1950. évi 26. törvényerejű rendelet

a Magyar Nemzeti Bankról[1]

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (az alábbiakban Bank) feladata

1. bankjegyek kibocsátásával és érmek forgalombahozatalával gondoskodik arról, hogy a készpénzben való fizetésekhez megfelelő mennyiségű törvényes fizetőeszköz álljon rendelkezésre;

2. az állam, közületi intézmények, szervek és vállalatok részére kizárólagos joggal számlákat vezet, ennek révén az ezek közötti fizetéseket (átutalásokat) lebonyolítja és lehetővé teszi az egyszámlarendbe bekapcsolt intézmények és vállalatok tervszerű gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését;

3. a Népgazdasági Tanács, illetőleg a pénzügyminiszter által megállapított elvek szerint és keretben hiteleket nyujt;

4. őrködik a valuta értékállandóságának a biztosítása felett, továbbá a nemzetközi fizetések céljára aranyból és devizából készletet gyűjt;

5. ellátja a tervszerű devizagazdálkodással, valamint a nemesfémforgalom szabályozásával, továbbá a nemzetközi fizetési vagy más pénzügyi egyezményekkel kapcsolatosan reáruházott teendőket.

6. a minisztertanács hozzájárulásával más feladatokat végez.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása végett a Bank mind belföldön, mind külföldön jogügyleteket köthet, pénzügyi műveleteket végezhet.

2. § (1) Bankjegyek kibocsátására csak a Bank jogosult. A Bank hirdetményben teszi közzé az új kibocsátású bankjegyek leírását, bankjegycímletek bevonásakor pedig a kicserélésre megállapított határidőt. A Bank által kibocsátott jegyeket magyar törvényes értékben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles teljes névértékben elfogadni. A hamis bankjegyeket és a hamis érmeket elismervény ellenében be kell szolgáltatni a Bankhoz.

(2) A forgalomban lévő bankjegyeknek arannyal, devizákkal és valutákkal, váltópénzzel, továbbá rövidlejáratú kölcsönökkel és értékpapírokkal kell fedezve lenniök. A pénzügyminiszter a Népgazdasági Tanács hozzájárulásával állapítja meg azt, hogy a fedezetnek milyen mértékben kell nemesfémből és devizából (érckészlet) állnia.

3. § (1) A Banknak, mint részvénytársaságnak az alaptőkéje 120.823.000 forint, vagyis továbbra is 30 millió aranykorona, amely 300.000 db. egyenkint 100 aranykorona névértékű, teljesen befizetett részvényre oszlik. Az államkincstárt részvényesi minőségében a pénzügyminiszter képviseli.

(2) A közgyűlést a zárószámadás megállapítása végett évenkint legkésőbben április hó végéig kell megtartani; összehívásáról az ügyvezetőség gondoskodik. A közgyűlésen szavazati jog azt a részvényest illeti, aki a közgyűlésen való részvételét az előző üzletév végéig írásban bejelenti s ugyanaddig az időpontig legalább 25 db részvényt a Banknál letétbe helyez. A közgyűlés a szavazatokat egyszerű szótöbbséggel hozza; minden 25 részvény egy szavazatra jogosít. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke (5. §) elnököl.

4. § (1) A Bank cége: Magyar Nemzeti Bank

National Bank of Hungary, Banque Nationale de Hongrie, Ungarische Nationalbank ...) E cégszöveget "Ügyvezetőség" toldattal a vezérigazgató (7. §) és az ügyvezetőség egy másik tagja, a vezérigazgató akadályoztatása esetén az ügyvezetőség két tagja jegyzi. A pénzügyminiszter fenntarthatja a jogot, hogy nagyobb jelentőségű ügyekben (kibocsátott bankjegyeken, külföldi szerződésekben stb.) a Banknak toldat nélküli cégét az elnök (5. §) a vezérigazgató és az ügyvezetőség egyik tagja jegyezze; az ügyvezetőség cégjegyzésének ez a korlátozása harmadik személyek irányában nem érvényesül. Az ügyvezetőség állapítja meg, hogy kik, milyen körben és milyen alakban jegyezhetik a Banknak valamelyik szolgálati helyét feltüntető cégét. A Bank cégét a cégjegyzékbe bejegyezni nem kell.

(2) A Bank székhelye Budapest. Az ügyvezetőség - egy vagy több üzletág folytatására - akár Budapesten, akár vidéken fiókokat állíthat fel.

5. § (1) A Bank működése felett a felügyeleti jog a pénzügyminisztert illeti. A pénzügyminiszter ezt a jogát képviselő útján gyakorolja. A pénzügyminiszter képviselője egyben a Bank igazgatóságának [(2) bek.] az elnöke.

(2) A pénzügyminiszter képviselőjét a Bank működésének irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos teendők ellátásában igazgatóság támogatja. Az igazgatóság tanácsadó testületként működik és azt az elnök [(3) bek.] a szükséghez képest hívja össze.

(3) Az igazgatóság a minisztertanács által a pénzügyminiszter előterjesztésére gazdasági szakemberek sorából kinevezett tagokból, továbbá az ügyvezetőség (6. §) tagjaiból áll. Az elnököt akadályoztatása esetén az igazgatóságnak a pénzügyminiszter által megbízott tagja helyettesíti.

6. § (1) Az ügyintézés és az üzletvitel irányítása az ügyvezetőség feladata. Az ügyvezetőség képviseli a Bankot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

(2) Az ügyvezetőség a vezérigazgatóból, a helyettes vezérigazgatóból és legalább három, de legfeljebb öt ügyvezető igazgatóból áll. A vezérigazgatót és helyettesét a pénzügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács, az ügyvezetőség többi tagját a pénzügyminiszter nevezi ki. A kinevezéssel a Bank és az ügyvezetőség tagjai között szolgálati jogviszony jön létre.

(3) Az ügyvezetőség ülésein a pénzügyminiszter képviselője (igazgatóság elnöke) vagy annak helyettese, távollétükben pedig a vezérigazgató elnököl. Az ügyvezetőség ülésein a Banknak az ügyvezetőség által esetenként vagy állandó jelleggel meghívott vezető alkalmazottai is tanácskozási joggal résztvehetnek. Az olyan határozatot, amelyet az ügyvezetőség a pénzügyminiszter képviselőjének (helyettesének) távollétében hozott, csak a pénzügyminiszter képviselőjének a jóváhagyása után lehet végrehajtani.

7. § A népgazdaságban a Bankra háruló feladatok ellátásáért az ügyvezetőség határozatainak a végrehajtásáért, általában az ügyintézésért és a munkafegyelem biztosításáért a vezérigazgató felelős. A vezérigazgatónak a fennálló jogszabályok korlátai között adott utasítása kötelező a Bank minden alkalmazottjára, A vezérigazgató a Bank alkalmazottainak fegyelmi hatósága.

8. § (1) A Bank alkalmazottai kötelesek a rájuk bízott feladatokat mindenkor a köz érdekének szem előtt tartásával, lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint és az őket terhelő titoktartási kötelesség pontos megtartásával ellátni.

(2) A Bank alkalmazottait a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közalkalmazottaknak kell tekinteni, egyébként azonban, szolgálati jogviszonyuk tekintetében a vonatkozó kollektív szerződések az irányadók. Fegyelmi felelősség tekintetében a Bank alkalmazottai a közületi vállalatok fegyelmi szabályzatának a hatálya alá tartoznak azzal, hogy az ügyvezetőség tagjainak esetleges fegyelmi ügyében a pénzügyminiszter jár el.

(3) Az igazgatóság tagjait és a Bank alkalmazottait a tisztük, illetőleg szolgálatuk ellátása során tudomásukra jutott adatok tekintetében akár bűnvádi, akár polgári eljárásban csak akkor szabad kihallgatni, ha a titoktartás kötelessége alól felmentették őket. A felmentést az igazgatóság és az ügyvezetőség tagjaira a pénzügyminiszter, a Bank többi alkalmazottaira nézve a vezérigazgató adja.

9. § (1) A Bankot a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feladatok ellátása során keletkező, akár lejárt, akár le nem járt követelései tekintetében adósának bármikor és bármilyen jogcímen birtokába jutott vagyontárgyai felett törvényes zálogjog, adósának ingó vagyonán pedig a köztartozásokat követő rangsorban, de minden más hitelezőt megelőzően törvényes elsőbbségi kielégítési jog illeti. A Bank törvényes zálogjoga alapján követelését a zálogtárgyakból bírói közbenjárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki.

(2) A Bank ellen peres vagy perenkívüli bírói (döntőbizottsági) eljárás csak Budapesten folytatható s a Bank más személy ellen Budapesten indíthat bírói eljárást akkor is, ha egyébként a budapesti bíróság nem volna illetékes.

(3) A Bank könyveinek és a könyvekből vett cég-fezemen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(4) A Bankot a forgalmiadó alól mentesség illeti; II Bank könyvei, feljegyzései és az általa kiállított okiratok illetékmentesek.

10. § A jelen törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések egyben a Banknak, mint részvénytársaságnak az alapszabályai és azok a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvényhez, illetőleg az ezt kiegészítő 1948. évi XXXII. törvényhez csatolt alapszabályok helyébe lépnek.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára