137/1950. (V. 10.) MT rendelet

a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók prémiumrendszeréről

(Közigazgatási rendszám: 3.228.)

A jelenlegi bonyolult, bürokratikus, nem az egyéni teljesítményre támaszkodó prémiumok helyett a minisztertanács a szocialista bérrendszer elvének megfelelő, az egyéni teljesítményen alapuló rendszert kíván bevezetni a termelést irányító dolgozók (igazgatók, osztályvezetők, csoportvezetők stb.) jutalmazására. Az új rendszer célja az, hogy

a termelés irányítóit fokozottan tegye érdekeltté a termelés emelésében,

világosan, egyértelműen kitűzött célok elérése esetében előre meghatározott prémiumot biztosítson,

a vállalatok igazgatóinak módot nyújtson arra, hogy a dolgozókat a vállalat lényegesebb feladatainak teljesítésére ösztönözzék.

E célok érdekében a minisztertanács a következőket rendeli:

I. Alapelvek

1. § A közületi vállalatoknál, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb központoknál, az egyesüléseknél, úgyszintén a gazdasági irodáknál alkalmazott műszaki, valamint irányító munkát végző adminisztratív dolgozókat a jelen rendelet szabálya szerint prémiumban lehet részesíteni.

2. § (1) A prémiumrendszerben dolgozó munkavállaló munkabére szempontjából két részt kell megkülönböztetni: a) az alapbért és b) a prémiumot.

(2) Az alapbér az a bérösszeg (100%), amely a munkavállalót a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított bértáblázat alapján a munkakörének megfelelő besorolás szerint illeti meg.

(3) A prémium olyan rendszeres többletjuttatás, amely a munkavállalót meghatározott feladat teljesítése esetében illeti meg. A prémiumot általában az alapbér százalékában kell kifejezni.

3. § A prémiumnak csak az egyéni munkaeredmény lehet az alapja. Ezért prémiumrendszerben csak azok a munkavállalók dolgozhatnak, akiknek egyéni munkaeredményét számszerűen vagy egyébként egyértelműen meg lehet állapítani.

4. § (1) A prémium alapjául szolgáló feladat kitűzése során elsősorban a következő három feladatcsoportot kell figyelembe venni:

a) a termelés (forgalom) emelése (a termelési, forgalmi tervek túlteljesítése),

b) az önköltség csökkentése (az önköltségcsökkentési tervek túlteljesítése),

c) a minőség javítása.

(2) A prémium alapjául csak olyan feladatot lehet kitűzni, amelyre vonatkozólag a könyvelés és általában az üzemi adatszolgáltatás megbízható adatokat tud nyújtani.

5. § (1) A munkavállaló részére kitűzött feladat meghatározása kétféle módon történhet, éspedig

a) meghatározott cél kitűzésével (7. §) vagy

b) gazdaságossági, illetőleg termelési mutatók megállapításával (8-9. §).

(2) A feladat meghatározásának az (1) bekezdésben említett kétféle módját együttesen is lehet alkalmazni (pl. az öntöde vezetője részére kitűzött teljesítmény a selejtnek meghatározott százalékra csökkentése, emellett prémiumban részesíthető az öntöde tervtúlteljesítésének minden százaléka után).

(3) A prémium alapjául általában egy, legfeljebb két-három feladatot lehet kitűzni. Ezek közül rendszerint egy feladat teljesítése határozza meg a prémium mértékét, míg az esetleges többi feladatot olyan feltételként kell megjelölni, amelynek nemteljesítése az egyébként járó prémium kifizetését kizárja (kizáró feltétel; példa: a munkavállaló a selejtcsökkentés minden százaléka után prémiumban részesül, feltéve, hogy a termelési tervet teljesíti, ha tehát a termelési terv teljesítése száz százalékon alul marad, prémium akkor sem jár, ha a selejt egyébként csökken).

6. § Ha a prémium alapjául szolgáló feladatként nem a termelési (forgalmi) terv túlteljesítését jelölték ki, akkor a termelési (forgalmi) terv teljesítését kizáró feltételként minden esetben meg kell jelölni. E szabály alól csak azoknál a dolgozóknál lehet kivételt tenni, akiknek munkája a termelési (forgalmi) terv teljesítésével nem áll közvetlen kapcsolatban.

7. § (1) Ha a feladatot meghatározott cél kitűzésével állapították meg, a munkavállaló a megkívánt eredmény elérése és tartása esetében megkapja a prémiumot, ellenkező esetben azonban prémiumban nem részesül.

(2) A kitűzött cél lehet valamely termelési, gazdaságossági, műszaki vagy technológiai feladat megoldása, beruházásának határidőre való teljesítése, valamint a minőségi termelés továbbfejlesztése (pl. a selejt meghatározott százalékra csökkentése és ilyen szinten tartása, a könyvelés napra kész állapotban tartása, az anyagkihozatal bizonyos százalékának elérése és tartása stb.).

8. § (1) A feladatnak mutatókkal való megállapítása esetében a munkavállalót az elért eredmény minden előre megállapított egysége után a kitűzött prémium illeti meg (pl. a selejtcsökkentés minden egyes százaléka után az alapbér meghatározott százaléka stb.)

(2) A prémium alapjául szolgáló mutatókat a termelési, önköltségcsökkentési, minőségi, pénzügyi, beruházási stb. tervekre kell felépíteni.

9. § (1) Ha a prémium alapjául szolgáló feladatot mutatókkal határozták meg, a munkavállaló eredménye pedig az előirányzaton alul marad, az eredménycsökkenés mértékétől függően az alapbért is csökkenteni kell. A csökkentés mértékét a prémium kitűzésével egyidejűleg előre meg kell határozni. (Például: a munkavállaló a termelési terv túlteljesítésének minden százaléka után prémiumban részesül, ha azonban a termelési terven alul marad, alapbérét az elmaradás minden százaléka után az előre meghatározott mértékben csökkenteni kell.)

(2) Az alapbért az (1) bekezdés esetében legfeljebb 80%-ára lehet csökkenteni (biztosított bére).

(3) Ha a feladatot meghatározott cél kitűzésével állapították meg (7. §), valamint kizáró feltétel [5. § (3) bek.] nemteljesítése esetében az alapbér csökkenésének nincs helye.

10. § Prémium kifizetésének kizárólag a kitűzött feladat teljesítése esetében van helye. E szabály alól kivételt semmiféle címen sem lehet engedélyezni.

11. § (1) A prémium alapjául szolgáló feladatot, valamint a kizáró feltételeket meg lehet változtatni, ha a prémiumrendszerben dolgozók munkája szempontjából más gazdasági cél elérése került előtérbe.

(2) A kitűzött feladat megváltoztatásának legkorábban hat hónap eltelte után van helye. Ez a határidő a feladatnak meghatározott cél kitűzésével való megállapítása esetében a cél elérésétől, mutatókkal való megállapítása esetében pedig a mutató alkalmazásba vételétől számít.

II. Hatásköri és eljárási szabályok

12. § (1) A prémium alapjául szolgáló feladatot és a prémium mértékét - a (2) bekezdés esetét kivéve - a vállalat (központ, egyesülés, gazdasági iroda) igazgatója állapítja meg.

(2) Az igazgató, valamint a vállalat (központ, egyesülés, gazdasági iroda) vezető munkavállalói részére a prémium alapjául szolgáló feladatot és a prémium mértékét az a szerv állapítja meg, amely a vállalat stb. felett a közvetlen felügyeletet gyakorolja (központ, egyesülés, minisztérium).

13. § (1) A prémium elszámolásának rendszerét úgy kell megállapítani, hogy az minden érdekelt dolgozó számára világos és érthető legyen. Ezekkel a dolgozókkal közölni kell, hogy milyen feladat teljesítése esetében milyen mértékű prémiumban részesülnek.

(2) A prémiumot a lehetőség szerint az annak alapjául szolgáló eredmény elérését követő naptári hónap folyamán kell kifizetni. A kifizetés lehetőleg a bérfizetéssel együtt történjék.

(3) A prémiumrendszerben dolgozó munkavállalók kívánságára a vállalat (központ, egyesülés, gazdasági iroda) köteles azokat az adatokat rendelkezésre bocsátani, amelyeknek alapján munkájának eredményét kiszámították.

14. § (1) A jelen rendeletben szabályozott prémiumrendszert először a gyáriparban, az építőiparban, a bányászatban és a közlekedésben kell bevezetni. Az Országos Munkabér Bizottság állapítja meg azt az időpontot, amikor a prémiumrendszer a népgazdaság egyéb ágaiban is bevezetésre kerül.

(2) A prémiumrendszer bevezetéséhez szükséges végrehajtási utasítást - ideértve a bevezetés időpontjának meghatározását is - az Országos Munkabér Bizottság adja ki. A prémiumrendszer bevezetéséről az illetékes miniszterek gondoskodnak.

(3) A prémiumrendszerre (a többletteljesítési juttatásra) vonatkozó jelenleg hatályos szabályok akkor vesztik hatályukat, amikor a jelen rendeletben szabályozott prémiumrendszer az egyes vállalatokban (központokban, egyesülésekben, gazdasági irodákban) bevezetésre kerül. Az említett szabályok: a minisztertanács 320/1949. (VI. 23.) MT határozat, valamint 340/1949. (VII. 17.) MT határozat, valamint az Országos Munkabér Bizottság 42459/1949. OMB határozat, 42.480/1949. OMB határozat, 10402/1949. OMB határozata.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke