204/1950. (VIII. 11.) MT rendelet

az államigazgatás ésszerűsítésének előmozdításáról

(Közigazgatási rendszám: 0.005.)

Az államigazgatás minden dolgozója köteles következetesen küzdeni a bürokratizmus ellen, a működésében a legmesszebbmenő takarékossággal eljárni és az ügyvitel ésszerűsítése érdekében munkakörének megfelelően közreműködni.

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa lehetőséget kíván biztosítani azoknak a dolgozóknak jutalomban részesítésére, akik munkaköri beosztásukból folyó kötelességükön túlmenően tesznek javaslatokat az ügyvitel ésszerűsítésére.

Az ügyviteli ésszerűsítés fogalma

1. § (1) Ügyviteli ésszerűsítési javaslatnak kell tekinteni minden olyan, az államigazgatás ügyvitelére vonatkozó javaslatot, amelynek megvalósítása az államigazgatás számára akár országosan, akár helyi viszonylatban gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár, az ügyintézést gyorsabbá, pontosabbá vagy egyszerűbbé teszi.

(2) Nem tekinthető ésszerűsítési javaslatnak valamely megoldásra váró kérdés felvetése, vagy valamely feladat puszta kitűzése, ha az a megoldás módját nem tartalmazza, vagy legalább elvileg nem mutat rá a megoldás gyakorlatilag kivihető módjára.

A javaslatok jutalmazása

2. § (1) Az ésszerűsítési javaslatok előterjesztőit, amennyiben a javaslatok elfogadásra és bevezetésre kerültek, jutalomban lehet részesíteni.

(2) Jutalmazásnak csak akkor van helye, ha a javaslat előterjesztése a javaslattevőnek munkaköri beosztásából folyóan nem volt kötelessége, vagy a javaslat jelentőségénél és eredetiségénél fogva meghaladja a javaslattevő munkakörében tőle joggal megkövetelhető teljesítményt és kezdeményezést.

(3) A jutalom összege 100.- Ft-tól 5000.- Ft-ig terjedhet.

(4) Az 1000.- Ft-ot meghaladó összegű jutalmat csak a javaslat tárgya szerint illetékes miniszter jóváhagyásával lehet folyósítani még az esetben is, ha a javaslat elbírálására és a jutalom megállapítására a javaslat helyi jellegénél fogva valamely alsóbb szerv vezetője illetékes.

(5) A jutalom összegének megállapításánál figyelembe kell venni

a) az elért megtakarítás nagyságát,

b) a megvalósítás következtében előálló ügyviteli egyszerűsítés, valamint az ügyvitel meggyorsulásának mértékét,

c) azt, hogy a javaslat mennyiben haladja meg a javaslattevő munkaköri beosztásából folyó hivatali kötelességét.

(6) Ugyanannak a javaslattevőnek egy éven belül legfeljebb két ízben lehet jutalmat megállapítani.

A javaslatok elbírálása

3. § (1) A javaslatok elbírálására általában annak a szervnek vezetője jogosult, amely szerv ügyvitelének, vagy szervezetének megjavítására irányul a javaslat. Ez esetben az illetékes vezető megállapítja a jutalom mértékét és a javaslat bevezetéséről saját hatáskörében gondoskodik.

(2) Olyan javaslat esetében, amely országos érvényű jogszabállyal vagy egyéb rendelkezéssel megállapított eljárás vagy szervezet megjavítását célozza, az elbírálásra, jutalmazásra és bevezetésre a javaslat tárgya szerint illetékes legfelsőbb országos szerv vezetője jogosult (miniszter, vagy főhivatal vezetője).

(3) Alsófokú államigazgatási szerv belső szervezetének, vagy munkájának megjavítására irányuló javaslat elbírálására és bevezetésére a felettes középfokú államigazgatási szerv vezetője az illetékes. A járási, városi vagy községi tanácsok munkájára vonatkozó javaslatot a megyei tanács végrehajtó-bizottságának elnöke bírálja el. A belügyminiszter egyes városok végrehajtó-bizottságának elnökeit felhatalmazhatja arra, hogy a vezetésük alatt álló hivatalok munkájával kapcsolatos javaslatok bevezetése és elbírálása tekintetében döntsenek.

Illetékmentesség

4. § Az ésszerűsítési javaslatok előterjesztésével kapcsolatos beadványok illetékmentesek.

A javaslatok előterjesztése

5. § (1) Ésszerűsítési javaslatot bármely államigazgatási szervnél elő lehet terjeszteni.

(2) A benyújtott javaslatot az annak elbírálására illetékes szervnél a beérkezés sorrendjében "ésszerűsítési napló" elnevezésű nyilvántartásba kell bevezetni.

(3) Több szervnél történő előterjesztés esetén meg kell nevezni mindazokat a szerveket, amelyeknél az ésszerűsítést már bejelentették.

(4) A javaslatnak az ésszerűsítési naplóba való bevezetése a szerzői tanúsítvány, vagy szabadalom megszerzéséhez szükséges bejelentést nem pótolja. Ilyen jogok megszerzéséhez a javaslatot az Országos Találmányi Hivatalnál is be kell jelenteni.

Az ésszerűsítés szerzője

6. § (1) Az ésszerűsítési javaslat szerzőjének - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek a javaslatát az ésszerűsítési naplóba korábban vezették be.

(2) Több szervnél történt előterjesztés esetében az az időpont irányadó, amikor az ésszerűsítési naplóba való bevezetés legelőször történt, még akkor is, ha utóbb a bevezetést eszközlő szerv saját illetékességének hiányát állapította meg.

Az ésszerűsítési napló

7. § A javaslatok elbírálására jogosult minden szervnél ésszerűsítési naplót kell vezetni. A napló oldalait számozni kell. A naplóból lapokat kitépni, vagy abban feljegyzéseket olvashatatlanná tenni nem szabad.

Vegyes rendelkezések

8. § (1) A javaslatért megállapított jutalom összege annak a szervnek költségvetését terheli, amelynek vezetője a jutalmat megállapította.

(2) A megállapított jutalomösszegeket a költségvetésekben erre a célra biztosított hitelek terhére és csakis az így rendelkezésre álló keretnek erejéig lehet folyósítani.

(3) A javaslat elfogadása, visszautasítása, illetékes szervhez való áttétele, a jutalomösszeg megállapítása tárgyában meghozott határozat ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A rendelet hatályának kiterjesztése

9. § (1) A jelen rendelet rendelkezései kiterjednek az állami vállalatok, ipari, kereskedelmi és egyéb központok, valamint az egyesülések ügyvitelét érintő ésszerűsítési javaslatokra is.

(2) Nem vonatkozik a jelen rendelet azokra a műszaki és a termelés körébe vágó egyéb ésszerűsítési javaslatokra, amelyek hatása a termelésben közvetlenül érvényesül.

Záró rendelkezések

10. § (1) A jelen rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az újítási ügyek intézéséről szóló 151/1950. (V. 31.) MT rendelet 22. §-a hatályát veszti, egyéb rendelkezéseit pedig a jelen rendelete 1. §-ának (1) bekezdése és a 9. §-ának (1) bekezdése alá eső ésszerűsítési javaslatokra nem lehet alkalmazni.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke