277/1950. (XI. 26.) MT rendelet

a bírói és államügyészi, valamint a hadbírói képesítés tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.031., 4.205.)

ELSŐ FEJEZET

A bírói és államügyészi képesítésre vonatkozó rendelkezések

1. § (1) Ítélőbíróvá vagy államügyésszé az a magyar állampolgár nevezheti ki, aki a közszolgálatban alkalmazás általános előfeltételeinek megfelel és legalább egy évet joggyakorlaton töltött.

(2) Az ítélőbírói és államügyészi kinevezés akkor végleges hatályú, ha a kinevezett a bírói és államügyészi szakvizsgát kinevezésétől számított két éven belül sikerrel leteszi. Ha ezt elmulasztja, kinevezése hatályát veszti.

(3) A jelen § rendelkezései az eddigi jogszabályok szerint megszerzett ítélőbírói és államügyészi képesítés hatályát nem érintik.

2. § (1) Bírósági, illetőleg államügyészi joggyakorlatra azt lehet bocsátani, aki a tudományegyetemen jogi tanulmányait a megszabott szigorlatok sikeres letételével befejezte.

(2) A joggyakorlat időtartama egy év.

(3) A joggyakorlatot az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő bíróságnál vagy államügyészségnél bírósági, illetőleg államügyészségi fogalmazói minőségben kell eltölteni.

(4) Azt, aki egy évet joggyakorlaton eltöltött, akkor is bírói és államügyészi szakvizsgára lehet bocsátani, ha ítélőbíróvá vagy államügyésszé még nem nevezték ki.

3. § (1) A bírói és államügyészi szakvizsgát az igazságügyminisztériumban szervezett "Bírói és Államügyészi Szakvizsgabizottság" előtt kell letenni.

(2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét, tagjait és titkárát az igazságügyminiszter nevezi ki. A kinevezés egy év tartamára szól.

(3) A jelöltek vizsgadíjat nem fizetnek.

4. § (1) A vizsga három részből áll. A vizsga egyes részeire külön-külön, vagy mindhárom részre egyszerre is lehet jelentkezni.

(2) A vizsga első részének tárgyai: a polgári anyagi jog, a gazdasági jog, és a munkajog, valamint a polgári peres és nemperes eljárási jog.

(3) A vizsga második részének tárgyai: a polgári és katonai anyagi büntetőjog, valamint a polgári és katonai bűnvádi eljárási jog.

(4) A vizsga harmadik részének tárgyai: az alkotmányjog, az államigazgatás szervezete, továbbá az államigazgatási jog egyéb rendelkezéseinek alapelvei, végül az igazságügyi szervezet, ügyvitel és statisztika.

5. § (1) A szakvizsga első és második része írásbeli és szóbeli, a harmadik rész csak szóbeli.

(2) A sikertelen szakvizsgát meg lehet ismételni. Az azonban, aki a szakvizsga első részének sikeres kiállásától számított egy év alatt a vizsgát az összes tárgyakból sikerrel ki nem állja, azokból a tárgyakból is köteles újból szakvizsgát tenni, amelyekből azt már sikerrel kiállotta.

6. § (1) Az egységes bírói és ügyvédi vizsga ügyvédi vizsgává, az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság ügyvédi vizsgabizottsággá szerveződik át; a bizottság összetételét az igazságügyminiszter az átalakulásnak megfelelően módosíthatja.

(2) Az ügyvédi vizsgára és az azt megelőző ügyvédi joggyakorlatra további rendelkezésig az egységes bírói és ügyvédi vizsgára és az azt megelőző joggyakorlatra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az az ítélőbíró vagy államügyész, aki az ügyvédi vizsgát a jelen rendelet hatálybalépését követően kinevezése előtt már sikerrel kiállotta, csak az igazságügyi szervezet, ügyvitel és statisztika anyagából köteles bírói és államügyészi szakvizsgát tenni; a szakvizsga egyéb részeinek letétele alól mentesül.

MÁSODIK FEJEZET

A hadbírói képesítésre vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Hadbíróvá azt a honvédtisztet vagy tiszthelyettest lehet kinevezni, ki legalább egy évet joggyakorlaton töltött.

(2) A hadbírói kinevezés akkor végleges hatályú, ha a kinevezett a hadbírói vizsgát kinevezésétől számított két éven belül sikerrel leteszi. Ha ezt elmulasztja, kinevezése hatályát veszti.

(3) A hadbírói joggyakorlatot bármelyik katonai bíróságnál vagy ügyészségnél el lehet tölteni.

8. § (1) A hadbírói vizsgát a honvédelmi minisztériumban szervezett "Hadbírói Vizsgabizottság" előtt kell letenni.

(2) A bizottság elnökét, elnökhelyetteseit, tagjait és titkárát a hadbírák, a honvédelmi minisztérium tisztviselői, az államvédelmi- és rendőrtisztek közül a honvédelmi miniszter nevezi ki. A kinevezés egy év tartamára szól.

9. § (1) A jelen rendelet 1. §-ának (3) bekezdését, 2. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, 3. §-ának (3) bekezdését, 5. §-át, valamint az alábbi (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a jelen rendelet 4. §-át megfelelően alkalmazni kell a hadbírói joggyakorlatra, illetőleg vizsgára is.

(2) A hadbírói vizsga harmadik részének tárgyai: az alkotmányjog a nemzetközi és a hadijogi ismeretekkel együtt, az államigazgatás szervezete és az államigazgatási jog egyéb rendelkezéseinek alapelvei, a katonai szolgálati szabályzat, a katonai igazságügyi szervezet, ügyvitel és statisztika, valamint a katonai bíráskodással kapcsolatos gazdászatközigazgatási ismeretek.

HARMADIK FEJEZET

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Az 1948. LXII. tv. 126. §-ának (1) bekezdése, illetőleg az 1950. 5 tvr. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a katonai ügyészi tennivalók ellátása végett a rendőrségnek, illetőleg az Államvédelmi Hatóságnak olyan tagját lehet a katonai ügyészséghez kirendelni, aki legalább egy évet joggyakorlaton töltött. A kirendelt rendőrségi, illetőleg államvédelmi hatósági tag a kirendeléstől számított két év alatt köteles a hadbírói vizsgát letenni.

(2) Az 1953. évi december hó 31. napjáig az egy évi joggyakorlat nélkül is helye van az (1) bekezdésben említett kirendelésnek arra nézve, aki a joggyakorlatra bocsátáshoz megkívánt elméleti képesítéssel [2. § (1) bek.] rendelkezik.

11. § Az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő bíróságnál, vagy államügyészségnél töltött joggyakorlat a hadbírói kinevezés és a hadbírói vizsgára bocsátás szempontjából a hadbírói joggyakorlattal, a hadbírói joggyakorlat pedig az ítélőbírói és az államügyészi kinevezés, valamint a bírói és államügyészi szakvizsgára bocsátás szempontjából az igazságügyminiszter felügyelete alatt működő bíróságnál vagy államügyészségnél töltött joggyakorlattal egy tekintet alá esik.

12. § (1) Azt, aki a hadbírói vizsgát, valamint a "Bírói és Államügyészi Szakvizsgabizottság előtt az alábbi (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő vizsgát sikerrel kiállotta, úgy kell tekinteni, mint aki a bírói és államügyészi szakvizsgát sikerrel letette.

(2) A kiegészítő vizsga tárgyai: az igazságügyi szervezet, ügyvitel és statisztika.

13. § (1) Azt, aki a bírói és az államügyészi szakvizsgát, valamint a "Hadbírói Vizsgabizottság" előtt az alábbi (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő vizsgát sikerrel kiállotta, úgy kell tekinteni, mint aki a hadbírói vizsgát sikerrel letette.

(2) A kiegészítő vizsga tárgyai: nemzetközi és hadijogi ismeretek, a katonai szolgálati szabályzat, a katonai igazságügyi szervezet, ügyvitel és statisztika, valamint a katonai bíráskodással kapcsolatos gazdászatközigazgatási ismeretek.

14. § (1) A jelen rendelet az 1951. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - ideértve a szükséges átmeneti rendelkezések megállapítását is - az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter gondoskodik.

(2) Az ítélőbírák, az államügyészek és a hadbírák képesítésére, a bírósági és államügyészségi, továbbá a hadbírói joggyakorlatra, valamint a hadbírói vizsgára, végül a 6. §-ban foglaltaktól eltekintve, az egységes bírói és ügyvédi vizsgára vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik.

(3) A jelen rendelet nem érinti a Bírói és Államügyészi Akadémiáról szóló 4161/1949. (VIII. 6.) Korm. rendelet és a 265/1950. (XI. 4.) MT rendelet hatályát.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke