260/1950. (X. 29.) MT rendelet

az Irodalmi Alap létesítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 1.780.)

A Magyar Népköztársaság a magyar írók számára további anyagi segítséget kíván nyújtani annak érdekében, hogy magasabb színvonalú és elmélyültebb alkotásokkal szolgálhassák a dolgozó nép ügyét. Ezt célozza az alábbi rendelet.

1. § A Magyar Írók Szövetsége mellett és a népművelési miniszter felügyelete alatt "A Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapja" elnevezéssel alapot kell létesíteni.

2. § A Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapja (a továbbiakban: Irodalmi Alap) jogi személy. Feladata:

a) előlegek folyósítása az Irodalmi Alap tagjai részére olyan műveik (szépirodalmi fordításaik) után a jövőben várható írói jövedelmük terhére, mely művek (szépirodalmi fordítások) megírását tervezik, vagy amelyeknek megírását még nem fejezték be,

b) előlegek folyósítása az Irodalmi Alap tagjai részére már elkészült színpadi műveik nyilvános előadása fejében a jövőben várható jövedelmük terhére,

c) ösztöndíj és tanulmányi segély folyósítása az Irodalmi Alap tagjai részére annak elősegítése érdekében, hogy a dolgozó nép életének és munkájának tanulmányozása végett megfelelő időt tölthessenek el üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, a néphadseregnél stb.,

d) az Irodalmi Alap tagjai alkotó munkájának elősegítése alkotó házak szervezésével és fenntartásával,

e) üdülési lehetőség biztosítása az Irodalmi Alap tagjai és családjuk részére,

f) betegség és baleset esetén gondoskodás az Irodalmi Alap tagjai és családjuk segélyezéséről,

g) az Irodalmi Alap rászoruló tagjai és özvegyeik részére nyugdíj folyósítása,

h) az írók szerzői jogainak védelme.

3. § (1) Az Irodalmi Alap tagjai és az 1927. XXI. tv. 32. §-ának értelemszerű alkalmazásával igényjogosultnak tekintendő családtagjaik az állami egészségügyi szolgálat keretében, illetőleg az állami társadalombiztosítás keretében, a készpénzsegélyek kivételével, a biztosított munkavállalókat és családtagjaikat megillető mértékű betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak.

(2) Az állami társadalombiztosítás terhére nyújtott szolgáltatásokkal felmerülő költségeket az Irodalmi Alap fizeti.

4. § Az Irodalmi Alap tagjai azok a magyar írók és szépirodalmi fordítók, akiket munkásságuk alapján az Irodalmi Alap vezetősége az Irodalmi Alap tagjai sorába felvesz.

5. § (1) Nem lehet az Irodalmi Alap tagja az, aki a közügyektől el van tiltva.

(2) Ki kell zárni az Irodalmi Alap tagjai sorából azt, aki olyan cselekményt követ el, illetve olyan magatartást tanúsít, amely az Alapszabály értelmében összeférhetetlen az Irodalmi Alap tagságával.

6. § Az Irodalmi Alap munkájának elvi irányvonalát a Magyar Írók Szövetségének vezetősége szabja meg; ugyanő ellenőrzi az Irodalmi Alap működését is.

7. § (1) Az Irodalmi Alap élén héttagú vezetőség áll, melynek tagjait - közülük öt tagot a Magyar Írók Szövetsége vezetőségének javaslata alapján a Magyar Írók Szövetsége tagjai közül - a népművelési miniszter nevezi ki. Az Irodalmi Alap vezetőségének elnökét tagjai sorából az Irodalmi Alap vezetősége választja meg.

(2) A vezetőség irányítja az Irodalmi Alap működését a Magyar Írók Szövetségének vezetősége által meghatározott irányelvek alapján.

(3) Az Irodalmi Alap vezetőségének tagjai az Irodalmi Alappal szolgálati jogviszonyban nem állanak, tisztségüket díjazás nélkül töltik be.

8. § (1) Az Irodalmi Alap gazdasági és adminisztratív ügyeinek intézése az Irodalmi Alap igazgatójának a feladata, aki a vezetőség határozatainak végrehajtásáról is gondoskodik. Az Irodalmi Alapot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt az igazgató képviseli.

(2) Az Irodalmi Alap igazgatóját a népművelési miniszter nevezi ki. Az Irodalmi Alap egyéb személyzetét az igazgató alkalmazza.

(3) Az igazgató és az Irodalmi Alap egyéb alkalmazottai szolgálati jogviszonyára a megfelelő kollektív szerződés rendelkezései irányadók.

9. § Az Irodalmi Alap tagjai mindennemű írói (szépirodalmi fordítói) jövedelmének 3-10%-a, az Irodalmi Alap tagjai sorában nem tartozó írók (szépirodalmi fordítók) mindennemű írói (szépirodalmi fordítói) jövedelmének általában 1%-a az Irodalmi Alapot illeti meg.

10. § A 9. §-ban foglaltakon kívül az Irodalmi Alap jövedelmét képezik még:

a) a tagok beíratási és tagdíjai,

b) azokból az írói művekből származó jövedelmek, amelyeknek szerzői joga az Irodalmi Alap tulajdonában van,

c) ismeretlen írók szerzői jogvédelem alatt álló műveiből eredő jövedelmek,

d) állami támogatás,

e) egyéb forrásból eredő jövedelmek.

11. § Az Irodalmi Alap keretében szerzői jogvédő irodát kell szervezni, "Az Irodalmi Alap Szerzői Jogokat Védő Irodája" (továbbiakban: Szerzői Jogvédő Iroda) elnevezéssel.

12. § (1) A Szerzői Jogvédő Iroda feladata az írók (szépirodalmi fordítók) szerzői jogainak és az ezzel kapcsolatos anyagi és eszmei érdekeinek képviselete és védelme. A Szerzői Jogvédő Iroda gondoskodik arról, hogy az íróknak (szépirodalmi fordítóknak) járó szerzői jogdíjakat az erre kötelezettek megfizessék.

(2) Színpadi műveknek nem hivatásos művészek által való előadása után járó írói szerzői jogdíjakat a Szerzői Jogvédő Irodához kell befizetni.

(3) A Szerzői Jogvédő Iroda az általa beszedett szerzői jogdíjakat, az Irodalmi Alapot abból megillető rész levonásával, a szerzőknek kifizeti.

13. § Az Irodalmi Alap mentes minden adó és illeték fizetése alól.

14. § Az Irodalmi Alap fenntartásához és feladatainak megvalósításához szükséges állami támogatásról a népművelési minisztérium költségvetésében kell gondoskodni.

15. § Az Irodalmi Alap jogviszonyaira egyebekben az Alapszabály irányadó. Az Alapszabályt a Magyar Írók Szövetségének vezetősége alkotja meg és a népművelési miniszter hagyja jóvá.

16. § A jelen rendelet végrehajtásáról a népművelési miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke