84000/1949. (XI. 3.) IM rendelet

a joggyakorlatról és az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 4302 1949. (227) MT rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.031.)

A joggyakorlatról és az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 4.302/1949. (227) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 5., 7., 10. és 15. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján - az alábbi 32. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - a következőket rendelem:

1. § A R. az 5. §, a 7. § (2) bekezdése, a 10., 12., 13.. 14. § és a 15. § (1) és (2) bekezdése kivételével, amelyek a R. kihirdetésének napján hatálybaléptek, az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba.

I. FEJEZET

A jooggyakorlat

1. A joggyakorlat helye

2. § (1) Az igazságügyminiszter felügyelete alatt működd bíróságnál és az államügyészségnél töltik joggyakorlatukat

a) a bírósági, illetőleg államügyészségi aljegyzők, jegyzők és titkárok (továbbiakban: bírósági fogalmazók) és

b) azok a hadbírójelöltek, hadbírák és rendőrségi tagok, akiket az igazságügyminiszter a R. 4. §-a alapján bírósági joggyakorlatra bocsátott.

(2) Ügyvédnél (ügyvédi munkaközösségnél) töltik joggyakorlatukat az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett ügyvédjelöltek.

(3) A közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságnál tölthető joggyakorlatról az 5. § rendelkezik.

2. A joggyakorlat irányítása és ellenőrzése

3. § (1) A joggyakorlat irányítása és ellenőrzése a bíróság, államügyészség vezetőjének, az ügyvédi kamara, illetőleg a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottság elnökének kötelessége. A bíróságnál, államügyészségnél és ügyvédnél töltött joggyakorlat irányításában és ellenőrzésében az alábbi (2) bekezdés értelmében alakitott joggyakorlati bizottságok segédkeznek. A joggyakorlatot a felsőbb felügyeleti hatóságok is kötelesek ellenőrizni.

(2) Joggyakorlati bizoüságot minden törvényszéknél, ügyvédi kamaránál, ügyvédi kamarai helyi bizottságnál és a budapesti központi járásbíróságnál kell alakítani. Szükség esetén több bizottságot is lehet alakítani.

(3) A joggyakorlati bizottságnak három tagja van. Két-két tagja Ítélőbíró, illetőleg gyakorló ügyvéd, egy-egy tagja pedig joggyakorlaton levő bírósági fogalmazó, illetőleg ügyvédjelölt. A bizottság Ítélőbíró, illetőleg ügyvéd tagjait a bíróság vezetője, illetőleg az ügyvédi kamara elnöke jelöli ki. A bizottság harmadik tagját a joggyakorlaton levők titkos szavazással választják meg. A bizottságok megbízatása egy évre szól. A bizottságban évközben bármilyen okból megüresedő tagsági helyet új tag kijelölésével, illetőleg választásával kell betölteni.

(4) Az igazságügyminiszter, ha azt a joggyakorlaton levők száma indokolttá teszi, joggyakorlati bizottságok alakítását a (2) bekezdésben nem említett bíróságoknál és az államügyészségeknél is elrendelheti. A joggyakorlati bizottságok megalakításánál a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A joggyakorlati bizottság megalakulásáról és az összetételében beállott változásokról az igazságügyminiszterhez jelentést kell tenni.

4. § (1) A bíróságnál és az államügyészségnél joggyakorlaton levőkről egyénenkint a jelen rendelethez mellékelt mintának megfelelő joggyakorlati táblázatot kell vezetni. A joggyakorlati táblázatot a bemutatott személyi okmányok, valamint az alábbi (2) bekezdés értelmében vezetett munkakönyv alapján a bíróság, illetőleg az államügyészség vezetője tölti ki és a bevezetett adatok helyességét aláírásival igazolja.

(2) A bíróságnál, államügyészségnél és ügyvédnél joggyakorlaton levők a joggyakorlat alatt teljesített munkájukról munkakönyvet vezetnek. A munkakönyvbe naponkint be kell jegyezni az elvégzett munkát az ügyszámnak és annak feltüntetésével, hogy a munka tárgyaláson való részvételben, ítélet, más határozat, fellebbezés vagy más beadvány tervezetének elkészítésében állott. A munkakönyvije bevezetett adatok helyességét az a bíró, illetőleg ügyvéd, aki mellett a joggyakorlaton levő a bejegyzett munkát teljesítette, aláüásával igazolja. A munkakönyvet minden év elején be kell mutatni a bíróság, az államügyészség vezetőjének, illetőleg az ügyvédi kamara elnökének. Be kell mutatni a munkakönyvet abban az esetben is. ha a joggyakorlaton levő a joggyakorlatát megszakítja, befejezi vagy más bíróságnál, illetőleg más ügyvédi kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédnél folytatja. A bemutatást a bíróság, az államügyészség vezetője, illetőleg az ügyvédi kamara elnöke a munkakönyvre vezetett záradékkal igazolja.

(3) A joggyakorlati bizottság (3. §) tagjai a joggyakorlati táblázatot bármikor megtekinthetik; felhívásukra a joggyakorlaton levő köteles a munkakönyvét bemutatni.

(4) Az az ügyvéd, akinél az ügyvédjelölt a joggyakorlatát tölti, köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni azt az időt, amely alatt az ügyvédjelölt szabadság, betegség, katonai szolgálat vagy más ok miatt tényleges gyakorlatot nem folytatott. A bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni.

(5) A közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságnál joggyakorlaton levők joggyakorlatának irányításáról és ellenőrzéséről a bizottság elnöke a (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik.

3. A joggyakorlat teljesítése

5. § (1) Ha a bírósági joggyakorlat ideje legalább két év, abból legalább félévet járásbíróságnál és legalább egy évet megyei bíróságnál kell eltölteni. Azok, akiknek bírósági joggyakorlata két évnél rövidebb ideig tart. arányosan csökkentett időt kötelesek járásbíróságnál, illetőleg megyei bíróságnál eltölteni.

(2) Az igazságügyminiszter fontos közszolgálati érdekből az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól felmentést adhat. Felmentés esetén is gondoskodni kell arról, hogy a joggyakorlaton levő a járásbírósági és megyei bírósági eljárásban megfelelő gyakorlatot szerezhessen.

(3) A joggyakorlati időnek az (1) bekezdés által nem érintett része alatt a joggyakorlaton levőt az államügyészségnél és bármely bíróságnál lehet foglalkoztatni.

(4) Az, aki a joggyakorlatát a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságnál tölti, másfél évet köteles ügyvédnél, járásbíróságnál vagy megyei bíróságnál joggyakorlaton tölteni; e kötelezettség alól az igazságügyminiszter fontos okból felmentést adhat.

6. § (1) A joggyakorlat tartama alatt a joggyakorlaton levőket úgy kell foglalkoztatni, hogy a bírói, államügyészi, egyeztető bizottsági, illetőleg az ügyvédi tennivalók minden ágában alapos kiképzést nyerjenek és alkalmuk legyen a bírósági, államügyészségi, egyeztető bizottsági, illetőleg az ügyvédi irodák berendezését és az ügykezelést is megismerni.

(2) A bíró, az államügyész, az egyeztető bizottság elnöke, illetőleg az ügyvéd, aki mellett a joggyakorlaton levő működik, köteles a joggyakorlaton levőt a szükséges útbaigazításokkal, tanácsokkal ellátni, gyakorlati ismereteit vele közölni és érdemi munkával (határozat- illetőleg beadványtervezetek stb. készítésével) való foglalkoztatás útján is odahatni, hogy a joggyakorlaton levő alaposan felkészüljön hivatásának teljesítésére.

4. Joggyakorlati összejövetelek

7. § (1) Azoknál a bíróságoknál, államügyészségeknél, ügyvédi kamaráknál (ügyvédi kamarai helyi bizottságoknál), amelyeknél joggyakorlati bizottságot kell alakítani (3. §), a joggyakorlaton levők részére a népi demokrácia követelményeinek megfelelő továbbképzésük céljából összejöveteleket kell tartani.

(2) A joggyakorlaton levők kötelesek az összejöveteleken megjelenni és a munkában tevékenyen résztvenni. Az összejövetelek rendezése és irányítása a joggyakorlati bizottság feladata. Az összejöveteleket az ugyanazon helységben működő joggyakorlati bizottságok közösen is rendezhetik.

(3) Azok, akik olyan bíróságnál, államügyészségnél, vagy más olyan hatóságnál töltik joggyakorlatukat, amelynél továbbképzés céljából összejöveteleket nem tartanak, az igazságügyminiszter által kijelölt bíróságnál, illetőleg államügyészségnél tartott összejöveteleken kötelesek résztvenni.

(4) Azokat a joggyakorlaton levőket, akik a joggyakorlati összejövetelek helyétől távoleső helységben töltik joggyakorlatukat, az igazságügyminiszter az összejöveteleken való részvétel kötelezettsége alól egészen vagy részben felmentheti és továbbképzésük irányítását a helyi bíróság vezetőjére bízhatja, vagy erről más célravezető módon gondoskodhatik.

(5) Az összejövetelek időtartama hetenkint legalább két óra. Július és augusztus hónapokban nem kell összejöveteleket tartani.

8. § (1) Az összejöveteleken előadásokkal, új jogszabályok, a bírói gyakorlat, tudományos művek ismertetésével, jogesetek megbeszélésével, alakszerű tárgyalások tartásával, bírósági iratok, tényvázlatok alapján határozat-és beadványtervezetek kidolgozásával és más alkalmas módon kell a joggyakorlaton levők továbbképzését előmozdítani.

(2) Különös gondot kell fordítani arra, hogy a joggyakorlaton levők a szóbeli előadásban gyakorolhassák és főleg abban az irányban képezhessék magukat, amelyben hivatali (ügyvédjelölti) működésük során gyakorlati tevékenysége: nincs alkalmuk kifejteni.

9. § (1) A joggyakorlati bizottság figyelemmel kíséri a joggyakorlaton levő joggyakorlatának alakulását, észrevételeit, javaslatait a joggyakorlaton levővel közli s a joggyakorlaton levő magatartásáról, valamint az összejöveteleken kifejtett tevékenységéről az összejöveteli időszak (szeptember-június) befejeztével a bíróság, az államügyészség vezetőjét, illetőleg az ügyvédi kamara elnökét tájékoztatja.

(2) A bíróság (az államügyészség) vezetője, illetőleg az ügyvédi kamara elnöke minden év július hó 31. napjáig az előző évi szeptember hó 1. és a folyó év június hó 30. napja között tartott joggyakorlati összejövetelek menetéről és az azok során szerzett tapasztalatokról az igazságügyminiszternek jelentési tesz.

5. A joggyakorlati idő meghosszabbítása

10. § Ka a fegyelmi bíróság a joggyakorlati időt meghosszabbítja (R. 2. § (2) bek.), vagy a joggyakorlatra bocsátottat a bírósági joggyakorlatra bocsátástól eltiltja (R. 4. § (5) bek.), ezt a joggyakorlati táblázatban, illetőleg az ügyvédjelöltek kamarai névjegyzékében fel kell tüntetni.

6. Tanúsítvány a joggyakorlat teljesítéséről

11. § (1) A bíróságnál és az államügyészségnél töltött joggyakorlat igazolására a joggyakorlati táblázat (4. §) vagy annak hivatalos másolata szolgál.

(2) Az ügyvédjelölti joggyakorlatot az ügyvédi kamara az ügyvédjelöltek kamarai névjegyzékének kivonatával tanusitja. A kivonat záradékában fel kell tüntetni, hogy az ügyvédjelölt a joggyakorlati idő alatt évenkint szabadság, betegség, katonai szolgálat vagy más ok miatrt mennyi ideig nem folytatott tényleges gyakorlatot (4. § (4) bek.).

(3) A közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottságnál töltött joggyakorlatot az egyeztető bizottság elnöke, katonai bíróságnál, ügyészségnél, közigazgatási hatóságnál, ipari vagy kereskedelmi központnál teljesített joggyakorlatot a katonai bíróság, ügyészség, illetőleg az ipari vagy kereskedelmi központ vezetője tanúsítja. A Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségénél vagy szakszervezetnél teljesített joggyakorlatról a Tanács, Szövetség, illetőleg a szakszervezet főtitkára, kereskedelmi, közlekedési vagy ipari vállalatnál, pénzintézetnél, biztosító intézetnél, más közgazdasági vállalatnál, testületnél és intézménynél teljesített joggyakorlatról pedig a vállalat, intézet, testület, intézmény vezetője ad tanúsítványt.

II. FEJEZET

Az egységes bírói és ügyvédi vizsga

1. A vizsgabizottság megalakulása

12. § (1) Az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) a vizsgára bocsátás kérdésében elnökből és két tagból álló tanácsban jár el.

(2) A szóbeli vizsgán eljáró tanács elnökből és két tagból alakul.

(3) A bizottság fellebbviteli tanácsa elnökből és négy tagból áll.

13. § (1) A vizsgára bocsátás kérdésében határozó, valamint a szóbeli vizsgán eljáró tanácsokat a bizottság elnöke esetenkint, a fellebbviteli tanácsot egy évre kiterjedő hatállyal minden év elején alakítja meg

(2) Az elnökhelyettesek az elnököt bármelyik tanács élén helyettesithetik.

14. § (1) A bizottság megalakulásakor minden év első hónapjában teljes ülést tart az egész bizottságot érdeklő előterjesztéseknek meghallgatása, az ugyanilyen indítványoknak, a vizsgákon szerzett tapasztalatoknak és a szükséges intézkedéseknek megbeszélése végett.

(2) A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni és annak másolatát az igazságügyminiszterhez fel kell terjeszteni.

2. A vizsgára bocsátás

15. § (1) A vizsga első részére azt a jelöltet lehet bocsátani, aki joggyakorlatát a R. 2. §-ának és a jelen rendelet 5. §-ának megfelelően befejezte.

(2) A vizsga második részére a jelölt a vizsga első részének sikeres kiállása után egy éven belül bármikor jelentkezhetik. Ha a jelölt a vizsga második részére az első rész sikeres kiállásától számított egy év eltelte előtt nem jelentkezik és mulasztását elfogadható okkal igazolni nem tudja, a vizsga első részét meg kell ismételni.

16. § (1) A vizsgára bocsátásra irányuló kérvényhez csatolni kell:

1. az egyetemi leckekönyvet (indexet) és végbizonyítványt (absolutoriumot) eredetiben;

2. a jogtudori oklevelet eredetiben;

3. a joggyakorlatot igazoló tanusítványokat (11. §);

4. bizonyítványt arról, hogy a folyamodó hadkötelezettségének eleget tett-e és mikor;

5. a vizsgadíj (32. §) befizetését igazoló bevételi számla befizetési lapszelvényt;

6. a vizsga második részére jelentkezés alkalmával az első rész sikeres kiállását igazoló "Ideiglenes bizonyítványt" (31. §);

7. a folyamodó foglalkozását és erkölcsi magatartását igazoló bizonyítványt, ha a folyamodó sem közszolgálatban nem áll, sem ügyvédjelöltként bejegyezve nincs.

(2) A kérvényt a közszolgálatban állók a közhivatal főnökénél, az ügyvédjelöltek az ügyvédi kamaránál, más folyamodók közvetlenül a bizottságnál nyújtják be. Azt a kérvényt, amelyet nem a bizottságnál nyújtanak be, a benyújtás idejének feljegyzése mellett át kell lenni a bizottsághoz.

17. § (1) A bizottság a vizsgára bocsátás iránt benyújtott kérvények elbírálása céljából az elnök által a szükséghez képest megállapított időközökben tart ülést.

(2) A kérvény elbírálásában nem vehet részt a bizottságnak olyan tagja, aki a folyamodónak egyenes ágon rokona vagy sógora, unokatestvére vagy ennél közelebbi oldalrokona, házastársának testvére vagy testvérének házastársa, örökbefogadó atyja, örökbefogadott fia, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja, úgyszintén az sem, akinél a folyamodó joggyakorlaton volt. A kizárási ok felől az elnök határoz. Az, hogy a határozatban kizárt tag vett részt, a határozat érvényét nem érinti.

(3) A kérvényeket a bizottság ülésén a bizottság titkára vagy az elnök által kijelölt bizottsági tag adja elő.

(4) A tanács a kérelem felől szótöbbséggel határoz. A kérelemnek helyt nem adó határozatot meg kell indokolni és kiadmányát a kérvénnyel és mellékleteivel együtt kézbesíttetni kell a folyamodónak.

18. § (1) A kérelemnek helyt nem adó határozat ellen a folyamodó a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a bizottság fellebbviteli tanácsához fellebbezhet. A fellebbezést a bizottságnál kell benyújtani.

(2) A fellebbezés elintézésében nem vehet részt az, akivel s?.emben a 17. § (2) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok áll fenn, valamint az sem, aki a fellebbezett határozat hozatalában résztvett.

(3) A tanács ülésén az ügyet az elnök által a tanács tagjai közül kijelölt előadó ismerteti. A tanács határozatát szótöbbséggel hozza meg; a határozatot indokolni kell.

19. § Ha a bizottság a folyamodót vizsgára bocsátja, az elnök az írásbeli vizsgára határnapot tűz és arról a folyamodót értesíti.

3. A vizsga anyaga

20. § (1) A R. 8. §-ának alkalmazásában polgári anyagi jog alatt a személyi, családi, dologi, kötelmi és öröklési jogot, gazdasági jog alatt a kereskedelmi és szövetkezeti jogot, az állami és községi vállalatokra vonatkozó jogot, a váltó és csekkjogot, valamint a fizetésképtelenségi jogot kell érteni.

(2) A vizsga második részének harmadik szakcsoportjából elsősorban az alkotmányjog alapos ismeretét kell megkívánni. Közigazgatási jogból főként az általános közigazgatási szervezet, továbbá az általános közigazgatási eljárásjog körébe tartozó kérdéseket, pénzügyi jogból pedig különösen a pénzügyi igazgatás szervezetére, a közszolgáltatások nemeire, az egyes közszolgáltatások alapvető ismérveire s nagyobb részletességgel a törvénykezési illetékre vonatkozó kérdéseket kell a jelöltekhez intézni.

4. Az írásbeli vizsga

21. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelöltnek azt kell írásbeli feladatának megoldásával igazolnia, hogy a bíró, az államügyész és az ügyvéd tennivalóinak alakiságait ismeri, a bírósági, államügyészségi beadványok és határozatok szerkesztése terén megfelelő gyakorlattal és a feladat megoldásához szükséges képzettséggel rendelkezik.

(2) írásbeli feladatok céljára tényvázlatok szolgálnak, amelyek alapján a jelöltnek bírósági határozatot és a fél cselekményének megfelelő iratot vagy jogi véleményt kell kidolgoznia.

(3) A tényvázlatokat szakcsoportjuk anyagából a bizottság tagjai készitik el. Közjogból, közigazgatási és pénzügyi jogból tényvázlatokat készíteni nem kell.

22. § (1) Az írásbeli vizsgát zárt helyiségben kell tartani. A feladat kidolgozására engedett idő 9 órától 16 óráig tart. A vizsga tartama alatt a jelölt a helyiséget nem hagyhatja el.

(2) A jelöltnek az első rész írásbeli vizsgáján bármelyik szakcsoportból, a második rész írásbeli vizsgáján pedig az első vagy második szakcsoportból egy feladatot kell kidolgoznia.

(3) A feladatokat a jelöltek közt a bizottság titkárának felügyelete alatt sorshúzás útján kell szétosztani. A kisorsolt lapra a jelölt nevét fel kell jegyezni.

(4) A jelölt a feladvány kidolgozásánál törvényeket, rendeleteket és tudományos műveket használhat. Bírósági határozatok gyűjteményét használni tilos. A jelöllek a vizsga tartama alatt a feladat felől egymással és idegenekkel nem értekezhetnek.

(5) Az írásbeli vizsga szabályainak megtartását a vizsgabiztos ellenőrzi. A vizsgabiztost az elnök jelöli ki erre vállalkozó ügyvédek közül; akadályoztatása esetén felsőbírósági tanácsjegyző helyettesítheti. A vizsgabiztos a vizsga egész tartama alatt a vizsga helyiségében köteles tartózkodni.

23. § (1) A jelölt a kész dolgozatot aláírja és a vizsgabiztosnak adja át; ha a vizsgára engedett idő eltelt, a dolgozatot aláírásával ellátva abban az esetben is át kell adnia, ha nem készült teljesen el.

(2) A vizsgabiztos az átvétel időpontját a dolgozatra feljegyzi és a dolgozat minden ívét aláírja. Az írásbeli vizsga befejezése után az írásbeli dolgozatokat a feladványokkal együtt zárt borítékban átadja a bizottság titkárának. A titkár a dolgozatokat zárt borítékban eljuttatja a bizottságnak ahhoz a tagjához, aki a jelöltet a feladat szakcsoportjából vizsgáztatni fogja.

24. § (1) A vizsgabiztos a szabályok ellen vétő jelöltet figyelmezteti és a felmerült szabálytalanságról az elnöknek jelentést tesz.

(2) A bizottságnak a vizsga folytatásából kizárási kimondó, újabb vizsgára bocsátást felfüggesztő és a vizsgára bocsátásból végérvényesen kizáró határozata (R. 9. §) ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a bizottság fellebbviteli tanácsához fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a bizottságnál kell beadni. A jelen rendelet 18. §-ának (2) és (3) bekezdése ennek a fellebbezésnek elintézésénél is irányadó.

5. A szóbeli vizsga

25. § (1) Az írásbeli vizsga szabályszerű befejezése után a jelöltei szóbeli vizsgára kell bocsátani. A szóbeli vizsga határnapját úgy kell megállapítani, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsga közé legalább egy nap essék.

(2) A jelölteket szóbeli vizsgára az elnök osztja be. A 17. § (2) bekezdését a szóbeli vizsgára való beosztásnál is megfelelően alkalmazni kell.

26. § A szóbeli vizsga nyilvános. A rendre az elnök ügyel fel. A rendzavaró hallgatót az elnök a helyiségből kiutasíthatja és a vizsga zavartalan menetének biztosítására szükséges intézkedéseket megteheti.

27. § (1) Mindegyik jelölt külön tesz szóbeli vizsgát.

(2) A vizsga időtartamát a bizottság határozza meg akként, hogy a jelölt képzettségéről alapos meggyőződést szerezhessen.

(3) A jelöltet a bizottság elnöke és mindegyik tagja rendszerint egy-egy szakcsoport anyagából vizsgáztatja, de más szakcsoport anyagából is intézhetnek a jelölthöz kérdéseket. A kérdések feltevésénél a vizsga gyakorlati jellegének szem előtt tartásával arra kell ügyelni, hogy a jelölt feleleteiből mind a jelölt tájékozottsága, mind a Jogszabályok gyakorlati alkalmazására és a jogesetek helyes felfogására és eldöntésére való képessége megítélhető legyen..

6. A vizsga eredménye

28. § (1) A szóbeli vizsga berekesztése után a bizottság a vizsga elfogadása tárgyában szótöbbséggel határoz és határozatát azonnal kihirdeti.

(2) A szóbeli vizsga eredményének megállapításánál az írásbeli vizsga eredményét is figyelembe kell venni.

(3) A bizottság a jelölt vizsgáját vagy elfogadja, vagy a jelöltet pótvizsgára, illetőleg a vizsga ismétlésére utasítja. A bizottság a jelölt vizsgáját csak abban az esetben fogadhatja el, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgán megfelelő elméleti képzettségen alapuló olyan fokú gyakorlati tudásról tett tanúságot, amely képessé teszi őt a bírói, ügyészi és ügyvédi hivatás kifogástalan ellátására. Az elfogadott vizsgát a jelölt által tanúsított tudás mértékéhez képest "kitűnő eredménnyel", "jeles eredménnyel" vagy "sikerrel" kiállottnak kell minősíteni. "Kitűnő" minősítést csak egyhangú határozattal lehet adni. A "kitűnő eredménnyel" vagy "jeles eredménynyel" képesített jelölt nevét az igazsógügymíniszternek be kell jelenteni és a vizsga ilyen eredményét a jelölt közvetlen felügyelő hatóságával is közölni kell.

(4) Azt a jelöltet, akinek a vizsgáját a bizottság az egyik szakcsoportból nem fogadja el, pótvizsgára, azt a jelöltet pedig, akinek vizsgáját a bizottság két szakcsoportból nem fogadja el, vagy egyik szakcsoportból sem fogadja el, a vizsga ismétlésére kell utasítani. Az utóbbi esetben a jelölt újabb vizsgára bocsátását egy évig terjedhető újabb joggyakorlat igazolásától lehet függővé tenni.

7. A pótvizsga

29. § (1) Pótvizsgára a sikertelen vizsga napjától számított három hónap eltelte előtt nem lehet jelentkezni. A pótvizsgára utasított jelölt a sikertelen vizsga napjától számított hat hónap alatt a pótvizsgára jelentkezni köteles; ha ezt elmulaszja és a mulasztását elfogadható okkal igazolni nem tudja, a vizsga megfelelő részét meg kell ismételnie.

(2) A pótvizsga is írásbeli és szóbeli, a vizsga második részének harmadik szakcsoportjából (közjogból, közigazgatási és pénzügyi jogból) azonban írásbeli pótvizsgát nem kell tenni.

(3) Ha a bizottság a jelölt pótvizsgáját nem fogadja el, újabb pótvizsgára utasítja. Ha az újabb pótvizsgát sem fogadja el a bizottság, a jelöltet a vizsga megfelelő részének ismétlésére kell utasítani; ilyen esetben a jelölt vizsgára bocsátását egy évig terjedhető újabb joggyakorlat igazolásától lehet függővé tenni.

8. A vizsga ismétlése

30. § (1) A vizsga ismétlésére utasított jelölt legkorábban az esetleg kötelező újabb joggyakorlat eltelte után, ha pedig a vizsga ismétlésére bocsátás újabb joggyakorlat igazolásától nem függ, legkorábban a sikertelen vizsga napjától számított hat hónap után jelentkezhetik a vizsga ismétlésére. A vizsga második részének ismétlésére a jelöltnek az újabb kötelező joggyakorlat befejezésétől számított hat hónap alatt, ha pedig a vizsga ismétlésére bocsátás újabb joggyakorlattól nem függ, a sikertelen vizsga napjától számított egy éven belül jelentkeznie kell. Ha ezt elmulasztja és mulasztását elfogadható okkal igazolni nem tudja, a vizsga első részét is meg kell ismételnie.

(2) A 28. és 29. § ban, illetőleg a jelen § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az ismételt vizsga eredményének megállapítására és az eredményhez képes szükséges pótvizsgára, valamint a vizsga újabb megismétlésére is irányadók.

9. Bizonyítvány és oklevél

31. § (1) A bizottság annak a jelöltnek, aki a vizsga első részét sikerrel kiállotta, erről ideiglenes bizonyítványt, annak a jelöltnek pedig, aki a vizsga mindkét részét sikerrel kiállotta, oklevelet ad.

(2) Az ideiglenes bizonyítvány szövege a következő:

(4) A bizonyítványban és az oklevélben a vizsga eredményéhez képest fel kell tüntetni, hogy a jelölt a vizsgát ,.kitűnő eredménnyel", "jeles eredménnyel" vagy "sikeresen" állotta ki. A bizonyítványt és az oklevelet el kell látni a bizottság pecsétjével és a bizottság minden tagja aláírja.

10. A vizsgadíj

32. § (1) A jelölt a vizsga mindegyik részére jelentkezésekor köteles százhúsz-százhúsz forint, pótvizsgára jelentkezéskor pedig kilencven forint vizsgadíjat a 2.310.520. számú, "Bíróságok, bírósági tudakozólapok eladása és az egységes bírói és ügyvédi vizsga díjai, rendes bevételeit, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni.

(2) Ha a jelölt a kitűzött határnapon az írásbeli vagy a szóbeli vizsga letétele végett nem jelenik meg és mulasztását elfogadható okkal ki nem menti, a befizetett vizsgadíjat elveszti. A befizetett vizsgadíjból húsz forintot abban az esetben is vissza kell tartani, ha a jelölt meg nem jelenését elfogadható okkal kimenti.

11. A bizottság tisztviselőinek és tagjainak dijazása; dologi kiadások

33. § (1) A bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek, tagjainak, titkárának, az írásbeli vizsga biztosának, valamint a segédhivatali és altiszti tennivalók ellátásával megbízott igazságügyi alkalmazottnak díjazására a 2.727/1948. G.F. számú határozat az irányadó.

(2) A bizottság dologi kiadásainak fedezéséről az igazságügyminiszter a tárcája költségvetésében felvett hitelek terhére gondoskodik.

12. A bizottság ügyvitele

34. § (1) A bizottság ügyvitelét az elnök és a titkár látja el.

(2) A segédhivatali és az altiszti tennivalók ellátásával az elnök a budapesti felsőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság segédhivatali tisztviselői és altisztjei közül általa kijelölteket bízza meg.

35. § A bizottság hivatalos pecsétül a Magyar Népköztársaság címerét használja a következő körirattal. "Bírói és ügyvédi vizsgabizottság Budapesten".

36. § A bizottság elnöke minden évben január hó 31. napjáig a bizottság előző évi működéséről részletes jelentést test az igazságügyminiszterhez. A jelentéshez kimutatást kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni a vizsga első és második részére bocsátás iránt előterjesztett kérelmek, az elutasított kérelmek, a fellebbezéssel megtámadott határozatok, a helybenhagyó és megváltoztató fellebbviteli határozatok, a megtartott vizsgák, pótvizsgák, ismételt vizsgák számát és az eredményekre vonatkozó adatokat.

37 §

A bizottság részletes ügyviteli szabályait az elnök állapítja meg. Az ügyviteli szabályokat jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

13. Az elveszeti vagy megsemmisült eredeti oklevél pótlása

38. § (1) Elveszett vagy megsemmisült eredeti oklevél pótlására az elnök az oklevél tulajdonosának kérelmére személyazonosságának megállapítása és az oklevél elvesztésének valószínűsítése után a vizsgálati jegyzőkönyvek és egyéb vizsgálati iratok alapján bizonyítványt ad a következő alakban.

(2) A bizonyítvány kiállításáért a bizonyítványra illesztendő törvényszerű bélyegjegyen felül harminc forint díjai kell fizetni.

39. § (1) Az elveszett vagy megsemmisült eredeti oklevél pótlására kiállított bizonyítvány kiadásával egyidejűleg az elnök a hivatalos lapban közzéteendő hirdetményt bocsát ki, amelybon az eredeti oklevél számának, kiállítása idejének és tulajdonosának megjelölésével és annak közlésével, hogy az oklevél állítólag elveszett vagy megsemmisült, tudatja, hogy az elveszett vagy megsemmisült oklevél pótlására a jelen rendelet értelmében bizonyítványt állított ki.

(2) Ha az elveszett eredeti oklevél megkerül, az annak pótlására kiadott bizonyítvány érvényét veszti és birtokosa köteles azt megsemmisítés végett visszaszolgáltatni.

III. FEJEZET

Vegyes és átmeneti rendelkezések

40. § (1) Ha a joggyakorlaton levő a joggyakorlatot az 1950. évi január hó 1. napja előtt kezdte meg, a joggyakorlat helyére, a beszámításra és a vizsgára az alábbi (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel az 19-19. évi december hó 31. napján hatályban volt jogszabályok irányadók. A R. 3. §-ának azokat a rendelkezéseit, amelyek a korábbi jogszabályoknál tágabb körben engedik meg a joggyakorlat idejébe való beszámítást, ezekre a joggyakorlaton levőkre is alkalmazni kell.

(2) Az a jelölt, akinek vizsgáját az első részből a bizottság az 1950. évi január hó 1. napja előtt az akkor irányadó rendelkezések szerint elfogadta, a vizsgát - a második rész letételével - ugyanazon rendelkezések szerint fejezi be, közjogból, közigazgatási és pénzügyi jogból azonban az ilyen jelöltnek is vizsgát kell tennie. Az említett időpont előtt a vizsga első részének valamelyik szakcsoportjából pótvizsgára utasított jelölt a pótvizsgával együtt kiegészítő vizsgát tesz a gazdasági jogból és munkajogból.

41. § (1) Azok a jogszabályok, amelyek az 1946. évi február hó 27. napja előtt kinevezett, hadifogságból visszatért hivatásos hadbíráknak a vizsgára bocsátását szabályozzák, további rendelkezésig hatályban maradnak.

(2) Addig, amíg a bírósági joggyakorlatra bocsátott hadbírójelölteknek, hadbíráknak és a rendőrségi tagoknak a katonai bíróságnál és ügyészségnél töltött joggyakorlatából a R. 14. §-a értelmében két év számít be a vizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlatba, ezek a joggyakorlatra bocsátottuk bírósági joggyakorlatuk egyharmad részét járásbíróságnál, kétharmad részét megyei bíróságnál töltik. Bírósági joggyakorlatuk alatt kizárólag polgári peres és perenkívüli ügyszaktan kell őket foglalkoztatni

42. § Az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem irányadó azokra a joggyakorlaton levőkre, akiknek joggyakorlati idejéből egy évnél rövidebb idő van hátra.

43. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt kinevezett vizsgabizottsági elnök, helyettes elnökök, tagok és titkár megbízatása az 1949. évi december hó 31. napjával megszűnik.

44. § A jelen rendelet az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi október hó 31-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter

Melléklet a 84000/3949. (XI. 3.) IM rendelet 4. §-ához