1948. évi XXXII. törvénycikk

a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924: V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) A Magyar Nemzeti Banknak az 1924: V. törvénycikk kiegészítő részét alkotó alapszabályai a mellékletben foglalt módon kiegészíttetnek és módosíttatnak.

(2) A melléklet a jelen törvény kiegészítő részét alkotja.

2. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy az alapszabályok 45. és 66. cikkében foglalt adóügyi rendelkezéseket az 1948. évi január hó 1-étől kell alkalmazni.

(2) A jelen törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi május hó huszonnegyedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1948. évi XXXII. törvénycikkhez

A Magyar Nemzeti Bank alapszabályai

I. FEJEZET

Általános határozatok

1. cikk

A Magyar Nemzeti Bank olyan részvénytársaság, amelynek feladatait, jogosítványait és szervezetét - az alapszabályok törvénybeiktatásával - a törvényhozás állapítja meg.

Közérdekű feladata az, hogy az ország területén a pénzforgalmat, valamint a hitelforgalmat a gazdasági közérdeknek megfelelően szabályozza és ellenőrizze, a valuta értékállandóságát biztosítsa, továbbá, hogy a nemzetközi fizetések céljára és a fizetési mérlegben esetleg jelentkező hiány kiegyenlítésére aranyból és devizából készletet gyüjtsön és felkészüljön arra, hogy a külfölddel való fizetési forgalom korlátozásának megszűnése után a kibocsátott bankjegyek ellenében - a törvényhozás által megállapítandó módozatok szerint - aranyat vagy devizát szolgáltathasson ki.

Mindaddig, amíg a külfölddel való fizetési forgalmat jogszabályok korlátozzák, a bank feladatainak ellátásában ezekhez a jogszabályokhoz igazodik és ellátja a fennálló jogszabályok értelmében reáháruló devizahatósági teendőket is.

2. cikk

A bank cége: "Magyar Nemzeti Bank". Az idegennyelvű okiratokban használható cégszövegeket a főtanács állapítja meg és teszi közzé. A bank pecsétjében az ország címerét használhatja.

A bank cégének jegyzéséhez három aláírás szükséges; ezek közül az elsőt az elnöknek vagy a 18. cikk értelmében helyetteseként következő főtanácsosnak, a másodikat egy főtanácsosnak, a harmadikat a vezérigazgatónak vagy akadályoztatása esetén az üzletvezetőség egy más tagjának kell adnia.

Az egyes szolgálati helyek ügykörében az előző bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő cégjegyzés is használható. A főtanács állapítja meg és teszi közzé, hogy kik, milyen jogkörben és milyen alakban jegyezhetik a banknak az üzletvezetőségét vagy valamelyik szolgálati helyet feltüntető cégét. A főtanácsnak az e tárgyban tett rendelkezést tartalmazó hirdetményét a megfelelő szolgálati helyen is ki kell függeszteni.

3. cikk

A bank székhelye Budapest. A Budapesten működő főintézeten kívül a bank - egy vagy több üzletág folytatására - Magyarország területén bárhol fiókintézeteket és kirendeltségeket állíthat fel.

A bank akár a kötött devizagazdálkodással kapcsolatosan, akár a jogszabályok, illetve a pénzügyi kormányzat rendelkezései értelmében reáháruló más feladatok ellátása során meghatározott teendők végrehajtásával pénzintézeteket vagy állami intézményeket bízhat meg.

4. cikk

A bank hirdetményeit a magyar állam hivatalos lapjában teszi közzé.

II. FEJEZET

Részvénytőke, részvények

5. cikk

A bank részvénytőkéje 30 millió aranykorona, amely 300.000 darab, egyenkint 100 aranykorona névértékű, teljesen befizetett részvényre oszlik.

A részvénytőke csak a közgyűlés határozatával és a törvényhozás jóváhagyásával emelhető fel vagy szállítható le.

6. cikk

A részvények bemutatóra szólnak; számozással, kelettel, a bank pecsétjével, cégszövegével és nyomdai úton sokszorosított aláírásokkal vannak ellátva. A részvényekhez osztalékszelvények és szelvényutalványok tartoznak.

A főtanács elhatározhatja a részvényeknek névre szóló részvényekre kicserélését; a csere módozatait és azt a határidőt, amelyben a részvényeket kicserélés végett be kell nyujtani, a főtanács állapítja meg.

A főtanács határozata alapján több részvényre szóló címletekben egyesített darabok is adhatók ki.

7. cikk

A fel nem vett osztalék annak a hónapnak utolsó napját követő három év leteltével évül el, amely hónapban esedékes volt. Különös méltánylást érdemlő esetben a főtanács kivételt tehet.

III. FEJEZET

A közgyűlés

8. cikk

A közgyűlést össze kell hívni:

a) a rendes évi ülésre; ezt minden évben legkésőbb április hó végéig kell megtartani;

b) rendkívüli ülésre, valahányszor az szükséges.

A közgyűlést a főtanács hívja össze; a közgyűlés helye Budapest.

A rendkívüli közgyűlést harminc napon belül egybe kell hívni, akkor is, ha annak egybehívását - az ok (indítvány) megjelölésével - írásban legalább annyi közgyűlési tag kívánja, ahánynak a szavazata valamennyi közgyűlési tag összes szavazatának legalább negyedrészét teszi.

9. cikk

A közgyűlésen való részvétel céljából a részvényeket a banknál a közgyűlést megelőző év július hónapjában letétbe kell helyezni; az erre irányuló felhívást a főtanács minden év június havának utolsó hetében hirdetmény útján teszi közzé. A letétel által a részvényes a következő év tartamára a közgyűlés tagja marad, hacsak időközben a részvényeket a letétből vissza nem veszi. A közgyűlés rendkívüli ülésein csak azok a tagok vehetnek részt, akik a rendes évi ülésben is jogosultak résztvenni és részvényeiket - ha azok közgyűlési letétben nincsenek - legalább 14 nappal a rendkívüli ülés előtt letétbe helyezik.

Szavazati jog nélkül mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlésen megjelenhetnek azok, akiket a főtanács meghív.

A főtanács a közgyűlés megtartásának időpontját legalább 30 nappal - rendkívüli ülés tartása esetén legalább 14 nappal - a közgyűlés megtartása előtt hirdetménnyel teszi közzé.

10. cikk

A közgyűlésen való részvételre szóló meghatalmazásokat 8 nappal a közgyűlés előtt írásban kell bemutatni. Törvényes és alapszabályszerű képviselőknek külön meghatalmazásra nincs szükségük, de kötelesek meghatalmazásukat 8 nappal a közgyűlés előtt igazolni.

Huszonöt egész vagy ennek megfelelő számú negyedrészvény több, a közgyűlésen való részvételre különben jogosult tulajdonosa a közgyűlésen meghatalmazottal képviseltetheti magát.

11. cikk

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az alaptőke legalább 50 %-át képviselő egy vagy több részvényes jelen van.

Ha a közgyűlés nem határozatképes, 14 napon belüli időpontra új közgyűlést kell egybehívni. Az újonnan egybehívott közgyűlés feltétlenül határozatképes, de csak az eredeti közgyűlés napirendjére felvett tárgyakról határozhat.

12. cikk

A közgyűlésen a bank elnöke, akadályoztatása esetén a 18. cikk értelmében helyetteseként eljáró főtanácsos elnököl.

13. cikk

A közgyűlés tárgyai:

a) a főtanácsnak az elmult év üzletviteléről szóló jelentése;

b) a számvizsgálók jelentésének meghallgatása után a zárószámadás jóváhagyása és a főtanács részére a felmentvény megadása;

c) határozat a mérlegszerű felesleg hovafordítása tárgyában;

d) az alapszabályok módosítása, az alaptőke felemelése vagy leszállítása (a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten);

e) határozathozatal a szabadalomnak meghosszabbítása végett a kormányhoz intézendő kérelem, a banküzletnek a jegyszabadalom lejárta után a jegyszabadalom nélkül való folytatása vagy a részvénytársaság feloszlása tárgyában;

f) a főtanács által előterjesztett vagy a részvényesek által alapszabályszerűen beadott indítványok fölötti határozathozatal;

g) a számvizsgálók részére esetleges tiszteletdíj megállapítása.

A napirendet és az elmult évről készült zárószámadást legalább 8 nappal a közgyűlés előtt közölni kell a közgyűlés tagjaival és ki kell függeszteni a bank budapesti főintézeténél.

14. cikk

A közgyűlés minden tagjának jogában áll a közgyűlés ülésein indítványokat előterjeszteni. Oly indítványról azonban, amely nem közvetlenül a napirenden levő tárgyra vonatkozik, a közgyűlés abban az ülésben, amelyben azt előterjesztették, határozatot nem hozhat.

Önálló indítványt a közgyűlés napirendjére akkor kell felvenni, ha ezt - indokolással együtt - legalább 14 nappal a közgyűlés ülése előtt írásban az elnök tudomására hozták.

15. cikk

A közgyűlésen minden 25 részvény egy szavazatra jogosít. Az államkincstár, mint részvényes, szavazati jogát egy vagy több képviselő útján gyakorolja. Az államkincstáron kívül más részvényes száz szavazatnál többet nem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott.

A közgyűlés a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni: a jegyzőkönyvet az elnöklő, a vezérigazgató és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

IV. FEJEZET

A bank igazgatása és alkalmazottai

A)[1]

B) Üzletvezetőség

25. cikk

Valamennyi üzletág vezetésének az irányítása a vezérigazgatót illeti. A vezérigazgató a főtanács és a végrehajtóbizottság tanácskozásain - szavazati jog nélkül - résztvesz és javaslatokat tehet.

A vezérigazgató az elnöknek a bank eszközeiről tevékenységéről és helyzetéről jelentést tesz és az üzletvezetőség részéről a főtanács elé terjesztendő javaslatokról az elnököt idejében tájékoztatja.

A vezérigazgatót akadályoztatása esetén a helyettes vezérigazgató, ennek akadályoztatása esetén pedig a rangban legidősebb igazgató helyettesíti.

26. cikk

Az üzletvezetőség a vezérigazgatóból, a helyettes vezérigazgatóból és legalább három, legfeljebb öt igazgatóból áll.

A főtanács határozatainak és intézkedéseinek végrehajtása a vezérigazgatónak és - az ügyrend határozatai szerint - az üzletvezetőségnek a feladata.

Az üzletvezetőség a vezérigazgató útján minden, a főtanács elé tartozó ügyről a főtanácsnak jelentést tesz és - ugyancsak a vezérigazgató útján - javaslatokat terjeszthet a főtanács elé.

Az üzletvezetőség nevezi ki, nyugdíjazza és bocsátja el a bank olyan alkalmazottait, akiknek kinevezése vagy alkalmazása nem tartozik a főtanács hatáskörébe.

Az üzletvezetőség határoz mindazokban az ügyekben, amelyeket a főtanács által kiadott ügyrend a hatáskörébe utal.

27. cikk

Az üzletvezetőség a jelentősebb ügyek megvitatása és az azokban való határozathozatal végett a szükséghez képest, de legalább havonta egyszer ülést tart. Az ülést az elnök vagy a vezérigazgató hívja össze és azon az elnök, akadályoztatása esetén pedig a vezérigazgató elnököl.

Az üzletvezetőség akkor határozatképes, ha az elnöklőn kívül az üzlet-vezetőségnek még három tagja jelen van. A jelenlévők a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amelyik mellett az elnöklő szavazott.

Az üzletvezetőségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni; a jegyzőkönyvet az elnöklő és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

A banknak az üzletvezetőséget feltüntető cégét a vezérigazgató és az üzletvezetőség egy másik tagja, a vezérigazgató akadályoztatása esetén pedig az üzletvezetőség két tagja írja alá.

C) A számvizsgálók

28. cikk

A kormány - a pénzügyminiszter előterjesztésére - három évi időtartamra öt számvizsgálót és egy póttagot nevez ki. Feladatuk a bank évi mérlegének, valamint nyereség-veszteség számlájának a megvizsgálása s erről a közgyűlésnek jelentéstétel, továbbá a pénzügyi kormányzat részére adandó időközi elszámolások, illetőleg a költségvetés számszerű megvizsgálása.

A számvizsgálók részére meg kell adni minden, a feladatuk teljesítéséhez szükséges felvilágosítást s joguk van betekinteni a bank könyveibe.

A rendes évi közgyűlés a számvizsgálók részére üzletévenként egy összegben tiszteletdíjat állapíthat meg.

D) A bank alkalmazottai

29. cikk

A bank alkalmazottai kötelesek a rájukbízott feladatokat mindenkor a köz érdekének szem előtt tartásával, lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint és az őket terhelő titoktartási kötelesség (1938: XXV. törvénycikk 8. §) pontos megtartásával ellátni. Kötelességeiket és jogaikat, valamint a fegyelmi eljárás szabályait a főtanács által jóváhagyott szolgálati rendtartás (munkarendtartás) fegyelmi- és illetményszabályzat (nyugdíj szabályzat, nyugbérszabályzat) állapítják meg.

A bank alkalmazottait a büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közalkalmazottaknak kell tekinteni, egyébként azonban, szolgálati jogviszonyuk tekintetében a magánjogi szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok irányadók.

A volt Osztrák-Magyar Bank, valamint a volt m. kir. állami jegyintézet nyugdíjazott alkalmazottait a bank nyugdíjas alkalmazottaival azonos jogok illetik meg és azonos kötelességek terhelik.

V. FEJEZET

A bank viszonya a kormányhoz

30. cikk

A kormány a pénzügyminiszter útján őrködik afelett, hogy a bank a törvényeknek és az alapszabályoknak megfelelően járjon el.

A pénzügyminiszter képviselőjét a közgyűlésnek, a főtanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és az üzletvezetőségnek az üléseire meg kell hívni; a képviselő a bank bármely más ülésén is megjelenhetik. A pénzügyminiszter, illetőleg képviselője részére az ellenőrzés gyakorlásához szükséges minden felvilágosítást meg kell adni.

31. cikk[2]

Az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalán nem, tehát sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetik igénybe anélkül, hogy ugyanakkor a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizában ne szolgáltatnák.

Az előbbi bekezdésben foglalt szabály alól kivételnek csak a következő esetekben van helye:

a) Az állam forgótőkeszükségletének fedezése céljára a bank folyószámlahitelt nyithat, amelyet az állam évenkint, március hó 1. napjától kezdve, 150 millió forint erejéig vehet igénybe; az ennek a hitelnek a keretében igénybevett összegeket az állam ugyanazon évben, legkésőbb november 30. napján a folyószámlára visszafizeti és a hitelkeret felett a következő év március havának 1. napjáig nem rendelkezhetik. A bank a hitel keretében igénybevett összegek után az igénybevétel tartamára a leszámítási kamatlábnál 1%-kal alacsonyabb évi kamatot számít fel.

b) A bank törvényhatóságnak, városnak vagy községnek a leszámítási-, vagy a kölcsönüzletágban rövidlejáratú hitelt nyujthat, az ilyen hitelek együttes összege azonban nem haladhatja meg a betétállomány terhére eszközölhető kihelyezések oly hányadát, amelyet időről időre a főtanács állapit meg.

32. cikk

A bank az állam számlájára bizományi ügyletekét bonyolíthat le, de ügyelni kell arra, hogy az ily ügyletekből az állam terhére egyenleg ne keletkezzék.

A bank köteles az állam számlájára - közösen megállapított szabályok szerint - pénzt átvenni, s az így keletkező követelések erejéig fizetéseket teljesíteni, úgyszintén az állam kívánságára és számlájára intézeteinél átváltásokat teljesíteni. A bank ilyen ténykedéséért sem bizományi díjat, sem költségmegtérítést nem számíthat, de a tényleg felmerült készkiadások megtérítését igényelheti.

Az állam pénzforgalmát lehetőleg a banknál összpontosítja s a saját számlájára történő arany- és devizaműveletek végrehajtásával a bankot bízza meg.

A jelen cikkben említett ügyleteken kívül a bank az állammal más alapszabályszerű ügyletet úgy köthet, ha az az állam részére kölcsön- vagy hitelnyujtást nem jelent.

VI. FEJEZET

A bank ügyletei

33. cikk

A bank az 1. cikkben megállapított feladatának ellátása során bankszerű ügyleteket köthet az alábbi üzletágakban:

a) váltók, közraktári jegyek és más értékpapírok leszámítása;

b) kölcsönnyujtás kézizálogra és egyéb fedezet mellett;

c) letéti, betéti, folyószámla-, illetőleg zsiróügyletek;

d) utalványozás;

e) bizományi ügyletek;

f) nemesfémek (nemesfémötvözetek) vétele és eladása;

g) külföldi pénznemre vagy aranyra szóló fizetési eszközök, váltók, csekkek, követelések vétele és eladása, továbbá külföldi piacra szóló csekkek és utalványok kiállítása;

h) a külfölddel való fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatosan külföldi vagy belföldi pénzre szóló hitelek nyujtása és igénybevétele, továbbá ugyanerre a célra kezesség vállalása;

i) a nyiltpiaci műveletek körébe eső, a pénzpiac és a tőkepiac irányítására és szabályozására alkalmas vételi és eladási ügyletek kötése és lebonyolítása;

j) a főtanács külön határozata alapján a felsoroltakon kívül más, bankszerű ügyletek kötése, lebonyolítása vagy közvetítése.

A bank által köthető ügyletek feltételeit - az alábbi cikkekben foglalt rendelkezéseken túlmenően - a főtanács által jóváhagyandó általános üzleti határozatok állapítják meg.

34. cikk

A leszámítási üzletág keretében a bank elsősorban kereskedelmi ügyletből eredő, három hónapnál nem hosszabb lejáratú, belföldi pénzértékre szóló s belföldön fizetendő váltókat számít le.

Három hónapnál hosszabb lejáratú váltókat a bank csak a főtanács által - az 1. cikkben meghatározott feladatok szem előtt tartásával - időről-időre megállapítandó keretben számíthat le s az ekként leszámított váltók és leszámított egyéb értékpapírok (36. cikk) együttes névértéke nem haladhatja meg a bank mindenkori váltótárcájának 33%-át. Egy termelési vagy értékesítési időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot meghaladó lejáratú váltót a bank egyáltalában nem számíthat le.

Állami vagy közületi érdekeltségű; vagy állami kezelésbe vett vállalat váltói az egyéb feltételek fennforgása esetén is csak akkor számíthatók le, ha a vállalat önálló cégként be van jegyezve vagy mint a közigazgatástól költségvetésileg elválasztott, önálló vállalat működik.

A bank bármely váltó leszámítását több kötelezett aláírásától és a hitel-életben szokásos egy vagy több biztosíték (fedezet) nyujtásától teheti függővé s a leszámítást indokolás nélkül megtagadhatja.

A viszontleszámítási kamatlábat egységesen kell megállapítani s azt megfelelő módon közzé kell tenni.

35. cikk[3]

36. cikk

A bank - a 34. és 35. cikkekben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - leszámíthat három hónapnál nem hosszabb lejáratú, leszámításra alkalmas minden olyan értékpapírt, amely a kölcsönüzletágban a főtanács határozata szerint zálogul elfogadható.

A leszámított értékpapír ellenértékének kellő időben megfizetéséért a Bankkal szemben a benyujtó forgatmány nélkül is felelős.

37. cikk

A kölcsönüzletágban a bank kölcsönt általában csak kézizálogra és három hónapot meg nem haladó lejáratra nyujt. A három hónapnál hosszabb lejáratú vagy kézizáloggal nem fedezett, hitelek nyujtásának a feltételeit és keretét a főtanács - az 1. cikk szerint a bankra háruló feladatok szem előtt tartásával - és a rendelkezésre álló pénztőkék képződésének figyelembevételével állapítja meg.

A 34. cikk harmadik és negyedik bekezdésében, valamint a 35. cikkben foglalt rendelkezéseket a kölcsönüzletágban is értelemszerűen alkalmazni kell.

Kézizálogul nemesfémek, (nemesfém ötvözetek), valuták, devizák, külföldi pénznemre szóló és külföldön fizetendő csekkek, belföldön vagy külföldön fizetendő váltók és utalványok, végül a főtanács által kijelölt értékpapírok fogadhatók el.

38. cikk

A letéti üzletág keretében a bank nemesfémeket (nemesfém ötvözeteket), készpénzt, értékpapírokat, okmányokat és zárt letéteket vesz át megőrzés, illetőleg kezelés végett.

Olyan értékpapírokat és egyéb értékeket, amelyeket a fennálló jogszabályok értelmében bíróságnál vagy más hatóságnál kell őrizni, az illetékes bíróság, illetőleg hatóság megkeresésére, vagy az érdekelt felek hozzájárulásával - a bank által megállapított feltételek szerint - a banknál is el lehet helyezni.

Betétként, folyó- vagy zsirószámlára a bank kamatozással vagy kamat nélkül vesz át pénzeket.

39. cikk

Az utalványozási üzletág keretében a bank saját pénztárainál fizetendő névre vagy rendeletre szóló utalványokat állíthat ki.

40. cikk

A bizományi üzletág keretében a bank elvállalhatja akár belföldön, akár külföldön fizetendő követelések bizományi beszedését, továbbá - a fedezetnek előzetesen kézhezvétele után - nemesfémeknek (nemesfém ötvözeteknek), valutáknak, devizáknak, értékpapíroknak vételét és eladását, továbbá más, bankszerű ügyleteknek idegen számlára lebonyolítását.

41. cikk

A nyiltpiaci műveletek körébe eső ügyletek lebonyolítása céljából a bank - a főtanács határozata alapján - részesedést vállalhat a pénzpiac és a tőkepiac szabályozását szolgáló egyesülésben vagy intézményben.

Az az összeg, amely a nyiltpiaci műveletekre és a részesedés vállalására együttvéve fordítható, nem haladhatja meg a bank alaptőkéjének és tartalékalapjának együttes összegét; a részesedés vállalására ennek az együttes összegnek legfeljebb 25%-a fordítható.

VII. FEJEZET

Bankjegyek

42. cikk

A szabadalom tartama alatt kizárólag a bank jogosult bankjegyek kibocsátására.

A főtanács a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg, hogy az egyes bankjegycímletek mekkora összegre szóljanak.

Ha az állam vert pénzt bocsát ki, a bank a pénzügyminiszter kívánságára köteles a vert pénznek megfelelő bankjegycímletet a forgalomból bevonni.

43. cikk

A bank jogosult hamis bankjegyeket elismervény ellenében bevonni.

44. cikk

Kizárólag a Magyar Nemzeti Bank van felruházva azzal a kedvezménnyel, hogy bankjegyeit minden olyan fizetésnél, amely magyar törvényes értékben teljesítendő, mindenki és így minden közpénztár is teljes névértékben elfogadni köteles.

45. cikk

A bank minden hónapban, legkésőbb a hó 7. napján megállapítja azt az arányt, amely egyfelől a bankjegyforgalom és a nem állami idegen pénzek (zsirókövetelések és azonnal lejáró más tartozások) előző havi átlaga, másfelől az érckészlet (arany, deviza és valuta) előző havi átlaga között fennáll; az átlagot a hónap hetedik, tizenötödik, huszonharmadik és utolsó napjának állománya alapján kell számítani.

Ha az arányszám 25%-nál kevesebb, a bank az államnak bankjegyadót fizet. Az adó alapja az a többlet, amellyel a bankjegyforgalom és a nem állami idegen pénzek együttes összegének havi átlaga az érckészlet havi átlagának négyszeres összegét meghaladja. Az adó kulcsa 1%.

A valuták és devizák csak abban az esetben számíthatók be az érckészletbe, ha a pénzérték, amelyre szólnak, rendkívüli árfolyamingadozásoknak nincs alávetve. Nem számítható be az érckészletbe az olyan arany, valuta vagy deviza sem, amely felett a bank rendelkezési joga bármily okból korlátozva van.

46. cikk[4]

A bankjegyforgalomnak, hozzászámítva az azonnal lejáró tartozásoknak az államadósságot meghaladó részét, a következő aktívumokkal fedezve kell lennie:

1. az érckészlettel;

2. a váltópénzkészlettel;

3. leszámított váltókkal és más értékpapírokkal;

4. az érckészletbe be nem számítható devizákkal és valutákkal;

5. külföldi értékre szóló valtókkal;

6. rövidlejáratú kölcsönökkel;

7. a nyíltpiaci műveletek útján szerzett értékpapírokkal.

Más, mint a felsorolt aktívumok - így különösen hosszúlejáratú kölcsönök - a bankjegyforgalom fedezetéül nem szolgálhatnak.

47. cikk

Forgalomban lévőknek kell tekinteni azokat a bankjegyeket, amelyeket a bank kibocsátott, és amelyek a bank pénztárához nem kerültek vissza.

A bevont, de az utolsó kicserélési határidő lejártáig vissza nem került bankjegyeket le kell írni s a leírásnak megfelelő összeget az állam adósságának törlesztésére kell fordítani.

48. cikk

A bank köteles budapesti főintézeténél aranyrudakat - a törvényes pénzláb szerint - bankjegyekre kívánatra bármikor beváltani, továbbá fő- és fiókintézeteinél bankjegyeit más értékfokozatú bankjegyekre átcserélni.

A bankjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni.

49. cikk

Egyes bankjegycímletek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a főtanács a kormánynyal egyetértésben állapítja meg és teszi közzé azt a határidőt, amelyen belül a bank a bevont bankjegyeket kicseréli. A határidő utolsó napjától számított egy év eltelte után többé nem köteles a bevont bankjegyeket beváltani.

Az új alakú bankjegyek pontos leírását kibocsátásuk előtt a bank hirdetményben teszi közzé.

VIII. FEJEZET

Évi mérleg- és heti kimutatások

50. cikk

Az üzleti év január hó 1. napján kezdődik és december hó 31. napján ér véget. Az üzleti év zártával a törvényes rendelkezéseknek megfelelő mérleget kell készíteni.

A mérleget, valamint a nyereségveszteség számlát legkésőbb 8 nappal az évi közgyűlés megtartása előtt közzé kell tenni.

51. cikk

A bank tiszta nyeresége az az összeg, amely az összes kiadásoknak - ideértve az államkincstár részére teljesítendő adófizetéseket is - és az esetleges veszteségeknek az összes bevételekből való levonása után fennmarad.

A tiszta nyereség 10%-át a tartalékalapba kell helyezni, de mihelyt a tartalékalap a részvénytőke 20%-át eléri, a nyereségből a tartalékalapba utalandó Összeg mértéke 5%-ra csökken. Ha pedig a tartalékalap a részvénytőke 50%-át eléri, az évi tiszta nyereségből a tartalékalapba beutalás nem történik mindaddig, amíg ezen a szinten marad.

A tiszta nyereség ezután fennmaradó részéből a közgyűlés osztalék fizetését határozhatja el.

A tiszta nyereségnek a tartalékalapba nem helyezett és osztalékfizetésre fel nem használt része az államkincstárt illeti, de azt az államdósság törlesztésére kell fordítani.

52. cikk

A nyugdíjalapot a bank vagyonától elkülönítve kell kezelni, mégpedig akként, hogy a kezelésben a bank alkalmazottai megfelelően képviselve legyenek.

53. cikk

A bank követeléseiről és tartozásairól hetenkint kimutatást tesz közzé, mégpedig a hó 7., 15., 23. és utolsó napja szerinti állapot alapulvételével. A heti kimutatásokba felveendő tételek:

A tartozások oldalán:

a) a részvénytőke;

b) a tartalékalap;

c) a forgalomban levő bankjegyek összege;

d) az idegen pénzek (zsírókövetelések és azonnal lejáró más tartozások, mégpedig külön az államiak és az egyebek);

e) a többi tartozások.

A követelések oldalán:

a) a nemesfémkészlet;

b) a rendkívüli árfolyamingadozásoknak alá nem vetett valuták és devizák;

c) a váltópénz;

d) a leszámított váltók és egyéb értékpapírok összege;

e) a kézizálogra adott három hónapnál nem hosszabb lejáratú kölcsönök;

f) egyéb kölcsönök;

g) az állam adóssága, mégpedig külön a hosszúlejáratú államadósság és külön a rövidlejáratú folyószámlatartozás;

h) a többi aktívumok, mégpedig külön az ingatlanok, üzleti felszerelések és egyéb követelések.

IX. FEJEZET

A bank külön jogai

54. cikk

A bankot nem kell a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztetni s a cégbíróságnak a bank felett nincs felügyeleti hatásköre. A bankot megilletik mindazok a jogok, amelyeket a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett kereskedőknek biztosit.

A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó, de a jelen alapszabályokkal ellenkező rendelkezései, továbbá az e törvény 175. és 178. §-aiban foglalt rendelkezések a bankra nem alkalmazhatók.

55. cikk

A kamatláb nagyságát korlátozó törvényes rendelkezések a bankot nem kötik.

56. cikk

A bank könyveinek és a könyvekből vett, cégszerűen aláirt kivonatoknak a közokiratokéval azonos bizonyítóerejük van.

A bank részére kiállított nyugtáknak, elismervényeknek, utalványoknak és egyéb okiratoknak az 1911: I. törvénycikk 317. §-ában meghatározott bizonyító erejük van akkor is, ha ezek az okiratok az említett § szerint megkívánt kellékeknek nem is felelnek meg.

57. cikk

A bank vagy valamelyik fiókintézete ellen kizárólag budapesti törvényszék előtt lehet pert indítani. Ugyanez előtt a bíróság előtt indíthat pert a bank akkor is, ha ez a bíróság egyébként nem bírna hatáskörrel vagy nem volna illetékes.

A bank által kibocsátott részvények, egyéb értékpapírok és okiratok bírói megsemmisítésére irányuló eljárás ugyancsak a budapesti törvényszék hatáskörébe és illetékességéhez tartozik. Más jogszabályon vagy külön megállapodáson alapuló kizárólagos illetékesség esetén az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

58. cikk

A banknál letett pénzékre, értékekre vagy a banknál fennálló követelésekre a bíróság vagy pénzügyi hatóság bármely biztosítási vagy végrehajtási intézkedést csak a bankot megillető jogok épségben tartásával rendelhet el és erről a bankot közvetlenül értesíti. Letiltás esetén és minden olyan esetben, amikor a hitelező (számlatulajdonos) kiléte tekintetében kétség van vagy vitás, hogy valamely összeg, illetőleg érték kit illet, a bank ezt az összeget (értéket) a tulajdonos vagy hitelező költségére bírói letétbe helyezheti. Bírói letétbehelyezésnek van helye akkor is, ha valamely letét visszavételére vonatkozó felhívásnak a letevő 14 napon belül nem tesz eleget.

A banknak beszolgáltatott deviza vagy valuta ellenértéke címén a bankkal szemben keletkező követelésre vezetett végrehajtás során kibocsátott letiltó rendelvényben foglalt meghagyásnak a bank csak annyiban köteles eleget tenni, amennyiben a végrehajtást szenvedőnek a banknál zsírószámlája (folyószámlája) van és azon követelés áll fenn; ugyanez áll a bank útján belföldi lakos vagy cég javára külföldről átutalt összeg letiltása esetében is.

A bank által kibocsátott s a bank tulajdonában vagy birtokában lévő bankjegyeket végrehajtás útján nem lehet lefoglalni,

59. cikk

A bank az általa kibocsátott részvényekről és más értékpapírokról, továbbá a nála lévő pénzekről, értékekről és számlakövetelésekről, végül a ála fennálló tartozásokról csak a tulajdonosnak, illetőleg az adósnak ad felvilágosítást.

Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a bank bíróság vagy más hatóság részére - a fennálló jogszabályok korlátai között - felvilágosítást adjon.

60. cikk

A bank elnökét, főtanácsának vagy üzletvezetőségének tagját, úgyszintén alkalmazottait akár bűnvádi, akár polgári vagy fegyelmi eljárásban csak akkor szabad kihallgatni, tanuként vagy szakértőként, a tisztjének ellátása során, illetőleg a szolgálati állásában tudomására jutott tárgyalás, meghagyás, tudósítás vagy a kezéhez jutott irat, üzleti vagy üzemi titok tárgya, illetőleg tartalma tekintetében, ha a titoktartás kötelessége alól őt felmentették. A felmentést a bank elnökének a pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány, a főtanács többi tagjának a főtanács, az üzletvezetőség tagjának és a bank alkalmazottainak pedig a bank elnöke adja meg.

61. cikk

A bank részére kiállított kötelezvény vagy kötelezettséget megállapító más nyilatkozat - ha azt bíróság vagy közjegyző hitelesítette - végrehajtható okirat. A végrehajtás elrendelésére az okiratban megjelölt bíróság, ilyen megjelölés híján pedig a budapesti törvényszék illetékes.

62. cikk

A bankot a 33. cikkben felsorolt üzletágak keretében kötött ügyletekből keletkezett, akár lejárt, akár le nem járt mindennemű követelése erejéig az adósának ingó vagyonára folyó végrehajtás vagy csőd (csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás) esetében - a köztartozásokat illető jogok sérelme nélkül - mindén más követelést megelőző kielégítési jog illeti meg. Nem illeti meg azonban a bankot ez a kielégítési elsőbbségi jog azzal a hitelezővel szemben, aki az elárverezett ingókra kézizálogjogot szerzett.

Törvényes kielégítési elsőbbségi jogok találkozása esetén a bank elsőbbségi joga - a köztartozásokat illető jogok sérelme nélkül - minden más hitelező elsőbbségi jogát megelőzi.

63. cikk

A banknak saját követelése kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában lévő pénzekre, váltókra, más értékpapírokra és általában az adósnak bármikor és bármilyen jogcímen a bank birtokába jutott ingó vagyonára, valamint a. banknál fennálló bármilyen követelésére.

A barik követelését az előző bekezdésben említett értékekből bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül, az általa legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki; az elsőbbségi jog gyakorlásának nem áll útjában harmadik személynek tulajdoni vagy bármilyen más igénye, sem korábban szerzett más joga, feltéve, hogy a bank az említett értékeket adósának vagyonaként vette át és harmadik személy tuvlajdoni vagy egyéb igénye az átvételnél világosan felismerhető nem volt.

64. cikk

Pénzintézetek, továbbá bank- és pénzváltó ügyletekkel iparszerűen foglalkozó más bejegyzett cégek vagyoni helyzetükről és üzletmenetükről, valamint egyes ügyleteikről is a banknak minden megkívánt felvilágosítást kötelesek megadni. A bank a szükséges tájékozódás végett az említett intézeteknél és cégeknél a könyvelés alapjául is szolgáló okmányokra is kiterjedő könyvvizsgálatot tarthat.

Annak ellenőrzése céljából, hogy valamely személy vagy cég rendben eleget tett-e a külfölddel való fizetési forgalmat szabályozó jogszabályokban foglalt vagy az e jogszabályok alapján a bankkal szemben vállalt kötelezettségeknek, továbbá annak ellenőrzése céljából, hogy az adós részére a bank vagy más pénzintézet útján meghatározott rendeltetéssel folyósított kölcsönt a rendeltetésszerű célra használta-e fel, a bank a féltől felvilágosítást kívánhat és a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő könyvvizsgálatot tarthat.

X. FEJEZET

A szabadalom tartama

Vegyes rendelkezések

65. cikk

A szabadalom 1963. évi december hó 31. napjáig tart.

A szabadalom lejárata előtt három évvel a közgyűlésnek tanácskoznia kell arról, vajjon kérje-e a szabadalom megújítását.

Ha a bank a szabadalom további meghosszabbítását szándékozik kérni, ezt a kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt előterjeszti a kormánynál.

A szabadalom megszűnésével, vagy a bank esetleges felszámolásával kapcsolatos jogviszonyokat a törvényhozás annakidején külön jogszabállyal fogja rendezni.

66. cikk

A bank a kincstárnak a bankjegykibocsátás szabadalmának tartama alatt a 45. cikkben megállapított esetben bankjegyadót, a kiadásokat és veszteségeket meghaladó bevételei terhére pedig jegybankjárulékot fizet. A jegybankjárulék az üzleti év zárása után esedékes, arra azonban a bank előleget folyósít. A jegybankjárulék mértékét és a havonkínt folyósításra kerülő előleg összegét a pénzügyminiszternek a bank főtanácsa meghallgatása után tett előterjesztésére a Gazdasági Főtanács állapítja meg.

A bank könyvei, feljegyzései és a bank által kiállított okiratok illetékmentesek.

67. cikk

Ha valamely jogszabály az osztrák-magyar bank, vagy a m. kir. állami jegyintézet számára kivételes rendelkezést tartalmaz, azt a bankra megfelelően alkalmazni kell.