10210/1950. (IV. 30.) OT rendelet

a közületi építkezéseknél generáltervezői szerződések kötéséről

(Közigazgatási rendszám: 3.653.)

1. § (1) Generáltervezői szerződést kell kötni mindazon közületi építkezéseknél [4197/1949. (VIII. 12.) Korm. és 4326/1949. (XI. 26.) MT rendeletek, a továbbiakban R. I. és R. II.], amelyeknél az előterv és a végleges terv elkészítése különböző szaktervezési [magasépítési, mélyépítési, gépészeti (technológiai) tervezés] részfeladatot foglal magában.

(2) Generáltervező kijelöléséről az építtető javaslatára az a miniszter gondoskodik, akinek főfelügyelete alá tartozik az a tervező szerv, amely a tervezői feladat túlnyomó részét fogja elvégezni. Olyan ipari építkezéseknél, ahol technológiai terv készítése szükséges, a technológiai tervet készítő ipari tervezőirodát kell generáltervezőnek kijelölni.

(3) Generáltervező csak közületi tervező szerv lehet.

2. § A generáltervező jogosult az egyes szakfeladatokat altervezőknek kiadni, ez a körülmény azonban nem érinti a generálszerződésből folyó és az építtetővel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.

3. § Az építtető csak a generáltervezővel áll közvetlen jogviszonyban; ennélfogva az építtető a generáltervezőnek köteles rendelkezésére bocsátani mindazon adatokat, amelyek az előtervek, illetőleg a végleges tervek elkészítéséhez szükségesek és amelyeknek rendelkezésre bocsátására az építtetőt a fennálló jogszabályok kötelezik.

4. § (1) A különböző részletterveket a generáltervező egyezteti és összehangolja. Ha a generáltervezést nem valamelyik magas- vagy mélyépítő tervező iroda végzi, a technológiai terveket jóváhagyásuk előtt állásfoglalás végett az illetékes magas-, illetőleg mélyépítési tervező irodának is be kell mutatni.

(2) A generáltervező működéséért járó díjazást az Országos Tervhivatal elnöke külön szabályozza.

5. § (1) Az altervezői szerződés esetében a generáltervező és ez altervező közötti kötbér mértékét az altervezői összegnek a R. I. és a R. II. 28. §-ában meghatározott százalékában kell kifizetni.

(2) Ha a generáltervező az építtetőnek kötbért tartozik fizetni és ez a kötelezettség egészben vagy részben valamelyik altervező nem szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, a generáltervező jogosult az altervező által fizetendő kötbéren felül kártérítési igényét az altervezővel szemben érvényesíteni.

(3) Ha az altervező nem szerződésszerű teljesítése következtében a generáltervezőnek kára származik, az altervezőt abban az esetben is kártérítési kötelezettség terheli, ha a generáltervező az építtetőnek kötbért nem köteles fizetni.

6. § (1) A Beruházási Bank nv. az altervező által benyújtott részszámlákra az inkasszóforgalomban köteles kifizetéseket eszközölni. Ebben az esetben az építtetőt (műszaki ellenőrt) megillető jogokat a generáltervező gyakorolja.

(2) A generáltervező részszámláit a teljes tervezői feladatra vonatkozóan köteles kiállítani, de a részszámlák végösszegéből az (1) bekezdés szerint az altervezőknek kifizetett összegeket levonásba kell hozni.

7. § Az altervező a generáltervező (megbízottja) részéről a tervezési és építési munkálatok összhangjának biztosítása érdekében adott utasításokat köteles betartani; az altervezői szerződés keretén túlmenő generáltervezői utasítások betartásából eredő kárigényét azonban jogosult a generáltervezővel szemben érvényesíteni.

8. § Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a generáltervek elkészítése, illetőleg ezeknek a generáltervező részéről altervezőknek való kiadása tekintetében a R. I. és R. II.. illetőleg az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Vas Zoltán s. k.,

az Országos Tervhivatal elnöke