143/1950. (V. 18.) MT rendelet

a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről

(Közigazgatási rendszám: 5.200.)

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az 1950. I. törvény (a továbbiakban: T.) 66. §-ában foglaltak alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Megyékben a megyei tanács, Budapest fővárosban a városi tanács (a továbbiakban: tanács) az államhatalom helyi szerveként 1950. évi június hó 15. napján kezdi meg működését.

(2) A megyei tanács működési köre a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre, a budapesti városi tanács működési köre pedig Budapest főváros területére terjed ki.

(3) A törvényhatósági jogú városok a megyei tanács felállításától kezdődően a megyei városokkal azonos jogállásúak.

(4) A tanács működésének megkezdése napjától kezdődően az alábbi szervek tennivalóit a tanács és végrehajtóbizottság látja el:

a) megyékben: a főispán és a megyei önkormányzat összes szervei, Országos Tervhivatal kirendeltsége, Központi Statisztikai Hivatal kirendeltsége, Munkaerőtartalékok Hivatala kirendeltsége, pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, megyei földhivatal, állami mezőgazdasági gépüzem megyei alközpontja, kereskedelmi igazgatóság, államépítészeti hivatal, a népművelési igazgatás megyei szervei, tankerületi főigazgatóság, sportfelügyelőség, szociális felügyelőség, tisztifőorvos;

b) Budapest fővárosban: a fővárosi önkormányzat összes szervei a kerületi szervek kivételével, Országos Tervhivatal fővárosi kirendeltsége, fővárosi pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, kereskedelmi igazgatóság, tankerületi főigazgatóság.

(5) A járásokban, városokban és községekben, valamint a főváros kerületeiben a fentebb felsorolt szerveknek alárendelt szervek, valamint a városok és községek önkormányzati szervei működésüket - a megyei, illetve a budapesti városi tanácsnak alárendelten - a hatályos jogszabályok szerint folytatják.

(6) A járási, a városi, a községi és a városi kerületi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről külön jogszabály fog intézkedni.

2. § (1) A T. és e rendelet értelmében a tanács és a végrehajtóbizottság, valamint a végrehajtóbizottság osztályai és titkársága irányában a minisztertanácsot megillető jogkört a minisztertanács átmenetileg a belügyminiszter útján gyakorolja.

(2) A T. és e rendelet értelmében a minisztertanácsnak megküldendő felterjesztéseket a végrehajtóbizottság elnöke a belügyminiszter útján juttatja el a minisztertanácshoz.

(3) A tanácsokkal kapcsolatos döntő jelentőségű ügyeket a belügyminiszter minden esetben a minisztertanács elé terjeszteni köteles. Ezeknek körét a minisztertanács állapítja meg.

(4) A tanáccsal kapcsolatos ügyet vita esetén bármelyik miniszter kívánságára a belügyminiszter köteles a minisztertanács elé vinni.

(5) A belügyminiszter a minisztertanácsot megillető jogkör gyakorlásával kapcsolatos működéséről a minisztertanácsnak beszámol.

(6) A T. és e rendelet értelmében a végrehajtóbizottság, valamint a végrehajtóbizottság osztályai irányában a szakirányítás körében az illetékes minisztereknek biztosított jogkör az Országos Tervhivatal elnökét, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökét és az Országos Sporthivatal elnökét is megilleti.

3. § (1) A tanácsok tagjait a T. értelmében (13. az illető terület választópolgárai választják és hívják vissza.

(2) A választások megtartásáig a tanács tagjait és póttagjait - a Magyar Függetlenségi Népfront megyei, illetőleg fővárosi szervezetének javaslatára - a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa küldi be és hívja vissza.

(3) A tanács tagjainak és póttagjainak száma:

4. § (1) A tanács első ülését az 1950. évi június hó 15. napján tartja.

(2) Az első ülést a Magyar Függetlenségi Népfront megyei, illetőleg fővárosi elnöke hívja össze; ő gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről és vezeti az ülést a végrehajtóbizottság megválasztásáig.

5. § (1) A tanács az első ülésen tagjai sorából megválasztja a végrehajtóbizottságot.

(2) A végrehajtóbizottság tagjainak száma:

(3) A végrehajtóbizottság tagjait a tanács visszahívhatja.

6. § (1) A végrehajtóbizottság a tanács ülésének befejezése után még aznap megalakul és megkezdi működését.

(2) A végrehajtóbizottság első ülésén tagjai sorából megválasztja elnökét, két elnökhelyettesét, valamint titkárát.

(3) A végrehajtóbizottság elnöke vezeti a végrehajtóbizottság munkáját, irányítja és ellenőrzi a végrehajtóbizottság hivatali szervezetét, irányítja az elnökhelyettesek és a titkár munkáját, felügyeletet gyakorol az alárendelt tanácsok és végrehajtóbizottságok munkája felett.

(4) Az elnökhelyettesek az elnököt - akadályoztatása esetén - helyettesítik és segítik az osztályok felett gyakorolt felügyeleti és ellenőrzési munkában.

(5) A végrehajtóbizottság titkára ellátja a tanács és a végrehajtóbizottság titkári teendőit, segíti az elnököt ellenőrzési és felügyeleti munkájának ellátásában, előkészíti a tanács és a végrehajtóbizottság üléseit, felelős a tanács és a végrehajtóbizottság ülései jegyzőkönyvének elkészítéséért, szervezi az állandó bizottságok munkáját.

(6) Az elnököt, az elnökhelyetteseket és a titkárt a végrehajtóbizottság visszahívhatja.

7. § A végrehajtóbizottságnak a végrehajtóbizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárainak megválasztásáról, valamint visszahívásáról szóló határozatot jóváhagyás végett a minisztertanácshoz fel kell terjeszteni.

8. § (1) A végrehajtóbizottság közvetlenül felelős a tanácsnak és a minisztertanácsnak.

(2) A végrehajtóbizottság működéséről az elnök a tanács ülésén beszámol. A beszámoló jelentést a végrehajtóbizottság a tanács ülését megelőzően megtárgyalja.

9. § (1) A tanácsa tagjai sorából az osztályok munkájának támogatására és ellenőrzésére, valamint egyes különleges feladatokra a T. értelmében (21. állandó bizottságokat alakít.

(2) A tanács a végrehajtóbizottság előterjesztésére állapítja meg, hogy milyen állandó bizottságokat szervez. Az állandó bizottságok felállítására vonatkozó tanácsi határozatot jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) Az állandó bizottság tagjainak száma legalább 5 és legfeljebb 9. A bizottság tagjait és ezek között az elnököt és helyettesét a tanács jelöli ki.

(4) A végrehajtóbizottság elnöke minden állandó bizottság mellé előadót jelöl ki az érdekelt osztály alkalmazottai közül. Az előadó végzi a bizottság adminisztrációját és a bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvesz.

(5) A végrehajtóbizottság érdekelt osztályának vezetője az elnök meghívására a bizottság ülésén résztvenni és a kért felvilágosításokat megadni köteles.

(6) A bizottság üléseire az elnök tanácskozási joggal olyan személyt is meghívhat, aki a bizottságnak nem tagja.

(7) A bizottság összehívására, napirendjének megállapítására és tanácskozására az ügyrendnek a végrehajtóbizottságra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

10. § (1) A tanács tagjainak illetményét vagy munkabérét, ha alkalmazásban állanak, a munkáltató olyan összegben köteles megfizetni, mintha a tanács és szervei ülésén való részvétel vagy a tanács és szervei megbízásából kifejtett működésük ideje alatt munkahelyükön dolgoztak volna.

(2) A tanácsnak azt a tagját, aki a tanács és szervei ülésén való részvétel vagy a tanács és szervei megbízásának teljesítése végett munkahelyéről eltávozik, a tanács költségvetésének terhére az állami alkalmazottaknak járó legmagasabb kiküldetései illetmény (kiküldetési költség) illeti meg.

11. § (1) A tanács a szükséghez képest, de legalább háromhavonként tartja üléseit. A tanács ülését a végrehajtóbizottság határozata alapján az elnök hívja össze.

(2) A tanács tagjai egyharmadának szóban vagy írásban előterjesztett kívánságára a tanács rendkívüli ülését az elnök 8 napon belüli időpontra összehívni köteles. A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező tagok kötelesek az elnökkel közölni azokat az ügyeket, amelyeket az ülésen tárgyalni kívánnak.

(3) A tanács ülésének napirendjét a végrehajtóbizottság állítja össze. A napirendet a tanács hivatalos helyiségében közszemlére kell tenni és a napirendre tűzött javaslatok stb. szövegével együtt a tanács tagjainak és a belügyminiszternek meg kell küldeni.

12. § (1) A tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van.

(2) Ha a tanács ülése a tagok többségének távolmaradása következtében nem határozatképes, az elnök erről a belügyminiszternek jelentést tesz és az ülést 8 napnál nem későbbi időpontra ismét összehívja.

13. § (1) A végrehajtóbizottság hetenként rendszeresen ülést tart.

(2) Az elnök a heti rendes ülésen kívül halaszthatatlan ügyekben köteles a végrehajtóbizottság ülését azonnal összehívni.

(3) A végrehajtóbizottság első ülésén megállapítja, hogy heti rendszeres ülését a hétnek melyik napján és milyen időpontban fogja tartani. Ezt az elnök a belügyminiszternek bejelenti.

(4) A végrehajtóbizottság ülésének napirendjét az elnök állítja össze. A napirendre felvett ügyek gondosan előkészített és megtárgyalt szövegét az ülés időpontja előtt 48 órával az elnök megküldi a végrehajtóbizottság tagjainak.

(5) A végrehajtóbizottság ülésére a végrehajtóbizottság nevében az elnök szakértőként olyan személyeket is meghívhat, akik a végrehajtóbizottságnak nem tagjai. A végrehajtóbizottság elhatározhatja, hogy következő ülésére a tagokon kívül az elnök kit hívjon meg. A meghívottak az ülésen csak tanácskozási joggal vesznek részt és csak annak a napirendi pontnak a tárgyalásánál lehetnek jelen, amelynek tárgyalásához meghívást kaptak.

(6) A miniszterek kiküldöttei az ügykörüket érintő kérdésekben jogosultak a T. értelmében (41. az ülésen tanácskozási joggal résztvenni.

14. § (1) A végrehajtóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van.

(2) Ha a végrehajtóbizottság ülése a tagok többségének távolmaradása következtében nem határozatképes, az elnök erről a belügyminiszternek jelentést tesz és az ülést a következő munkanapra ismét összehívja.

15. § A tanács és a végrehajtóbizottság ügyrendjét a melléklet tartalmazza.

16. § (1) A végrehajtóbizottság működésének megkezdésekor a végrehajtóbizottság hivatali szervezete keretében általában az alábbi osztályokat és a titkárságot kell felállítani:

megyékben:

I. Pénzügyi,

II. Terv- és statisztikai,

III. Igazgatási,

IV. Ipari,

V. Kereskedelmi,

VI. Mezőgazdasági,

VII. Építésügyi,

VIII. Közlekedési,

IX. Oktatási és népművelési,

X. Közegészségügyi és népjóléti,

XI. Munkaerőgazdálkodási osztályt;

Budapest fővárosban:

I. Pénzügyi,

II Terv- és statisztikai.

III. Igazgatási,

IV. Ipari,

V. Kereskedelmi,

VI. Mezőgazdasági,

VII. Építésügyi,

VIII. Közlekedési,

IX/a. Oktatási,

IX/b. Népművelési,

X. Közegészségügyi és népjóléti,

XI. Munkaerőgazdálkodási,

XII. Lakásgazdálkodási osztályt.

(2) A belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes megyékben az (1) bekezdésben írt felsorolástól eltérően állítsák fel az osztályokat.

(3) Új osztály szervezését vagy meglévő osztály megszüntetését (összevonását) a végrehajtóbizottság javaslatára a minisztertanács határozza meg.

17. § (1) Az osztályok belső szervezetére, működésére és ügykörére vonatkozó részletes szabályokat az egyes osztályok ügyköre szerint illetékes miniszternek a belügyminiszterrel egyetértésben tett előterjesztésére a minisztertanács külön rendelettel állapítja meg.

(2) Az osztályok és a titkárság létszámát a pénzügyminiszternek az illetékes miniszterrel megtárgyalt javaslatára a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

(3) A végrehajtóbizottság titkársága általában a következő feladatokat látja el: személyzeti ügyek, ellenőrzés és információ, a tanács és a végrehajtóbizottság adminisztrációja, fegyelmi ügyek, a tanács és a végrehajtóbizottság sajtó- és egyéb propaganda ügyei.

18. § (1) A végrehajtóbizottság által az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye a tanácshoz vagy az illetékes szakminiszterhez.

(2) Azt, hogy a tanács milyen ügyekben hivatott a fellebbezés elbírálására, külön rendelet szabályozza. A szabályozás megtörténtéig a végrehajtóbizottság elsőfokú határozatai elleni fellebbezést az illetékes miniszter bírálja el.

(3) A tanácsnak alárendelt szervek határozata ellen beadott fellebbezés ügyében másodfokon a végrehajtóbizottság határoz.

(4) A végrehajtóbizottság másodfokú határozata ellen további jogorvoslatnak (felülvizsgálati kérelemnek) helye nincs.

19. § (1) A tanács működési területére kiterjedő hatállyal olyan állandóbb jellegű szabályozást igénylő jelentős kérdésben, amely feladatkörét nem haladja meg, szabályrendelet elnevezéssel helyi rendeletet hozhat.

(2) A szabályrendelet jóváhagyás végett a minisztertanácshoz fel kell terjeszteni. Ha a minisztertanács a felterjesztéstől számított 15 nap alatt a szabályrendeletre nem nyilatkozik, azt jóváhagyottnak kell tekinteni és intézkedni lehet kihirdetése iránt.

(3) A szabályrendeletet az elnök és titkár írják alá és azt - jóváhagyás után - a helyileg szokásos módon ki kell hirdetni. A szabályrendelet, amennyiben eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetés napját az elnök a szabályrendelet függelékeként naptárilag megállapítja.

(4) A kihirdetett szabályrendeletet haladéktalanul meg kell küldeni a minisztertanácsnak és az ügy tárgya szerint érdekelt minisztereknek.

(5) Az illetékes miniszterek a belügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok a szükséges új szabályrendeletek megalkotásához egységes szempontokat kapjanak.

(6) A megyei és a budapesti városi tanács a szabályrendeletben foglalt rendelkezések megtartását 300 forintig terjedhető bírság megállapításával biztosíthatja és a rendelkezések megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősítheti. A szabályrendeletben a kihágás büntetése legfeljebb 15 napig terjedhető elzárásban vagy 1000 forintig terjedhető pénzbüntetésben határozható meg.

20. § (1) A tanács költségvetésébe fel kell venni minden olyan bevételt és kiadást, amelyet a megye, illetőleg a budapesti városi tanács feladatainak ellátása céljából részükre előirányoztak. Ezeknek a bevételeknek és kiadásoknak átadása a tanács részére a pénzügyminiszter és a belügyminiszter egyetértése alapján megállapított módon és időben történik.

(2) A járási, városi és községi tanácsok költségvetését a megyei tanács költségvetése, a fővárosban a városi kerületi tanácsok költségvetését a budapesti városi tanács költségvetése egyesíti tárcánkénti és területi összegezésben.

(3) A járási és a járási tanácsnak alá nem rendelt városi tanácsok költségvetését a megyei tanács, fővárosban a városi kerületi tanácsok költségvetését a budapesti városi tanács, a megyei tanács és a budapesti városi tanács költségvetését pedig a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a minisztertanács hagyja jóvá.

(4) A tanács költségvetésében előirányzott bevételeket és kiadásokat a nemzeti költségvetésben annak a tárcának költségvetésénél is fel kell tüntetni, amely a bevételi, illetve a kiadási tétellel kapcsolatos ügykörben illetékes.

(5) A tanács költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályozás megtörténtéig ezekben az ügyekben a hatályos rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

21. § (1) A tanács irányítja az alája rendelt vállalatokat.

(2) Azt, hogy mely vállalatok tartoznak a tanács irányítása alá és azt, hogy a tanács irányítása alá nem tartozó vállalatoknak és gazdasági szerveknek milyen a tanáccsal való kapcsolata, az illetékes miniszter előterjesztésére a Népgazdasági Tanács határozza meg.

(3) A tanács irányítása alá tartozó vállalatok nyereségét, illetőleg veszteségét a tanács költségvetésébe kell beállítani.

22. § (1) A felsőbb szervek a T. értelmében (59. a végrehajtóbizottság elnökén keresztül érintkeznek a tanáccsal és a végrehajtóbizottsággal.

(2) Azokat a fontos utasításokat, amelyek több tárca ügykörét érintik, a felsőbb szervek a belügyminiszter útján küldik meg a végrehajtóbizottság elnökének.

(3) A (2) bekezdésben nem említett fontos utasításaikat a felsőbb szervek a végrehajtóbizottság elnökéhez intézik. A kevésbé fontos, de általános érvényű utasítások közvetlenül a végrehajtóbizottság illetékes osztályvezetőjéhez intézhetők, egyidejűleg azonban közölni kell azokat a végrehajtóbizottság elnökével is. Kisebb jelentőségű ügyekben a felsőbb szerv az osztályvezetőkkel közvetlenül érintkezik.

23. § (1) A tanács és a végrehajtóbizottság ülései jegyzőkönyvének elkészítéséről a végrehajtóbizottság titkára gondoskodik.

(2) A tanács és a végrehajtóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyv egy aláírt példányát a tanács irattárában kell elhelyezni, egy-egy aláírt példányát pedig az ülést követő öt nap alatt a belügyminiszterhez - és az ügykörére vonatkozó részt - az illetékes miniszterhez fel kell terjeszteni.

24. § (1) A minisztertanács külön rendelettel szabályozza:

a) a tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási szervek (Néphadsereg, Államvédelmi Hatóság, Rendőrség, Tűzoltóság, Bíróságok, Államügyészségek, Állami Ellenőrző Központ kirendeltségei, Központi Adóhivatal, Vámhivatalok, Pénzügyőrség, Országos Vízgazdálkodási Hivatal, Államvasutak, Posta, Repülőterek, Egyetemek, Főiskolák, Országos Társadalombiztosító Intézet, országos jellegű gyógyintézetek stb.) viszonyát a tanácshoz;

b) az árvaszékek megszűnésével kapcsolatos hatásköri és egyéb kérdéseket;

c) a kihágási bíráskodás hatásköri és egyéb kérdéseit.

(2) A fenti rendeletek hatálybalépéséig a vonatkozó ügyekben a fennálló jogszabályok értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Melléklet a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelethez