4326/1949. (XI. 26.) MT rendelet

a közületi mélyépítkezések intézése és a közületi magasépítkezésekre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.653.)

A rendeletben gyakrabban előforduló fogalommeghatározások és rövidítések:

Alvállalkozó: a főkivitelező vagy részkivitelező által alvállalatba adott munka kivitelezője.

ÁÉH: Államépítészeti Hivatal.

BB.: Magyar Beruházási Bank NV

Egyeztető Bizottság: a Közületi Egyeztető Bizottság [2850/1949. (68) Korm. rendelet 4. § (1) bek.], illetve a közlekedés- és postaügyi minisztériumban szervezett Egyeztető Bizottság [2850/1949. (68) Korm. rendelet 4. § (4) bek.].

Előterv: előzetes műszaki- és beruházási terv.

Előtervezés: a tárgyi tervévet követő tervidőszakokban megvalósítandó mélyépítkezésekre vonatkozó tervek elkészítése.

ÉM: építésügyi miniszter (minisztérium).

Főkivitelező: generálkivitelező, aki az egész mélyépítkezési munkát a részmunkákkal együtt vállalja.

KIOSZ: Kisiparosok Országos Szabadszervezete.

Közület: a közület és a közületi vállalat [2. § (1) bek. a) és b) pontja].

Közületi Beszerzések Szabályzata: 4029/1949. (100) Korm. rendelet és az ezt módosító 4317/1949. (237) MT rendelet.

Közületi vállalat: a 4029/1949. (100) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában meghatározott közületi tulajdonban, rendelkezés vagy kezelés alatt álló vállalat.

KPM: közlekedés- és postaügyi miniszter (minisztérium).

Organizációs terv: az építés egész menetét szabályozó, az anyag, a pénz és a munkaerő felhasználására vonatkozó ütemterv.

Pót-, kiegészítő és összesítő munka: az építés végrehajtása (kivitelezése) során felmerülő olyan munka, amely a végleges műszaki tervtől eltér és végrehajtása többletköltséget jelent.

Részkivitelező: az egyes szakipari munkákat végrehajtó kivitelező.

Tárcák: a költségvetéssel rendelkező minisztériumok és az Országgyűlés elnöke.

Területrendezési terv: általános városrendezési terv, nagyobb tájegységekre kiterjedően is.

Tervező: közületi tervező intézet, illetőleg tervező iroda vagy más tervező személy.

Tervhivatal: Országos Tervhivatal.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

Közületi mélyépítkezések

A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közületi mélyépítkezésnek tekintendő (a továbbiakban: mélyépítkezés) mindennemű útépítés, vasútépítés (töltések, bevágások, támasztó- és bélésfalak, valamint az azokkal kapcsolatos víztelenítési munkák, alagútépítés, vasúti felépítmény, híd, kikötő, repülőtér, vízmű és vízvezeték építése, nyílt és zárt szelvényű csatorna építése (gáz-, kábel- stb. vezeték fektetés) vízerőtelep-építés, folyamszabályozás, partvédőmű- és egyéb a vízépítés körébe tartozó mindennemű mélyépítési munkálat, mélyfúró, talajkutató fúrás - a geológiai jellegű mélyfúrások kivételével - a postával kapcsolatos tömbcsatorna és elosztócső építkezése, a kútépítés, továbbá a meglévő mélyépítmények helyreállítása (roncskiemelés, hidak, utak és vasutak helyreállítása és átépítése, ideiglenes jellegű hidak építése stb.) átalakítása, bővítése (kotrások, vasutak és utak nagyobb mértékű fenntartási munkái) végül a mélyépítkezésekkel kapcsolatos egyéb mellékmunkálatok, ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá eső közület vagy személy.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A jelen rendelet hatálya kiterjed:

a) közületeknek, vagyis az államnak, a megyének, a városnak és a községnek, úgyszintén a kezelésükben álló intézeteknek, alapítványoknak és alapoknak, valamint a társadalombiztosító intézeteknek mélyépítkezéseire,

b) a közületek tulajdonában lévő, rendelkezésük vagy kezelésük alatt álló vállalatoknak és üzemeknek (a továbbiakban: közületi vállalatok) mélyépítkezéseire,

c) magánosoknak új mélyépítkezéseire, ha a munkálatok költségeihez valamely közület legalább százezer forinttal hozzájárul,

d) a mélyépítési munkálatokkal kapcsolatosan olyan magasépítkezésekre, amelyek csak a mélyépítési munka lebonyolításának időtartamára ideiglenes jelleggel készülnek,

e) a vízügyi műszaki szolgálat üzemi építkezéseire.

(2) Az (1), bekezdés c) pontjában megállapított értékhatárt a KPM a Tervhivatallal egyetértve megváltoztathatja és a jelen rendelet egyes rendelkezéseit magános által végzett helyreállításokra (átépítésekre) is kiterjesztheti.

3. §

(1) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a felújítási és karbantartási jellegű munkálatokra és

b) azokra a mélyépítkezésekre, amelyek rendkívüli és azonnal helyreállítandó üzemi károk kijavítását célozzák, ha ezeket a közületi vállalat túlnyomórészben saját műszaki személyzetével és rendeltetésszerű működésének sérelme nélkül gazdaságosan elvégezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkálatokra a Közületi Beszerzések Szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A mélyépítési, hitelek megállapítása

4. §

Az ötéves népgazdasági terv beruházásai

A Tervhivatal közli a tárcákkal az ötéves népgazdasági terv mélyépítési beruházásaira vonatkozó egész keretösszeget azzal a felhívással, hogy a tárcák az ötéves terv során megvalósítani szándékolt mélyépítkezéseik jegyzékét a felügyeletük alá tartozó közületek bevonásával készítsék el és a Tervhivatalhoz az 1950. évi március hó 1. napjáig juttassák el. A Tervhivatal a tárcák részére megállapított keretösszeget a KPM-mal is közli.

5. §

A tervévre eső építési beruházás keretének megállapítása

A Tervhivatal a tárcák elgondolásainak figyelembevételével, mind a magas-, mind a mélyépítkezések tekintetében az egyes tervévek február hó 1. napjáig közli a tárcákkal a következő tervév építési beruházási irányelveit, valamint a hozzávetőleges évi keretösszeget. Ezeket az adatokat a Tervhivatal az ÉM-mal, illetve a KPM-mal is közli.

6. §

A beruházási keret felosztása

(1) A tárcák a Tervhivatal által közölt keretösszeg felosztása céljából - a közlésnek hozzájuk érkezése után - azonnal felhívják a felügyeletük alá tartozó közületeket, hogy jelentsék a következő tervévre vonatkozó mélyépítési programjukat.

(2) A mélyépítési programnak minden létesítményről külön-külön tartalmaznia kell:

a) az építmény (műtárgy) helyét és rendeltetését,

b) az új építmény (műtárgy) létesítése esetében annak hozzávetőleges méreteit és a teljesítőképességre vonatkozó adatokat (pl. teherbírás),

c) helyreállítás és átépítés esetében a meglévő építmény (műtárgy) leírását, a tervezett helyreállítási, valamint átépítési munkálatok mértékét és módját, továbbá azt a legkorábbi időpontot, amelyben az építkezés megkezdődhetik,

d) annak a területnek megfelelő léptékben készített térképet (helyszínrajzát), ahol az építményt (műtárgyat) létesítik,

e) hozzávetőlegesen azt az időpontot, amikor az építtető az építményt (műtárgyat) használatba kívánja venni,

f) az építés költségének hozzávetőleges összegét.

(3) A mélyépítési programot március hó 15. napjáig a Tervhivatal által megállapított minta szerint kell összeállítani és a Tervhivatalhoz beterjeszteni.

(4) A Tervhivatal, a KPM, valamint az érdekelt tárcák az építési programok alapján április hó 1. napjáig együttesen megállapítják a következő tervévben megvalósítandó mélyépítkezéseket és azoknak fontossági sorrendjét.

(5) A Tervhivatal a fontossági sorrend megállapítása után tárcánként jóváhagyja a következő tervév építményenkénti költségirányzatát s az építési programokat a KPM-nak, valamint az érdekelt tárcáknak megküldi.

(6) Az 1949. és az 1950. évi mélyépítkezésekre a 42. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. §

Az építkezések helyének kijelölése

Az építkezés helyének végleges megállapítására a területrendezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8. §

Előzetes műszaki és beruházási terv (előterv)

(1) A tárcák és a felügyeletük alá tartozó közületek a Tervhivatal által jóváhagyott mélyépítési program, illetőleg a megadott irányelvek és keretösszegek alapján s a helyszín (nyomvonal) kijelölése után előzetes műszaki és beruházási tervet (a továbbiakban: előtervet) készíttetnek. Az előterv elkészítésének költségei az érdekelt közület közigazgatási, illetve üzemi költségvetését terhelik. Az előtervre vonatkozó szerződést minden tervév április hó 15. napjáig kell megkötni.

(2) Az előtervnek tartalmaznia kell:

a) új építmény (műtárgy) létesítése esetében annak a területnek megfelelő léptékben készített térképét (helyszínrajzát), ahol az építményt (műtárgyat) létesít,

b) a terület műszaki jellemzőit, az építmények és a talajviszonyok szempontjából,

c) az építmény (műtárgy) vázlattervét,

d) az építkezés műleírását, anyagainak és szerkezeteinek rövid ismertetését, valamint a fontosabb építési anyagok mennyiségkimutatását (a kevésbbé fontosakét csak hozzávetőlegesen),

e) az építkezés várható költségeit, külön-külön feltüntetve a tervezés és a kivitelezés költségét, az utóbbit a várható negyedévi beosztásban is,

f) mind a tervezés, mind a kivitelezés előrelátható időtartamát.

(3) Az előtervet az építtető által megbízott tervező készíti el. A KPM az Államvasutaknak, a Postának és az Országos Vízgazdálkodási Hivatalnak, valamint a KPM és a Tervhivatal elnöke által meghatározott keretben egyéb mélyépítkezések tekintetében is engedélyt adhat arra, hogy az előtervet az építtető saját műszaki személyzetével készíthesse el.

(4) Az építtető a tervezővel az előterv elkészítésére, az építési program jóváhagyásától számított tizenöt nap alatt, szerződést köteles kötni. Az előterv elkészítésére vonatkozó szerződés általában azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket a jelen rendelet a tervezői szerződéssel kapcsolatban megállapít (12. §). A szerződés kötelező mintáját a KPM a Tervhivatallal együttesen rendelettel állapítja meg.

(5) A (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével készített előtervet július hó 1. napjáig kell a Tervhivatalnak megküldeni.

(6) A Tervhivatal az 5. és a 8. §-okban megállapított határidőket rendkívüli körülmények által indokolt esetben módosíthatja.

III. FEJEZET

Országos mélyépítési terv

9. §

Az országos mélyépítési terv megállapítása

(1) A KPM a Tervhivatal által véleményezésre megküldött előterveket kiértékeli abból a szempontból, hogy a tervező intézet (tervező irodák), valamint a kivitelező közületi vállalatok az előtervben foglalt építkezéseket képesek-e végrehajtani és javaslatot tesz a Tervhivatalhoz az építkezések szempontjából való megvalósításának ütemezésére.

(2) A Tervhivatal az előtervek, valamint a KPM-nak az (1) bekezdésében említett javaslata alapján a tárgyi tervévet megelőző év augusztus hó 1. napjáig elkészíti az országos mélyépítési tervet.

(3) A Tervhivatal az országos mélyépítési tervbe felvett építkezéseket jelentőségük szerint három csoportba osztja. Az I. csoportba az országos jelentőségű, valamint a kétmillió Ft értéket meghaladó összegű, a II. csoportba az ötszázezer Ft értéket meghaladó összegű, a III. csoportba pedig az egyéb mélyépítkezések tartoznak.

(4) Az országos mélyépítési tervnek tárcánkint, alcimenkint, illetve szakmánkint tartalmaznia kell:

a) az egyes létesítmények részletes megjelölését, valamint azt, hogy melyik csoportba vannak sorolva [(3) bek.],

b) az építkezések helyét,

c) az építési összköltséget,

d) a vonatkozó tervévben megnyitandó beruházási keretet és annak negyedévenkint folyósítandó összegét,

e) a tervezés és kivitelezés időtartamát,

f) az egyes építkezéseknek a tervező és kivitelező vállalatok teljesítőképességének figyelembevételével készült tervezési és kivitelezési, műszaki és pénzügyi ütemterveit és

g) az építés ütemezett (negyedévi) anyagszükségletét.

(5) A Tervhivatal azonos jellegű és az általa meghatározott értékhatárt meg nem haladó építkezéseket összesítetten állíthatja be az országos mélyépítési tervbe. Az ezekre az építkezésekre vonatkozó és az országos mélyépítési terv szerkezetének megfelelő összesítést az érdekelt tárcák a KPM közreműködésével készítik el.

(6) A Tervhivatal az országos mélyépítési terv vonatkozó részét azonnal közli a tárcákkal, a tárcák pedig a felügyeletük alá tartozó építtetőkkel.

10. §

Az országos mélyépítési terv végrehajtása

(1) Mind a tervező intézet (tervező irodák), mind a kivitelező közületi vállalatok az országos mélyépítési tervnek megfelelő munka-, illetőleg termelési tervet kötelesek készíteni és végrehajtani.

(2) Az országos mélyépítési terv gazdaságos és szakszerű végrehajtását a fennálló rendelkezések megfelelően a Tervhivatal, illetőleg a KPM közvetlenül vagy szakszervei útján ellenőrzi.

11. §

Rendkívüli építkezések beiktatása az országos mélyépítési tervbe

(1) Ha előre nem látott rendkívüli építkezés válik szükségessé, az az országos mélyépítési tervbe utólag is felvehető. Az erre irányuló kérelmet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatokkal műszakilag indokolni kell.

(2) Sürgős építkezéseknél a Tervhivatal és a KPM hozzájárulásával a végleges műszaki terv előkészítését az előterv mellőzésével is meg lehet kezdeni.

IV. FEJEZET

A tervezés

12. §

A tervezői szerződés

(1) Az építtető a jóváhagyott előterv, illetőleg az országos mélyépítési terv alapján a végleges műszaki tervet az Állami Mélyépítési Tervező Intézettel, illetőleg annak valamelyik tervező irodájával készítteti el. A KPM az Államvasutaknak, a Postának és az Országos Vízgazdálkodási Hivatalnak, valamint a KPM és a Tervhivatal elnöke által meghatározott keretben egyéb mélyépítkezések tekintetében is engedélyt adhat arra, hogy a végleges műszaki tervet az építtető saját műszaki személyzetével készíthesse el.

(2) Az építtető köteles az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtása céljából a tervezővel a jóváhagyott előterv kézhezvételétől számított 15 nap alatt kötbéres tervezői szerződést kötni.

(3) Nem közületi tervezővel tervezői szerződés kötése tekintetében a 4318/1949. (238) MT rendelet rendelkezései az irányadók.

(4) A tervezői szerződésben mind az általános tervek, mind a részlettervek előkészítésének határidejét meg kell határozni, az általános tervek elkészítésére általában 120 napot kell megállapítani. A részletterveknek az építkezés megkezdése előtt általában 60 nappal kell készen lenniök.

(5) A tervezői szerződésre vonatkozó kötelező mintát a KPM a Tervhivatallal egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(6) Az országos mélyépítési tervbe fel nem vett építkezéssel kapcsolatos tervezői szerződéshez a Tervhivatal előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

13. §

Végleges műszaki terv

(1) A tervező a végleges műszaki tervet a jóváhagyott előterv alapján az országos mélyépítési tervnek megfelelően készíti el.

(2) A végleges műszaki terv a következőket tartalmazza:

a) az építmény (műtárgy) helyére vonatkozó műszaki vizsgálatokat, a talaj, valamint a talajvíz műszaki vizsgálatának eredményeit,

b) az építkezés műszaki leírását, a létesítmény rendeltetését, az építtető által rendelkezésre bocsátott adatok alapján,

c) az építkezés általános tervét, a műszaki berendezéseknek és a felszereléseknek feltüntetésével,

d) az építkezéshez szükséges valamennyi részlettervet (a geodéziai kitűzési tervet, az alaprajzokat, a hossz-szelvényeket, a keresztszelvényeket, a tömegelosztási terveket, a statikai számításokat, a gépészeti, felszerelési és műszaki berendezési terveket stb.),

e) az ütemtervhez (organizációs tervhez) szükséges rajzokat és adatokat a KPM által megállapított módozatok szerint,

f) a részletes árelemzéssel készített tételes, beárazott költségvetést, amely az építési anyagoknak az építés helyszínére átszámított árát is tartalmazza;

g) a szükséges építési anyagok mennyiségét,

h) az építmény (műtárgy) létesítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mellékteljesítmények terveit és az f) és g) pontokban meghatározott módon elkészített költségvetését,

i) a fedezetet biztosító beruházási költségvetésben az építkezés megjelölésére alkalmazott számjelet és

j) a tervező intézet (iroda) tervszámát.

(3) Az építkezést csak akkor szabad megkezdeni, ha a KPM és az építtető a terveket előzőleg jóváhagyta. E rendelkezés alól a KPM kivételeket állapíthat meg.

(4) A végleges műszaki terv költségvetésének végösszege az előterv költségvetésének végösszegét legfeljebb 5%-kal haladhatja meg. Az ezt meghaladó eltéréshez a Tervhivatal engedélye szükséges. A Tervhivatal a KPM-mal egyetértve meghatározhatja azokat a mélyépítkezéseket, melyeknél az eltérés 5%-nál magasabb - legfeljebb 10% - lehet, vagy az 5%-ot sem érheti el és meghatározatja az eltérésnek ezeknél megengedett mértékét is.

(5) A kivitelezés során a végleges műszaki terven lényegbeli és olyan műszaki változtatásokat, amelyek az előterv végösszegét 5%-nál nagyobb értékben növelik, csak a Tervhivatal hozzájárulásával lehet végrehajtani. Ha a változtatások értéke 5%-ot nem halad meg, a változtatáshoz az építtető vagy az építtetőt és a KPM együttes hozzájárulása szükséges, aszerint, hogy a terveket a (3) bekezdés értelmében az építtető vagy a KPM és az építtető hagyta jóvá. A Tervhivatal hozzájárulása szükséges a változtatáshoz abban az esetben is, ha a változtatás 5%-ot meg nem haladó értékű ugyan, de az előtervet más vonatkozásban lényegesen, vagy a pénzügyi ütemtervet módosítja.

(6) Ha az (5) bekezdésben említett változtatás az építtető kezdeményezése következtében szükséges, az építtető az utólagos tervezéssel járó tervezési díjon felül az áttervezés költségeinek 10%-kal növelt összegét köteles a tervező intézetnek (tervező irodának) megfizetni.

(7) A végleges műszaki terv elkészítésével járó költségeket a beruházási hitel terhére kell fedezni.

14. §

A tervező intézetek munkaterve

(1) A tervező intézet (tervező iroda) tervkötelezett szerv, a Tervhivatal által közölt adatok alapján az üzemi tervekre vonatkozó szabályoknak megfelelő részletes munkatervet köteles készíteni a folyó tervévet követő évben (években) végrehajtandó mélyépítkezésekkel kapcsolatos tervezési munkákra.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő munkatervben fel kell tüntetni azt, hogy a tervező intézet a folyó tervévben mennyi tervezési munkát hajt végre és azt a teljesítőképességet, hogy a munkálatokon kívül a tárgyi és a következő tervéveket követő tervév mélyépítkezéseinek tervezésére mennyi időt (mérnökmunkaórát) fordíthat.

(3) A Tervhivatal a KPM javaslatára a munkaterveket jóváhagyja és megállapítja, hogy a tervező intézetnek (irodának) milyen előtervezéseket kell végrehajtania.

V. FEJEZET

Közigazgatási eljárás a közületi mélyépítkezéseknél

15. §

A mélyépítkezések engedélyezése

A közületi mélyépítkezések közigazgatási engedélyezését a KPM a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

16. §

Műszaki tervek megőrzése

Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy az építkezés befejezése után az építmény (műtárgy) végleges állapotának megfelelő tervek a szükséges példányszámban megőrzés céljából rendelkezésre álljanak.

VI. FEJEZET

A mélyépítkezések kivitelezése

17. §

Házi kezelésben végezhető munkák

(1) A Tervhivatal elnöke és a KPM által meghatározott keretben a KPM-nak esetenkinti előzetes engedélyével - feltéve, hogy a munka elvégzése az építtető házi üzemének (műhelyének) rendes munkakörébe tartozik - házi kezelésben szabad végrehajtani (kivitelezni) a következő munkálatokat:

a) a tanulmány vagy kísérlet célját szolgáló munkát,

b) a vasúti és a postai forgalom ellátásával kapcsolatos munkát,

c) kisebb út- és ezzel kapcsolatos műtárgy építéseket,

d) a vízrendezést, a folyószabályozást, az öntözést, a nyílt ártéri csatornázást, a víziforgalom, valamint az ivóvízellátás és csatornázás fejlesztését célzó munkát,

e) az állami mező- és erdőgazdasági birtokokon üzemi célt szolgáló erdei utak, valamint ideiglenes jellegű és hordozható vasútnak minősíthető erdei vasutak építését,

f) az igazságügyminisztérium főfelügyelet alá tartozó letartóztatási intézeteknél és javítónevelő intézeteknél elvégzendő munkát.

(2) A Tervhivatal elnöke és a KPM által meghatározott keretet meghaladó értékű mélyépítkezést házi kezelésben csak a Tervhivatal elnökének és a KPM-nak együttes engedélyével szabad végrehajtani (kivitelezni).

18. §

A mélyépítkezések vállalatbaadása

(1) Az építtető a mélyépítkezések végrehajtásával (kivitelezésével) a 22. §-ban meghatározott értékhatáron felül közületi vállalatot köteles megbízni, a 22. §-ban meghatározott értékhatáron alul pedig a 21. § rendelkezésének figyelembevételével szövetkezetet, kisiparosok alkalmi egyesülését, illetőleg kisiparost is megbízhat.

(2) Ha a munka vállalati értéke tízezer forintot nem halad meg, az építtető által szabad kézből adható vállalatba.

(3) Sürgős esetben a Tervhivatal hozzájárulásával a huszonötezer forint értéket meg nem haladó munkálatok is szabad kézből adhatók vállalatba.

(4) A kisiparosok alkalmi egyesülése tekintetében a Közületi Beszerzések Szabályzata 2. §-ának (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

19. §

Kivitelező közületi vállalat kijelölése

(1) Az építtető az országos mélyépítési terv kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a KPM-tól az építkezés megvalósítására közületi vállalat kijelölését kérni.

(2) A KPM a közületi vállalatok teljesítőképességének figyelembevételével jelöli ki a munka elvégzésére közületi vállalatot és erről az építtetőt, valamint a közületi vállalatot november hó 15. napjáig értesíti. E határidőn belül értesíti a KPM az építtetőt akkor is, ha a munka elvégzésére nem jelöl ki közületi vállalatot.

(3) Az építtető a tervező bevonásával az értesítés kézhezvétele után köteles a kivitelezés előkészítése céljából a közületi vállalattal az előzetes megbeszéléseket folyamatba tenni.

20. §

Vállalatbaadás közületi vállalat részére

(1) Az építtető köteles az ajánlat elkészítéséhez szükséges végleges és jóváhagyott műszaki tervet a közületi vállalatnak legkésőbb az építkezés megkezdése előtt 30 nappal átadni. A kivitelező köteles a végleges műszaki terv alapján készített ajánlatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül az építtetőnek bemutatni.

(2) Az építtető az ajánlat kézhezvételétől számított 15 nap alatt köteles a szerződést (megrendelőlevelet) elkészíteni és azt a felek kötelesek ugyanezen határidőn belül aláírni. Ha a kivitelező a szerződés egyes feltételeivel (pontjaival) nem ért egyet, azokra nézve fenntartással élhet. A kivitelező a végleges műszaki tervben megállapított időpontban a munkát megkezdeni köteles.

(3) A vitás feltételek (pontok) kiküszöbölését célzó eljárás a következő:

a) A kivitelező köteles a vitás feltételeket tartalmazó beadványát a szerződés kézhezvételétől számított 3 napon belül a KPM-hez döntés végett felterjeszteni. Ha mind az építő, mind a kivitelező a felügyelete alá tartozik, a KPM a vitát végleg eldönti, egyébként a KPM döntése csak a kivitelezőre kötelező.

b) Ha a KPM döntése az építtetőt, amely nem tartozik a KPM felügyelete alá, nem elégíti ki, a KPM a szerződést, illetve annak vitás feltételeit (pontjait) az ügy irataival együtt az építtető kifogásainak kézhezvételétől számított 5 napon belül végleges döntés végett a Közületi Egyeztető Bizottság elé terjeszteni köteles.

21. §

Vállalatbaadás nem közületi vállalat részére

Nem közületi vállalat részére (mélyépítőipari szövetkezet, kisiparosok alkalmi egyesülése, kisiparosok) kivitelezésre mélyépítési munkák vállalatba adhatók a jóváhagyott végleges műszaki terv alapján a 22. §-ban meghatározott értékhatárok szerint feltéve, hogy a munka elvégzésére a KPM közületi vállalatot nem jelölt ki.

22. §

Értékhatárok

A 21. §-ban említett vállalati értékhatárok a következők:

a) új építkezések esetében:

1. önálló kisiparosnál százötvenezer forint,

2. kisiparosokból alakult alkalmi egyesülésnél (munkaközösségnél) százötvenezer forint,

b) helyreállítások esetében:

1. önálló kisiparosnál százötvenezer forint,

2. kisiparosokból alakult alkalmi egyesülésnél (munkaközösségnél) kétszázezer forint,

c) mind új építkezés, mind helyreállítás esetében: mélyépítőipari szövetkezetnél háromszázezer forint.

23. §

Vállalatbaadás módozatai nem közületi vállalatok részére

(1) A 21-22. §-ban meghatározott esetekben az építtető felhívja a KIOSZ-t 3 kisiparos, az OKISZ-t 3 építőipari szövetkezet 3 napon belül történő kijelölésére, ha pedig alkalmi egyesülés bevonásának is helye van, a KIOSZ-t ugyancsak 3 napon belül alkalmi egyesülés megalakítására.

(2) Az építtető az (1) bekezdés értelmében kijelölteknek, valamint az általa felhívni szándékolt két vállalkozónak megküldi az ajánlati felhívást azzal, hogy az abban meghatározott határidő alatt tegyenek ajánlatot.

(3) Az építtető az ajánlatokat döntésére a területileg illetékes ÁÉH.-nál szervezett mélyépítési munkálatokat odaítélő bizottságnak (a továbbiakban: MOB) mutatja be, amely az odaítélés kérdésében szótöbbséggel dönt. Ha a MOB valamelyik tagja a Bizottság határozatával nem ért egyet, kívánságára az ügyet a KPM-hez kell felterjeszteni. A KPM az iratok hozzáérkezésétől számított 8 napon belül köteles végleges döntését a MOB-bal közölni.

(4) A MOB elnöke a területileg illetékes ÁÉH főnöke, tagjai az építtető egy jogi és egy műszaki képesítésű megbízottja, továbbá csupán tanácskozási joggal a tervező, valamint a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének, illetőleg a munka természete szerint illetékes szakszervezetek egy-egy kiküldöttje.

(5) A KPM a felügyelete alá tartozó építtetők tekintetében a munkálatok odaítélését a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően szabályozhatja.

(6) A főkivitelező vállalat a mélyépítési munka egy részét alvállalkozónak adhatja vállalatba. Amennyiben az illetékes Ipari Igazgatóság a főkivitelező közületi vállalat megkeresésére 15 napon belül nem jelöl ki közületi vállalatot alvállalkozóul, a részmunkák alvállalatbaadására is a jelen § előző bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Egyébként a MOB a Közületi Beszerzések Szabályzata 26. §-ának (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 27-29. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni.

(8) Az ajánlati felhívással kapcsolatos költségek az építtető költségvetését terhelik.

24. §

Kiegészítő munkálatok vállalatbaadása

Ha a közületi vállalat által végrehajtott mélyépítkezés során az engedélyezett építkezéssel összefüggő avagy azt kiegészítő vagy pótmunka válik szükségessé és ezeket a munkálatokat a kivitelező közületi vállalat nem vállalja, vagy ha nem közületi vállalat a kivitelező, az összefüggő, a kiegészítő, illetőleg pótmunkát a 23. §-ban meghatározott eljárás szerint kell nem közületi vállalat részére vállalatba adni.

25. §

Kivitelezési szerződés

(1) Az 1. §-ban említett bármely mélyépítkezés lebonyolítása céljából kivitelezési szerződést kell kötni.

(2) A kivitelezési szerződésnek (vagy a szerződést kiegészítő mellékletnek) tartalmaznia kell:

a) a felek megnevezését a lakó- (telep-, szék-) helyének megjelölését (helység, kerület, utca, házszám),

b) az elvégzendő munka pontos megjelölését,

c) az építkezés helyének pontos megjelölését,

d) a forintban meghatározott pontos vállalati összeget s az egységáras költségvetést,

e) rendelkezést arra nézve, hogy az építtető a kivitelezéshez szükséges milyen terveket az milyen időpontig és hány példányban köteles a kivitelezőnek rendelkezésére bocsátani,

f) annak a határidőnek megjelölését, amely alatt az építtető az építkezésre szolgáló területet építkezésre alkalmas állapotban a kivitelezőnek átadni köteles,

g) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének határnapját

h) az egységáraknak a szerződés időtartama alatt való változtatására, az engedményezésre, a szerződés átruházására, a jótállásra (szavatosság mérve, jótállás időtartama), a kötbérre, az előlegre, a biztosítékra, a biztosíték kiadására, a feldolgozásra átadott anyagnak tűzkár. stb. esetére szóló biztosítására, az átvételre, az átadásra, az átvétel utáni utófelülvizsgálatra, részfizetésekre és végjárandóság kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

i) rendelkezést arról, hogy a nem közületi vállalat a szerződésből felmerülő viták tekintetében aláveti magát az Egyeztető Bizottság hatáskörének,

j) a fedezetet biztosító beruházási költségvetésben az építkezés megjelölésére alkalmazott számjelet,

k) annak a személynek (személyeknek) a megjelölését, aki az ellenőrzést és a keresetek láttamozását az építtető nevében teljesíti,

l) a megrendelésre, valamint az ellenjegyzésre jogosultaknak tintával sajátkezűleg irt névaláírását és a megrendelő, pecsétjét, továbbá, ha a szerződést nem megrendelőlevél alapján állítják ki, a kivitelezőnek tintával sajátkezűleg írt névaláírását és pecsétjét is,

m) az ügyirat ügyszámát,

n) nem közületi vállalattal kötött szerződésnél a névaláírásnak két előttemező tanú által történő láttamozását.

(3) A szerződés tartalmazhatja valamely építkezés minden részletét (főkivitelezési szerződés), de vonatkozhatik az építkezés valamely meghatározott részére is (részkivitelezési szerződés). Mind a főkivitelező, mind a részkivitelező jogosult a munkálat egyes részeit a 23. § rendelkezései szerint alvállalkozásba adni.

(4) Az építtető és a kivitelező között létesült jogviszonyra nézve a jelen rendelet alapján, illetőleg a fennálló jogszabályok keretén belül készült szerződés, valamint az azt kiegészítő és a KPM által meghatározott mélyépítési általános kivitelezési feltételek irányadók.

(5) A kivitelezési szerződés kötelező mintáját a KPM a Tervhivatallal egyetértésben állapítja meg.

(6) Az egységáraknak a szerződés tartama alatt való megváltoztatására, az engedményezésre, a szerződés átruházására, a jótállásra, a Közületi Beszerzések Szabályzata 34-37. §-aiban, a biztosítéknak ugyanennek a rendeletnek 39-41. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak csak az ötszázezer Ft értéket meghaladó építkezésre vonatkozó szerződést kell megküldeni.

(7) A kötbér mértékére és alkalmazására, valamint az annak során felmerült jogviták eldöntésére a 28. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(8) A szerződést és annak kiegészítéseit - ideértve a módosító megállapításokat is - a B. B-nak és az ellenőrzőnek meg kell küldeni.

26. §

Több évre szóló általános szerződés

(1) Ha az építkezés végrehajtásához több évre van szükség, az építkezés egészére nézve több évre szóló általános szerződést kell kötni. Az általános szerződés megkötésére a 25. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az általános szerződés megkötésén felül az egyes tervévekre vonatkozóan a 25. §-nak megfelelő szerződéseket évenként is meg kell kötni.

27. §

Keretszerződés építési anyagokra

(1) A Tervhivatal az országos mélyépítési terv építőanyagszükségleti részét (kő, kavics, vas, fa, cement, tégla stb.) közli a KPM-mal, a KPM (VIII., főosztály) a Tervhivatal által közölt adatok alapján az építőanyagokat termelő vállalattal, az illetékes ipari központtal, vagy a külkereskedelmi nemzeti vállalatokkal, az egész évre szóló építőanyagszükségletnek megfelelően a termelést, illetőleg a behozatalt biztosító keretszerződést köt.

(2) A keretszerződésre a Közületi Beszerzések Szabályzatának 31. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

28. §

Kötbér

(1) A mélyépítkezések kivitelezésére kötött szerződéssel kapcsolatos kötbér és annak mértéke tekintetében a szállítási szerződésekről szóló a 4226/1949. (184) MT rendelet rendelkezéseit kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni azzal, hogy a kötbér mértékét a teljes vállalkozói összeg százalékában kell kifejezni:

1. ha az építkezés kivitelezése azért hiúsul meg, mert a szerződés feltételeit bármely vonatkozásban nem tartották be, a kötbér 5%;

2. ha az építkezés kivitelezés megindult ugyan, de a szerződésben meghatározott határidőket nem tartották be, a kötbér mértéke:

a) hat hónapnál nem hosszabb építési határidő esetén:

a) hat hónapnál nem hosszabb építési határidő esetén:

2 hétig terjedő késedelemnél - 1%,

3 hétig terjedő késedelemnél - 1.1/2%,

4 hétig terjedő késedelemnél - 2%,

4 hétnél hosszabb késedelemnél minden hét késedelem után további - 1/2%,

b) hat hónapnál hosszabb, de egy évet meg nem haladó építési határidő esetében:

3 hétig terjedő késedelemnél - 1%,

4 hétig terjedő késedelemnél - 1.1/2%,

5 hétig terjedő késedelemnél - 2%,

5 hétnél hosszabb késedelemnél minden hét késedelem után további - 1/2%,

c) egy évnél hosszabb építési határidő esetében:

1 hónapig terjedő késedelemnél - 1.1/2%,

2 hónapig terjedő késedelemnél - 3%,

2 hónapnál hosszabb késedelemnél havonkint további - 1.1/2%,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha az építtető kisiparossal, alkalmi egyesüléssel (munkaközösséggel) vagy szövetkezettel köt szerződést.

(3) A tervezői szerződés esetében a kötbérek kétszerese kötelező a tervezőre, illetőleg a közületi vállalatra, a kötbért azonban csak a tervezési díj után lehet számítani.

(4) A közületeket (2. § (1) bekezdés a) pont) kötbérfizetési kötelezettség nem terheli, hanem csupán a szerződésben vállalat kötelezettségeik nem teljesítéséből származó kárt kötelesek megtéríteni. Azok a közületi alkalmazottak, akiknek hibájából előállott a közületeknek a szerződés nem teljesítéséből keletkező kártérítési kötelezettsége, fegyelmi felelősséggel is tartoznak, továbbá a vállalati összegnek egy ezrelékéig terjedhető pénzbírság fizetésére kötelezhetők. Ezek a rendelkezések nem érintik a közületi alkalmazottak büntetőjogi felelősségét.

(5) A főkivitelező és az alvállalkozó közt létrejött szerződésnek a kötbérre vonatkozó rendelkezéseire a jelen §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

29. §

Építkezések beruházási hiteleinek megnyitása

A Tervhivatal az országos építési terv alapján a beruházási hiteleket, vagy építési egységenkint az építtető javára vagy a kisebb beruházási hiteleket összesítve (együttesen) az építtető felek kormányhatósági felügyeletet gyakorló tárca javára a BB-nál megnyitja. A BB a hitel megnyitásáról az építtetőt és a kivitelezőt, illetőleg több építkezési hitel együttes megnyitása esetében az illetékes tárcát haladéktalanul értesíteni köteles.

30. §

Mélyépítőipari közületi vállalatok forgótőkéje

(1) A mélyépítőipari közületi vállalatok részére folyósítható forgótőke felső határa a tervévre vonatkozó termelési programjuk forintértékének 16%-a.

(2) A forgótőkét a pénzügyminiszter a KPM-mal egyetértésben megállapított időpontban, mértékben és módon bocsátja a vállalat rendelkezésére és állapítja meg felhasználásának módozatait.

(3) A pénzügyminiszter a forgótőkét - amennyiben megállapítása szerint arra a vállalatnak már nincs szüksége - a KPM-mal egyetértésben elvonhatja a vállalattól.

31. §

Anyagelőleg

(1) A kivitelező közületi vállalat jogosult az építkezéseknek a szerződésben megállapított kezdési időpontja előtt egy hónappal az építkezéshez szükséges anyag vásárlása céljából a szerződés feltételeinek megfelelően legfeljebb a vállalati végösszeg 30%-a erejéig anyagelőleget felvenni. Ha a szerződő felek a kezdési időpontra vonatkozó rendelkezést utólag módosítják, az előleg csak az építkezés tényleges megkezdését megelőző egy hónappal vehető fel. Ezt az előleget csak építési anyag vásárlására és annak szállítási költségére szabad fordítani és a kivitelező közületi vállalat köteles ezt igazolni.

Előleget csak a felvételtől számított három hónapon belül ténylegesen felhasználandó beépítendő építési anyagokra lehet felvenni. E rendelkezés alól a Tervhivatal elnöke a pénzügyminiszterrel egyetértve - esetenkint vagy általánosan - kivételt engedélyezhet.

(2) Több évre terjedő építkezés esetében anyagelőleg címén évenkint csak egy-egy évre eső kivitelezési összeg 30%-ra vehető fel.

(3) Nem közületi vállalat részére anyagelőleg csak biztosíték ellenében vagy anyagszámlára a Közületi Beszerzések Szabályzata 39. §-ának (9) bekezdése szerint folyósítható.

VIII. FEJEZET

A mélyépítkezések ellenőrzése

32. §

Az Á. É. H.-ok feladatköre a mélyépítkezések műszaki ellenőrzésében

A mélyépítkezések műszaki ellenőrzését, amennyiben erre az építtetőnek megfelelő szakszemélyzet nem áll rendelkezésére, a területileg illetékes ÁÉH végzi, amely ebben az esetben egyben az építtető ellenőrző megbízottja is.

33. §

Eljárás a végleges műszaki tervtől való eltérés esetén

Ha az ellenőrző szerv a jelen rendelet hatálya alá tartozó valamely építkezés ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a kivitelező a végleges műszaki tervtől írásbeli engedély (13. § (4) és (5) bek.) nélkül eltér vagy a kivitelezési feltételeket nem tartja meg, erről az építtetőt s a KPM-ot azonnal értesíteni köteles.

34. §

Építésvezetőség

(1) A tervgazdálkodás szempontjából nagy jelentőségű, több iparágat huzamos ideig (esetleg évekig) foglalkoztató állandó jellegű építkezések ellenőrzését és irányítását építésvezetőség útján kell végrehajtani.

(2) Az építésvezetőség feladata az építtetői, a tervezői és a kivitelezői ténykedések összhangjának biztosítása és a kivitelezéssel kapcsolatos minden intézkedésben a végleges döntés.

(3) Az építésvezetőség vezetője az építtető, tagjait esetenkint az érdekelt tárcák és a Tervhivatal jelölik ki.

35. §

A tervező feladata az ellenőrzésben

(1) A tervező ellenőrizni köteles, hogy az építkezést a tervek lényegének megfelelően valósítják-e meg.

(2) Ha a tervező az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kivitelező a végleges műszaki tervtől eltér, az eltérést az építtetőnek, valamint a KPM-nak azonnal jelenteni köteles.

(3) Ha a tervező az ellenőrzés során észlelt mulasztásokat (2) bekezdés értelmében az építtetőnek, illetőleg a KPM-nak bejelenteni elmulasztja, a kivitelező által okozott károkért fegyelmi és kártérítési felelősség terheli.

IX. FEJEZET

Az építmény (műtárgy) átvétele, felülvizsgálata és utófelülvizsgálata

36. §

Az átadási és átvételi kötelezettség

(1) A kivitelező köteles a munkálat befejezéséről az építtetőt, a tervezőt és az ellenőrzőt az építés befejezésétől számított 5 napon belül értesíteni.

(2) Az építtető köteles a 37. § szerint alakítandó bizottság útján a végszámla benyújtásától számított 5 nap alatt az építmény felülvizsgálását és átvételét megkezdeni.

(3) Ha az építtető a (2) bekezdésben említett 5 nap alatt az építmény átvételét nem kezdeményezi, a 28. §-ban meghatározott mértékű kötbért köteles a kivitelező közületi vállalatnak fizetni. Az ebből származó viták eldöntésére az Egyeztető Bizottság illetékes. Közületek kötbér fizetésére nem kötelezhetők; idevonatkozóan a 28. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Végszámlát a kivitelező a végszámla elkészítéséhez - szükséges lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az építkezés befejezésétől számított 45 nap alatt köteles benyújtani. Ettől a kivitelező csak a B. B. előzetes hozzájárulásával térhet el.

37. §

Eljárás az építmény (műtárgy) felülvizsgálásánál, átvételénél és utófelülvizsgálásánál

(1) Az építmény (műtárgy) műszaki felülvizsgálása és átvétele bizottsági eljárással vagy az építtető megbízottjának (átvevőnek) közreműködésével történik.

(2) Az I. csoportba sorolt (9. § (3) bekezdés) országos jelentőségű építkezésének átvételére különleges átvételi bizottságot kell alakítani. A bizottság elnöke az építtető felett felügyeletet gyakorló miniszter, tagjai a KPM, a pénzügyminiszter (B. B.) és a Tervhivatal kiküldöttei. Az átvételnél a tervező és az építtető (ellenőrző) is közreműködik.

(3) Az I. csoportba sorolt nem országos jelentőségű, valamint a II. csoportba sorolt (9. § (3) bekezdés) építkezések átvétele is bizottság útján történik. A bizottság elnöke az építtető, tagjai a tervező, az ellenőrző és a B. B. egy-egy kiküldöttje.

(4) Az építtető a III. csoportba sorolt (9. § (3) bek.) építményeket az általa kijelölt személy (átvevő) útján veszi át a kivitelezőtől. Az átvevő lehet az ellenőrző vagy az építtető más megbízottja is, külön-külön vagy együttesen.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett bizottság (vagy a (4) bekezdésben megjelöltek) köteles az építtető által kijelölt napon a helyszínen megjelenni és a szabályszerű műszaki felülvizsgálatot a kivitelező által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a végleges műszaki tervek alapján megkezdeni és folyamatosan a legrövidebb időn belül befejezni. A felülvizsgálat során azt is meg kell állapítani, hogy az elszámolásban kimutatott munkamennyiségeket valóban teljesítették-e s az építmény (műtárgy) a szerződésnek és az esetleg azt kiegészítő megállapodásoknak, illetőleg a műszaki követelményeknek megfelel-e.

(6) Ha a bizottság (vagy a (4) bekezdésben megjelöltek) az építmény (műtárgy) felülvizsgálásának eredményeként megállapítja, hogy az építményt (műtárgyat) a végleges műszaki terveknek megfelelően építették, az építtető az építményt (műtárgyat) a kivitelezőtől átvételi jegyzőkönyv alapján ideiglenesen átveszi és azonnal gondoskodik a felülvizsgálat megállapítása szerint a kivitelezőnek még járó összegek kiegyenlítéséről. A szerződésben és a pótszerződésben kikötött vállalkozói díjnál magasabb összeget sem utalványozni, sem kifizetni nem szabad. Az építkezés költségeinek végösszegéből le kell vonni:

a) a folyósított előleget vagy előlegrészleteket,

b) a munka ellenértékeképpen folyósított összegeket,

c) mennyiségi vagy minőségi hiány esetében a végleges műszaki tervben meghatározott, de az építkezés során végre nem hajtott munkák költségvetési értékét.

(7) A nem közületi vállalatok kivitelezése esetében levonásokra a Közületi Beszerzések Szabályzatának 46. §-a (10) bekezdésében és a 48. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Ha a bizottság vagy az átvevő (átvevők) a felülvizsgálat során jegyzőkönyvileg azt állapítja meg, hogy a kivitelező a szerződésben meghatározott határidőket saját hibájából nem tartotta be, vagy kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesítette, a 28. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a kivitelezőt kötbér megfizetésére, valamint az okozott károk megtérítésére kell felhívnia.

(9) Ha a szerződő felek a műszaki felülvizsgálatra alakított bizottság vagy a (4) bekezdésben megjelöltek döntését nem ismerik el, az építtető és a kivitelező között felmerülő vitás kérdést a bizottság döntésének kézbesítésétől számított 15 napon belül döntés végett az Egyeztető Bizottság elé kell terjeszteni.

(10) A műszaki felülvizsgálatra alakított bizottság vagy az átvevő különös gondossággal köteles vizsgálni az esetleges hitel túllépést, illetőleg a pótmunka tételeket, ezeket külön jegyzőkönyvben rögzíti és a Tervhivatalnak megküldi.

(11) Az építtető köteles a kivitelezési szerződésben meghatározott jótállási időt nyilvántartani és az utófelülvizsgálatról idejében gondoskodni. Az utófelülvizsgálatot a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. Ha az utófelülvizsgálat hiányt nem állapít meg, az építményt (műtárgyat) véglegesen át kell venni. Ellenkező esetben a kivitelezőt határidő kitűzésével a hiányok pótlására kell felhívni. Végleges átvételnek csak a hiányok pótlása és újabb vizsgálat után van helye.

(12) A műszaki felülvizsgálat költségei (díjai) az építtetőt terhelik. A költségek mértékét a Tervhivatal elnöke a KPM-mal egyetértésben állapítja meg.

X. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

38. §

Az Egyeztető Bizottság működése a mélyépítkezéseknél

(1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó mélyépítkezéseknél az Egyeztető Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a tárcák, a felügyeletük alá tartozó közületek, a közületi vállalatok, valamint a tervező intézetek (irodák) között az előterveknek és a végleges műszaki terveknek elkészítésére irányuló és már megkötött szerződésekből származó jogviták,

b) az építtető és a kivitelező vállalatok között az építkezés lebonyolítására irányuló és a már megkötött szerződésekből származó jogviták, és

c) az építmény (műtárgy) felülvizsgálására, átadására és átvételére kitűzött határidő elmulasztásából származó jogviták végleges eldöntése.

(2) A jelen rendelet alapján szervezett építkezéseknél felmerülő és az (1) bekezdésben felsorolt jogvitákat tárgyaló Közületi Egyeztető Bizottság tagjai:

a) a tárca kiküldöttje, a tárca és a felügyelete alatt álló építkezések tekintetében,

b) a KPM-nak egy műszaki és egy jogi képesítésű kiküldöttje,

c) a Tervhivatal kiküldöttje,

d) a Magyar Nemzeti Bank kiküldöttje,

e) a B. B. kiküldöttje,

f) a bizottság elnöke által a bizottság üléseire meghívott és tanácskozási joggal bíró tárcakiküldöttek, illetőleg a szakintézmények kiküldöttei.

(3) A (2) bekezdés c)-e) pontjai alatt felsoroltakat bizottsági tagokként a KPM által szervezett egyeztető bizottságba is meg kell hívni.

(4) Az Egyeztető Bizottság határoz akkor is, ha a tervező intézet vagy közületi vállalat, illetőleg a közület bármely oknál fogva vonakodik szerződést kötni.

(5) Az Egyeztető Bizottság a 28. §-ban meghatározott kötbérek mértékét indokolt esetben mérsékelheti, vagy alkalmazásukat - egészen kivételes esetben - a Tervhivatal kiküldöttjének állásfoglalása alapján elengedheti.

(6) Az Egyeztető Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Az Egyeztető Bizottság határozatát a Bizottság tagjaival és az érdekeltekkel írásban is közli.

39. §

A honvédelmi érdekű mélyépítkezések

A honvédelmi miniszter a honvédelmi tárca mélyépítkezéseire, valamint más honvédelmi érdekű építkezésekre (bármilyen célú repülőtér építésére, helyrehozatalára, karbantartására, más célú felhasználására) vonatkozóan a KPM-mal és a Tervhivatallal külön állapodik meg.

40. §

Az építkezések kivitelezése során felmerülő viták eldöntése

A kivitelezések során felmerülő műszaki jellegű vitákat a KPM dönti el. Ha a döntés bármelyik felét nem elégíti ki, illetőleg az bármelyik félre nézve jelentősebb anyagi következményekkel jár, a felek bármelyike jogosult a vitákat eldöntés céljából havonkint egyszer - összegyűjtve - az Egyeztető Bizottság elé terjeszteni, amely a vitás kérdésekben további jogorvoslat kizárásával dönt. Az Egyeztető Bizottság döntéséig azonban a KPM állásfoglalása a felekre nézve kötelező.

41. §

Átmeneti rendelkezések

(1) Ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá tartozó építkezések terveinek elkészítésére a tervezőnek megbízást adott ugyan, de erre vonatkozóan szerződést még nem kötött, a szerződést a tervezővel a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt megkötni köteles. A szerződésben rögzíteni kell a szerződés megkötéséig esetleg már elvégzett tervezési munkákat és azok ellenértékét. A továbbiakban mind a tervezői, mind a kivitelezési szerződésekre és az azok alapján lebonyolításra kerülő építkezésre a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) Ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá tartozó és a hatálybalépése előtt folyamatban lévő építkezésekre a kivitelezővel kivitelezési szerződést még nem kötött, a szerződést a kivitelezővel a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 nap alatt megkötni köteles. A szerződésben rögzíteni kell a szerződés megkötéséig végzett építési munkákat, a beépített anyag mennyiségét és mindezeknek az ellenértékét, valamint az eddig felvett összegeket. Az ilyen módon megkötött kivitelezési szerződés alapján megvalósításra kerülő vagy már folyamatban lévő építkezés lebonyolításánál egyebekben a jelen rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) A kivitelezési szerződéseket bármely folyamatban lévő mélyépítkezésre csak a Tervhivatal által előzőleg engedélyezett beruházási hitelkereten belül lehet megkötni. Ha a kivitelezési összeg az engedélyezett hitelkeretet meghaladja, a szerződés csak akkor köthető meg, ha ehhez az építtető kérésére a Tervhivatal hozzájárult. Az esetleg részelőlegeknek vagy a kereseteknek folyósítására és kifizetésére a továbbiakban a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. §

Az 1949. és 1950. évi építkezésekkel kapcsolatos rendelkezések

(1) A jelen rendeletnek az építési program összeállítására, a fontossági sorrend megállapítására és az építési program jóváhagyására a (6. §), az előtervnek (8. §) elkészítésére és az országos mélyépítési tervnek megállapítására (9. §) vonatkozó rendelkezései az 1949. évi mélyépítkezésekre nem kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit az 1950. évben kivitelezésre kerülő mélyépítkezésekre az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az építési programmok összeállítására a Tervhivatal által kiadott rendelkezések az irányadók,

b) a fontossági sorrend megállapítására, valamint az összes építkezések céljára előirányzott összeg megállapítására vonatkozó határidőt, valamint az előterv benyújtásának határidejét a Tervhivatal elnöke a KPM-mal egyetértésben állapítja meg,

c) az építtető az ideiglenesen jóváhagyott építési programmok alapján [a) pont)] jogosult tervezővel tervezői szerződést kötni, amennyiben olyan végleges műszaki tervet készítettek, amely az 1950. évben a Tervhivatal végleges döntéséhez képest kivitelre nem kerül, az ezzel kapcsolatos tervezési költségek fedezéséről rendkívüli tervhitel útján az építtető előterjesztésére a Tervhivatal gondoskodik.

43. §

Mélyépítkezések pénzügyi lebonyolítása

Mélyépítkezések pénzügyi lebonyolítására nézve a fennálló rendelkezéseket kell átmenetileg alkalmazni, amennyiben ezek a jelen rendelet rendelkezéseivel nem ellentétesek.

44. §

A mély- és magasépítkezések együttes kivitelezése

(1) Ha a mélyépítkezés olyan magasépítési munkálatokkal függ össze, amelyeknek különálló megszervezése és lebonyolítása gazdaságossági okokból nem célszerű, a magasépítkezés a mélyépítési munkálatokkal kapcsolatban hajtható végre mind a tervezés, mind a kivitelezés tekintetében. Idevonatkozóan az ÉM előzetes, esetenkénti egyetértése szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha kisebb jelentőségű mélyépítés függ össze magasépítési munkálattal, feltéve, hogy a mélyépítési munkálat nem különleges jellegű.

(3) A mélyépítéssel kapcsolatos magasépítés költségeit a mélyépítési hitellel együtt, de ettől elkülönítve kell megállapítani.

45. §

Árvizsgálat

(1) A végleges műszaki terv (költségvetés) elkészítésénél, illetőleg a szerződések megkötésénél, a keresetek benyújtásánál, az anyagelőlegek folyósításánál, valamint a végszámla összeállításánál a vonatkozó árhatósági rendeleteket (rendelkezéseket) kell alkalmazni.

(2) A Tervhivatal és átruházott hatáskörben az illetékes ipari igazgatóság megvizsgálhatja az építkezéseknél érvényesített árakat abból a szempontból, hogy azok az indokolt költségeknek és a méltányos haszonnak összegét nem haladják-e meg, illetőleg az ármegállapításra vonatkozó szabályoknak és irányelveknek megfelelnek-e.

(3) A Tervhivatal elnöke rendelettel állapítja meg, hogy mely szerződések költségvetését kell a szerződés megkötésekor a Tervhivatalnak megküldeni.

(4) A tervezői költségek mértékére a Tervhivatalnak a tervezői díjszabás tekintetében a KPM-mal egyetértésben hozott rendelkezései az irányadók.

(5) Az egyes munkálatokra nézve utólagos árfelülvizsgálatot csak a Tervhivatal kezdeményezésére vagy az illetékes miniszterek együttes kívánságára lehet elrendelni. Az utólagos árfelülvizsgálatból visszatérítési igényt érvényesíteni vagy teljesíteni csak a megrendelők és a kivitelező vállalatra illetékes miniszterek együttes hozzájárulásával lehet. A visszatérítendő összeget a beruházási keret javára kell átutalni.

46. §

A KPM hatáskörébe tartozó üzemi jellegű magasépítkezések

(1) A 4197/1949. (167) Korm. rendelet (az alábbiakban: R.) 3. §-a értelmében a KPM hatáskörébe tartozó üzemi magasépítkezések végleges műszaki tervét és árelemzett költségvetését [R. 13. § (3) bek.] az építtető hagyja jóvá. Az árra vonatkozó vita esetében a kivitelezőre nézve kötelezően az ÉM dönt. Az építtető, ha az ÉM döntésével nincs megelégedve, az ügyet az Egyeztető Bizottság elé terjesztheti.

(2) Az R. 3. §-a értelmében a KPM hatáskörébe tartozó üzemi magasépítkezések vállalatbaadása szempontjából az R. 23. §-a (3) és (4) bekezdésének rendelkezései nem nyernek alkalmazást. Ilyen építkezések odaítélésének kérdésében az építtető dönt.

47. §

Az ÉM hatáskörébe tartozó magasépítkezések

A jelen rendelet 17. § (1) bekezdés f) pontjának, 18. §-a (2) és (3) bekezdésének, 21. §-ának, 23. §-a (6) bekezdésének, 39. valamint 45. §-ának rendelkezéseit az ÉM hatáskörébe tartozó magasépítkezésekre is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett vonatkozásokban a KPM helyett az ÉM illetékes.

48. §

Hatálybalépés és végrehajtás

A jelen rendelet végrehajtásáról - ha rendelkezései szerint az más miniszter hatáskörébe utalva nincs - a Tervhivatal elnöke és a KPM, illetőleg a 47. § tekintetében a KPM helyett az ÉM gondoskodik.

Budapest, 1949. évi október hó 28-án.

Dobi István s. k.

a minisztertanács elnöke