője), amelynek területén a közjegyző működik, a törvényszék elnökének nyomban jelenteni köteles.

(2) Ha az igazságügyminiszter rendelkezésének bevárása nélkül való intézkedést sürgős szükség kívánja (R. 13. §). a kirendelés felől a törvényszék elnöke intézkedik és erről az igazságügyminiszternek jelentést tesz.

(3) A törvényszék elnöke helyettesül lehetőleg a törvényszék területén működő közjegyzőhelyettest rendel ki. Helyettesül másik közjegyzőt csak olyan bíróság területéről rendelhet ki, amelynél a helyettesül kirendelt közjegyzőn kívül más közjegyző is működik és a kirendelt közjegyzőt helybeli közjegyző helyettesítheti.

(4) Ha a törvényszék elnöke a kirendelés iránt nem intézkedhetik, evégből közvetlenül az igazságügyminiszterhez tesz előterjesztést.

18. § (1) A közjegyzői kamara ingatlan vagyonának az államkincstár részére való átadása iránt haladéktalanul intézkedik.

(2) A kamara ingó vagyonának átadását - hacsak az igazságügyminiszter másként nem rendelkezik - a kamara működésének befejezésekor (1. §) kell teljesíteni.

(3) A kamara átmeneti működésével járó kiadásokat lehetőleg a kamarai bevételekből, illetőleg a kamara készpénzvagyonából kell fedezni. Amennyiben ez nem lehetséges, a kiadások megtérítése tárgyában a kamara az igazságügyminiszterhez tesz felterjesztést.

Budapest, 1949. évi szeptember hó 26-án.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter