1950. évi 12. törvényerejű rendelet

a bűnvádi ügyekben a vizsgálat megszüntetéséről

1. § A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvény (Bp.) és az azt kiegészítő jogszabályok akként módosulnak, hogy bűnvádi ügyekben vizsgálatnak nincs helye.

2. § (1) Az előkészítő eljárás során azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket a Bp. a vizsgálóbíró hatáskörébe utal - ideértve a bűnügyi zárlat és a biztosítási végrehajtás elrendelését is - az államügyészség, azokat az eljárási cselekményeket pedig, amelyeket a Bp. a járásbíróság hatáskörébe utal, a járásbírósági közvádló teljesíti. Ehhez képest az államügyészség és a járásbírósági közvádló hatásköre a Bp. 98. §-ának harmadik bekezdésében felsorolt eljárási cselekmények teljesítésére is kiterjed.

(2) Az államügyészségnek és a járásbírósági közvádlónak az előkészítő eljárás során az (1) bekezdés alapján teljesített eljárási cselekményeire a Bp. 121., 122., 124., 125., 126. és 127. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Saját kerületén kívül az államügyészség és a járásbírósági közvádló csak a főállamügyész engedélyével foganatosíthat eljárási cselekményt.

3. § Az államügyészség, illetőleg a járásbírósági közvádló által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás - hacsak közben maga meg nem szünteti - rendszerint a tárgyalás kitűzéséig tart.

4. § (1) A 2. és a 3. § alá tartozó esetekben az államügyészség, illetőleg a járásbírósági közvádló által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(2) A fellebbezést annak a bíróságnak a büntetőtanácsa intézi el, amely mellett az államügyészség (a járásbírósági közvádló) működik. A büntetőtanács végzése ellen további fellebbezésnek helye nincs.

5. § (1) A 2. és a 3. § alá tartozó esetekben határozat körén kívül tett intézkedés, illetőleg az intézkedés elmulasztása miatt panasznak van helye, amelyet a főállamügyész intéz el.

(2) A panasz előterjesztésére és elintézésére nézve egyebekben a Bp. 113. és 114. §-a megfelelően irányadó.

6. § (1) Ha a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az államügyészség a vád képviseletét megtagadja vagy a nyomozást megszünteti és a főállamügyészhez intézett folyamodás (Bp. 42. §) eredménytelen maradt, a sértett az ítélőtanács elnökénél vádiratot adhat be. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a rendőri hatóság vezetője a főmagánvádló által kért nyomozás elrendelését megtagadja vagy a nyomozást megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés esetében az államügyészség, illetőleg a rendőri hatóság köteles az ügyre vonatkozó iratokat a bírósághoz - megkeresésre - áttenni.

7. § (1) A megyei bírósági különtanács (1946: XIV. törvény) megszűnik.

(2) A rendőri hatóság intézkedése ellen tett előterjesztést a megyei bíróság, illetőleg a járásbíróság büntetőtanácsa intézi el a szerint, hogy az ügy melyik bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Az előzetes letartóztatás elrendelése miatt a rendőri hatóság intézkedése ellen előterjesztésnek nincs helye; az államügyészség (a járásbírósági közvádló) hivatalból határoz a rendőri hatóság által elrendelt előzetes letartóztatás fenntartása, illetőleg megszüntetése tárgyában.

(4) A terheltnek - elmeállapota megfigyelése végett - állami intézetbe szállítása (Bp. 246. § 3. bek.) tárgyában a büntetőtanács határoz.

8. § Az ítélőbíróság a Bp. 262. és 322. §-a alapján egyes nyomozási cselekmények teljesítését is elrendelheti és a bizonyítás kiegészítését egyik tagja után is foganatosíthatja.

9. § A Bp. 435. §-a akként módosul, hogy újrafelvételi indítvány esetében a bíróság a bizonyítás felvételét közvetlenül vagy valamelyik tagja útján teljesíti.

10. § A más bíróságoktól származó megkereséseket, amennyiben azokat a megyei bíróság székhelyén kell foganatosítani, a megyei bíróságnak, egyébként a járásbíróságnak az elnök által kijelölt bírája teljesíti.

11. § Azokat a tennivalókat, amelyeket fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabály a vizsgálóbíró hatáskörébe utalt, az államügyészség teljesíti.

12. § A vizsgálóbíró kirendelésére vonatkozó jogszabályok és az ezek alapján történt kirendelések hatályukat vesztik.

13. § (1) A jelen törvényerejű rendelet az 1950. évi május hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépésekor már folyamaiban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A vizsgálóbíró, illetőleg a járásbíróság a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor előtte folyamatban levő vizsgálatokra vagy egyes vizsgálati (nyomozási) cselekményekre vonatkozó iratokat - minden további eljárás mellőzésével - az államügyészséghez (a járásbírósági közvádlóhoz) teszi át, a Bp. 282., 322. és 455. §-ának eseteiben pedig a bírósághoz küldi vissza.

(3) A megyei bírósági különtanács a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor előtte folyamatban levő ügyek iratait - minden további eljárás mellőzésével - az ítélőbírósághoz teszi át,

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára